Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-17 / 223. szám

10 Somogyi Néplap 1988. szeptember 17., szorzat OTTHON ÉS CSALÁD í '' , v ' S RM ™ v V. jggggQ .. .• m « B® ' 8® Gyakorlatok otthon Legutóbbi „Otthon ...” sorozatunkban ismertet­tünk néhány - otthon végezhető — mozgásgyakor­latot. Most folytatjuk a sort. Terpesz, hajlított ülés. Csí­pőemelés és 1—2. kép: tolás a sarok irányába, majd vissza. A gyakorlatot végezzük el hússzor ! 3. kép: térdelő támasz, a bal láb nyújtásával oldalt kis körzéseket végzünk tíz­szer, majd a másik lábbal is. * 4. kép: hason fekvés, a bal láb áthelyezése, keresztbe hajlítva a jobb lábon, majd ellenkezőleg — tízszer. (Folytatjuk.) V« » Hegevett ártalmak A környezeti ártalmakról egyre több szó esik magán- eszmecseréken csakúgy, mint hivatalosan. Tüdőnk porral, korommal és az autók ki­pufogógázával telítődik, a dohányzással járó nikotin- és kátrányszennyezésről nem is beszélve. Ezernyi veszélyt rejt a vizek állapota. Ami gondos tisztítás után folyik a csapból, az is — ha mást nem — klórt mindenképp tartalmaz. Sajnos — öntudatlanul — mi is ártunk magunknak olyan ennivalók elfogyasztá­sával, amelyekről nem tud­juk, hogy- veszélyeztetik egészségünket. Például a te­tején megpenészedett lekvá­rok, főzelékek, befőttek egészségesnek látszó része még átfőzött állapotban is árthat. A házi konzerv te­tején a penész olyan gom- gaféle, amely rothadási, bomlási folyamat következ­ménye. Többnyire nemcsak a szemmel látható felület romlott meg, az eltett gyü­mölcs- vagy zöldség egészé­ben megindult a bomlási folyamat, akikor is, ha az egészségesnek ízlelt állagon ez még meg nem érezhető. Orvosi vélemények szerint a penészedésnek indult étel rákkeltő hatású lehet, épp ezért ajánlatos kidobni. Sok háziasszony panasz­kodik a lisztek, lisztkészít­mények megkukacosodására. A kezdetben nagyon apró, majd virgoncán gyarapodó fekete élőlény jelenléte a liszt befulladásának követ­kezménye. Megelőzni úgy le­het, ha némi levegőt kap a tárolláedény. A kukacot, pondirót a lisztes áruból ki lehet szitálni, ám miután az élősdii petéje láthatatlanul is benne van már az egész lisztben, darában, morzsá­ban, nem ajánlatos elfo­gyasztani. A cukorral1 elkevert őrölt mákról1 sokan vélik, hogy az többszöri használatra is el­tartható, hiszen a cukor kon­zerváló hatású. Ez a keve­rék azonban — a mákban rejlő hatóanyagok átalaku­lása következtében — egye­nesen tenyésztelepévé válik a különféle baktériumok­nak; elfogyasztva olyan béU és gyomorban talmaka* okoz­hat, amelyek kimenetele ki­számíthatatlan. Következés­képpen cukrozott mákból csak a rögtön elfogyasztott mennyiséget szabad elkészí­teni. Az alufóliába gondosan becsomagolt virsli, párizsi, szafaládé vagy más, nem tartós felvágott, néhány nap múltán sem zöldül el, nem Szaglik. Mégis ajánlatos fo­gyasztása előtt megtapogat­ni. Ha enyhén nyálkás, ra­gacsos, akkor az áru rom­lásnak indult, s nem biztos, hogy a műanyag- vagy bél- burok eltávolításával elejét lehet venni az esetleges ár­talomnak. Aki a húskészít­ményt sajnálja kidobni, for­ró olajban süsse át alapo­san. Sokan' nem hisznek a tu­dományos megállapításnak, hogy a gomba — a sampi­nyon is — az állás folya­mán, főleg elkészített álla­potban mérgező anyagokat termel. Ezt azért vonják kétségbe a laikusok, mert semmi látható, érzékelhető jele nincs a káros folyamat­nak. Mind maga a gomba, mind a vele készített étel ugyanolyannak tűnik, mint frissen volt. Épp ezért az utólag bekövetkező gyomor­vagy bélpanaszokat sem hozzák összefüggésbe az ál­lott gombás étel elfogyasz­tásával, pedig az okozta. Ne együnk ártalmakat! Nyerges Ágnes RECEPTEK ZÖLDSÉGBŐL Patisszon párolva Hozzávalók: patisszon, vaj, só, petrezselyem, reszelt sajt. A megtisztított, megmosott patisszont