Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-02 / 210. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 210. szám Ára: 1,80 Ft-ér?-HÏ»­1988. szeptember 2., péntek Grósz Károly mondott köszöntőt * /ÍTJ re'" ., Tanácskozás "Nádudvaron A propaganda és a tájékoztatás soron lévő feladatai Bányásznapi és jubileumi ünnepség Budapesten A 38. bányásznap alkalmából a fővárosban központi ünnepségen köszöntötték a bá­nyászokat, amelyen a politikai és gazdasági élet számos vezető személyisége vett részt. Ünnepi beszédet mondott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök A propaganda és tájékoztatás soron lévő feladatai címmel országos tanácskozás kezdődött csütörtökön Nád­udvaron, az Ady Endre Művelődési Központban. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának szervezésében rendezett két­napos eszmecsere az 1988 89-es pártoktatási év előkészí­tését szolgálja. Változás a Magyar Rádió élén A 38. bányásznap alkal­mából csütörtökön a fővá­rosban központi ünnepségen köszöntötték a szén-, szén- hidrogén-, ásvány-, érc- és bauxitbányászokat. Az ün­nepi program résztvevői először a székház aulájában a bányász mártírok emlék­táblája előtt rótták le ke­gyeletüket. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának nevé­ben Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint Nagy Sándor, a SZOT fő­A Hazafias Népfront — a kormány felkérésére — tegnaptól indította meg a gyülekezési és egyesülési törvényitervezat vitáját. En­nek megfelelően a Somogy megyei bizottság tegnapit ár­totta egyeztető megbeszélé- isét. A résztvevők — több mint iharmincan — nem­csak társadalmi és tömeg­szervezeteket képviseltek, ott ülitek már meglevő egye­sültetek tagjai is. Mérföldkő­ről van szó, ahogy ezt a népfront megyei titkára, dr. Novák Ferenc elmondta. Az egyesülés és a gyülekezés eddig az alkotmány „mosto­hagyerekének” számított, jobbára csak a honvédelem és a belügy feladatait je­lentette. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1988. július 13—14-i állásfoglalása után azonban felgyorsultak az események, ma már van tör­vénytervezetünk, amely majd az Országgyűlés elé ke­rül. Megkezdődhet tehát a társadalmi vita arról, hogy melyik alternatíva a leg­jobb, s miként lehetne tör­vénybe iktatni az emberi szabadságjogokat méltón deklaráló alkotmányi ponto­kat. Ezért azután különösnek tetszett tegnap a népfront egyeztető ülésén, hagy mind­össze három vélemény hang­titkára és Kovács László, a bányászszakszervezet főtit­kára, a KB tagjai, a kor­mány és az Ipari Miniszté­rium képviseletében Berecz Frigyes ipari miniszter, Ka- polyi László, kormánybiztos és Czipper Gyula ipari mi­niszterhelyettes, a bányász­szakszervezet részéről pedig Havrán István elnök, Ko­mor András és Varga Jó­zsef alelnök koszorúztak, majd a bányavállalatok kép­viselői helyezték el a meg­emlékezés virágait. zott el. A technikai jellegű kérdés mellett az, hogy e megszülető törvényhez ne tartozzon majd egy seregnyi újítás vagy kiegészítő ren­délet. Ennek önmagában kall alapkőnek lennie, minden­féle külön szabályozás nél­kül. Az ádándi Berzsenyi művelődési kör vezetője pe­dig azt hiányolta, hogy hol maradt a törvénytervezetből a Központi Bizottság állás­foglalásában még olvasható mondat, miszerint az állam­polgárok és a jogi személyek Telnek a falközi si­lók a mernyei Új Ba­rázda Termelőszövetke­zet somogygeszti tároló­helyén. Összesen három­száz hektár silókukoricát takarítanak be, ebből mintegy 100 hektár a másodvetésű. Az aszály miatt a tervezett 35 ton­nás hektáronkénti átlag helyett csak húsz tonna körüli termésre számít­hat az állattenyésztés. A minőség lsem éri el a kí­vánt szintet, ezért lu­cernát is kevernek a szecskázott kukorica kö­zé. A kedvezőtlen idő­járás miatt 60 hektár árukukoricát is kényte­len lesilózni a gazdaság. Ezután az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi termében került sor a központi ünnepségre, amelyen megjelent: Grósz Károly, Lukács János, a KB titkára, a Politikai Bizott­ság tagja: Nagy Sándor, a SZOT főtitkára; Berencz Fri­gyes ipari miniszter; Hoós János, az Országos Tervhi­vatal elnöke és Villányi Miklós pénzügyminiszter. (Folytatás a 2. oldalon) politikai, érdekképviseleti célból — politikai párt ki­vételével — társadalmi szer­vezeteket hozzanak létre. Az egyesülési és gyüleke­zési törvénytervezet vitáját a népfront a megye összes városában, városi jogú nagy­községében, valmint tíz más településen megszervezi. Ezeken részt vesznek a me­gye országgyűlési képvise­lői, akik végül a Parlament­ben szavazatukkal szentesí­tik a törvényt. A rendezvényen a megyei és a megyei jogú pártbi­zottságok ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó titkárai, propaganda- és művelődési osztályvezetői, az oktatási igazgatóságok igazgatói, va­lamint a megyei lapok fő- szerkesztői vesznek részt. Jelen vannak a társadalmi és tömegszervezetek meghí­vott képviselői, valamint a sajtó meghívott munkatár­sai. A nyitó plenáris ülésen a tanácskozás résztvevőit a házigazda Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet elnöke, Szabó István, az MSZMP — Hárs Istvánt, a Magyar Rádió elnökét nyugállo­mányba vonulása miatt a Minisztertanács augusztus 31-i hatállyal felmentette tisztségéből, Hajdú Istvánt — az MSZMP budapesti bi­zottságának volt titkárát — szeptember 1-jei hatállyal a Magyar Rádió elnökévé ki­nevezte. Az Elnöki .Tanács Hárs Istvánnak, a Magyar Rádió elnökének több évtizedes, kiemelkedő vezetői munkás­sága, elkötelezett politikai, közéleti tevékenysége, példa­mutató életútja elismerése­ként, nyugállományba vonu­lása alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Straub F. Brúnó az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Az eseményen jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke és Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, állam­miniszter. Hajdú István, a Magyar Rádió új elnöke csütörtökön a Parlamentben Grósz Ká­roly, a Minisztertanács el­nöke előtt letette a hivatali esküt. Elnökségi ülést tartottak a Magyar Rádióban, ame­lyen elbúcsúztatták Hárs Istvánt, a Magyar Rádió nyugdíjba vonuló elnökét és beiktatták Hajdú Istvánt, az intézmény új elnökét. Az elnökségi ülésen részt vett Politikai. Bizottságának tag­ja, a TOT elnöke köszöntöt­te, majd Postás Sándor, az MSZMP Hajdú-Bihar Me­gyei Bizottságának első tit­kára adott rövid tájékozta­tást a megye és székhelye. Débrecen gazdasági, politi­kai és kulturális életéről. Ezután Andics Jenő, az MSZMP agitációs és propa­ganda osztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. Utalt arra a folyamatra, amelyet a politikusok, a pártmunkások és a különfé­le tudományok képviselőinek ideológiai tanácskozásai je­lentettek az elmúlt években Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára és Pozsgay Imre, akik méltatták Hárs István több évtizedes mun­kásságát, s köszöntve a rá­dió új elnökét, sok sikert kívánták tevékenységéhez. 1985-ben csaknem tízezer, tavaly már alig hétezer KISZ-tagot tartottak nyil­ván. Nem titok, válságban van az ifjúsági szervezet — hangzott iel tegnap a megyei KISZ-bizottság nagyatádi ülésén. Návai Zoltán, a megyei KISZ-bizottság titkára úgy fogalmazott, hogy halogatás nélkül tenni kell a középis­kolásokért. Maholnap ver­senyhelyzet teremtődik, hi­szen egyesülési joggal bár­melyik iskolában önálló szervezetet alakíthatnak a fiatalok, s a Kommunista Ifjúsági Szövetség lépéshát­rányba kerülhet. A testület elé került írá­sos anyagban olvasható: „A tagok számának csökkenése önmagában nem járt együtt — szinte már tradíciót te­remtve. Ezúttal — a nádud­vari tanácskozáson — nem egyszerűen a tradíciók foly­tatásáról van szó — mond­ta. Politikai helyzetünk meg­változott. A pártértekezlet után vagyunk, most már pontosabban láthatjuk hely­zetünk jellemzőit. Ezt követően Berecz Já­nos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára tar­totta meg előadását. A po­litikai intézményrendszer re­formjának, a párt megújulá­sának eszmei, politikai, szer­vezeti kérdései címmel. Bevezetőben aláhúzta a Központi Bizottság 1987. jú­liusi határozatának, a kor­mány stabilizációs program­jának, a pártértekezlet hatá­rozatának változatlan idősze­rűségét. Rámutatott, hogy azok végrehajtásában nem ritkán következetlenség, te­hetetlenség, felelőtlen ma­gatartás tapasztalható. Már­pedig e határozatok követ­kezetes végrehajtása továb­bi fejlődésünk biztosítéka. — Mi most törvénykezés­sel építkezünk, hogy az ál­lampolgárok jogai intézmé­nyesen biztosítottak legye­nek, azokat érvényesíthes­sék. Ugyanakkor az állam- polgári felelősségtudat még (Folytatás a 2. oldalon) a politikusabb, cslekvőképe- sebb KISZ kialakulásával.” Általánossá vált a követel­ményrendszer alapján törté­nő tagfelvétel. Így és ilyen körülmények között nem le­het kommunista ifjúsági szervezetet építeni. Erről val­lottak a tegnapi felszólalások is. Ormai István, a nagyatádi KISZ-bizottság titkára pél­dákat sorolt arról, hogy a „gyerekek” önálló javaslata­it miért nem fogadták el a pedagógusok, s miért vettek rossznéven egy-egy jó ötle­tet. Bevált sablonokkal a KISZ sem képes versenyben maradni. A jobbítás szándé­ka megvan. Mihalics Vero­nika, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára sem tagadta ezt. Kovács György, a KISZ KB munkatársa megjegyezte: „Ne felülről adjunk tanácso­kat, hanem nézzük meg, hogy ki és mit akar”. lvelics János, a nagyatádi szakmunkásképző műszaki tanára az intézmény párt- alapszervezetének ifjúsági felelőse. Hivatalból is a fia­talok mellett kell állnia, hi­szen ez a pártmegbízatása. De lehet-e egy-egy iskolá­ban csupán a felelős fele­lőssége a fiatalokkal való foglalkozás? Adámné Fábri Lili megyei úttörőelnök hoz­zászólásában megjegyezte, hogy illendő lenne tudomásul venni: a nevelés már az ál­talános iskolákban megkez­dődik. Szabályzatokhoz ra­gaszkodnak, amelyeket sokan talán el sem olvastak, vagy ha elő is veszik, akkor azo­kat mereven alkalmazók, meglehet szükség lenne fo­lyamatos módosításukra. A népfront megyei bizottságának egyeztető megbeszélése Tenni kell a középiskolásokért Nagyatádon üléseiatt a megyei KISZ-bixottság

Next

/
Thumbnails
Contents