Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
1988. augusztus'6., szombat 5 rs^c3GYi Néplap Kitüntetések augusztus 20. alkalmából A közművelődési munkáért K öny.vttánasoknak, az iskolai közművelődésben élan járóknak, a tanácsi irányításban példáit mutatóknak, film forgat mazókn.alk, levéltárosiaknak, mecénás tsz-el- nöknek, szafcfcörvezetőfcnek mondott köszönetét munkájúik elismeréséül dr. Horváth Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese tegnap délelőtt azon az ünnepségen, amelyen kitüntetéseket adott át a közművelődés munkásainak. Az eseményen részt vett dr. Tröszt Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Kiváló Népművelő elismerésiben részesült Bolevácz József, a tahi központi könyvtár igazgatója. Szocialista Kultúráért kitüntetést vett át Csorbáné Dakos Rózsa, a kaposvári városi művelődési központ igazgatóhelyettese, Egervári Zsuzsanna, a kaposvári városi könyvtár munkatársa, Győri Vilmos barcsi szakoktató, Hász Mihály, a kaposvári Móricz Zsiigmond Művelődési Ház igazgatója, Kertész lstvánné Csík Mária, a kaposvári Kisfaludy Utcai Általános Iskola tanéira, Kokas Ferenc, a Somogy Megyei Művelődési Központ főelőadója, Magai Erzsébet és Mautner József- né kaposvári népművészeti szakkörvezető, Nemes Márta batetomszárszái * tanárnő, Ráczné Horváth Gizella, a Beírzencei Nagyközségi Tanács előadojia, Simon Ottó fonyódi középiskolai tanár, Urmös István fafaragó, Varga László, a marcali Vörös Hajnal Tsz elnöke, Zab La- josné Varga Zsuzsanna, a Nagyatádi Városi Tanács csopomtvezetőj e. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Auguszt Bálint, a Marcali Városi Tanács közművélődési főelőadója, Csontos János, a Somogy Megyei Művelődési Központ technikusa, Hajmá- si Margit Edit, a kaposvári viálrosi könyvtár munkatársa, Hanzel László, a somoigyvá- mosi általános iskola igazgatója, Horváth Éva nagybajomi könyvtáros, Horváth lstvánné nagyatádi könyvtáros, dr. Marek János, a kaposvári Táncsics gimnázium tanára, Poór Károly, a Somogy Megyei Moziüze- mi Vállalat nyugalmazott főkönyvelője, Vető Józsefné Horváth Mária, a Somogy Megyei Levéltár szakalkalmazottja. Heten miniszteri dicséretet kaptak. A Kiszövnél rendezett ünnepségen vette át a Szocialista Kultúráért kitüntetést H. Kovács Zoltán, a kaposvári Viikár Kórus tagja, valamint a barcsi Boróka együttes. Átadták a megyei tanács díjait A Somogy Megyei Tanács V. B. 1976-tól kiemelkedő személyiségeket, az alkotói, a művészeti és a közművelődési munkában meghatározó egyéniségeket, illetve azok munkásságának közösségre igyakordlt hatását ismeri el az alkotmány ünnepén különböző díjakkal. Erről beszélt tegnap délután dr. Horváth Sándor elnökhelyettes azon a bensőséges ünnepségen, amelyen a megyei pártbizottságot dr. Tröszt Tibor osztályvezető képviselte, s a kitüntetésre érdemes személyiségek ültök a tamáesszékház vb-ter- méban. Az ünnepi szónok alkotó társaiknak, szövetségeseknek nevezte a jelenlévőket, s a megyénk érdekében kifejtett önzetlen munkásságukhoz további erőt, elkötelezettséget és sok sikert; kívánt. A megyei tanács alkotói díját kapta: T. Mérey Klára, a történettudományok doktora, az MTA Dunántúli Tudományos Inltézete főmunikatársa, dr. Fodor János, a Somogy Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának igazgatója, és dr. Rozsos István, a megyei kórház 1. sz. sebészeti