Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-30 / 207. szám
2 Somogyi Néplap 1988. augusztus 30., kedd A magyar—román csúcstalálkozó sajtóvisszhangja Egyházi yezetők eskütétele Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett az Alkotmányra Keresztes Szilárd, hajdúdorogi megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó és Hegedűs János Kolos, Szent Ferenc rendje Magyar Tartományának tartományfőnöke Keresztes Szilárd hajdúdo- roigi megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó és Hegedűs János Kolos, Szent Ferenc Rendje Magyar Tartományának tantományfő- nöke hétfőn délelőtt a Parlamentben Straub F. Brúnó, az Elnöki Taitacs elnöke előtt esküt tett az Alkotmányra. Az eskütételen jelen volt Vida Miklós, az Elnöki Tanács tagja, Miklós Imre államtitkár, az Atomi Egyházügyi Hivatal elnöke, valamint Paskai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Megszakadtak az iraki—iráni külügyminiszteri tárgyalások alapnak tekintett 1975-ös szerződést, amely a Satt-el- Arab folyó közepén húzza meg a határvonalat Irak és Irán között. Hammadi kijelentette, hogy az iraki kormány teljes szuverenitást követel az egész vízi út felett. Velajati iráni külügyminiszter, közvetlenül Géniből való távozása előtt, kijelentette, hogy az 1975- ös szerződést mindkét fél elfogadta, és Iraknak nincs joga azt egyoldalúan felmondani. Bagdad a maga részéről már 1980 szeptemberében — az öböibeli háború kitörésekor — érvénytelenné nyilvánította ezt a szerződést. Chile népszavazás előtt A Pinochet-kormány Chilében feloldotta a szükség- állapotot, amely az 1973. szeptember 11-i hatalomátvétel óta korlátozta az állampolgári jogok érvényre jutását. Egyben hatályát veszti az a rendelkezés is, amely felhatalmazza az elnököt bárki letartóztatására és bírósági döntés nélkül történő kiutasítására, akit a közrend megsértésével vádolnak. Az intézkedéseket az intézményi rendszer megszilárdulásával magyarázták a dél-amerikai országban, amelyet már csak hetek választanák el a következő elnök személyéről döntő népszavazástól. A népszavazást október első napjaiban tartják meg; a kérdés: Pinochet továbbra is hatalmon maradjon-e, vagy más elnök kerüljön a 15 éve uralkodó diktátor helyébe. Ha az „igen” szavazatok kerülnek többségbe Pinochet — vagy visszalépése esetén a fegyveres erők más képviselője — kormányozná a dél-amerikai országot 1989— 1997 között is. Ha viszont a nemmel szavazók tábora kerekednék felül, akkor 1989-ben elnökválasztást írnák ki, amelyen a szavazók több jelölt közül választhatnak; ez egyúttal a polgári szabadságjogok remélt helyreállításának kezdetét is jelentené. A fegyveres erők és az őket támogató szélsőjobboldali pártok a közeli jövőben döntenek arról, hogy Pinochet maradjon-e a jelöltjük, vagy valaki más lépjen helyébe. Ez bizonyos vitákra ad ökot köreikben, hiszen a hatalom átmentésének módozatairól van szó. Augusto Pinochet elutasította a polgári ellenzék kezdeményezését, hogy állítsanak közös jelöltet a „békés átmenet” előmozdítása érdekében. Álláspontjából santiagói megfigyelők arra következtetnék, hogy a tábornok változatlanul magát tartja a katonai jobboldal egyetlen esélyes jelöltjének. A jobboldal dilemmája éppen az, hogy szabad-e mindent egy lapra feltenni, vagy inkább kompromisszumot kellene keresnie a kiegyezésre nyitott keresztény - demokráciával, kihasználva a baloldal megosztottságát, viszonylagos gyengeségét. A kereszténydemokrata pártban, a polgárt ellenzék vezető erejében ugyanis Patricio Aylwin személyében olyan pártelnök került Gabriel Valdés helyébe, aki a baloldal helyett a katonai jobboldallal keresi a kompromisszum lehetőségét a polgári kormányzás felé történő, ütközésmentes átmenet érdekében. A