Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-14 / 220. szám

4 Somogyi Néplap 1988. szeptember 14., szerda A MUNKÁSŐRÖK A CSELEKVÉST SÜRGETIK Világ­színvonalon Cfj gépeket állítottak üzembe Szegeden, a Hungarhemp Kender­ipari Tröszt újszegedi szövőgyárában. A bárom gépből álló, szintetikus­előkészítő egység — a cérnázó, a keresztcsévélő és a felvető — húsz­millió forintba került. Ezekkel a gépekkel első osztályú, a világszínvo­nal követelményeinek megfelelő bányaheveder alapszövetet gyártanak. (MTI-fotó: Stekovics János felvétele) Pattogó kövek Változik a buszmenetrend A vállalatok és az utasok véleményét kérte a Kapos Volán Meggyőződéssel, hittel, egységes akarattal címmel a Munkásőrség Országos Parancsnokságának propa­ganda- és sajtóosztálya meg­jelentette könyv alakban a munfkásőrparancsnokok IV. országos tanácskozásának jegyzőkönyvét. A júniusban tartott ta­nácskozás hangvételében és tartalmában mindenekelőtt a szocializmus építésében­elért eredmények féltésének, a mególdaitlan gondok miat­ti aggodalomnak és a tett­vágynak adtak hangot. „A sziocializmus védelmé­nek elsődleges fegyvere ma a munkásőrségben is a társa­dalomépítő munka, a köz­életi helytállás, a meggyőző szó, az emberi törődés, a kö­zösség és az elvtársi szolida­ritás” — olvasható a vita­indítóban. Meggyőzni, a po­litikát képviselni • viszont most nehezebb, mint olyan időikben, amikor lendülete­sen fejlődik az ország, emel­kedik az életszínvonal. Nap­jainkban „megtorpant az ország fejlődése, gazdasági, politikai feszültségek van­nak, nem jó a közhangulat, az állampolgárok nagy ré­szére, köztük a munkás- őrökre is nagyobb terhek nehezednek, rosszabbul él­nek”. Az időszerű helyzet viszont nem a tétlenséget sugallja a munkásőröknek, hainem éppenséggel a társa­dalmi és gazdasági reform következetes véghezvitelé­ben való cselekvő részvé­telt. Kampányok helyett fo­lyamatosan jól végzett mun­kát — sürgetnek a munkás­őrök. Ismételten tudatosítani kívánják azt is: „nem sze­mélyeket, nem szervezeteket, hanem a szocializmust szol­gáljuk. S ha az előbbiekben csalatkozhatunk is, arra nem lehet indok, hogy fel­adjuk eszméinket”. Francz Rezső barcsi sza­kaszparancsnok, a Vörös Csil­lag tsz elnökhelyettese arról beszélt, milyen jó hatású, ha a tsz-elnök is tagja a testü­letnek. A példamutatásnak is része van abban, hogy Bizonytalan a kukorica terméskilátása, a mezőgaz­dák és a gabonaipari válla­latok újabb és újabb minta­vételekkel igyekeznek fel­mérni, valójában milyen ho­zamra számíthatnak ebből a fontos takarmánynövényből. Az ország egyes déli vidé­kein már a betakarítás1! is megkezdték — például Ba­ranyában és Békésben —, ám ez amolyan kényszerű meg­oldás, hiszen a tartós nyári szárazság következtében van szükség a gépek korai indí­tására. A termés ugyanis sokfelé „megsült”, és így már semmi remény arra, hogy normálisan beérjen, s kielé­gítően fizessen a gazdálko­dóknak. A Gabonatröszt szakembe­rei arra számítottak, hogy az idei termékből 1,8 millió tonna fölötti mennyiséget vehetnek majd át az állami gazdaságoktól és a termelő- szövetkeztektől. A gabona­ipar megyei vállalatainak eddigi jelzése szerint azon­ban esetleg szerényebb mennyiséggel is be kell ér­niük; az -eddigiek szerint 1,65 millió tonnát kínálnak föl a termelőik, mindenek­előtt azért kevesebbet, mert az idei termés a tervezettnél várhatóan kisebb lesz. A