Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
1988. szeptember 15., csütörtök Somogyi Néplap 3 Ellentmondást fedeztek föl Barcson az egyesülésről NYÍLT VITÁK A lárt úton Egy kérdés Mindössze húszán gyűltek össze Barcson, hogy megvitassák a .gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvény- tervezetet. Pedig a Hazafias Népfront helyi bizottsága a lakosság valamennyi rétegének képviselőit meghívta. A törvénytervezetek iránti érdeklődést mutatja az is, hogy a meghívottak mindössze egyötöde jelent meg a vitán. A résztvevők megállapították: szükség van az egyesülési és gyülekezési jogokat megfogalmazó törvényekre. Barcson azonban még nem alakultak ki azok a csoportok, amelyek az alternatívákat képviselnék. Így nem volt könnyű véleményezniük a két törvénytervezetet. A felszólalók jórészt azzal foglalkoztak, hogy kik kötelesek választ adni és menynyi idő alatt a beadott kérvényekre, fellebbezésekre. Dr, Abaligeti Gallus vitavezető elmondta: jó dolog, hogy a törvénytervezetek már az első paragrafusokban meghatározzák, mikor nem engedélyezhető a gyülekezés, illetve az egyesülés. Nem tartja szerencsésnek viszont, hogy a bíróság mire helyt adhat az esetleges fellebbezéseknek, addigra a gyülekezés időszerűségét veszti. A jelenlegi bírói gyakorlat szerint a fellebbezések elbírálása meghaladja a fél évet. Dr. Abaligeti Gallus azt javasolta: a bíróságoknak még a rendezvény tervezett időpontja előtt dönteniük kelljen arról, hogy engedélye- zik-e azt vagy sem. A résztvevők egyhangúlag azt a variációt fogadták el, hogy a rendezvény szervezője a tanácsoknál jelentse be a tervezett időpontot. Többen kifogásolták, hogy a rendezvény résztvevőinek várható számát is be ^ell jelenteni. Ezt azzal indokolták, hogy sokszor ezt előre még cçak becsülni sem lehet. Klement András barcsi városi népfronttitkár például azzal érvelt, hogy a törvénytervezetek társadalmi vitáján is ötször annyi résztvevőre számítottak, mint amennyien megjelentek. Ennek ő a fordítottját is el tudja képzelni. Sokan nem értenek egyet azzal, hogy a törvénytervezet tartalmazza a gyülekezési joggal való visszaélés témakörében a szervezők felelősségét, a gyülekezés meg- tarthatóságáról döntőkét pedig nem. Szerintük ezt is meg kellene fogalmazni, hogy ne legyen indokolatlan betiltás. Egy felszólaló nem értette, hogy ha a törvény kimondja az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezet nyilvántartásba vételével megszerzett jogi személyiséget, akkor annak hatálya miért nem terjed ki a jogszabály alapján létesített és működő társadalmi szervezetekre. Szerinte itt ellentmondást tartalmaz az egyesülési jogról szóló törvénytervezet. Egy másik hozzászóló azt sérelmezte, hogy két változatban is az alkotmány rendelkezései az irányadók, ugyanakkor még nem született döntés a jelenlegi alkotmány módosításáról. Szerinte ezt a törvénytervezetet csak az új alkotmány hatályba lépése után lett volna szabad vitára bocsátani. fe m Nem hiszem, hogy belépek! — Hogyan szervezhet valaki egyesületet? — tettük föl a kérdést Sándor Máriának, a megyei mépfrontbi- zottság titkánhelyettesének. — Ha komoly, megalapozott elképzelésről van szó — kaptuk a feleletet — a helyi tanács hatósági szerveinél kell bejelenteni a szándékot. A megyei népfront és a helyi népfrontbizottságok is támogatást nyújtanak a megalakuláshoz. El kell készíteni az alapszabály-tervezetet, valamint pontosan meg kell jelölni, hogy kik és milyen célból akarják az egyesületet megalapítani. Nagyon jó segítség a Házi jogtanácsadó 1983. évi külön- száma, amely az egyesület- alapítás valamennyi feltételét tartalmazza. A hetvenes évektől kezdődően megélénikült az érdeklődés az egyesületek iránt Somogybán. Ennek 'kapcsán egyrészt a .már meglevő tudományos társaságok, művészeti szövetségek, sport- és hobbimozgalmak tevékenysége és aktivitása növekedett, másrészt új és helyi egyesületek alakultak, amelyek tagoltabbá tették a társadalom önszerveződését, érdekérvényesítését. A helyi közművelődési egyesületek alakulása egyben azt is jelezte, hogy megindul egy alulról építkező demokratizálódási folyamat. Ez megyénkben is jócskán növelte a társadalmi-közéleti aktivitás élénkülését. A majdnem harmincöt