Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-24 / 202. szám
Somogyi Néplap 1988. augusztus 24., szerda 4 . . m^amt OTTHON ÉS CSALÁD Apró növények varázsában Egy nagyapa tűnődései A városi ember természet iiriánjti nosztalgiáját juttatták eszembe dr. Máté Sándor aprócska növényei. A tenyérnyi tálakban 30 centis tölgy, félméteres tu ja ékeskedik. Van, itt ágait búsan lehajtó fikusz, és virágba borult citrom is. 70 centi alatti méretű. — Számomra ez az ideális boniszájmagasság. Ennél nagyobbra sosem hagyom megnőni őket, addig nyesegetem, vágom, míg a szemnek tetszők nem lesznek. Nemrég jártam egy nemzetközi kiállításon, Láttam ötvenhatvan. éves bonszáj matuzsálemeket, amelyek a méteres magasságot is elérték. Ilyen korban ez már »megengedhető, számomra azonban .mégiscsak kedvesebbek az apróbb növények — mondja dr. Máté Sándor. Készséggel, és nagy-nagy szakértelemmel beszél növényeiről. Ez utóbbiból már csak azért sincs hiány, mart a fiatalember kertészmérnökként keresi kenyerét. Így hivatalból tudja mindazt, amit a kertészkedésről, növénytermesztésről, bonszáj - tartásról .tudni kell. — A hazai szakirodalom, sajnos, nagyon szegényes, s talán a,z emberek nem ismerik annyira a bomszájokait itthon, minit külföldön. Néhány éve ugyan nálunk is divatba jött, de még mindig kevesen vannak, akik hozzáértően foglalkoznak velük. Szimpatizáns ugyan egyre itöbb van, mikor, azonban meghallják, hagy mennyi munkát, törődést, figyelmet igényel egy-egy növény fölnevelése, inkább lemondanak róBá. S riasztóan hat az ár is. A bonszájakkal először találkozó ember a legtöbbször hinni sem mer a szemének, miikor meglátja az árat. Csillagászati összeget kérnek el egy alig pár centis növényért, így aki mégis rászánja magát a bonszájnievelésire, jobb és főleg olcsóbb,- ha maga ültet ilyet. A választék óriási, hiszen szinte minden növény alkalmas arra,, hogy tengernyi munkával bonszájt varázsoljunk belőle. — A diófélék és a nagy i’üigyű növények kivételével a legtöbb növénnyel1 próbál A Nina Ricci ,cég Párizsban bemutatta 1988—89-es téli kollekcióját, Képünkön: rózsaszín-szürke kosztüm. A kalapot sötétszürke rókaprém díszíti. kozhatunk. Ki kell: próbálni, melyik bírja a ki,s edényt, a mostohább körülmény,eket. Az igazi bonszáj,tartó edény valóságos kincs. Nem íköny- nyű hozzájutni, de bármilyen hasonló apró edénnyel ás helyettes üthetjük. A kii,s tartóba kevés föld fér, az pedig hamar kiszárad. A bonszájakat ezért gyakran kell öntözni, télen melegben tartani, s törekedni arra, hogy természetes körülmények között nevéljük őket. Lakálstoaln ideig-,óráig tartható csupán, hiszen nagy szüksége van a fényre, a levegőre, s három-négy évente ajánlatos átültetni. Ezek a növények ugyanúgy élnek, mint a természetben élő itársaik, tailáb csak egy kicsit koravénebbek. Előbb Virágoznák, és előbb haznlak termést. — Addig azonban, míg megijiélennék az első virágok, sók-sok időt, energiát kell áldozni rájuk. Naponta kell velük foglakozni, fiigyeim őket, hogy a legapróbb változást ,is ,észrevegyük. Ezt a sók törődést azotoban gazdagom meghálálják. Legeiket. Számomra fölbecsül- alábbiis annak, aki szereti heteitleni értékűek ezek a pici növények; semmi áron nem válnék meg tőlük. Olyan ragaszkodás ez, amely néhány éve kezdődött csupán, die valószínűleg egész életemet végigkíséri majd .. . Horváth Éva Egyetlen nap alatt három olyan cikk került a kezembe, amely arról igyekszik meggyőzni: ne avatkozzanak bele a felnőtt korosztályok a fiatalok dolgába. Ha szertelenek, ha különcködnek, ha viseletűkkel, viselkedésükkel meg akarnak hökkenteni, ne törődjünk velük, s főképp ne hökkenjünk meg. Majd belátják, hogy erőfeszítésük hiábavaló, s beleunnak a meghökkentésbe. Az idősebbek úgy zsörtölődnek — érvel a másik cikk —, mintha ők sosem lettek volna fiatalok, mintha nekik nem okozott volna bosszúságot szüleik és nagyszüleik zsörtölő- dése. Törődjünk végre bele — int a harmadik —» hogy más az élményviláguk, ' más az életérzésük a mai fiataloknak; hagyjuk őket szabadon érlelődni, hogy korlátozások nélkül valósíthassák meg önmagukat. Ezekben az érvekben sok a rokonszenves vonás, nem is szólva arról, milyen célirányosak: a felnőtt korosztályok felelősségét a nevelésben a praktikus be nem avatkozásra korlátozzák. Találkoztam én e nevelési elv fejlettebb formájával is. Ifjúkori barátom annak idején — miközben apai örömökre készülődött — csinos kiselőadást tartott nekem a „rousseau-i pedagógiáról”, amelyet majd apai minőségében alkalmazni fog. A dolog lényege — magyarázta —, hogy a gyereket a saját tapasztalatai és személyes élményei nevelik a leghatásosabban. A tilalmakat száműzni kell, mert legtöbbször visszájára sülnek el: ami tilos, az lesz a vonzó. Ha a gyerek meg akarja fogni például a gyertya lángját, ám fogja meg. Ne féltsük attól a kis égéstől; egész életére okul belőle ... Az ilyen és hasonló nevelési elvek kétségkívül jogosan vitatkoznak azzal a pedagógiával, amely szapora tilalmakra, szigorú rendszabályokra, kaszárnyái fegyelemre bízza a nevelést. De mintha függvényévé is válnának azáltal, hogy olyan kiszámí- tottan betájolják magukat minden vaskalapos tétel ellenkezőjére. Pedig hát: rongyos ingnék à visszája sem új. Ha e kényelmes módszerek bármelyike célra vezető volna, akkor a pedagógia volna a legegyszerűbb tudomány. Holott elég bonyolult tudománynak tartják — pedig az még a legegyszerűbb benne, ami csak tudomány. A gyertya lángját is életveszély nélkül kipróbálhatja a kezén a gyerek. De mi van akkor, ha a függönyön próbálja ki? A személyes élmények, tapasztalatok valóban a legjobb hatásfokkal nevelnek; de a borotva, a szublimát, a konnektor, a gázcsap mégsem kívánatos kellék a tapasztalatszerzésre. Vagy mászkálhat a gyerek az ötödik emeleti erkély rácsán; he netán kiesik, majd okul belőle...? Végigpásztázhatnám az elöljáróban idézett cikkeket, ugyanerre az eredményre jutnék. A meghökkentésnek is van gyertyalángja, de gázcsapja is, s a kamaszkori virtuskodás ötödik emeleté-' ről semmivel sem biztonságosabb lebukfencezni, mint a pendelyes koréról. Az utódnemzedékek fölnevelése nem fenékig gyönyörűség sem a társadalomban, sem a családban, s a velejáró felelősséget semmilyen kényelmes praktikával nem válthatják meg a felnőtt korosztályok. Tegnap sem válthatták meg, ;ma annál kevésbé. Megiramodott a technikai, a civilizációs fejlődés, átalakult — s még egyre átalakulóban ;— a társadalmi szerkezet. Valamikor a nemzedékek egymás sarkát taposták, egymás nyomába léptek. De széthúzódik lassan a mezőny; minden új nemzedék megváltozott élményvilággal, tervekkel, vágyakkal, feltételekkel indul. Nemcsak a szülők és gyerekeik közt nőtt meg a távolság, a testvérek közt is érzékelhetők már az öt-tíz éves