je­lenlegi szerződésállomány szintén ezt tükrözi, de ez a továbbiakban még módosul­hat; az elmúlt évek átla­gában a ténylegesen átvett mennyiség 300—400 ezer ton­nával meghaladja azt, amit a szerződésekben eredetileg lekötöttek. A tröszt minden­esetre valamennyi kukori­nemcsak a szolgálati fel­adatok ellátása, hanem a politikai vitaszellem is jó. A barcsi munkásőröket fő­leg az foglalkoztatja, miért nincs összefüggés a bérkeret nagysága és a végzendő munka között, miért az alapvetőnek, a meghatározó­nak mondott szektorban — a szocialista tulajdonban le­vő termelőegységeknél — a legszigorúbb a keresetszabá­lyozás? Deák Ferenc Somogy megyéi munkásőrparancs- nok arról beszélt, hogy me­gyénkben „azt keressük, hogy kinek-kinek hol és mit kell tennie a munkában. Azt keressük, hogy milyen dol­gok akadályozzák a cselek­vést, hiszen gyakran tapasz­taljuk, hogy az egyetértés, az ügyek harcos megszava­zása mellett a cselekvés, a pártos kiállás és végrehajtás elhomályosul vagy elma­rad”. Somogybán is vannak rosszabb anyagi körülmé­nyek között élő munlkásőrök, akik azonban derekasan dol­goznak, hiszen tudják, hogy „a társadalom egészének boldogulásához csak a kol­lektív munka, a szocialista tulajdonban végzett összte- vékenység vezet. Tudják, hogy a szocializmust nem lehet maszek alapon felépí­teni”. írásban benyújtott hoz­zászólásában Marosi János kaposvári egységparancs­nok többek között a fiatalok körében végzett ismeretbő- vltő munkáról beszélt, Fe­hér János marcali egység- parancsnok pedig néhány alegységet említett a jó kö­zösségi munka példájaként. Szikinger Mihály, a nagy­atádi egységparancsnok tár­sadalmi helyzettese arról a személyes tapasztalatáról számolt be, hogy a különbö­ző kérdések fölvetésekor a munkás őrök elsősorban nem az írásos és szóbeli választ várják és értékelik, hanem az észrevételek és javaslatok hasznosítását, gyakorlati megvalósulását. K. Gy. cáért ötszázalékos felárat fi­zet a jelenlegi árrendelet értelmében. Technikailag fel­készültek a termés fogadá­sára. A tröszt, valamint a válla­latok a felvásárláshoz szük­séges anyagiak megterem­tésében igyekeznek kedvező feltételeket biztosítani me­zőgazdasági partnereiknek, akik szívesen vennék, ha árujukért készpénzt kapná­nak. Ezért a felvásárlók megpróbálnak újabb banki hitelekhez jutni, a lehetősé­gek azonban korlátozottak- Ezért a kukoricáért részben váltóval fizetnek majd, ugyanúgy, mint korábban a kalászos gabona esetében. Mérgelődnek, bosszankod­nak és panaszkodnak a gép­kocsi-tulajdonosok: egyre több helyen tapasztalják, hogy a Közúti Igazgatóság olyan „korszerű” technoló­giával igyekszik javítani az utak állapotát, hogy ez tönk­reteszi a gumikat, a gépko­csi festését és jelentősen ron­gálja az alvázat. Ez a „kor­szerű” technológia nem más, mint az, hogy bitumenemul­zióra nem éppen apró kavi­csot szórnak. Legutóbb a tabi és a kör­nyékbeli gépkocsivezetők panaszolták ezt a „csodás” eljárást s a precíznek éppen nem nevezhető kivitelezést Tab és Bábonymegyer kö­zött. De hasonlót tapasztal­tak az ligali tetőre vezető úton is. Mert azt még csak megértené a gépkocsi-tulaj­donos — ha már egyszer ke­vés az útépítésre, útjavításra fordítható pénz —, akkor azt ésszerűen, takarékosan és okosan használják fel a kivi­telezők, s amit egyszer meg­csináltak, azt tisztességgel tegyék! Ám az említett út­szakaszok „felújítása” után nem