Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-28 / 232. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! a* |g Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 232. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 28., szerda Tanácskozott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kedden reggel - Jászai Mari téri székhazában - összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB - korábbi döntésének megfelelően - nyílt ülést tartott, az Írott és az elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenységébe. Az elnöklő Kádár János megállapította, hogy a testület határozatképes. A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjére tett javaslatát a testület egyhangú döntéssel fogadta el: 1. Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. 2. Szóbeli tájékoztató a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről. Előadó: Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. 3. A Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácskozó testületekről szóló javaslat. Előadó: Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja. 4. Különféle, döntésre váró kérdések - az ülés soros elnökének előadásában. 5. Személyi kérdések. Előadó: a soros elnök. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság a tanácskozási joggal meghívottak közé sorolta a központi sajtó vezetőit. Miután a meghívottak elfoglalták helyüket az ülésteremben, Kádár János megadta a szót Szűrös Mátyásnak. Szűrös Mátyás előterjesztése Az írásos előterjesztés — amelyet a KB tagjai előzetesen megkaptak — megállapította, hogy a KB júniusi ülése óta eltelt időszakban folytatódott az immár állandósuló és egyre eredményesebb kelet—nyugati párbeszéd. Biztató jelek mutatkoznak a regionális konfliktusok politikai rendezésének folyamatában. E változásokat mindenekelőtt a két világhatalom erősödő együttműködési készsége, valamint az ENSZ fokozódó szerepvállalása lendíti előre. A szovjet kezdeményezések mellett most már az Egyesült Államok vezetése is mind józanabbul értékeli az amerikai és az összemberi érdekek közötti összefüggéseket, és vállalja a világ sorsa iránt viselt nagyhatalmi felelősséget. A jelek szerint ezt a külpolitikai felfogást és gyakorlatot — pártállásra való tekintet nélkül — az új amerikai kormányzat is állami politikaként kívánja folytatni. Fontosak a Szovjetunió arra irányuló erőfeszítései, hogy a kapcsolatok folyamatossága érdekében hidat építsen a következő amerikai kormányzat felé. A nyugati magatartást pedig elsősorban az jellemzi, hogy a kormányok többsége továbbra is érdekelt a szovjetunióbeli reformok előrehaladásában. A kelet—nyugati kapcsolatok alakulásában az elmúlt időszakban nagyobb figyelmet kaptak az európai problémák, ezen belül a szocialista országok és a nyugat-európai államok, valamint az integrációs szervezetek viszonya. Ez tükröződött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott dokumentumokban, amelyek kedvező nemzetközi visszhangot váltottak ki. Nyugaton mindenekelőtt azt értékelték, hogy ezek az állásfoglalások összességükben a szövetség szintjén is az átalakítás igényét tükrözték, s a bennük megfogalmazott javaslatok bizonyították a szocialista országok többségének alkalmazkodási készségét a realitásokhoz. A Politikai Tanácskozó Testület a varsói ülésen nyilatkozatot fogadott el az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalásokról. E tárgyalások feladata a VSZ és a NATO hagyományos katonai potenciáljának radikális csökkentése, a meglepetésszerű támadáshoz és általában a támadó hadműveletekhez szükséges erők és eszközök felszámolása, hosszabb távon pedig a