különbségek. Az a pedagógia, amellyel az idősebb korosztályok —jól, rosszul — a saját képükre igyekeztek gyúrni a fiatalokat, végképp talaját veszti. Marad tehát a másik véglet kényelme: mindent ráhagyni, nem beavatkozni. Ahogyan nő a nemzedékek között a távolság, úgy szaporodnak az indokok és az elméletek. RECEPTAJÁNLAT Kalötrtiaisaegeny, egyszerű ési igyarisan elkészíthető a zöldséges csirke Horváth Ferencnek, a Dorottya étterem főszialkácsáraak receptje ailap- j'áln. Hozzávalók: 1 egész csirke, többféle zöldség ízlés szeniint (zöldbab, cukorborsó, sárgarépa, kelbimbó, kar- fiidl, fehér répa), vaj vagy margarin, só, veget a, -majoránna. A csirkéit megsózzuk és a ’zöldségekkel együtt kivajazott irómai -táJlba’ — va<gy jénai |túlba — (tesszük. Megszórjuk -vegetávai, egy kevés majoránnával. Letakarva a sütőbe tesszük, és körülbelül egy óra hosszat sütjük. A 'fedőt levesszük, s még 15 -percig a sütőben pirítjuk. A csirke kész, és tálalható. S az ellentmondások. Mert ugye, a politika, a közélet, a munkaerkölcs dolgában mégiscsak el kell reteszelni az ötödik emeleti erkély ajtaját. Ami lehet szükségszerű, de mintha vele együtt — szívós szimbiózisban — tovább élne a különvéleményt nem tűrő atyai verdikt s az a végképp idejét múlt törekvés, hogy gyerekeinket a saját felglóriázott képünkre és hasonlatosságunkra gyur- mázzuk meg. Gyerekeink is, ha porolnék, nem a mi múltunkkal perlekednek, hanem a saját jelenükkel; az újkeletű gondokra, bajokra, társadalmi igazságtalanságokra nvilván érzékenyebbek új cipőjükben, mint mi a kitaposottban. Fiatal vérük lázad, ha másért nem, hát a különváló egyéniségért,, az emberi nagykorúságért. S legtermészetesebben azok ellen lázadoznak, akiket — felnőtteket — legközelebb érnek: a szülők ellen. A kölyökkutya is az anyján próbálgatja először a körmeit, fogait. Majd azután a legjobbak azért is lázadnak, hogy valamelyest megforgassák a világot. A legjobbak, mondom, s ezzel azt is mondtam, hogy nem a szocializmus ellen lázadnak, hanem a szocializmusért. Égnek a tettvágytól, s mi azt válaszoljuk nekik bölcsen, megfontoltan és igazán nem indokolatlanul : most nem a világ megíorgatása van soron; javítsátok öt tizeddel a tanulmányi átlagot. Csakhogy annak, aki a világ megforgatására vágyik, ez az öt tized vérforralóan kevés. A gyengébb egyéniségek tehát látványos vásári meg- hökkentésekbe, formaságok elleni olcsó kis lázongásokba, ügyeletes divatokba, mániákba ölik fiatal életük legszebb energiáit. A legjobbakat pedig az önálló cselekvés, a saját márkájú történelmi tett légszomja kínozza. Az ötödik emeleti elreteszelt szobában, ahonnan pedig nemcsak az erkély rácsához, hanem a felsőbb emeletre is vezetne kijárat. De az nem tárul ki sem verdiktre, sem be nem avatkozásra. Nincs számomra izgalmasabb kérdés: hogyan lehetne az ő tettvágyukat szabad kijárathoz juttatni valóban szuverén cselekvési tér, valóban történelmi érvényű feladatok irányába — az építendő magasabb szintek felé. Hadd érezhessék valameddig azt, amit mi is éreztünk valameddig, és minden —_emberi nagykorúságra képes — fiatalnak éreznie kell valameddig, hogy a lettek felső határa a menny bolt. \ Fekete Gyula Használnak-e a használati útmutatók? Tegye a kezét szívére az olvasó és úgy valljon színt: el szokta-e olvasni a szokványos háztartási szerek dobozain, tartályain, tubusain levő használati utasításokat, táblázatokat.. . Ha netán elolvassa, követi-e őket? A tapasztalatok szerint e szövegek többségét nem olvassák éli kivéve az először beszerzett új termékekét: gyorsfagyasztott áruk, pudingporok stb. elkészítésének leírását, ahol a felhasználás sikere az előírás betartásán áll vagy bukik. A háztartási vegyszereket illetően azonban kivált a nők a saját fejük után mennek. Netán azért nem kíváncsiak a gyári előírásra, mert nem bíznak benne? Nem, nem ez az oka a szöveg mellőzésének. Sokkal inkább az, hogy ha egyszer is nekifogtak a tanulmányozásának, az olyan életidegen, a mindennapos gyakorlattól elrugaszkodott körülményességgel adott eligazítást, amely a közönséges háztartásban követhetetlen. A mosószerekkel kapcsolatban például használójának tudnia kellene, hogy ahol lakik, milyen a víz keménysége: írva vagyon: megtudhatja a helyi hatóságnál. Aztán: hány liter vízhez hány deciliter mosóport használjon valaki. Ám ki az, aki literenként kiméri a felhasznált vizet, és ki tudja, hogy a mosópor meny- nyiségét por alakban vagy feloldva kell számolni? A maguknak adagoló, automata mosógépeknél persze más a helyzet. A használati útmutatók mellőzése folytán azonban — általános tapasztalat szerint — bizonyos mennyiségű ruhához és vízhez csaknem mindenki több mosószert adagol, mint amennyit a gyártó javaik A felhasznált áztató és öblítő ugyancsak meghaladja a szükséges mennyiséget, anélkül, hogy a többlettől megnőne a szerek hatásfoka. Nos, ha pontosan nem is lehet követni a gyári útmutatást, mégsem szabad őket figyelmen kívül hagyni. E szerek túladagolása ugyanis nemcsak fölöslegesen drágítja a mosást, hanem több vegyszert is juttat a vízhálózatba. Következésképpen még inkább rontja az ország vízkészletének minőségét. Ez perig visszahat az egyéni vízhasználóra is. Mi légyen a külföldről behozott és olykor magyar nyelvű eligazítás híján forgalmazott szerek adagolásával? Nos, ezeket mérsékelt adagolással ajánlatos kipróbálni. Visszavenni nem lehet belőle, pótolni viszont igen. Sokan nem tudják, hogyan kell használni a Hypót. Ennek a szövegét — feltehetőleg — sokan elolvasnák, ha volna ... Ám a tömlőkön szereplő dombornyomás csak azt tudatja, hogy a nypo méreg, és hogy 10 liter vízhez mennyit célszerű tölteni belőle. A hivatalos útmutatást pótlandó, íme, néhány tanács! Először is: a Hypót természetes vagy műszállal kevert szálú fehér kelmék fehérítésére, a kelméken esett foltok eltávolításához szabad felhasználni. Tudni kell, hogy huzamosabb ideig tartó áztatással fejti ki hatását. Az áztatóvíz langyos legyen, a beáztatott holmit lepje el teljesen, különben esetleg sárgás foltok keletkeznek rajta. A testi fehérneműt a hipózás után nem elég a szokásos módon öblíteni ; több vízzel kell végezni, sőt kívánatos öblítő- szert is használni. A nem elég gondosan öblített, hipó- zott fehérnemű kiütéseket, viszketést okozhat. Hipózás után pedig ajánlatos kézvédő krémet használni. Nyerges Agnes A BADACSONYI ÁLLAMI GAZDASÁG pályázatot hirdet a badacsonyörsi borászati üzeme területén fúrt kútból nyert SZÉNSAVAS ÁSVÁNYVÍZ NEVÉRE A név utaljon Badacsonyörsre, a kitermelés helyére és a víz jellegére. A pályázatot jeligével, dupla borítékban kell beküldeni. A beküldés határideje: 1988. szeptember 15. Első díj : 8000 Ft Második díj: 5000 Ft Badacsonyi Állami Gazdaság Borászati Üzeme Badacsonyörs (103113)
