Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-06 / 213. szám
Æt ^ Világ proletárjai, egyesüljetek! m Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 213. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 6., kedd Újszerű munkára kell felkészülni Grósz Károly beszéde a Politikai Főiskola évnyitóján Nyilvános egyetemi tanácsüléssel kezdődött meg hétfőn az MSZMP Politikai Főiskolájának új tanéve. A Magyar Néphadsereg Művelődési Házában megtartott ünnepi ülésen Romány Pál rektor köszöntötte a résztvevőket, közöttük Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, a Minisztertanács elnökét, Berecz Jánost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint a KB osztályainak, intézményeinek vezetőit, a KB több tagját, a társegyetemek, főiskolák rektorait, főigazgatóit, illetve az első éves hallgatókat. Tájékoztatót adott arról, hogy az intézmény új tartalommal és felépítéssel, új tanszékek alakításával kezdi a reformtanévét. Üjdon- ság, hogy a levelező tagozaton kizárólag egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkező hallgatók kezdhetik meg tanulmányaikat. A hároméves képzésre több mint kétszeres volt a jelentkezés, közüLük minden eddiginél többet — 231-et — vettek fel. A nappali kurzuson 55-en kezdik meg a következő napokban tanulmányaikat, hogy négy év múlva politológusi oklevéllel lépjenek ki a főiskola kapuján. A most már egyetemi szintű intézményben csaknem 1100-an bővítik politikai ismereteiket, s több százan továbbképző tanfolyamokon vehetnek részt. Az immár négy évtizede működő főiskola — hagyományaihoz híven — továbbra is kapcsolatot tart fenn az ösztöndíjasokkal, akik a moszkvai, a bostoni Harward és más egyetemek fakultásain tanulnak. A tájékoztatót követően Grósz Károly tanévnyitó előadást tartott. Először az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, mindazokat, akik hallgatóként és oktatóként az elméleti, ideológiai, politikai képzés és továbbképzés legkülönbözőbb formáiban, a marxizmus—Jenin izmus eszméinek terjesztésében és megismerésében .részt vesznek. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a politikai oktatás minden évadja természetszerűen kapcsolódik az adott időszak legfontosabb feladataihoz. Hozzátette: most az MSZMP májusi országos értekezletének jegyében, az ott elfogadott állásfoglalás szellemében a legcélszerűbb számbavenni a teendőket. A pártoktatás mai feladatait vizsgálva szélesebb mezőt kell tekintetünkkel átfogni. A pártérte- kezlet állásfoglalására utalva hangsúlyozta: nemzetünk sorskérdése, hogy társadalmi rendszerünk működését ésszerűvé, hatékonnyá, eredményessé tegyük és korszerű, a magyarországi viszonyoknak megfelelő szocialista megoldásokat találjunk a fejlődés új problémáira. — Miközben napi gondjaink sokaságával birkózunk, — sa bonyolult helyzet gyakran nem teszi lehetővé, hogy a legkézenfekvőbb megoldásokat alkalmazzuk, sőt nem egyszer távlati érdékeinket sértő azonnali intézkedésekre is kényszerülünk — méginkább fontos tudatában lenni annak, hogy a szocializmus megújulásának .aktív részesei vagyunk. Felelősségünk valóban történelmi. A kor követelményeihez kell igazítani egész pölitikai rendszerünk működését, amelynek egyik célja is, de eszköze is egyben a magyar gazdaság modernizálása. Mindez meghatározó módon érinti jövőnket, a szocializmus perspektíváját, hazánk és népünk felzárkózását a világfejlődés élvonalához. Jól tudjuk azonban, hogy a