katonai képességek védelmi jellegűvé való átalakítása. A Varsói Szerződés mindezt három szakaszban javasolja megvalósítani. A beszámoló ezt követően leszögezi: mi arra törekszünk és partnereinknél ez megértésre talál, hogy már a csökkentések első szakasza kiterjedjen hazánkra. A kedvező nemzetközi háttér, a résztvevő államok túlnyomó többségének érdekeltsége mellett is további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a bécsi utótalálkozó ez év őszén tartalmas és kiegyensúlyozott záró- dokumentum elfogadásával fejezze be munkáját — hangsúlyozza az előterjesztés, majd emlékeztet arra, hogy küldöttségünk Bécsben bejelentette: Magyarország kész elfogadni a semleges és el nem kötelezett államok meg egyezés-tervezetét. A találkozón kialakuló megállapodás néhány területen — emberi jogi, humanitárius kérdések, tájékoztatás stb. — szükségessé teszi a jelenlegi hazai gyakorlatunk továbbfejlesztését, de egészében véve összhangban van mind belső társadalmi-politikai reformjainkkal, mind pedig a más országokkal folytatott együttműködés fejlesztéséhez fűződő érdekeinkkel. Az európai biztonsági folyamatban létrejött korábbi megállapodásokhoz hasonlóan a bécsi dokumentumot szintén közvetlenül hasznosíthatjuk nemzetközi kapcsolátaink további szélesítésében. A beszámoló ezután kitért a román magatartásra, amely Bécsben mostanáig gátolja a megegyezést. Ha végül is elfogadják a záró- dokumentumot, az az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatának továbbvitelét biztosító utórendezvények összehívására adhatna fölhatalmazást •— állapítja meg. Ebben az esetben még ez év őszén megkezdődhetnének a hagyományos leszerelési tárgyalások. A fejlett tőkés országokkal és azok gazdasági és politikai integrációs szervezeteivel kiépülő kapcsolatainkról szólva hangoztatta : lépéseink ■— a szocialista külpolitikai törekvések szellemében — hozzájárulnak az európai viszonyok stabilizálásához, a két világrendszer együttműködéséhez. Kiemelte, hogy Grósz Károly hivatalos látogatása az Egyesült Államokban és Kanadában még az előzetes várakozásokat felülmúlóan is sikeres volt. Az amerikai politikai vezetőkkel, az üzleti élet és az amerikai magyar emigráció kiemelkedő képviselőivel folytatott tárgyalások igazolták, hogy a magyar párt és kormány gazdasági és politikai reformtörekvései, az ország nemzetközi magatartása az Egyesült Államok kormányzati és üzleti körei részéről rokonszenvre talált, s erősítette a magyar—amerikai együtműködés továbbfejlesztésének igényét. Belső helyzetünk és gazdaságunk alkalmazkodóképességének erősítése továbbra is meghatározó marad a magyar— amerikai kapcsolatok fejlesztésének tengerentúli megítélésében. Az amerikai gazdasági és üzleti élet befolyásos képviselőivel létrejött közvetlen kapcsolatok további erőforrásokat nyithatnak meg számunkra a gazdaság átalakítására, a műszaki kultúra fejlesztésére, a világgazdasághoz való alkalmazkodásunkra irányuló nemzeti program megvalósításához. Az amerikai tárgyalásokhoz hasonló szellemben zajlott le, és eredményesen zárult a miniszterelnök kanadai látogatása is. Grósz Károlynaik az emigráció képviselőivel megkezdett párbeszédét méltatva rámutatott, hogy az emigráció vezetőinek első ízben nyílt alkalmuk közvetlen érintkezésre legfelső szintű magyar vezetővel. E találkozók a nemzetiségi politika új minőségét is kifejezték. Az amerikai és általában a nyugati országokban élő emigráció vállalt magyarságát éppúgy nem lehet megkérdőjelezni, mint a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségekét — hangsúlyozta a beszámoló. Ezután Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatainak rendezéséről szólt a tájékoztató, aláhúzva: a megállapodás a gazdasági együttműködés céljai között a magyar— EGK-kapcsolatok erősítését, a vállalati kooperáció bővítését, vegyes vállalatok alapítását, valamint a tudományos és műszaki haladás ösztönzését is szolgálja. Ezután a KB titkárának beszámolója kitért az Európa Parlamenttel, az Európa Tanáccsal kialakított kapcsolatra, a NATO-parlament delegációjának eredményes látogatására, majd a magyar—Izraeli és a magyar— dél-koreai viszonyra. Megállapította: külpolitikai szándékainknak megfelelően — a diplomáciai kapcsolatok hiánya ellenére — az elmúlt rövid időszakban megélénkültek a politikai kapcsolatok Izraellel, a gazdasági és sportkapcsolatok Dél- Koreával. E folyamat fontos állomása, hogy Budapesten és Tel-Avíyban megkezdték működésüket az érdekképviseleti irodák, illetve bejelentettük, hogy Dél-Koreával konzuli jogkörrel ellátott kereskedelmi képviseleteket nyitunk egymás fővárosaiban. A diplomáciai mentességet élvező állandó képviseletek felállítása biztosítja az együttműködéshez nélkülözhetetlen ügyintézést. Együttműködésünk kiterjesztése a nem távoli jövőben megteremti a lehetőséget a diplomáciai kapcsolatok felvételére, nagykövetségek kölcsönös felállítására — állapítja meg végezetül az előterjesztés. A szóbeli kiegészítést követő vitában — a felszólalások sorrendjében — szót kért Tétényi Pál, Mórocz Lajos altábornagy, Szépe Agnes, Kótai Géza. Kállai Gyula, Kárpáti Ferenc vezérezredes, Kádár János és Grósz Károly. A hozzászólók aláhúzták, hogy a magyar külpolitika rugalmasságát, kezdeményezéseinket növekvő rokonszenv kíséri. Ebben nagy szerepe van annak az erkölcsi-politikai tőkének, amelyet hazánk a gazdasági reformmal, a belpolitikai stabilitás megteremtésével, a helsinki záróokmány ajánlásainak megvalósításával, társadalmi demokratizmusunk — és az (Folytatás a 2. oldalon) Átadták . a Tegyünk többet Somogyért kitüntetést Ülést tartott a megyei tanács A megyei tanács a tegnapi ülésén beszámolót hallgatott meg az apparátus munkájának, munkamódszerének, szervezetének korszerűsítésével kapcsolatos munkáról és úgy döntött, hogy a megyei tanács apparátusa 1989. január 1-jén az új tevékenységi és szervezeti struktúrában kezdi meg a munkáját. Erre az időpontra ugyanis elkészül az új szervezeti rend, s valószínű, októberben mód tesz arra is, hogy a tanács döntsön az új szervezetek vezetőinek kinevezéséről. A megyei tanács megvitatta a Dunántúli Regionális Vízművek beszámolóját a megye vízellátásáról, a vízminőségről, valamint a fürdők helyzetéről. (Erről szól beszámolónk a 3. oldalon.) Vita után elfogadta a megye testnevelésének és . sportjának hosszú távú koncepcióját (erről a napirendről később közlünk beszámolót.) Programot fogadott el a testület a tanácsi háttérszervezetek korszerűsítéséről. Nagyközségi tanáccsá nyilvánította az igali, valamint a zamárdi közös községi tanácsot, s 1989. január 1-jével megyei irányítás alá helyezte a balatonszárszói, a balatonföldvári, a berzencei, az igali, a kadarkúti, a lengyeltóti, a nagybajomi, a zamárdi nagyközségi közös, valamint a balatonkeresztú- ri, a balatonszentgyörgyi, a böhönyei, az iharosberényi, a kaposmérői, a lábodi, a mernyei, a taszári, a záká- nyi és a kéthelyi községi közös tanácsot. A testület tegnap a megszokottnál nagyobb nyilvánosság előtt végezte munkáját. A tanácsszékház földszinti kistermében, az előtérben, valamint a művelődési központban tévé képernyőjén kísérhették figyelemmel az érdeklődők a testület munkáját, a vitát és a döntéshozatalt. A késő délutánig tartó tanácskozás ideje alatt mindig sokan voltak a tévékészülékek