működő megyei művelődési egyesület, gazda- és olvasóikor jelzi: van alapja a somogyi egyesülési és gyülekeHarminekét helyen szervezett társadalmi vitát a megyei népfrontbizottság. Valahol mindennap sor kerül Somogybán az egyesülési és gyülekezési törvénytervezet társadalmi vitájára, megbeszélésére. A félidőnél tartunk, ezúttal a fórumok helyét és időpontját közöljük; ide bárki elmehet és elmondhatja alkotó véleményét. Erre szükség is van. hiszen ebből kerekedik ki az az állásfoglalás, amelyet megszívlelve döntenek képviselőink a törvény megalkotásánál. Szeptember 16-án 14.00 órakor Kaposváron a HNF- székházban, szeptember lilén 16.00 órakor Somogytar- nócán a klubhelyiségben, 18.00 órakor Tabon a művelődési házban, 16.00 órazési vágynak. Az alábbiakban az eddig megalakított egyesületek névsorát közöljük, zárójelben a megalakulás éve. Kossuth Művelődési Kör, Siómaros (1983), Művelődési Kör, Balatonszabadi (1984), II. Rákóczi Ferenc Művelődési Egyesület, Pogányszent- péter (1984), Kossuth Művelődési Egyesület, Csorna '(1984), Művelődési Kör, Siójut (1984), Berzsenyi Dániel Közművelődési Egyesület, Ádánd (1984), Német Nemzetiségi Közművelődési Egyesület, Somogydöröcske (1987), Bábonymegyeri Olvasókör, (megyeri falurész, 1983), Nagyszakácsi Gazdakör (1984) , Dullai Gazdakör (1985) , Rudnay Gyula Gazdakör, Bábonymegyer (bábo- nyi falurész, 1986), Tengődi Gazdakör (1986),. Gazdakör (Andocs, 1986), Kapolyi Gazkor Kaposváron a HNF- székházban, 15.00 órakor a segesdi pártbizottságon, 18.00 órakor Somogysárdon a pártbizottságon, 16.30 órakor Fonyódon a pártbizottságon. Szeptember 20-án 16.00 órakor a tabi művelődési házban, 15.00 órakor Kaposváron a HNF-székházban, 17.00 órakor Marcaliban a városi tanácson, 16.00 órakor Siófokon a HNF-székházban, szeptember 20-án 15.00 órakor Nagybajomban a párt- bizottságon, 17.00 órakor Berzencén a községi tanácson, szeptember 21-én 15.00 órakor Nagyatádon a helyőrségi klubban, szeptember 22-én 16.00 órakor Siófokon a HNF-székházban, szeptember 26-án 9.00 órakor Kaposváron a HNF-szék.ház- ban. dakör (1987), Kisgyaláni Gazdakör (1986), Hegyközségi Nagyatád (1988), Siómente Népfőiskola (1984), Elöljárók és Tanácstagok Népfőiskolája, Tab (1986), Baksay Sándor Népfőiskola, Csurgó (1986), Ádándi Népfőiskola (1986), Népegyetem, Siófok (1986), Kaposvári Városszépítő Egyesület (1979), Urbanistik, Városvédők és Város- szépítők Egyesülete, Barcs (1986) , Nagyatádi Városszépítő Egyesület (1986), Siófoki Városszépítő Egyesület (1987) , Társasházi Szabadidőegyesület, Siófok, Koch R. utca (1986), Boglárteltei Baráti Kör (1986), Baráti Kör, Balatonszemes (1986), Baráti Kör, Nagyberény (1986), Fekete István Baráti Kör, Gölte (1986), Magyar—Finn Baráti Kör, ' Siófok (1982), Bálványos Huba Baráti Kör, Kaposszerdahely (1986), Nagycsaládosok Egyesülete, Kaposvár (1988), 'Fonyód-védő, -szépítő 'Egyesület, Fonyód (1988). Az első „fecskék" Az egyesületi törvény egyik célja, hogy irodalmi, művészeti társaságok alakulhassanak, s ezek hathatósan segítsék a közművelődést. Ilyen társaságok már működnek az országban, közülük az egyik a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, amely 1985-ben alakult Kaposváron. Király Zoltánnétól, a társaság titkárától kérdeztük, az elmúlt három év alatt kiket tudtak, soraikba tömöríteni és milyen rendezvényekkel próbálták előremozdítani a közművelődést. — A Berzsenyi társaság tulajdonképpen újjáalakult, ugyanis már 1904-től működött ezen a néven egy társaság. Ez egészen a húszas évekig virágzott, majd a harmincas években újból föl- lendült a munka, egészen a II. világháborúig. A háború után ismét tevékeny szakasz kezdődött; ennek során a költő niklai házát és Berzsenyi sírját rendbe tetették, s dolgoztak egészen az 1949- es megszüntetésig. 