felszeleteljük, vaj­ban — kevés vizet aláöntve — sóval, petrezselyemmel puhára pároljuk. Reszelt sajttal meghintve forrón tá­laljuk. Angolosan készült zöldfélék Sárgarépát, zöldborsót, zöldbabot szoktunk^ angolo­san készíteni. A zöldféléket megtisztítjuk, megmossuk, felszeleteljük (hasábokra vagy karikákra), sós vízben külön-külön megfőzzük, a vizet lecsurgatjuk, tálra rak­va vajszeleteket, apróra vá­gott petrezselymet teszünk T est vérféltékeny ség Már az egészen kicsiny gyermek is szenvedhet a féltékenységtől : mintegy másfél éves korában fél- tékenykedhet az anyjára vagy az apjára, ha azt ve­szi észre, hogy azok több figyelmet szentelnek egy­másnak, mint neki. A gyermek féltékenységét és versengési kedvét csak to­vább fokozza a kistestvér megszületése. A testvérek közötti rivalizálás tulaj­donképpen elkerülhetetlen, s bizonyos értelemben ter­mészetesnek tekinthető. A szülők csupán enyhíthetik a kezdő testvérféltékeny - ség fájdalmait, teljesen megszüntetni hiábavaló tö­rekvés volna. A féltékenység támasz­totta indulatokat a kis­gyermek elsősorban a já­tékaiban fejezi ki, vezeti le. Később már a képzelet síkjára is átvihető a tá­mladó kedv; sokan rajzban, játékaikban, vagy éppen a saját maguk által kitalált mesékben fejezik ki a test­vérük ellen irányuló el­lenséges vágyfantáziájukat. A testvéri rivaiizáció különösen, akkor ölt súlyos formát — olykor nyílt tes­ti támadásba is torkollhat —, ha az a szülőknek a féltékeny gyermekkel szem­ben kimutatott Szeretet- lenségéből ered. Heves in­dulatokat kelt az is, ha a gyermeket váratlanul, fel- készítetlenül éri az új csa­ládtagnak, a testvérnek a megérkezése. Éppen ezért a gyermeket már idejeko­rán fél kell készíteni rá, s hozzá kell segíteni ah­hoz, hogy megértse: a kis­baba nemcsak a szülőké, hanem az övé is — mind­nyájuké lesz. Ecsetelhet­jük előtte a gondozás teen­dőit, elmesélhetjük neki, hogy mit eszik a kisbaba, hogyan fog szopni, s biz­tathatjuk, hogy benne majd új játszótársra, ba­rátira talál. A szülőknek ugyanakkor hagyniuk kell, hogy a gyermek elmondja nekik aggodalmait, remé­nyeit, s elismerően kell nyugtázniuk, ha felajánlja, hogy ő is törődni akar a kistestvérével. Hívjuk föl a figyelmét arra, milyen előnyökkel is jár, hogy ő az idősebb. Erősítsük meg a hitét abban, hogy a szü­leivel kialakult kölcsönös szeretete változatlan ma­rad. De túlzásba sem sza­bad ásni; káros, ha a szü­lő úgy tesz, mintha az idő­sebb gyermeket jobban szeretné, mint a kicsit. Le­het, hogy ez eleinte na­gyon jólesik neki, de ké­sőbb elbizonytalanodik, ha tapasztalja, hogy szülei hol őt, hol .a kistestvérét ré­szesítik előnyben. Amel­lett tehát, hogy szerete- fünkről biztosítjuk az idő­sebbet, nem titkolhatjuk el előle azt sem, hogy ép­pen így érzünk a kisebbik iránt is. A leggondosabb előké­szítés éllenére is beárnyé­kolja egy ideig a kisgyer­mek élétét a testvére iránt érzett féltékenység. Ám ha a gyermek azt tapasztalja, hogy ezekért az érzelmeiért nem büntetik meg, nem gúnyolják ki, s hogy szü­lei magatartása szemláto­mást nem változik meg. fokozatosan egyre jobban érdeklődni kezd testvére iránit, s hamarosan ő ma­ga kéri ki résgét a gondo­zásból. Ha részt kap a ki­sebbel végzett feladatok­ból, növekszik önértékelé­se. Gondos őre lesz a kis­baba álmának— szigorúan rászól azokra, akik meg­zavarják — rendben tart­ja a holmiját, sőt nemegy­szer ő maga lesz kistest­vére érdekeinek a szószó­lója a szülők előtt is. Számos megfigyelés sze­rint különösen az elsőszü- lötltet érinti érzékenyen a második gyermek eljöve­tele. Az elsőszülötteket mindaddig, míg egykék voltak, gyakrabban dédel­gették, kényeztették, mint testvérüket a megszületé­se után. Könnyű belát­nunk, hogy ezért az új testvér megérkezése után eleinte határozottan kisem­mizettnek érzik