gazdasági elmaradottság felszámolása önmagában és automatikusan nem vezet el egv magasabb minőségű társadalom létrehozásához. Ezt csakis és kizárólag a. szocializmus demokratizálása segíti elő, ami természetesen összekapcsolódik a gazdasági és kulturális fejlődéssel. A szocializmust ezért úgy is értelmezhetjük, mint a gazdaság demokratizálását. — így és ezen a ponton kapcsolódunk a nemzetközi méretekben folyó rendszervitához — jelentette ki. — Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint amra, hogy a szocializmus megújításával bizonyítsuk rendszerünk életrevalóságát, fejlődésre való képességét, történelmi küldetését. Lehet, hogy eszmei és polli.tkai ellenfeleink megmosolyognak bennünket naivitásunk miatt. Tudjuk, hogy kortársai rak egy része, köztük a szocializmus egykori hívei sem mind társaink a bizakodásban. Azt is világosan látjuk, hogy a fejlett tőkés országok gyorsabban és határozottabban tudtak reagálni a gazdasági világfejlődés új tendenciáira. Mi mégsem a kapitalista út követésében látjuk a megoldást — noha aninak számos módszerét bátrabban és tudatosabban szándékozunk felhasználni —, hanem a szocializmus megújulásában leljük meg a kiutat. Nem állítjuk, hogy a marxizmuson kívül nem gondolható el — önmagában teljesen logikus — eszmerendszer, de mi a marxi és a marxista elméletet olyan értéknek tekintjük, amelyet feladni semmiképpen nem akarunk, vele sokkal többre vagyunk képesek, mint nélküle. Amikor hazai feladatainkat átgondoljuk, nélkülözhetetlen számunkra a marxi módszer következetes alkalmazása. Ezen a nyomvonalon tartjuk égetően szükségesnek a párt mai funkciójának tisztázását, benne az elméleti- ideológiai munka megújítását a pártmozgalomban. — A szocializmus: mozgalom — állapította meg. Grósz Károly. — Történelmi küldetését a korábbi felfogásunkkal szemben csak hosszú idő alatt tudja teljesíteni. A mozgalom-jellegből az is következik, hogy a párt korszerűsége éppen a folytonos elevenségben gyökerezik. A párt az a tényező, ami teljessé és élővé teszi az eszme ás a mozgalom dialektikáját. Akkor működik korszerűen, ha nem szab fölösleges kantátokat e dialektika érvényesülésének, miközben , garantálja hozzá a szükséges kereteket. Eddigi gyakorlatunk kritikai felülvizsgálatára van szükség, az értékek megőrzése és tudatosítása érdekében éppúgy, mint az idejétmúlt, netán korábban méltatlanul értékként isztelt kategóriák elvetése céljából. Nemcsak a választott érték az érték, de csakis a meglevő „készletből’’ választhatunk — jegyezte meg a főtitkár. — Szerencsére a választék igen gazdag. Ilyen érték a szocializmus, aminél tisztességesebb közügyét aligha lehet találni. Ilyen maga a párt, de ehhez rendeltetésének megfelelően kell felfognunk és működtetünk, olyan gondolati rendszerben, hogy a párt nem cél, hanem a mozgalom eszköze, s egyik legértékesebb szervezeti kerete, a közösségi erkölcs érvényesítője. A mozgalom sem cél, hanem eszköz a szocializmus megvalósításához, s a szocialismus is „csak" eszköz, amely az emberi közösségek, személyiségek boldogulását, kiteljesedését szolgálja. A pánttal kapcsolatos érték az, hogy egészségesen ötvöződik benne a szervezeti fegyelem és az önkéntesség elve. Nem előnyöket ad, hanem társadalmi,lag hasznos, értelmes, eredményes cselekvés lehetőségét biztosítja tagjainak. Összeköti hazánkat a világ legjelentősebb politikai, szellemi áramlatéival. Legújabb- kori történelmünkben hozzá fűződik a