Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 211. szám . Ára: 2,20 Ft 1988. szeptember 3., szombat Ki mint vet... Befejoxődött Nádudvaron a tanáctkozás A propaganda és a tájékoztatás soron lévő feladatai Pénteken Nádudvaron befejeződött az 1988/89-es pártokta­tási év nyitórendezvénye. A propaganda és tájékoztatás soron levő feladatai címmel megtartott előadássorozat második nap­ján elsőként Radies Katalin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője tartott előadást a tudományos és kulturális élet időszerű kérdéseiről. Megemlékezés a fővárosban Megemlékezést tartottak Eötvös József születésének 175. évfordulója alkalmából szeptember 2-án a fővárosban Megkezdődtek a tárgyalások Csehszlovák ifjúsági küldöttség érkezett hazánkba Szeptember van. Ahogy a diákoknak hagyományosan ez a hónap jelenti egy új év kezdetét, a mezőgazda­ságban is lényegében ettől a hónaptól munkálkodnak már a jövő céljainak valóra váltásáért. Az igyekezet, a figyelem és a tennivalók so­ra szükségszerűen kettévá­lik szeptembertől; egyenlő súllyal és ranggal jelen van az ez évi munka gyümöl­csének a betakarítása és a jövő évi betakarítás meg­alapozása, az őszi gabonák vetése. Ki, mint vet — úgy arat. A népi bölcsesség igazával ugyan az évszázadok során nemegyszer vitába szállt a természet, de mint a böl­csességek általában, ez az igazság is kiállta a megpró­báltatásokat. A viharokat, a jégveréseket, a természeti csapásokat. Igaza rendíthe­tetlen és ismert. Mindez azért jutott eszem­be most, szeptember elején, mert nem irigylem azokat, akiknek ismét szembe kell nézni a „ki, mint vet” iga­zával. Nem irigylem őket, mert úgy tartom, az ember számára az egyik legnehe­zebben elviselhető helyzet, ha a szándékok és a lehe­tőségek messze kerülnek egymástól. A távolság pedig most meglehetősen nagy. A vető ember pontosan tudja, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy nyugodt szakmai lelkiisme­rettel, bztonsággal tekintsen a jövő évi aratás elé. De a vető ember tisztában van azzal is, hogy az a bizonyos „nyugodt szakmai lelkiisme­ret” napjainkban igen me­redeken emelkedő költsége­ket jelent. És meg kell ta­lálni azt a határt, valahol meg kell húzni azt a vona­lat, ami után már nem vár­ható a befektetett költségek megtérülése. Tudok arról is, hogy nem most, szeptem­berrel kezdődött ennek a bizonyos határnak a keresé­se. Már az idei aratás kü­szöbén egy megyei tanács­kozáson ismertté vált a jel­zés: takarékossági megfon­tolásokból' a somogyi gazda­ságok a korábbi gyakorlat­hoz képest jóval kisebb arányban kívánják felújíta­ni vetőmagvaikat. Azóta az aszály okozta kiesések, nem utolsósorban a mostani mű­trágya-áremelés csak tovább tetézte a rohamosan növek­vő költségekkel kapcsolatos gondjaikat. Szakmai közhely, hogy a kívánt mennyiségű és minő­ségű termés első számú bio­lógiai alapja a jó minőségű vetőmag. Ehhez természete­sen párosulnia kell a jó mi­nőségű magágynak, a föld kellő termőképességének, talajerejének. Mindez még néhány hónapja sem tervez­hető többletköltségeket je­lent most. Hol legyen tehát a határ? Nincs könnyű helyzetben a vető ember! Agronómus, ágazatvezető, elnök, igazga­tó és számviteli, pénzügyi szakember vitázik, érvel egymással, hogy a gazdaság mai érdekét valamilyen mó­don egyeztessék a holnapi érdekkel. Négy egyszerű döntés az, hogy milyen arányban kerüljön a földbe biológiailag értékesebb ve­tőmag, milyen módon hasz­nosulhat a legjobban az egyre drágább műtrágya — és lehetne sorolni tovább a mostani szeptember hozta gondokat. Nem irigylem a döntésho­zókat. De egyben bízom: amikor arra kerül a sor, úgy döntenek, hogy elhatározá­suk hátterében ott áll majd az évszázados bölcsesség: ki mint vet — úgy arat... Vörös Márta Bevezetőjében a társadal­munkban rendkívül gyorsan változó közhangulatról, a bizonytalanság és a tanács­talanság ezzel összefüggő megnyilvánulásairól beszélt. Ezzel kapcsolatban utalt ar­ra, hogy a gazdaság-, a szo- ciál- és a művelődéspolitika folyamatban lévő reformja alapos, átgondolt munkát igényel, és, mint mondotta, nagy türelmet is feltételez. Felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmiség bizonyos köreiben eddig nem tapasz­talt magatartásminták, kö­zöttük neökonzervatív filo­zófiai irányzatokhoz közel­álló, rriegűjulási törekvése­inket pesszimistán szemlélő álláspontok is megjelentek. Ezekkel a pártnak számol­nia, és a tolerancia jegyé­ben vitatkoznia kell. Az állampolgárok művelt­ségének, iskolázottságának növelése — mondotta ez­után —, állandó célja kell, hogy legyen egy szocialista alapon álló pártnak. Nálunk is elodázhatatlan feladat a művelődési esélykülönbsé­gek feltérképezése, és az azok kiegyenlítését szolgáló korrekciós mechanizmusok kidolgozása. Hosszú távra szóló — legalább tizenöt— húsz évre előretekintő —, a valós igényekre koncentráló, de széles műveltségre ala­pozó oktatást kell megvaló­sítanunk. Ennek érdekében javítanunk kell az általános iskolák műveltség-alapozó szerepét, fejlesztenünk az idegennyelvi képzést, és az ezredfordulóig általánossá kell tennünk a középfokú végzettséget. Ez utóbbi ér­dekében korszerűsítenünk kell az iskolarendszert, s fel kell emelnünk a tankötele­zettség korhatárát. A ki­lencvenes évek végére a középiskolát végzettek ará­nya elérheti a 60—70 száza- kot, ami csaknem kétszere­se a mostaninak. lakótelep 81 hektárnyi területen Debrecen délnyugati ré­szén felépült a 7251 la­kásos tócóskerti lakóte­lep. A generálkivitelező Hajdú-Bihar Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat 1982-ben kezdte a pane­les épületek összeszere­lését. 1988-ra a lakáso­kon túl két 16 tanter­mes nevelési központot tornateremmel, étterem­mel, konyhával, három 200 személyes óvodát, három 120 személyes bölcsődét, egy 20 tanter­mes általános iskolát, egy 12 tantermes gim­náziumot, gyógyszertárat és orvosi rendelőt épí­tettek fel. (MTI-fotó: Oláh Gábor felv.) A felsőoktatásban is dina­mikusan kell .növelni a hall­gatók számát. Az elképzelé­sek szerint a felsőfokú vég­zettségűek aránya az ezred­fordulóra a mostani 10—12 százalékról 25—30 százalék­ra emelkedhet — mondotta a Központi Bizottság osz­tályvezetője, majd arról be­szélt, hogy az oktatásban is nyitni kellene a nemzetközi tudományos intézmények fe­lé. Ösztöndíjrendszert kell kidolgozni annak érdekében, hogy a magyar fiatalok mi­nél nagyobb számban tanul­hassanak külföldi egyeteme­ken, s több külföldi diákot kellene fogadniuk a hazai felsőoktatási intézmények­nek is. A művelődés terén is el kell ismernünk a társadalmi öntevékenységet; el kell jut­nunk odáig, hogy saját anyagi forrásainak felhasz­nálásával bárki fenntarthas­son hazánkban művelődési intézményt. Ehhez meg kell találni a törvényes kerete­ket és ki kell alakítani a szocialista állam ehhez nyújtható preferenciáinak formáit. Végezetül Radies Katalin a közoktatás néhány konk­rét kérdéséről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Ezután Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára tartott elő­adást gazdálkodásunk idő­szerű kérdéseiről, gazdaság- fejlesztési stratégiánkról. Jelenlegi helyzetünket ne­héz, kérdőjelekkel és problé­mákkal terhes időszakként jellemezte. Részletesen fog­lalkozott azokkal a külső és belső körülményekkel, azok­kal a felhalmozódott fe­szültségekkel, amelyeknek a szorításában kell végrehajta­nunk a stabilizációs progra­mot. Mint mondotta : a gazdaság erőforrás- és pénzhiányos ál­lapotában egymásnak sok­szor ellentmondó célokat és prioritásokat'kell összeegyez­tetnünk. Alapvető politikai és gazdasági érdekünk— a talponmaradás, hogy hazánk továbbra is teljesítse nem­zetközi fizetési kötelezettsé­geit, pontosan törlessze adósságát. Ugyanakkor, s a műszaki fejlesztés'egyre in­tenzívebb bázisán, elodázha­tatlan a gazdasági szerkezet- váltás megindítása, amihez ugyancsak pénzre van szük­ség. A források megszerzé­sének járható útjaként je­lölte meg többek között a külföldi működő tőke bevo­nását, de nyomban rámuta­tott, hogy ez egyben a ma­gyar gazdaság mélyebb, tar­talmasabb integrációját igényli a nemzetközi munka- megosztásba. Ám a működő töke bevonásában, mint han­goztatta, döntő és minőségi változás csak a társasági tör­vény elfogadását követően várható. Az erőforrások gyarapítá­sának másik lehetősége, mint mondotta, az, ha szabaddá tesszük az utat a vállalkozá­sok előtt. A tőkeáramlást azonban egyértelműen alá (Folytatás a 2. oldalon) Kiégett kukoricák, zöld száron lesült napraforgók, kényszerű silózás fele ter­méssel. Somogybán nagy ál­talánosságban ez a kép a ha­tárban. A kívülálló szemével is jól érzékelhető, szomorú helyzet gazdasági vonatkozá­sairól a közelmúlt napok­ban készült megyei felmérés. Dr. Győri József, a megyei tanács elnökhelyettese : — A tavaszi, dé kivált a nyári csapadékszegény idő­Vasil Mohoritának, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja KB titkársága tagjának, a Csehszlovák Szocialista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága elnökének vezeté­sével — a KISZ KB meghí­vására — pénteken csehszlo­vák ifjúsági küldöttség érke­zett Budapestre. A nap folyamán 'a delegá­járás, térségenként és üze­menként ugyan változó mér­tékben, de összességében je­lentősen csökkentette az őszi betakarítású növények vár­ható terméseredményét. Üze­menként mértük fel, hogy az aszály okozta termésveszte­ség a tervezetthez képest milyen hozamkieséseket okoz. A károk nagyok, a termelő- szövetkezetekben megközelí­tik a hatszáznyolcvanhétmil- lió forintot, az állami gazda­ságokban pedig a százötven- millió forintot. A kalászos gabonák beta­karításakor még bizakodók voltak a gazdaságok, a várt­nál jobb eredményt hozott az aratás. Ez a többlet meny­nyiben ellensúlyozza a várha­tó kieséseket? — Csak részben pótolhat­ja a károkat. A megyében a tervezettnél mintegy negy­venhétezer tonnával termett több gabona, vagyis száz­hetvenegymillió forintnyi többletet hozott a nyári nö­vények betakarítása. Ha ezt leszámítjuk a várható ter­méskiesésből, gazdaságain­kat akkor is több, mint hat- százhatvanötmillió forint ér­tékű hozamkiesés sújtja! — Említette, hogy a károk differenciáltan jelentkeztek, mivel tavasz óta szokatlanul szélsőséges volt a csappadék- eloszlás a megyében. — A megye szövetkezetei­nek csaknem felében, hu­szonkilenc gazdaságban szá­mottevőbb az aszálykár. Ezen belül tizennégy tsz-ben 15— 20, tizenöt szövetkezetben pedig húsz százalékkal ma­gasabb a hozamkiesés. Van olyan gazdaságunk, mint a jákói vagy a lábodi, ahol meghaladja a negyven száza­lékot a most látható száraz­(MTI-fotó: Rózsahegyi Tibor) ció megkezdte tárgyalásait Hámori Csabával, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jával, a KISZ KB első titká­rával. A csehszlovák ifjúsági kül­döttséget pénteken fogadta Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára. ság okozta veszteség mérté­ke. Az üzemek és a mi fel­méréseink szerint a kukorioa 22—24, a burgonya 23—25, a silókukorica 25—27, a napra­forgó 20—22 százalékát vitte el az aszály. A nehéz hely­zetben levő üzemek vezetői­vel folyamatos kapcsolatot tartunk, velük rendszeresen konzultálva igyekszünk meg­keresni a nehézségek meg­oldásának módját. — A sajnálatos tények mi­lyen tennivalókat kívánnak? Herner Endre, a tsz-szö- vetség megyei titkára: — A szövetség megkülön­böztetett figyelmet fordít a hozamkiesés ókozta gondok­kal birkózó szövetkezetekre. Alapvető kötelességünk ez azért is, mert a megye ti­zenöt kritikus helyzetben le­vő tsz-ének többségét most az aszály is sújtotta. Az üze­mek a maguk erejéből is tesznek intézkedéseket a ki­esések mérséklésére — ta­karékosság, más ágazatok bevételeinek növelése stb. Ez természetesen enyhít a hely­zeten, de jó néhány esetben nem szüntetheti meg a pénz­ügyi hiányt. Éppen ezért megkezdtük és folytatjuk a tárgyalásokat a megyében levő bankokkal, hogy á leg­súlyosabb helyzetben levő gazdaságok likviditási gond­jait közösen, valami módon megoldjuk. Természetesen, ahogy a tanács a miniszté­riumnak, mi az országos ér­dekképviseleti szervnek to­vábbítottuk a mostani fel­mérés tapasztalatait. Meg­ítélésünk iszerint a jelenlegi szabályozók, jövedelmi vi­szonyok mellett ilyen mér­tékű elemi kárt az üzemek többsége nem tud kivédeni, ezért szorgalmazzuk a köz­ponti támogatást. Üzemi intézkedések — külső segítség nélkül Meghaladja a félmilliárd forintot az aszálykár

Next

/
Thumbnails
Contents