előtt: egy felmérés szerint legkevesebb ötvenen mindig figyelték a testület munkáját. Volt, amikor az érdeklődők száma a százat is meghaladta. Egy gyors felmérés adatai szerint az érdeklődők többsége az aktív korosztályhoz tartozott. A tegnapi tanácsülésen a vita megkezdése előtt dr. Gyenesei István tanácselnök nyújtotta át a Tegyünk többet Somogyért! kitüntetést Aradi Józsefnek, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójának, dr. Bencze Lajosnak, a Barcs Városi Tanács V. B. titkárának, Dóri Jánosnak, a Somogy Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesének, dr. Eger- szegi Lászlónak, a Szak- szervezetek Somogy Megyei Tanácsának titkárának, megyei tanácstagnak, Kiss Gy. Jánosnak, a Magyar Hírlap rovatvezetőjének, dr. Kos- tyál Rezsőnek, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjének, Németh Rozália népi iparművésznek, dr Novák Ferencnek, a megyei népfronttitkárnak, megyei tanácstagnak, dr. Pongrácz Antalnak, az ÁISH általános elnökhelyettesének, Reidl Jánosnak, a Videoton Elektronikai Vállalat Számítástechnikai Gyáregységének meósának, országgyűlési képviselőnek, Rozina Zoltánnak, a szabási általános iskola tagiskola-vezetőjének, elöljárónak, Stier Sándornak, a megyei tanács apparátusi bizottsága titkárának, dr. Túri Imrének, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének, Vas Imrének, a Központi Bizottság politikai munkatársának, Víg Sándornak, a Délviép igazgatóhelyettesének, valamint a Kaposvári Húskombinát MHSZ könnyű- búvárklubjának, és a szent- balázsi Surjánvölgye Tsz építési ágazata szakmai vezetőgárdájának. Jacsó József ezüstérmes, bronzérmes a férfi tőrcsapat Súlyemelés Jacsó József a szöuli olimpia harmadik magyar súlyemelő ezüstérmét szerezte kedden a 110 kg-os súlycsoportban. A Diósgyőri VTK 26 éves sportolója igazi virtust vitt véghez, amikor legutolsó lökésgyakorlatával az ezüstéremhez szükségesnél 2,5 kilóval többet is teljesített, s a versenyben összesen három országos csúcsot állított fel. A világ persze nem Ja- csóra figyelt, hanem a szovjet Jurij Zaharevicsre, aki szakításban és összetettben is megjavította saját világrekordját. Jacsó a 190 kilóval a szakítás országos csúcsát akarta beállítani. Ez elsőre még nem sikerült, másodszorra' azonban igen! Lökésben Jacsó a 220-at, majd a 227,5-öt is magabiztosan teljesítette s utóbbi fogásával az összetett országos csúcsot 415 kilóról 417,5-re emelte. Ez azonban még kevés lett volna számára az éremhez. Jacsónak a 235 kilós lökés, s ezzel a 425 kiló elég lett volna az ezüsthöz, mert könnyebb volt, mint a két német, ő azonban magyaros „huszárvágással” 237,5 kilót kért. Ez lökésben, s természetesen összetettben is országos csúcs volt, s a mezőkövesdi születésű súlyemelő ezt is kilökte! Így háromszoros országos csúcsjavítással ezüstérmes lett, egyúttal abszolút magyar rekordot is teljesített. A 427,5 kilónál egyetlen magyar súlyemelő sem ért el jobbat az összetettben. A harmadik helyért kellett Magyarországnak az NDK ellen vívnia. Ismét remekelt az Érsek, Szekeres duó, előbbi mind a négy mérkőzését megnyerte, utóbbi háromszor győzött. A végeredmény 9:5 Magyarország javára, Busa és Gâtai egy-egy győzelemmel járult hozzá a sikerhez, Szelei nyeretlen maradt. tőrcsapat olimpiai Vívás Kedden a férfi tőrcsapat remek szerepléssel bronzérmet szerzett. Férfi bajnok: Szovjetunió (Vlagyimir Apciauri, Anvar Ibragimov, Borisz Koreckij, Ugar Mamedov, Alekszandr Romany- kov). 2. NSZK (M. Behr, T. End- res, M. Gey, U. Schreck, T. Weidner). 3. Magyarország (Busa István, Érsek Zsolt, Gâtai Róbert, Szekeres Pál, Szelei István). (Folytatás a 4. oldalon)