népszavazáson „nem”- mel szavazó polgári fronthoz csatlakozott a- Clodo- miro Almeyda Medina vezette Chilei Szocialista Párt. A KP arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem utasíthatja el ugyan a népszavazáson való részvételt, a hangsúlyt mégis a „diktatúrával való frontális szembenállásra” kell helyeznie. A Moszkvában élő főtitkár, Luis Corvalan nyílt levelében arra szólított fel, hogy „változtassák a népszavazást a diktatúra politikai vereségévé, azt pedig tegyék a demokráciáért folytatandó győzedelmes felkelés kiindulópontjává”. Corvalan kétségbe vonta, hogy a népszavazást az ellenzéknek biztosított törvényes feltételek közepette tartanák meg. Ezért úgy vélekedett, hogy „a diktatúrával történő szakítás legjobb módja a népi felkelés, a népi lázadás”. Elismerte ugyan, hogy a chilei KP kisebbségben van e véleményével, mégis úgy tartja, hogy „erős népi támogatásra” számíthat. A népszavazás kapcsán az Egyesült Államok kongresz- szusa jelképesen egymillió dollárt szavazott meg a chilei polgári ellenzék kampányának támogatására. Simó Endre Légilcatasztrófa az NSZK-ban 45 HALÁLOS ÁLDOZAT A szocialista országok tájékoztatási eszközei — a hét fő reggelig beérkezett jelentének tanúsága szerint — általában^ tartózkodnak a vasárnapi anadi román'—magyar csúcstalálkozó kommentálásától, míg a nyugati hírügynökségek közül több arra mutat rá, hagy az aradi megbeszélések a román— magyar viszony javulásának kezdetét jelenthetik. A Rabolni csaszko Delo, a BKP lapja és más központi bolgár lapok hétfőn Grósz Károly és Nicolae Ceausescu vasárnapi közös sajtóértekezletéről beszámolva Gr ász Károly kijelentéseiből azt emelik ki, hogy a vitás kérdések együttes erőfeszítésekkel oldhatók meg. Egyik bolgár lap sem utalt arra, hogy a vita háttere a romániai falurombolási terv és a kétmilliós romániai magyar kisebbség sorsa. A lapjelentésekből az tükröződött, hogy az aradi találkozót mindkét fél hasznosnak tartotta. A bolgár rádió és televízió vasárnap a külpolitikai hírek élén foglalkozott az aradi magyar—román csúcstalálkozóval. Kommentáló megjegyzés nem hangzott él, de a tálalás mutatta, hogy Szófiában nagy érdeklődés kísérte a tárgyalásokat. A csehszlovák televízió vasárnap esti híradójában a külföldi jelentések között a második helyen számolt be az aradi tárgyalásokról. Akkor még nem állt rendelkezésre részletes információ, de a csehszlovák tv megemlítette: feltételezhető, hogy a magyar fél felvetette a romániai falurombolási terv megváltoztatását. A terv az utóbbi időben igen nagy vitát váltott ki Magyarországon — fűzite hozzá a csehszlovák televízió. A lengyel televízió vasárnap esti híradója emlékeztetett arra, hogy a két ország kapcsolatai az utóbbi időben feszültté váltak. A magyar felet aggasztja, hogy Romániában fel akarnak számoLni több ezer falut. A magyar nemzeti kisebbség képviselői attól tartanak,, hogy elvesztik nemzeti identitásuk megőrzésének lehetőségét — mondta a lengyel tv tudósítója. Valamennyi nagy nyugati h írügy óöíkség és lap emlékeztet jelentéseiben arra, hogy utoljára 11 évvel ezelőtt volt magyar—.román csúcstalálkozó. Az is szerepel minden nyugati hírügynökségi anyagban, hogy a magyar—román viszony a romáin falurombolási program felújítása miatt került mélypontra. A Reuter brit hírügynökség úgy minősíti a vasárnapi aradi találkozót, hogy az a Varsói Szerződés-tagországok között példa nélküli vita lecsendesítését célozta. A The Guardian című brit lap Nicolae Ceausescu „új kezdeteket” hangsúlyozó pohárköszöntőjéből idézve rámutatott, hogy „Grósz úv óvatosabban fogalmazott, válaszában, amikor arról beszélt, hogy együtcműködésre van szükség, és a két népnek, a két pártnak több ilyen találkozó, az érdeke. Az AP amerikai hírügynökség