1985. május 20-án alakult meg a mostani társaság, az írószövetségben működő Berzsenyi Baráti Körre épülve. Az alakuló közgyűlésen már százhúszan vettek részt. — Az első munkánk egy emlékkalendárium volt; e kiadvány után minden várakozást felülmúló számú jelentkező keresett meg bennünket. Jelenleg 780 tagja van társaságunknak, főként budapestiek és kaposváriak, de önálló csoportunk dolgozik Celldömölkön és Szek- szárdon. Tagjaink között vannak művészek, írók, költők, a többség azonban irodalomszerető amatőr. — A nagy érdeklődésre jó példa az 1986-ban meghirdetett Berzsenyi vers- és prózamondó-verseny, erre több mint tízezren neveztek-. — A selejtezők után a felnőttdöntőt Niklán, a gyermekekét pedig Celldömölkön ■ rendeztük meg. A versenyen természetesen Berzsenyi művei voltak a kötelezők, de mivel nemcsak Berzsenyit ismerik kevesen, hanem a régi magyar irodalom sem népszerű manapság, ezért egy ilyen művet is kötelezővé tettünk. A .másik, nagy tömeget megmozgató rendezvényünk a Mi a haza ma? című pályázat volt; erre nagyon sok pályamű érkezett, s minden társadalmi réteg képviseltette magát. A társaság eredményesen dolgozik, hiszen- a felsoroltakon kívül is még számos más tevékenységgel szolgálja a művelődést. Könyveket ad ki, -irodalmi esteket, író— olvasó találkozókat szervez, az idén már második alkalommal rendezték meg a Berzsenyi Helikon napokat. — A munkám mellett engem a délutáni plusz műszak a hétvégi kertművelés és a családom annyira leköt, hogy nem nagyon marad időm egyesületezni. Örülök, ha moziba, színházba el tudunk jutni vagy nagy néha könyv kerül a kezembe. Ahhoz, hogy az ember egyesületet alapítson vagy tagja tegyen, rengeteg szabadidőre és jó anyaigi helyzetre tenne szükség — így foglalta össze a véleményét Adám László, a DRV dolgozója. A megyei oktatási igazgatóságom csöppentünk be a vitá- ha, amelyet a marxista-leninista esti egyetem másodéves általános tagozata tartott. Adám László emellett azt is kifogásolta — és ezzel a többiek is egyetértetettek —, hogy jó tett volna nyelvészeket is bevonni a törvénytervezet megalkotásába, mert rettenetesen jogászi bifckfanyelven íródott. Érthetetlen ez az emberek ■többsége számára. Elég nehéz a velejét kihámozni. Bereknyei Rózsa, a cukorgyár munkatársa úgy foglalta össze a véleményét, hogy nagyobb erkölcsi súlyt helyezzenek az egyesülés komolyságára. A büntetés mértékét megjelölő tízezer forintot néhánya-n is össze tudják dobni, ha egy „jó balhét” akarnak csinálni. — Érdekes módon — tette hozzá — nálunk kevésbé foglalkoztatja a dolgozókat az egyesülési törvény. Sokkal inkább érdekli őket a gyár helyzete, a gazdasági bajokból való kilábalás. Kevesen látják az összefüggéseiket, hogy csak a demokrácia fejlődésével tehet a gazdaságot is előreléptetni. Az egyesülés és a gyülekezés komolyságához, megfontoltságához szólt hozzá Nagy László is a nagyberki Kaposvölgye tsz-ből. Véleménye szerint komolyan kell venni, mire is használjuk majd föl a törvény adta lehetőségeket. Azt indítványozta, hogy ne szabály- sértés, hanem bűncselekmény kategóriába tartozzon, ha valaki rendkívüli módon él vissza ezzel a tehetőséggel. — Hozzám sok ember befut — mondta Bartosné miner Ágnes kozmetikus — ; azt tapasztaltam, hogy kevesen akarnak ilyen vagy olyan egyesületbe belépni. Jobban érdekli őket, hogy hogyan tudják az életszínvonalukat tartani, sokan vitatják a pluralizmust meg a napi politikai eseményeket is. A vitázók közül Kovács Adorjánná pártoló egyesületi tag. A göllei íiafalasz- szony az ottani Fekete István Baráti Kör lelkes híve. A férje tag, így neki is pártolnia „kell”, de meggyőződésből teszi. — Vitatkozom azokkal, akik lebecsülik az egyesületek erejét, hatását. Egy-egy településen, közösségben nagyon jó közösségszervező hatásuk van. Ez a dolog összehozza az emberéket, jó programokra ad alkalmat. Az igazi erő pedig az, hogy maguk a tagok hozták létre, s nem „fentröl erőltették rájuk” az egyesületet. Ádám László, aki a csoport szószólója volt, úgy sommázta a véleményeket, hogy szükség van egyesülési és gyülekezési jogra, de ez ne vonja el a figyelmet a legfontosabb dologról, a gazdaság rendbetételéről. » **., h**í Somogyi Néplap Törvénytervezet az egyesülési jogról Törvény tervezet-viták Törvénytervezetet vitat az ország. Nem kevesebbről van |szó, mint a gyülekezési és egyesülési jogról. Mérföldkő ez a demokrácia útján, hiszen az emberi és állampolgári szabadság teljesedik ki majd a törvény révén. A társadalmi-gazdasági kibontakozáshoz az egyesületek és gyülekezési jog is segítséget adhat. Munkatársaink a somogyi egyesületekről és az itt folyó vitáról számolnak be.