legtöbb új kezdeményezés. A nemzeti fejlődés teljes körű, korszerű, realista programjának a párt az egyetlen kidolgozója. Ezért van mindenekelőtt létjogosultsága a nemzet pártjának tekinteni — jelentette ki, majd így folytatta: — Jogosnak és fontosnak tartom a munkásmozgalom és a nemzet története közötti szerves kapcsolat bemutatását, valamint azt, hogy az előbbiek hogyan kapcsolódnak a nemzetközihez, az egyetemeshez. Nem érhet bennünket az a vád, hogy például „a mozgalom béka- perspektívájából” szemléljük nemzeti történelmünket, hiszen nem a látószög önmagában, hanem a meglátott eredmény minősít. Mert nemcsak a munkásmozgalom nemzeti szűkkeblűségére tudunk felhozni számtalan történelmi példát, hanem a provinciális hazafiságra is. — A szocializmus lényege szerint nemzetközi. Ebben az összefüggésben értendő reális világtörténelmi esélye — hangsúlyozta Grósz Károly. — Ugyanakkor nemzeti keretek között épül, ilyen léptékben szemlélve válik az emberek számára vonzó — vagy ha rosszul csináljuk, átmenetileg éppen elenszen- ves — programmá. Mi azzal tudunk a szocializmus egyetemes érvényéhez érdemben hozzájárulni, ha saját dolgunkat a lehető legjobb színvonalon végezzük. Ez a mi nemzeti kötelességünk, amivel méltó módon megfelelünk legjobbjaink reménykedésének. Múlhatatlanul szükséges tehát_ nemzeti történelmünk értékeinek teljes birtokba vétele. Olyan adósságok törlesztése is előttünk áll, mint a polgári, paraszti és értelmiségi értékek egyesítése a munkások által kialakított értékekkel, hogy feltárjuk a magyar munkás- mozgalom egységes pártjának történelmi előzményeit, kialakulását, amely mind a szociáldemokrata, mind a kommunista párt legjobb hagyományait egyesíti, nemzeti műveltségünk szerves részévé avatja. Hasonlóképpen fel kell dolgozni az 1956-hoz vezető út és azt követő időszak tanulságait. Ez hozzátartozik mind nemzeti, mind egyéni önbecsülésünkhöz. — Az értékek megőrzésével egyidejűleg meg kell szabadítani a pártot a működését akadályozó, hozzá méltatlan 'lerakódásoktól — jelentette ki a főtitkár. Nem nyugodhatunk bele a párt megmerevedésébe, lelassuT lásába, új iránti fogékonyságának gyengülésébe. Nem kevés helyen tapasztalható a (Folytatás a 2. oldalon) A KADER- ES SZEMÉLYZETI MUNKÁT TANULMÁNYOZZAK Kínai pártmunkásküldöttség Somogybán Kínai pártmunkásküldott- ség tartózkodik hazánkban Zhao Zongnainak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága szervezeti osztálya helyettes vezetőjének vezetésével. A hattagú küldöttség az MSZMP káder- politikáját, a káder- és személyzeti munkát tanulmányozza. A vendégek tegnap — Csizmadia Jánosnak, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztálya munkatársának kíséretében — kétnapos látogatásra Somogyba érkeztek. 'A megyei pártbizottság székházában Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára fogadta a vendégeket és tájékoztatójában elsőként a megye helyzetéről, a somogyi pártszervezetek tevékenységéről szólt, ezen belül részletesen a tagkönyv- csere tapasztalatairól az országos pártértekezletet követő munkáról, a párt szervezeti felépítéséről és természetesen a káderpolitika elveiről, gyakorlatáról. Elmondta: a Központi Bizottság 1986 márciusában foglalkozott legutóbb ezzel a témával, a megyében pedig 1986 októberében tűzték napirendre. Kiemelte: egyaránt fontosnak tekintik a politi- . kai, erkölcsi alkalmasságot, a szakmai hozzáértést és a vezetői készséget. Az ésszerű