Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-03 / 211. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 211. szám . Ára: 2,20 Ft 1988. szeptember 3., szombat Ki mint vet... Befejoxődött Nádudvaron a tanáctkozás A propaganda és a tájékoztatás soron lévő feladatai Pénteken Nádudvaron befejeződött az 1988/89-es pártoktatási év nyitórendezvénye. A propaganda és tájékoztatás soron levő feladatai címmel megtartott előadássorozat második napján elsőként Radies Katalin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője tartott előadást a tudományos és kulturális élet időszerű kérdéseiről. Megemlékezés a fővárosban Megemlékezést tartottak Eötvös József születésének 175. évfordulója alkalmából szeptember 2-án a fővárosban Megkezdődtek a tárgyalások Csehszlovák ifjúsági küldöttség érkezett hazánkba Szeptember van. Ahogy a diákoknak hagyományosan ez a hónap jelenti egy új év kezdetét, a mezőgazdaságban is lényegében ettől a hónaptól munkálkodnak már a jövő céljainak valóra váltásáért. Az igyekezet, a figyelem és a tennivalók sora szükségszerűen kettéválik szeptembertől; egyenlő súllyal és ranggal jelen van az ez évi munka gyümölcsének a betakarítása és a jövő évi betakarítás megalapozása, az őszi gabonák vetése. Ki, mint vet — úgy arat. A népi bölcsesség igazával ugyan az évszázadok során nemegyszer vitába szállt a természet, de mint a bölcsességek általában, ez az igazság is kiállta a megpróbáltatásokat. A viharokat, a jégveréseket, a természeti csapásokat. Igaza rendíthetetlen és ismert. Mindez azért jutott eszembe most, szeptember elején, mert nem irigylem azokat, akiknek ismét szembe kell nézni a „ki, mint vet” igazával. Nem irigylem őket, mert úgy tartom, az ember számára az egyik legnehezebben elviselhető helyzet, ha a szándékok és a lehetőségek messze kerülnek egymástól. A távolság pedig most meglehetősen nagy. A vető ember pontosan tudja, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy nyugodt szakmai lelkiismerettel, bztonsággal tekintsen a jövő évi aratás elé. De a vető ember tisztában van azzal is, hogy az a bizonyos „nyugodt szakmai lelkiismeret” napjainkban igen meredeken emelkedő költségeket jelent. És meg kell találni azt a határt, valahol meg kell húzni azt a vonalat, ami után már nem várható a befektetett költségek megtérülése. Tudok arról is, hogy nem most, szeptemberrel kezdődött ennek a bizonyos határnak a keresése. Már az idei aratás küszöbén egy megyei tanácskozáson ismertté vált a jelzés: takarékossági megfontolásokból' a somogyi gazdaságok a korábbi gyakorlathoz képest jóval kisebb arányban kívánják felújítani vetőmagvaikat. Azóta az aszály okozta kiesések, nem utolsósorban a mostani műtrágya-áremelés csak tovább tetézte a rohamosan növekvő költségekkel kapcsolatos gondjaikat. Szakmai közhely, hogy a kívánt mennyiségű és minőségű termés első számú biológiai alapja a jó minőségű vetőmag. Ehhez természetesen párosulnia kell a jó minőségű magágynak, a föld kellő termőképességének, talajerejének. Mindez még néhány hónapja sem tervezhető többletköltségeket jelent most. Hol legyen tehát a határ? Nincs könnyű helyzetben a vető ember! Agronómus, ágazatvezető, elnök, igazgató és számviteli, pénzügyi szakember vitázik, érvel egymással, hogy a gazdaság mai érdekét valamilyen módon egyeztessék a holnapi érdekkel. Négy egyszerű döntés az, hogy milyen arányban kerüljön a földbe biológiailag értékesebb vetőmag, milyen módon hasznosulhat a legjobban az egyre drágább műtrágya — és lehetne sorolni tovább a mostani szeptember hozta gondokat. Nem irigylem a döntéshozókat. De egyben bízom: amikor arra kerül a sor, úgy döntenek, hogy elhatározásuk hátterében ott áll majd az évszázados bölcsesség: ki mint vet — úgy arat... Vörös Márta Bevezetőjében a társadalmunkban rendkívül gyorsan változó közhangulatról, a bizonytalanság és a tanácstalanság ezzel összefüggő megnyilvánulásairól beszélt. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a gazdaság-, a szo- ciál- és a művelődéspolitika folyamatban lévő reformja alapos, átgondolt munkát igényel, és, mint mondotta, nagy türelmet is feltételez. Felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmiség bizonyos köreiben eddig nem tapasztalt magatartásminták, közöttük neökonzervatív filozófiai irányzatokhoz közelálló, rriegűjulási törekvéseinket pesszimistán szemlélő álláspontok is megjelentek. Ezekkel a pártnak számolnia, és a tolerancia jegyében vitatkoznia kell. Az állampolgárok műveltségének, iskolázottságának növelése — mondotta ezután —, állandó célja kell, hogy legyen egy szocialista alapon álló pártnak. Nálunk is elodázhatatlan feladat a művelődési esélykülönbségek feltérképezése, és az azok kiegyenlítését szolgáló korrekciós mechanizmusok kidolgozása. Hosszú távra szóló — legalább tizenöt— húsz évre előretekintő —, a valós igényekre koncentráló, de széles műveltségre alapozó oktatást kell megvalósítanunk. Ennek érdekében javítanunk kell az általános iskolák műveltség-alapozó szerepét, fejlesztenünk az idegennyelvi képzést, és az ezredfordulóig általánossá kell tennünk a középfokú végzettséget. Ez utóbbi érdekében korszerűsítenünk kell az iskolarendszert, s fel kell emelnünk a tankötelezettség korhatárát. A kilencvenes évek végére a középiskolát végzettek aránya elérheti a 60—70 száza- kot, ami csaknem kétszerese a mostaninak. lakótelep 81 hektárnyi területen Debrecen délnyugati részén felépült a 7251 lakásos tócóskerti lakótelep. A generálkivitelező Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat 1982-ben kezdte a paneles épületek összeszerelését. 1988-ra a lakásokon túl két 16 tantermes nevelési központot tornateremmel, étteremmel, konyhával, három 200 személyes óvodát, három 120 személyes bölcsődét, egy 20 tantermes általános iskolát, egy 12 tantermes gimnáziumot, gyógyszertárat és orvosi rendelőt építettek fel. (MTI-fotó: Oláh Gábor felv.) A felsőoktatásban is dinamikusan kell .növelni a hallgatók számát. Az elképzelések szerint a felsőfokú végzettségűek aránya az ezredfordulóra a mostani 10—12 százalékról 25—30 százalékra emelkedhet — mondotta a Központi Bizottság osztályvezetője, majd arról beszélt, hogy az oktatásban is nyitni kellene a nemzetközi tudományos intézmények felé. Ösztöndíjrendszert kell kidolgozni annak érdekében, hogy a magyar fiatalok minél nagyobb számban tanulhassanak külföldi egyetemeken, s több külföldi diákot kellene fogadniuk a hazai felsőoktatási intézményeknek is. A művelődés terén is el kell ismernünk a társadalmi öntevékenységet; el kell jutnunk odáig, hogy saját anyagi forrásainak felhasználásával bárki fenntarthasson hazánkban művelődési intézményt. Ehhez meg kell találni a törvényes kereteket és ki kell alakítani a szocialista állam ehhez nyújtható preferenciáinak formáit. Végezetül Radies Katalin a közoktatás néhány konkrét kérdéséről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Ezután Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást gazdálkodásunk időszerű kérdéseiről, gazdaság- fejlesztési stratégiánkról. Jelenlegi helyzetünket nehéz, kérdőjelekkel és problémákkal terhes időszakként jellemezte. Részletesen foglalkozott azokkal a külső és belső körülményekkel, azokkal a felhalmozódott feszültségekkel, amelyeknek a szorításában kell végrehajtanunk a stabilizációs programot. Mint mondotta : a gazdaság erőforrás- és pénzhiányos állapotában egymásnak sokszor ellentmondó célokat és prioritásokat'kell összeegyeztetnünk. Alapvető politikai és gazdasági érdekünk— a talponmaradás, hogy hazánk továbbra is teljesítse nemzetközi fizetési kötelezettségeit, pontosan törlessze adósságát. Ugyanakkor, s a műszaki fejlesztés'egyre intenzívebb bázisán, elodázhatatlan a gazdasági szerkezet- váltás megindítása, amihez ugyancsak pénzre van szükség. A források megszerzésének járható útjaként jelölte meg többek között a külföldi működő tőke bevonását, de nyomban rámutatott, hogy ez egyben a magyar gazdaság mélyebb, tartalmasabb integrációját igényli a nemzetközi munka- megosztásba. Ám a működő töke bevonásában, mint hangoztatta, döntő és minőségi változás csak a társasági