magukat, s a rájuk szakadó magá­nyosság érzését élik át. Csak ha már érettebbek, akkor képesek belátni, hogy a szülői szereteten osztozkodhatnak, és meg is kell osztozniuk. Aztán egyre szaporodó kedvező tapasztalataik meggyőzik őket arról, hogy a szülők róluk sem feledkeztek meg. Az eísőszülöttekkel való bánásmód téhát különösen kényes nevelői feladatot jelent a szülők számára. Dr. Flamm Zsuzsa Az idei őszi—téli divat párizsi bemutatóján egy cstélyiruha- költemény az ismert francia divatdiktátor. Pierre Cardin elképzelése szerint Kamaszpulőver Mintája: 1. sor: 3 fordí­tott és 8 sima váltakozása. 2. és a többi páros sor: si­mára simát, fordítottra for­dítottat kötünk. 3. sor: azo­nos az első sorral. 5. sor: 3 fordított, a 8 sima első két szemét segédtüre vesszük, és a következő 2 szemet leköt­jük a leemelt szemek előtt, majd a segédtűn levő - sze­meket is lekötjük, a 8 sima 5. és 6. szemét ismét segéd­tűre vesszük, és a leemelt szemek háta mögött leköt­jük az utolsó 2 simát, utána a segédtű szemeit, majd is­mét 3 fordított következik, és újra a 8 sima csavarás nélkül. Ismételjük a sort élőiről. A 7. és 9. sor: azo­nos az első sorral, majd is­mét az ötödik sor leírása szerint kötünk. A 11. és 13. sor azonos az első sorral. 15. sor: az ötödik sor leírása szerint készül azzal az elté­réssel, hogy a csavart simák fölé kötjük a csavarás nél­küli sima szemeket, és az eddig csavarás nélkül kö­tött sima szemek fölött köt­jük a csavart mintát. A 17. és 19. sor azonos az első sorral. A 21. sorban a csa­varások fölé a csavarást kötjük, majd ismételjük a mintát az első sortól kezd­ve. Az eleje: 116 szemre kezd­jük, és 10 cm patentkötést készítünk. A következő első mintás sorban minden tize­dik szembe egy szemet sza­porítunk, és így 126 szemes bőséggel mintásán kötünk a patentkötéstől, mért 22 cm- ig. Itt az oldalvonalak fölött fagyasztjuk a karkivágást 5, 3, 2 és 4x1 szemmel, ,s az így maradt 98 szemes bő­séggel kötünk a fogyasztás kezdetétől mért 12 cm-ig. Itt befejezzük a középső 12 szemet a nyakkivágás részé­re, és a két vállrészt külön kötjük tovább. A nyakkivá­gás Oldalán minden sor ele­jén először 2, majd 5x1 sze­met fogyasztunk, azután egyenesen költünk. A karki­vágás oldalán egy enesen dol­gozunk 20 cm magas karkivá- gásig, ma jd a váll 36 szemét 9 szemenként befejezzük. A másik vállrészt hasonlóan kötjük. A háta: 110 szemmel kezd­jük. 10 cm patentkötés után az első mintás sorban min­den tizedik szembe egy sze­met szaporítunk, így 120 szemes bőséggel, mintásán kötünk a patentkötéstől mért 22 cm oldalmagasságig. Itt a szemeket kettéosztjuk, és a két vállrészt külön kötjük tovább. A középvonal fö­lött egyenesen dolgozunk a befejezésig. Az oldalvonal fölött fogyasztjuk a karki­vágást 2, majd 8x1 szemmel, és az így nyert 50 szemes bőséggel egyenesen kötünk a 19 cm magas karkivágásig. Itt a középvonal fölött be­fejezünk 10 szemet a nyak- kivágás részére, és 2 sze­menként tovább fogyasztjuk, míg a karkivágás oldalán 9 szemenként befejezzük a váll 36 szemét. Ujja: 56 szemmel kezd­jük. 10 cm patentkötés után az első mintás sorban min­den tizedik szembe 1 szemet szaporítunk, és így 62 sze­mes bőséggel mintásán kö­tünk tovább. Minden hato­dik sor elején és végén 1—1 szemet szaporítunk a kez­déstől mért 50 cm-ig. Itt kb. 100 szemes bőséghez érünk. Innen kezdve minden sor élején fogyasztjuk a szeme­ket 3, 2, majd 1—1 szemen­ként 14 cm magasságig. Utá­na fokozatosan 2, 3, 4 sze­menként, majd egyszerre befejezzük a szemeket. Nyakpántját a váltak ösz- szevanrása után a nyakkivá- gás belső oldalán fölszedett 100 szemre kötjük. 10 cm-es patentkötés után a szemeket lazán leláncoljuk, és a pánt szélén a munka színére visz- szahajfva leszegjük. A háta nyílásába cipzárt varrunk.

Next

/
Thumbnails
Contents