stabilitás mellett — a határozat szellemében — arra törekednek, hogy mindenki addig dolgozzon funkciójában. amíg hatékonyan végzi azt a munkát. A párt feladata az is, hogy megfelelően gondoskodjon a káderutánpótlásról és a nevelésről. A vendégek az első kérdést még a tájékoztató elején tették föl; azt tudakolták, hogv milyen a magyar — és ezen belül a somogyi — gazdaságban a magánszektor aránya. A második pedig mindjárt követte ezt, s így hangzoitt: mi a fontosabb a mezőgazdaságban, a tsz vagy az állami gazdaság? A felelet erre így hangzott: korábban azt tartottuk, hogy az állami szektor a következetesen szocialista tulajdon. Ma nem teoretikus alapon közelítjük meg. ezt, hanem azt mérlegeljük, hogy milyen eredménnyel dolgoznak. A megyében minden esetben a mezőgazdaságban a tsz-ek a meghatározók, hiszen 76 van belőlük, míg állami gazdaságból csak tíz. Följegyezték a vendégek azt is, hogy fontos elvnek tekintik hazánkban a káder- munkában a nyíltságot és a demokratizmust. Részletes magyarázatot kértek a ká- derhatáskör.i listáról. Megkérdezték, hogy van-e ilyen az alapszervezetekben is. Aztán kínai írásjelekkel vésték a jegyzetfüzetbe, hogy ezt az alapszervezetek ' esetében véleményezési jogkörnek hívják. Mellé került a másiik fontos mondanivaló : a káderhatásköri ügyekben mindig a testület és soha nem a tisztségviselő nyilvánít véleményt. Döntési jogköre a párttestületeknek csak saját kádereiket illetően van, a többi esetben előzetesen mondanak véleményt. Érdekelte a kínai pártmunkásküldöttség tagjait az is, hogy hány olyan beosztás van a megyében, ahová a megyei pártbizottság nevezi ki a személyeket. Felírták, hogy ez a szám a tízet sem éri el. S azt is, hogy a legkevesebb funkció tartozik megyei hatáskörbe, az alapszervezetek viszont összesen csaknem tízezer funkció betöltésekor mondanak előzetesen véleményt. Ezután a pártszervek káderutánpótlási tervéről és rendszeres f el ül v i zs gá 1 a t á ró 1 kértek és kaptak a vendégek tájékoztatót. A megyei pártbizottságon folytatott eszmecserét úgy fejezték be: „minden világos, értjük az elveket”. Az elvek gyakorlati megvalósításáról tegnap délelőtt a megyei tsz-szövetségnél tett látogatás révén szereztek tapasztalatot. Dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára kísérte el a kínai vendégeket; délután a nagyberki tsz-ben folytatódott az eszmecsere, ma a kaposvári városi pártbizottságon tesznek látogatást a vendégek, majd a húskombinátban kapnak tájékoztatást a , feldolgozó helyzetétől, az üzemi pártbizottság kádermunkájáról, a kiválasztás demokratizmusáról. Elutazásuk előtt pedig Tóth János, a megyei pártbizottság titkára mutatja meg a vendégeknek Kaposvárt és a szennai falumúzeumot. Az 1848—49-es emlékmű védnökségének ülése Pozsgay Imre elnökletével hétfőn az Országházban ülésl tartott az 1848—49-es forradalom és szabadságharc budapesti emlékművének felállítására alakult társadalmi védnökség. Az intézőbizottság tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a társadalmi adakozás eredményeként eddig egymillió 750 ezer torint gyűlt össze. A Fővárosi Tanács jóváhagyta, hogy a tervezett emlékmű helye a budai Szent György tér Jegven. Az ülésen egyhangú döntés született arról, hogy megalkotására Szervátiúsz Tibor szobrászművészt kérik fel. A társadalmi védnökség a jövőben alapítványként működik, amelynek titkárává Pál- jy G. Istvánt, a Magyar Ifjúság főszerkesztőjét választották meg.