törvény elfogadását követően várható. Az erőforrások gyarapításának másik lehetősége, mint mondotta, az, ha szabaddá tesszük az utat a vállalkozások előtt. A tőkeáramlást azonban egyértelműen alá (Folytatás a 2. oldalon) Kiégett kukoricák, zöld száron lesült napraforgók, kényszerű silózás fele terméssel. Somogybán nagy általánosságban ez a kép a határban. A kívülálló szemével is jól érzékelhető, szomorú helyzet gazdasági vonatkozásairól a közelmúlt napokban készült megyei felmérés. Dr. Győri József, a megyei tanács elnökhelyettese : — A tavaszi, dé kivált a nyári csapadékszegény időVasil Mohoritának, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB titkársága tagjának, a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága elnökének vezetésével — a KISZ KB meghívására — pénteken csehszlovák ifjúsági küldöttség érkezett Budapestre. A nap folyamán 'a delegájárás, térségenként és üzemenként ugyan változó mértékben, de összességében jelentősen csökkentette az őszi betakarítású növények várható terméseredményét. Üzemenként mértük fel, hogy az aszály okozta termésveszteség a tervezetthez képest milyen hozamkieséseket okoz. A károk nagyok, a termelő- szövetkezetekben megközelítik a hatszáznyolcvanhétmil- lió forintot, az állami gazdaságokban pedig a százötven- millió forintot. A kalászos gabonák betakarításakor még bizakodók voltak a gazdaságok, a vártnál jobb eredményt hozott az aratás. Ez a többlet menynyiben ellensúlyozza a várható kieséseket? — Csak részben pótolhatja a károkat. A megyében a tervezettnél mintegy negyvenhétezer tonnával termett több gabona, vagyis százhetvenegymillió forintnyi többletet hozott a nyári növények betakarítása. Ha ezt leszámítjuk a várható terméskiesésből, gazdaságainkat akkor is több, mint hat- százhatvanötmillió forint értékű hozamkiesés sújtja! — Említette, hogy a károk differenciáltan jelentkeztek, mivel tavasz óta szokatlanul szélsőséges volt a csappadék- eloszlás a megyében. — A megye szövetkezeteinek csaknem felében, huszonkilenc gazdaságban számottevőbb az aszálykár. Ezen belül tizennégy tsz-ben 15— 20, tizenöt szövetkezetben pedig húsz százalékkal magasabb a hozamkiesés. Van olyan gazdaságunk, mint a jákói vagy a lábodi, ahol meghaladja a negyven százalékot a most látható száraz(MTI-fotó: Rózsahegyi Tibor) ció megkezdte tárgyalásait Hámori Csabával, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a KISZ KB első titkárával. A csehszlovák ifjúsági küldöttséget pénteken fogadta Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. ság okozta veszteség mértéke. Az üzemek és a mi felméréseink szerint a kukorioa 22—24, a burgonya 23—25, a silókukorica 25—27, a napraforgó 20—22 százalékát vitte el az aszály. A nehéz helyzetben levő üzemek vezetőivel folyamatos kapcsolatot tartunk, velük rendszeresen konzultálva igyekszünk megkeresni a nehézségek megoldásának módját. — A sajnálatos tények milyen tennivalókat kívánnak? Herner Endre, a tsz-szö- vetség megyei titkára: — A szövetség megkülönböztetett figyelmet fordít a hozamkiesés ókozta gondokkal birkózó szövetkezetekre. Alapvető kötelességünk ez azért is, mert a megye tizenöt kritikus helyzetben levő tsz-ének többségét most az aszály is sújtotta. Az üzemek a maguk erejéből is tesznek intézkedéseket a kiesések mérséklésére — takarékosság, más ágazatok bevételeinek növelése stb. Ez természetesen enyhít a helyzeten, de jó néhány esetben nem szüntetheti meg a pénzügyi hiányt. Éppen ezért megkezdtük és folytatjuk a tárgyalásokat a megyében levő bankokkal, hogy á legsúlyosabb helyzetben levő gazdaságok likviditási gondjait közösen, valami módon megoldjuk. Természetesen, ahogy a tanács a minisztériumnak, mi az országos érdekképviseleti szervnek továbbítottuk a mostani felmérés tapasztalatait. Megítélésünk iszerint a jelenlegi szabályozók, jövedelmi viszonyok mellett ilyen mértékű elemi kárt az üzemek többsége nem tud kivédeni, ezért szorgalmazzuk a központi támogatást. Üzemi intézkedések — külső segítség nélkül Meghaladja a félmilliárd forintot az aszálykár