ez tapasztalható. Akkor ér csak valamit a kavicste- nítés, ha van alatta bitumen­folyadék, amire a tapadást biztosító anyagot — a kavi­csot — rászórják. Vagy az adalékanyaggal túlságosan is takarékoskodnak a kivite­lezők? Sok helyre ugyanis nem jutott „ragasztó” anyag: a leszórt kavics az útpadká­ra és az árokba került... A javítás ezeken a szakaszokon csupán formai. De arra is kíváncsiak vagyunk: ha egy­szer túl óvatosan bánnak a bitumenes anyaggal, akkor miért pazarolják a bazaltot? A három-négy centiméter vastag kavicsréteg terítése ugyanis szükségtelen, hiszen ha az illetékesek nem ilyen felületesen végeznék munká­jukat, akkor jobban elkerül­hető volna a pattogó kövek által okozott szélvédőtörés és sérülés is. Mert — bár indokolt lett volna — itt sebességet korlá­tozó tábla nem volt: csupán a kőfelverődés lehetőségére hívta föl egy az autóvezetők figyelmét. K. J. December 5-étől új menet­rend szerint járnak majd Kaposváron a helyi járatú autóbuszok. Decemberre el­készül a felüljáró, s emiatt módosul a közlekedési rend. A menetrend készítői egyút­tal a Tungsram gyár és a tejüzem munkarend-válto. zását is figyelembe vették. S addig, várhatóan, elkészül a vasútállomás melletti autó­busz-pályaudvar másik része is. Az új menetrend terve­zetét előre kiküldték a vál­lalatokhoz, észrevételeket kérve az autóbuszok indulá­sával, érkezésével kapcsolat­ban. Emellett a Volán kér­te az utasokat — a Somogyi Néplapban is —, hogy mond­ják el javaslataikat. Még a tavasszal összesen 141 kérel­met kapott, s a kétharmadát sikerült teljesíteni. A me­gyei tanács megbízásából a Közlekedéstudományi Inté­zet felmérést készített Ka­posvár helyi 'közlekedéséről, ebben a tanulmányban meg­fogalmazták a fejlesztési le­hetőségeket. A Volán is rend­Az idén is megrendezték a kistermelők részére a ha­gyományos őszi fajtabemu­tatót a Fannonvin pécsi te­lepén. A bemutatón a göl­te! kertbarátok is részt vet­tek. A kistermelőket dr, Dió- fási Lajos, a kutatóállomás igazgatója köszöntötte. Elő­adásában kitért az időjárás­ra, amely a szőlőnek nem kedvezett. Mint mondotta 1952 óta nem volt olyan fagykár a Dél-Dunántúlon, mint az idén április 25-én. Az enyhe tél után hűvös ta­vasz, majd forró nyár kö­vetkezett; a fagy Baranyát és Tolnát sújtotta legjobban. Somogybán és Zalában ki­sebb volt a pusztítás. A nyá­ri szárazság következtében a bogyók kisebbek lettek, kevesebb lére lehet számí­tani, tehát a termésátlag csökken az idén. Növényvédelmi szem­pontból az előadó aliszthar- mat-fertőzést emelte ki. A szeresen végzett forgalom­vizsgálatot, ké,rve a gépko­csivezetők véleményét is. A kaposvári vállalatok képviselői a hét elején az MTESZ-székházban egyez­tető tárgyaláson vettek részt, s elmondták véleményüket az új menetrendről. Sok volt a módosítási javaslat, ám a felvetések kisebb része abból adódott, hogy a hozzászólók felületesen nézték át a ter­vezetet. Október 3-án változik Ka­posváron a buszok forgalmi rendje. A kaposvári járatok fele valamivel hosszabb úton jár majd, így ezeknek a me­netideje is meghosszabbodik. Ezt a változást tudomásul vették a résztvevők, csak az év végétől érvényes menet­renden szerettek volna mó­dosítani. Többen fölvetették, hogy a járatok nem mindig igazodnak a vonatok érkezé­séhez, indulásához. Elsősor­ban a hajnali és az esti ex- pressznél okoz ez gondot, de napközben a bejáró dolgozók sem érik el mindig a vona­gombának kedvezett az idő­járás; ezért fontos a virág­zás utáni alapos, lemosás- szerű permetezés. Ugyan­csak tömeges volt az atkák kártétele; ellenük szintén a lemosásszerú permetezés ve­zethetett eredményre. Az előadás után fajtabe­mutató következett. Ennek során .30—40 fajtát mutattak be. Egyébként a telepen több mint 1000 fajta látha­tó. A szüret eddigi tapaszta­latai ; a szőlők mustfoka 16— 18 között változik, a termés­átlag közepes. Az érés egy héttel korábban következett be az egyes fajtáknál. A sav­tartalom alacsonyabb az át­lagosnál. Az előadó felhívta a figyelmet a sav- és az il­latanyagok megőrzésére, mert ellenkező esetben nehezen kezelhető, romló borokat kapnak a kistermelők. tot, mert a munka végeztével nem tudnak az állomásra utazni. A vállalatok képviselőinek többsége néhány perces vál­toztatást kért csak a menet­rend összeállítóitól — ez elég volna ahhoz, hogy a dolgo­zóknak ne kelljen rohanni­uk. Többen megemlítették, hogy nemcsak a vonatokat, hanem a touszcsatlakozásokat sem érik majd el a bejárók, mert a járatok egymást nem keresztezik, nem várják meg a csatlakozó buszokat. A reggeli csúcsidőben sokszor közvetlenül egymás után ér­keznek az autóbuszok a Ki­nizsi-lakótelepi megállóba, s utána 10—15 percig nem jön egyetlen egy sem. A gyógy­szertári központ munkatársa is azt kérte, hogy a dolgo­zókat szállító buszok ne egy­más után induljanak, hiszen három csuklós kocsi nem is fér el a megállóban. Az új menetrend jobban igazodik a hét végén kirán­dulók, kisikerttulajdonosok igényeihez, de az egyik részt­vevő szerint sok helyütt szombaton is dolgoznak — a belvárosban is —, és ezt figyelembe 'kellene venni. A Kecel-hegyi iskola képvise­lője azt kérte, hogy reggel és este egy-egy 3-as busz menjen el az iskoláig; nagy segítség lenne ez a pedagó­gusoknak. A kérések zömét — mint megtudtuk —, teljesíteni tud­ják a Volán szakemberei, a javaslatok egy részét azon­ban újra kell gondolni. Többen fölvetették, hogy alig van fedett buszváró a városban. László Tamás, a városi tanács munkatársa szerint is indokolt lenne ezeknek a megépítése. De néhány évig nem lesz rá pénze a városi tanácsnak. Az már eldőlt, hogy a „tehó”- ból befolyt pénzt a majdani városi televízió .kapja. Ugyancsak pénz hiányában az idén nem állítanak fel jegykiadó automatát Kapos­váron. F. L. A Kaposvári Szolgáltatóipari Szövetkezet nyomdarészlegében a Romayor kisofszetgé- pek száma a közelmúltban lett három. Főként gazdasági nyomtatványok, prospektusok, meghívók készülnek az üzemben; ezeket a könykötőrészleg dolgozza fel. így a nyomdá­val együtt évente mintegy 10 millió forintos bevétel részesei A KAPOS VOLÁN 3 éves szerződéses üzemeltetésre meghirdeti az alábbi gépkocsijait; 5 db Skoda billenős gépjármű, 2 db Skoda billenős gépjárműszerelvény, 3 db Skoda fix gépjárműszerelvény, 1 db Vozifa billenős gépjármű, 3 db Vozifa fix gépjármű, 8 db Ifa fix gépjármű, 1 db Robur nyitott gépjármű, 2 db Barkas nyitott gépjármű. A jelentkezési határidő: 1988. október 14. A versenytárgyalás helye: Kaposvár, Füredi út 180. Ideje: 1988. október 18. de. ,10 óra. Jelentkezés és részletes felvilágosítás: SZANYI LÁSZLÓ* osztályvezetőnél (Kaposvár, Füredi út 180.) Telefonszám: 82-16-111 (131883) 82-18-154 A kukorica egy része is „váltós” lesz Szőlőbemutató Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents