Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-22 / 200. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 200. szám Ára: 1,80 Ft 1988. augusztus 22., hétfő Alkotmánynapi nagygyűlés Karódon Az alkotmányra és államalapító István királyra emlékeztünk Ünnepségek országszerte Fölavatták a Kodály Zoltán nevét viselő művelődési hátat Tisztavatás, vízi- és légiparádé Budapesten — Munkás-paraszt találkozók, nagygyűlések, megemlékezések — Napjainkban, Szent Ist­ván halálának 950. évfordu­lóján árra keLl törekednünk, hogy valósan értékeljük tet­teit és személyiségét. Állam­férfiéi nagyságát, amely el­sősorban abban keresendő, hogy fölismerte azokat a történelmi szükségszerűsége­ket, amelyek a magyarság fennmaradásához nélkülöz- hetetlenek voltak; amelyek az európai környezethez való alkalmazkodást szolgálták és a haladást visszafordíthatat­lanná tették. Korunk ellentmondásai ,is aiz átalakulás, a fej.lődőké- pesség erősítésének kérdéseit vetik föl. Minit a szónok mondta a kívánatos meg­újulás meghatározó lépése vélt, amelyet a májusi párt- éirtekezlet tett, miikor a gyámkodó álltaim helyett az önszerveződő, alulról építke­ző társadalom formálását szabta feladatul. Ez utóbbi­nak fontos része kell legyen az állam és polgárai közötti társadalmi szerződés, az al- koltmány korszerűsítése., Az alapdokumentumnak azt, a felismerést kell tükröznie, hogy ugyan kényelmesebb lehet az alkalmazkodó pol­gárokkal együttmunkáilkod- ni, de eredményesen dolgoz­ni csak szuverén, alkotó, kezdeményező és véleményt nyilvánító emberekkel lehet. Mint hangsúlyozta: történel­mi tapasztaltaink is arra in­tenek, hogy gondjaink meg­oldáséihoz a reformretori ká t hitelesítő cselekvésre van szükség. Részletesen szólt a kultú­ra, helyéről' és szerepéről. A művelődés jelentőségét hang­súlyozó, ám az azt szolgáló fejlesztéseket a gazdasági gondokra hivatkozva odáz- gató magatartásra és a szel­lemi befektetés megtérülé­sével kapcsciaitos vitáikra utalva mondta: a kultúra sokba kerül, de az emberi butaság még többe. Dr. Fodor Péter példásnak tartotta, hogy a nehéz gaz­dasági körülmények ellené­re Karád lakossága egy kö­zösségi létesítményre mon­dott igent. Hasonlóképpen elismerően szólt arról, hogy a község lakói ápolják ha­gyományaikat. Nem véletlen, hogy Kodály Zoltán is. föl­figyelt a község igazdag nép- művészeti kincsére, s 1934- től három évben is gyűjtöt­te a helyi nótafák dalait. A karádii nóták, a Berzsenyi- dialok, a pávavariációk Ko­dály feldolgozásában váltak határainkon túl is ismertté. A mintegy 1500, itt gyűjtött dal révén vált Karád érté­ke ' mindannyiunkévá. Nyil­ván az ezzél kapcsolatos büszkeség is sarkallta azt a cselékvő lokálpatriotizmust és összefogást, amelynek Szentmise Szent latrán emlékére Magyarországi meghívást kapott II. János Pál Több tízezer ünneplőbe öl­tözött ember gyűlt össze szombaton délután Buda­pesten a Szent István téren, hogy a Szent Jobb jelenlé­tében szentmisén emlékez­zen meg az államalapító ki­rály halálának 950. évfordu- járól. A sárga-fehér és pi- ros-fehér-zöld zászlóval fel­díszített Bazilika előtt meg­rendezett liturgikus ünnep­ségen Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek kö­szöntötte a megjelentekét, közöttük Francesco Colasuon- no c. érseket rendkívüli fel­hatalmazású apostoli nun- ciust, II. János Pál pápa fel­hatalmazottját, Józef Glemp bíborost, a lengyel katolikus egyház prímását, valamint számos, külföldről érkezett püspököt, s a magyarorszá­gi egyházak vezetőit. Üdvö­zölte a magyar állami és tár­sadalmi szervek megjelent képviselőit is, közöttük Sar­lós Istvánt, az Elnöki Tanács helyettes elnökét, a Szent István Emlékbizottság elnö­két és Miklós Imre államtit­kárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét. A bíboros ezt követően emlékeztetett arra, hogy 950 évvel ezelőtt halt meg első szent királyunk, aki halála előtt a Szűz Mária oltalmá­ba ajánlotta országát és né­pét. Bejelentette: a magyar hívők e napon — a Mária­év lezárásaként is — ünne­pélyesen felújítják a fel­ajánlást. Ezután Paskai László — a páp_ai nuncius közreműködé­sével — felolvasta II. János Pál pápának a magyar nép­hez intézett üzenetét. Az üzenet ismertetése után Paskai László és a Magyar Püspöki Kar tagjainak ma­gyar nyelvű koncelebrációs szentmiséje következett, amelynek befejezéseként a bíboros bejelentette: állami részről magyarországi láto­gatásra szóló meghívást jut­tatnak el II. János Pál pá­pához. Az ünnepélyes liturgia a pápai és a magyar Himnusz valamint a Szózat hangjaival ért véget. Alkotmányunk ünnepéinek kiemellt megyei ,rendezvénye voflit a fcanádi nagygyűlés, s ehhez kapcsolódóan felavat­ták a község új — Kodály ZoHitám nevélt viselő — -mű­velődési házát. Az impozáns épület előtt egybegyűlt a falu apraja, nagyja. Részt vett az ünnep­ségen dr. Horváth Sándor, a megyei tanács elnökhe­lyettese, Rostás Károly, a Hazafias Népfront megyei eflmöke, Reidl János, a kör­zet országgyűlési képviselője ési Horváth László, a megyei pártbizottság munkatársa is. Ünnepi beszédet dr. Fodor Péter, a Művelődési Minisz­térium főosztályvezetője mondott. A múltat, jelent és jövőt összekötő ünnep jelentősé­gét méltatva először állam­alapító királyunkról emléke­zett. Mint mondta: a Szent István személye köré az év­századok során 'rajzolódott eszmerendszer az államha­talom és a nemzeti függet­lenség jelképes kifejezője. A Szent István-i életműnek azonban karonként eltérő elemeit emelték ki s állítot­ták a különböző politikai ér­dekek szolgálatába. eredményeként — háromévi munkával — f ölópült a nagy mester nevét viselő műve­lődési ház és könyvtár. Az ünnepi beszédet köve­tően dr. Fodor Péter avatta föl a 11 millió forintos be­ruházással! épült létesít­ményt, amely egyebek kö­zött 200 személyes színház- és mozi termet, könyvtárat és klubszobákat foglal ma­gába, méltó művelődési fel­téteteket teremtve a követ­kező nemzedékek számára is. Az már az átadás utáni perceikben nyilvánvaló volt, hogy a karádiak magukénak érzik a házat. Közülük so­kan végeztek itt társadalmi munkát, s emellett vala­mennyi család 5—5 ezer fo­rinttal járult hozzá az épí­téshez. Büszkén számoltak be arról, hogy a következő két évben egy itomaterem- mél is bővítik a létesít­ményt. ' A nagygyűlést követően a helyi Kossuth parkban kez­dődött kulturális és sport- program ; föllépett egyebek között a siófoki Balaton Táncegyüttes és a Karád i Népi Együttes. Az ünnepség keretéiben került sor az új kenyér megszegésére is. A fővárosiban a hagyomá­nyoknak megfelelően a Ma­gyar Néphadsereg és a Ha­tárőrség újonnan végzett fiatal tisztjeinek fogadalom - tátete nyitotta meg szomba­ton délelőtt az allkotmány- maipi ünnepségek sarát. A katonai .pompával megtartott eskütételre — amely immár két évtizede minden évben augusztus 20-án történik meg — Budapest lakóinak és ven­dégeinek ezrei gyűltek össze a fellobogózott Kossuth La­jos téren. Az emelvényen, az ünnep­ség meghívottjai között fog­lalt helyet Fejti György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának .titkára, Medgyessy Péter, a Minisztentamács el­nökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, va­lamint a pórt-, az állami és a társadalmi étet, több más vezető képviselője, a fegy­veres erők és testületek ve­zetői. Jelen voltak a Buda­pesten működő diplomáciai képviseletek tagjai. Az ide­iglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli haidse- regcsopont képviseletében részt vett az ünnepségen Matvej Burlakov altábor­nagy, parancsnok. Az ünnepség fél 10 óraikor kezdődött. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, a Karikás Frigyes Katonai Kollégium mintegy 800 végzős hallga­tója tett fogadalmat a haza védelmében vállalt hivatásá­ra, majd Kárpáti Ferenc ve­zérezredes, 'honvédelmi mi­niszter mondott ünnepi be­szédet. — Szimbolikus értelme van annak, hogy éppen ezen a napom', István király nap­ján, alkotmányunk és az új kenyér ünnepén avatjuk Zászlólevonás Vasárnap reggel a gellért­hegyi felszabadulási emlék­műnél ünnepélyes külsősé­gek között, katonai tisztelet­adással levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzet­közi munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyet az Alkot­mány ünnepe alkalmából vontak fel. Ugyancsak katonai tisztel­géssel vonták be a Magyar Népköztársaság állami zász­laját a Parlament előtt, a Kossth Lajos téren. fegyveres erőink ifjú tiszt­jeit. Néphadseregünk, fegy­veres erőink — az Allkot- mányiban foglaltak szerint — születésük első pillanatától kezdve hűséges és odaadó védelmezői a nép hatalmá­nak, társadalmi vívmányai­nak, a haza határainak, a fékének. fenyegetettség elhárítására — hangsúlyozta. A katonai vezetés tudatá­ban van annak — emelte ki a miniszter —, hogy orszá­gúink jelenlegi helyzetében fomltps feladat, hogy a íren- delkezésünfcre bocsátott anyagi eszközökkel és erő­forrásokkal takarékosan és A Magyar Néphadsereg és a határőrség újonnan végzett tisztjeinek fogadalomtétele nyitotta meg az alkotmánynapi ünnepségek sorát Az elmúlt évtizedek szo- cillistta fejlődésének vívmá­nyait sorra véve, a honvé­delmi mimsBiter hangsúlyoz­ta, annak értékei megbízha­tó 'támpontul szolgálnak napjainkban is, amikor a magyar nép nerrysak ágért küzd, hogy megőrizze mind­azt, amit venejtelkes munká­val1 ellént, hanem azért is, hogy le ne maradjon abban a kíméletet .nem ismerő ver­senyfutásban, amelynek so- róhi a világgazdaság! erővi­szonyok újjárendeződnek, és amelynek eredménye hosz- szafob távon, meghatározhat­ja gazdasági fejlődésünk to­vábbi tehetőségeit. — Két évvel ezelőtt — mondotta Kárpáti Ferenc — itt, Budapesten a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének ülésén hangzott el1 a szocialista, or­szágok felhívása a haderők ás a hagyományos fegyverek csökkentésére egész Európá­ban, az Aitlantt-óceánitól az Urnádig. A Varsói Szerződés és a NATO-íagomszágok kö­zötti tárgyalások megkezdé­se e tárnában élérhető kö­zelségbe került. Készek va­gyunk ebben tevékenyen és konisltruk+ivain részt venni. — A Varsói Szerződés, or­szágai ikészek a kölcsönös­ség alapján mindenfajta fegyverzet és haderő mielőb­bi lényeges csökkentésére, a a 'tehető legésszerűbben gaz­dálkodjunk. FéHadatunk, hogy asak a legszükségesebb anyagi eszközöket áldozzuk a fegyveres erőkre, amelyek a Varsói Szerződés Egyesí­tett Fegyveres Erődnek szi­lárd tagjaiként — szigorúan vett védelmi doktrínánknak megfelelően — megbízha­tóéin garantálják .hazánk biz­tonságát. Az ünnepség az Interna - eiomáilé hangjai után a dísz- ezred, .majd a történelmi zászlók elvonulásával ért véget. 11 órától' vette kezdetét a.z ünnepnap egyik leglátvá­nyosabb attrakciója, a vízi- és légiiparádé. A most 27-dik alkalommal megrendezett Budapesti Honvédellimd Nap egymást pergő ritmusban követő látványosságai csak­nem másfél órán át szóra­koztatták a nézősereget. Az ünnepségsorozat dél­után kegyeîetes aktussal — a Budavári Halászbástyáinál •lévő Szent István szobornál rendezett koszorúzási ün­nepséggel — folytatódott. A Himnusz elhangzása után a Magyar Népköztár­saság Elböki Tanácséinak és Minisztertanácsának tisztel­gő koszorúját Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke és Medgyessy Péter, à Minisztertanács elnökheiyet­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents