Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 15., csütörtök CORDES OTTHON Hazatért az NSZK-ba Ru­dolf Cordes. A nyugatnémet üzletembert, a Hoeehst-cég magas beosztású alkalma­zottját hétfőn engedte sza­badon Bej rútban egy szélső­séges libanoni siita csoport, amely húsz hónapig tartotta őt fogságában. Cordes a Bonn melletti repülőtéren találkozott többi hozzátarto­zójával, majd onnan isme­retlen helyre, valószínűleg kórházi kivizsgálásra uta­zott. „Sorsfordító lépés” Dél-koreai lapok a megálladodásról „Sorsfordító lépésnek” mi­nősítették a dél-koreai la­pok a Magyar Népköztársa­ság és a Koreai Köztársaság kedden közzétett megállapo­dását állandó képviseletek kölcsönös megnyitásáról. A dél-koreai sajtó egyön­tetűen rámutatott, hogy Ma­gyarország az első szocialis­ta ország, amely normalizál- ja kapcsolatait Dél-Koreá- val. A két angol nyelvű szöuli lap, a The Korea Times és a The Korea Herald szerdai kiadása egyenként féltucat írást szentelt a témának. Mindketten az állandó kép­viseletek létrehozásáról szó­ló hírt helyezték címoldaluk­ra egy olyan fénykép kísé­retében, amely Csoj Kvang- Szu külügyminiszter és a Szöulban tartózkodó Etre Sándor nagyikövet kézfogá­sát ábrázolta. Az említett lapok elemzé­sei szerint két mozzanat ját­szott közre abban, hogy kor­mányszintű kapcsolat léte­sült Magyarország és Dél- Korea között. Az egyik a Koreai Köztársaság július 7-én — Ro Te Vu elnök ál­tal — meghirdetett „új po­litikája”, amelyet a kelet­európai és Kelet-Európán kívüli szocialista országok­hoz való közeledés szándéka ösztönzött. A másik Magyar- országnak „a realitások irán­ti nyitottsága”, amelyet Grósz Károly politikája jut­tat kifejezésre. A lapok Pák Csői Un, Ro elnök politikai főtanácsadója keddi tájékoztatójának né­hány gondolatát is közread­ták, éspedig azzal a mottó­val, hogy a tanácsadó „ró­zsás jövőt” ilát a dél-koreai —kelet-európai kapcsolatok számára. Rendőrségi szakértők vizsgálják Üj-Delhiben a bombarobbanás következtében kiégett autóbusz roncsait. A merényletnek, amelyet valószínűleg szikh szélsőségesek követtek el, egy halálos és 19 sebesült áldozata van ___ T itkosszolgálati baklövés A huszonnégy órás határ­idővel kiutasított kubai nagykövet Londonból való távozása után a munkáspár­ti ellenzék felszólította Mar­garet Thatcher brit kor­mányfőt, hogy kormánynyi­latkozatban adjon magyará­zatot az ügyre, amelynek hátterében egybehangzó ér­tesülések szerint a CIA és a brit titkosszolgálat kudarc­ba fulladt „közös vállalko­zása” áll. George Foulkes, a Mun­káspárt külügyi szóvivője szerint a brit kormány „mo­numentális slamasztikába” karült ás most ráhárul a kötelezettség, hogy nyilvá­nos magyarázatot adjon er­re az „intrika, kémkedés, árulás és megtévesztés titkos pókhálójával átszőtt ügyre, amelyhez képest egy James Bond-história vasúti menet" rendhez hasonlatos olvas­mánynak tűnik”. Az ellen­zék szóvivője követelte, hogy a miniszterelnök egyértel­műen jelentse ki: vajon va­lóban brit/és amerikai tit­kosszolgálati ügynökök kö- vették-e a kubai nagykövet­ség harmadtitkárát, és va­jon a hétfőn délután lezaj­lott lövöldözési incidens hát­terében nincs-e olyan ügy, amit a kormány egyszerűen nem mer bevalla ni ? A brit külügyminisztérium nem hajlandó nyilatkozni a kubai kormánynak arra a vádjára, hogy a brit titkos­szolgálat közreműködésével végrehajtott CIA-műveletről volt szó, amelynek során egy kubai dezertőr bevonásával próbálták disszidálásra kényszeríteni a kubai nagy­követség harmadititkárát, aki végül is revolv arl övésőkkel riasztotta el üldözőit. A brit külügyi szóvivő csupán ar­ra a hagyományos formulá­ra szorítkozott, amely sze­rint a brit kormány „soha­sem kommentál belbizton­ságot érintő kérdéseket”. A londoni lapok viszont „mértékadó forrásokra” hi­vatkozó szerdai jelentései­ben megerősítik, hogy való­ban a brit titkosszolgálat négy ügynöke „fedezte” a CIA kezelésében lévő kubai dezertőrt, bizonyos Floren- tino Azpillaga Lombardót, amikor az megközelítette Medina Perez harmadtit­kárt, ez utóbbi londoni la­kása előtt. „A CIA van a diplomata revolver-fiaskó hátterében” — jelentette első oldalas harsogó főcímében a Daily Mail. A konzervatív lap megállapítja: „brit és ame­rikai titkosszolgálati ügynö­kök elpuskázott művelete vezetett két kubai diploma" ta kiutasításához”. ' A The Guardian szerdai vezércikkében hihetetlen­nek találja azt a nem hiva­talos magyarázatot is, amely szerint a brit titkosszolgá­lat egyszerűen „rutinszerű megfigyelés” alatt tartatta volna a kubai diplomatát. A lap fanyarul megjegyzi, hogy a közkiadásokkal való szi­gorú takarékoskodás idején aligha képzelhető el, hogy öt kémelhárííót állítsanak rá egy harmaditifkár megfi­gyelésére. „Kénytelenek va­gyunk arra a következtetés­re jutni, hogy Eggair úr (az ügyben nyilatkozó külügy­miniszter-helyettes) kemény­kedő és megtévesztő kije­lentések vegyülékével, to­vábbá egy nagykövet túlsá­gosan is elsietett kiutasítá­sával próbálja nagy bátran álcázni a titkosszolgálat baklövését. Semmi kétsé­günk aziránt, hogy veze­tőink ezúttal is képtelenek lesznek beavatni bennünket abba, ami akárcsak hasonla­tos is lenne a tél j es igaz­sághoz”. Gorbacsov Norilszkba utazott A Föld egyik legészakibb ipari központjában, a sark­körön túli Norilszkban foly­tatta szibériai programját szerdán az SZKP KB főtit­kára. Mihail Gorbacsov a krasznojarszki határterület, valamint a város párt- és tanácsi vezetőinek kíséreté­ben a 200 ezer lakosú tele­pülés életével ismerkedett. Gorbacsov először a keres­kedelem, a kulturális intéz­mények és a lakossági szol­gáltatások helyzetét vizsgál­ta. A főtitkár a kérdéseire kapott válaszok után elége­detten nyugtázta, hogy a no- rilszkiáknak sikerült okos ötletekkel megoldaniuk az élelmiszerellátást. A mező- gazdaság számára nagyon zord éghajlatú város zöld­ség- és gyümölcsigényeit messzemenően elégíti ki : „veteményeskertjeik” jó két­ezer kilométer távolságra, Krasznojarszktól is délebbre vannak. A város lakáhelyzetével is­merkedve Mihail Gorbacsov úgy vélekedett, hogy a no- rilszkiák példája akár or­szágos is lehetne: a város minden lakosára már most 15 négyzetméter jut. A főtitkár felkereste a vá­ros színesfémipari kombi­nátját, amelynek fő profilja ritkafémek termelése. A PFSZ új javaslata Boldog új óvót a* izraelieknokJ BIBLIATÁRSULATOK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK NAGYGYŰLÉSE Megnyitó istentisztelettel kezdődött meg szerdán Bu­dapesten, a Kálvin téri re­formátus templomban a Bibliatársulatok Világszö­vetségének nagygyűlése. Ko­csis Elemér püspök, a Ma­gyar Bibliatanács ügyvezető elnöke köszöntötte az öt kontinens száz országából érkezett mintegy 250 küldöt­tet. Beszédében utalt arra, hogy a világszerte tevékeny­kedő hetven bibliatársulatot tömörítő világszövetség — Amerika, Afrika és Ázsia után — első európai nagy­gyűlését rendezi meg Ma­gyarországon, kifejezve a világszervezet érdeklődését a szocialista országokban te­vékenykedő egyházak élete, tevékenysége, a Biblia for­dítása, kiadása és terjesztése iránt. Emlékeztetett arra is, hogy olyan ország ad ott­hont az egyhetes rendez­vénysorozatnak, amelyben a Szentírás gondolatai, életet formáló üzenetei mintegy ezer éve jelen vannak. A továbbiakban tájékoz­tatta a vendégeket arról, hogy a Magyar Bibliatanács igyekezett megvalósítani azt a programot, amelyet a Bib­liatársulatok Világszövetsé­ge Chiiang-Mai-i nagygyűlé­sén eltervezett. Bibliakiadá­sát az utóbbi években évi 30 ezerről a duplájára emelte. Nemzetközileg elismertek szép kivitelű gyermekbíbliái. A Szentírást eljuttatja a vi­lág különböző részein mű­ködő magyar protestáns egy­házak tagjaihoz is. Végezetül bejelentette: a nagygyűlés hetét a tagegyházak a Bib­lia Hetének nyilvánították. Ezután Alice E. Ball, a nagygyűlés egyesült álla­mokbeli elnöke szólt a je­lenlevőkhöz. Azt a meggyő­ződését fejezte ki, hogy a világ kétségeire és aggodal­maira a legjobb válasz ko­runkban is a Szentírás lap­jain található, s azok gyűl­tek egybe a gyűlésen, akik­nek mindennél fontosabb el­kötelezettsége az, hogy a re­ménység igéje minél széle­sebb körben váljék ismereté. Az igehirdetés liturgikus szertartása közben szólt a résztvevőkhöz az Egyesült Államokból érkezett Oswald C. J. Hoffmann evangélikus lelkész, a világszövetség el­nöke. Kifejtette: a világszö­vetség célja a Biblia terjesz­tése azon a nyelven, ame­lyen az emberek megértik, s olyan áron, amelyet meg tudnak fizetni. A nagygyűlés alkalmából délután a Ráday Kollégium­ban Tóth Károly püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Ulrich Fick, a Bib­liatársulatok Világszövetsé­ge főtitkára megnyitotta Eu­rópa második bibliamúzeu­mát. A nagygyűlést megelőzően a főtitkár sajtótájékoztatón történelmi áttekintést adott a szövetség tevékenységéről. Szovjet— amerikai tanulmány A Szovjetunió és az Egye­sült Államok stabil együtt­élése érdekében demilitari- zálni kell a két nagyhata­lom közötti versengést. Ez a fő gondolata annak a szov­jet és amerikai tudósok, po­litikusok által közösen elő­készített tanulmánynak, amelyet szerdán mutattak be a munkacsoportok veze­tői Moszkvában.' Georgij Arbatov, a Szovjetunió, Egyesült Államok és Kana­da kutatásával foglalkozó intézetének vezetője, vala­mint Arthur Cox, a szovjet— amerikai kapcsolatok ame­rikai kapcsolatok amerikai bizottságának elnöke a saj­tóértekezleten elmondta, hogy a bizottság által elké­szített terjedelmes jelentést, annak hétpontos helyzetér­tékelését és 14 pontból álló javaslatát az Egyesült Álla­mokban már teljes terjede­lemben nyilvánosságra hoz­ták. Arbatov akadémikus be­jelentette, hogy a teljes szö­veg hamarosan valamelyik szovjet külpolitikai folyó­iratban is megjelenik. Arbatov a munkával kap­csolatban elmondta, hogy a tanulmány szövegét nem egyeztették a kormánnyal, s annak igénye sem merült fel. Egy kérdés kapcsán el­mondták, hogy a katonai tá­maszpontok kérdése azért nem szerepel az anyagban, mert az már túlnő a két ál­lam kapcsolatain, érinti, a szövetségi rendszerek érde­keit is. Arthur Cox beszámolt róla, hagy a tanulmány májusi ismertetése után az amerikai kongresszus több albizottsá­ga is napirendre tűzte a ja­vaslatokat. Tervezik, hogy a választások előtt még a két elnökjelölttel is megismerte­tik ajánlásaikat. Arbatov elmondta végül, hogy a közös munkában ér­telemszerűen sók vita volt, d^ végül arra törekedtek, hogy semmilyen téma kap­csán se mondjanak politikai, erkölcsi ítéletet egyik fél fej­lett sem, pusztán a tények összegzése és tanulmányozá­sa volt a feladóit. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke Strasbourgban kijelentette, hogy az ENSZ- ben kész találkozni bár­mely izraeli vezetővel a bé­kerendezés előmozdítására. A zsidó újév másnapján tar­tott sajtóértekezleten bol­dog új évet kívánt az izrae­lieknek, kifejezve reményét, hogy a béke éve köszönt a Közel-Kelet minden lakójá­ra. A sajtóértekezleten több izraeli újságíró is részt vett. Egyikük megkérdezte Ara- faitot, hogy a következő vá­lasztásokon Jichak Samir vagy Simon Peresz győzel­mét látná-e szívesebben. Arafat azt felelte, hogy „egy de Gaulie-t keresek Izrael­ben”. A palesztin vezető meg­erősítette, hogy októberben összeül a Nemzeti Tanács, a száműzött palesztinok par­lamentje. Miután Husszein jordániai király lemondott az Izrael áltál megszállt te­rületeik közigazgatásának minden közvetett formájá­ról is, ennek felelőssége im­már teljesen a PFSZ-re há­rul, mint a palesztin nép egyetlen törvényes képvise­lőjére. Arafat szerint a PFSZ előtt most két lehető­ség áll: nemzetközi erőket kérni a megszállt területek védelmére az izraeli csapa­tok esetleges kivonása után, vagy pedig kikiáltani egy izraeli megszállás alatt lévő palesztin államot és ideigle­nes kormányt alakítani hoz­zá. A PFSZ vezetője nem tiíkollta, hogy választásukat függővé teszik attól, hogy el­ismerésre számíthat-e Euró­pában egy palesztin ideigle­nes kormány. Arafat, aki az Európai Parlament szocialista párt­csoportjának meghívására érkezett Strasbourgba, nagy erővel hangoztatta a szocia­Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke szeptember 13-án találkozott Rudi Arndt-tal, az Európai Parlament elnökével lista képviselők előtt, hogy „a közel-keleti tartós béké­hez vezétő egyetlen út egy nemzetközi értekezlet össze­hívása”. Ugyanígy hangsú­lyozta, hogy a két legfőbb érdekelt „Izrael és a PFSZ, ismételtem Izrael és a PFSZ”. Megfigyelők szerint Arafat e többször is ismételt kijelen­tést válasznak szánta azok számára, akik Izrael elis­merését követelik előfelté­telként a PFSZ-,tői. Roland Dumas f rancia kül­ügyi államminiszter szerdán délután Strasbourgban rö­vid megbeszélést , tartott Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével.

Next

/
Thumbnails
Contents