is úgy vélekedett; hogy „míg Ceausescu új kezdetnek minősítette az aradi tárgyalásokat, addig Grósz azt domborította ki, hogy nem a szavak, hanem a tettek számítanak”. Az AFP francia hírügynökség éjszakai anyagában azt emelte ki, hogy Bukarest részéről nem kívánnak akadályt gördíteni a kivándorlás elé, de — s ebben egyetértés volt a magyar és a román fél között — nem ösztönzik a kivándorlást. Ezzel kapcsolatban az AFP emllékeatet arra, hogy több mint 10 ezer romániai magyar menékült Magyarországra, s segítséget kap a magyar kormánytól a beilleszkedéshez. A nyugatnémet hírközlés némi reménykedéssel fogadta az aradi találkozó eredményeit. Az NSZK rádióállomásai hétfő hajnalban azt idézték Grósz Károly rádiónyilatkozatából : a román fél nyitottnak mutatkozott ama javaslat iránt, hogy a romániai magyar kisebbség helyzetének tanulmányozására engedjen be az országba egy küldöttséget. A Deutschlandfunk rádió- állomás vasárnap óránként, a legfontosabb külföldi hírek elején számolt be - az aradi találkozóról. A tévéállomások este szintén részletesen tudósítottak a megbeszélésekről, amelyeknek kimenetele akkor még nem volt ismeretes. A tudósításokból mindamellett már akkor kicsendült: az NSZK- ban is reménykednek a két szomszédos kelet-európai ország feszült kapcsolatainak legalább bizonyos fokú enyhülésében. Vasárnap este Genfben megszakadtak az ENSZ-fő- titkár közvetítésével folytatott iraki—iráni külügyminiszteri tárgyalások. Mind Tárik Aziz iraki, mind pedig Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter elutazott a genfi konferencia-városból, miután a Satt-el-Arab határfolyó hovatartozásával kapcsolatban kiújult vita megakasztotta a tárgyalásokat. Az iraki—iráni béketárgyalások mindazonáltal hétfőn folytatódtak, csak épp az eddiginél alacsonyabb szinten. Javier Pérez de Guellar, a világszervezet főtitkára a két tárgyalóküldöttséggel technikai jellegű kérdéseket vitatott meg. Az ENSZ-fő- titikár szerint egyébként a kedvezőtlen fejlemény ellenére sincs szó arról, hogy a tárgyalások holtpontra jutottak volna, bár — mint vasárnap esti nyilatkozatában mondta — ennek veszélye folyamatosan fennáll. A bagdadi kormány nevében Szaadun Hammadi külügyi áüamminiszter vasárnap közölte, hogy Irak semmi szín alatt sem fogadja el az Iránban megegyezési Hétfőn hajnalra 45-re emelkedett az NSZK-beli Ramstein amerikai katonai támaszpontján vasárnap délután bekövetkezett katasztrófa halálos áldozatainak száma. A vallási, valamint környezetvédő szervezetek tiltakozása ellenére megtartott nemzetközi NATO-légipará- dé során egy úgynevezett találkozási manőver közben egy olasz műrepülőalakulat gépei összeütköztek. Az eset ságának azokat az adatait, amelyek szerint a halottak száma már 47. Számos áldozat a felismertre tétlenségig elégett. Sokak nemzetiségét nem tudták eddig megállapítani. Háromszáznegyven sebesültet kórházban ápolAfrika rákfenéje: a törzsi torzsalkodás A légiparádé egyik sebesültjét szállítják el, miután navigációs hiba miatt összeütközött és a nézők közé zuhant három olasz repülőgép A halálos áldozatok ezreit követelő törzsi viszály Burundiban: igencsak próbára teszi az afrikai országok szokásos visszafogottságát szomszédaik bűneivel szemben. Az elefántcsonpairti Ivoir Soir szerkesztőségi cikke egyszerűen „betegnek” nevezi Afrikát, a szenegáli Le SOleil „idejétmúlt torzsalkodások elfogadhatatlan barbarizmusáról” ír. A Fe- kete-Afrika politikusait rémítő kísértet, a tribal izmus (törzsi ellenségeskedés), amelyet Danieli Arap Moi kenyai elnök egyszer az országát fenyegető rákfenének nevezte, ismét felkerült a címlapokra. A legtöbb afrikai kormány mély hallgatásba merült Burundi többségi hutu és uralkodói tuszi törzse között történt mészárlások ügyében, Afrika legnépesebb állama, Nigéria azonban megtörte a csöndet. A nigériai külügyminiszter legfőbb tanácsadója a napokban közölte, hogy országa kapcsolatban áll a burundi kormánnyal a vérengzés beszüntetése érdekében. A közép-afrikai Burundiból menekülők ugyanis a tuszi fegyveres erők véres megtorlásairól adtak hírt. Nigériában még élénken él saját törzsi viszályának, az 1967—70-es biafrai háborúnak emlékezete. A tanácsadó újabb nyilatkozatokat helyezett kilátásba, ameny- nyíben a vérengzések folytatódnak. Ruanda, Burundi északi szomszédja, amelyet ugyanaz a két (törzs) lakja, de ott a többségi hutuké a hatalom, eddig tartózkodott mindenféle nyilvános bírálattól „érzékeny” szomszédjával szemben. Burundiból eddig több mint ötvenezer hutu menekült Ruandába. A kenyai külügyminisztérium szóvivője szerint még túl korai lenne megállapítani, kiket terhel a felelősség és Burundira vagy Ruandára tartozik, hogy a kérdést felvetik-e az ENSZ-ben vagy az Afrikai Egységszervezat- ben (AESZ). A pánafrikai szervezet tisztségviselői az Addisz Abeba-i székhelyen megtagadták az állásfoglalást. A húzódozás oka: bármelyik tagállam kormányának a megvádolása összeütíközésbe kerülne az AESZ alapokmányával és az idén 25 éves pánafrikai szervezet hagyományos törekvésével, hogy távoltartsa magát az ilyen belviszályoktól. Egy nairobi diplomata magyarázata szerint egyetlen fekete-afrikai kormány sem szeret újjal mutogatni a másik túlkapásaira a törzsi viszály kezelésében, nehogy a sajátjára terelje a figyelmet. Jó negyedszázaddal a függetlenség után a törzsi azonosságtudat még mindig maga mögé utasítja a nemzettudatot a legtöbb afrikai mindennapi életében. A törzsi hovatartozás elősegítheti vagy hátráltathatja abban, hogy munkát kapjon, nehéz időkben szociális juttatásokban részesüljön. Az erős törzsek hatalmas befolyást és kiváltságot halmoznak fel, és ez annál kirívóbb, minél szűkösebbek a gazdasági erőforrások és minél ádázabb a kenyérharc. Az alkotmányos garanciák nem sokat segítenek ott, ahol elszabadul a trifoa- lizmus démona. Az ENSZ múlt héten közzétett jelentése lehangoló: az afrikai kontinensen a gazdasági növekedés a nyolcvanas években lemaradt a népesség szaporodásával folytatott verseyfutasban és a további elszegényedés tartósnak ígérkezik. Ez alaposan megnehezíti a törzsi gondolkodás felszámolását, a nemzettudat kialakítását szorgalmazó kormányok dolgát. A törzsi viszályok ártanak a faji elkülönítés és megkülönböztetés felszámolására irányuló közös ügynek is. A dél-afrikai kormánysajtó — mint az ilyen eseményeknél szokása — a burundi vérengzésekről szóló híradásaiban széliében hosszában ecsetéli a vérengzéseket, mintegy politikai önigazolásként, miért zárja ki a fekete többséget a. hatalomból. (A mondanivaló: a fekete többségi uralom a törzsek viszálykodásához vezetne.) A burundi televízió sem maradt adós: az áldozatok tízezreiről hallgatva, vezető hírben jelentette, hogy Dél-Afrikában megöltek egy feketét... Tóth László a nyugatnémet tévé kamerái előtt történt. Egyszer- csak szikrák szóródtak szerteszét az egymásnak csapódó három katonai repülőgépből, amelyek azután pillanatokon belül lángcsóvává változva lezuhantak. Az egyik a nézők közé csapódott. A nyugatnémet rádióállomások hétfő hajnali közlése szerint hivatalos helyen nem erősítették meg az amerikai támaszpont főparancsnoknak, 72-őt járóbetegként kezelnek. A 60 súlyos sebesült állapota válságos. Közöttük sok a gyermek. Az országban a szerencsétlenség után ismét hevesen fellángolt a vita az ilyen légiparádék és az úgynevezett mélyrepülések engedélyezése körül. Rupert Scholz nyugatnémet hadügyminiszter bejelentette, hogy lemondtak egy újabb hasonló nyugatnémetországi légiparádét.