osztályának vezető főorvosa. Művészeti díjban részesült: Bezerédi Zoltán, a Csiky Gergely Színház művésze, Berták László József Attila- díjas költő, és a kaposvári Tinctoris Régizene-együt- tes. Közművelődési díjat vehetett át Kellner Bernât állami díjas, a megyei könyvtár nyugalmazott igazgatója, Csizmadia Lajosné somogy- udvarhelyi helytörténeti szakkörvezető, és ezt a díját érdemelte ki Németh Márta, a lengyeltóti művelődési ház igazgatója is. A kitüntetettek nevében a rangidős, 80 éves Kellner Bemát mondott bensőséges válaszbeszédet és köszönetét. Kitüntetések a népfrontnál AJkatmánynapi megemlékezést tartottak tegnap délután a népfront megyei székházában is. Beregszászi Ilona áléinak megemlékezése után dr. Novák Ferenc titkár adta át a kitüntetéseket. A Népfront munkáért arany fokozatát Budapesten vette át Molnár Gergely csurgói népfronttitkár. Ezüst fokozatot kapott dr. Balogh János, a kaposvári népfrant- ibizattság alelnöke és Hány ecz Imre, a marcali népfrontbizottság elnöke. Bronz fokozatot kapott Faragó Lajos, a kapolyi népfrontbi- zottság elnöke, Madarász Lajos,a boglánlellei népfrontbizottság elnöke és Nagy Já- nosné, a HNF megyei elnökségének tagja. A megyei elnökség által alapított Vikár Béla emlékérmet kapták; Dr. Gál József, Ott Györgyné tanárok és Zákányi Zsolt nyugalmazott tanár. A HNF országos titkársága a Kiváló Társadalmi Munkáért plakettet ítélte oda; a csurgói 526. Számú Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola ruhaipari ágazatának, a Dél-somogyi Mező- gazdasági Kombinát somogy- tarnócai üzeme ,Lenin szocialista brigádjának, a fonyódi Balaton Tsz közösségének, a marcali Építő- és Szakipari Szövetkezet Bánki Donát szocialista brigádjának, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének, és a megyei kórház dr. Zárdái Imre aranykoszorús szocialista brigádjának. Az elnökség Kiváló Társadalmi Munkás jelvényt adott 83 személynek és egy közösségnek. RÁDIÓIIGYZET Nemzetiségek Hangos antológiát mutatott be szerdán délelőtt a Tánsaflgó, amely rendszerint — egy folyóirat szellemében — ötvenöt percben az irodalomkedvelőknek szól. A Magyarországon élő nemzetiségi költők műveiből először jelenik meg antológia — adta hírül a műsor, amelyben a német, román, szerb- h orvát, szlovák nemzetiségi költők mutatkoztak be, mutatták be magát a készülő antológiát. A legnépesebb a német nemzetiség Magyarországon. Kétszázötvenezerre becsülik a számukat, akikről azt is tudjuk, hogy nem az irodalmi német nyelvet beszélik, hanem sváb, frank és bajor zamattal ejtik a szót, csakúgy, mint a német nemzetiségi költők, írók, akiknek a száma Magyarországon eléri a húsz-huszonötöt. — Vajon a nemzetiségi irodalom része-e a magyar irodalomnak — tette föl ezt az izgalmas kérdést a műsorvezető —, illetve kapcsolódnak-e a német, a román, a szlovák, a szerbhorvát irodalom hazai művelőinek táborához, maigához a nemzeti irodalomhoz? Hallhattunk erre jó példát a szlovák nemzetiségű költőtől : eddig két verseskötete jelent meg a határon túl, az óhazában. Itthon is iszépen publikál, jelen van a magyar irodalomban. Ám a román költőnő más helyzetre példa. Mindössze négy írogató román nemzetiségi él hazáinkban a húsz-huszonötezer lélekszámú nemzetiségi közül. Hangjuk, szavuk nem jut el az anyaországba. A nemzetiségi szövetségek Magyarországon hetilapokat tartanaik fönn anyanyelvűk ápolása, a tájékozódás segítése érdekében. A németeké fontos fóruma azoknak az írástudóknak, akik jobbára a lírában otthonosak. A román nyelvű nemzetiségi hetilap sajnos már nem jut el a határon túli, hozzánk földrajzilag közeli településekre, ahol korábban szívesen olvasták a Magyarországon élő román nemzetiségiek újságát a Romániában élő románok. , Berényi Mária az Identitászavar című versével talán még többet mondott el, mint a román nemzetiségi irodalom helyzetéről szóló tájékoztatójában. Kormos Sándor, a magyarországi szlovák irodalom jeles képviselője két nyelven ír. Az óhazában szlovákul publikál, itthon magyarul. Ezt természetesnek tartja és azt is, hogy egyszerre jelen lehessen a szlovák és a magyar irodalomban. Nemcsak azon folyt a vita — inkább úgy mondanám beszélgetés, hiszen nem eldöntendő kérdést fejtegettek a stúdióban a nemzetiségi iinodaLmak képviselői —. hogy milyen a kapcsolatrendszere a nemzetiségi irodalomnak Magyarországon és az anyaországokkal, hanem arról is szóltak közben, hogy vajon az irodalmi nyelvet, avagy a tájnyelvelt műveljék. Tehát: a frankok a frankot, a svábok a svábot, a románok inkább az irodalmi nyelvet vallják magukénak. A szerbhorvát nemzetiségiek véleménye is meggyőző: Knleza a legjobb művét dialektusban írta amellett, hogy a legtöbb műve irodalmi nyelvien- íródott. Ám, hogy drámát — jut eszembe Krlezáról — nem találunk majd az antológiában, se novellát, elbeszélést, annak egyszerű a magyarázata: lírikusnak születtek a tollforgatók. Egy kicsit hasonlítanak ránk. Hotányi Barna Elismerés népművészeknek A népművészet fejlesztése terén kifejtett munkásságuk, valamint eredményes népművelő tevékenységük elismeréseként nyolcán kapták meg az idén a népművészet mestere és húszán a kiváló népművelő kitüntető címet. öt közművelődési szakember tevékenységét Bessenyéi- emlékéremmel, négyét Móra Ferenc-emlókéremmel, nyolcét pedig Szabó Ervin-em- lékéremmel jutalmazták. A kitüntetéseket tegnap a Parlamentben adták át. FÉNYES SZABOLCS-EST A SZÍNHÁZBAN Népművelő a néptanító útján Habkönnyű szórakozás Fényes Szabolcs emlékére nűsoros estet rendeztek a lalaiból csütörtökön a Csiky Jergely Színházban. A mű- ior -kissé rendhagyó; a Pesti /iigadó, a Balaton Fűszert, ez Országos Kereskedelmi ss Hitelbank Rt., valamint a iomogy Kereskedelmi Vál- alliat szponzorálásával jött étre ez a kétórás est. A Balaton Fűszert üzemgazdasági osztályvezetője Szentgróti János elmondta : lehetőség ez a közös est a hálnom vállalat és a bank közötti kapcsolat erősítésére, valamint a szervező cégek -reklámozására. Mint említette, a vállalatánál -nagy az érdeklődés a- hasonló rendezvények iránt, amit az is mutat, hogy a jegyek most is órák alatt elfogytak. A közösen támogatott műsor plakátjáról jól ismert nevek csábították a nézőket jegyvásárlásra. Mindkét előadáson telt ház volt. Az Endrei Judit és Szarnék Tamás vezette műsoron elsőként Harangozó Teréznek tapsolt a közönség. Hasonló tetszést aratott a legutóbbi Ki mit tud? győztese, Be- rentei Péter is. Fényes Szabolcs dalai könnyed, vidám hangulatot teremtettek, s -néha meg- meigcsiillant valami az igazi, táncos, vidám, mar-máir feledésbe merülő esték hangulatából elsősorban Börön- di Tamás és Kovács Zsuzsa életvidám, vérbő produkciójának kösznöhetően. Nagy -taps kísérte Ha én gazdag lennék című, az egyetlen nem Fényes Szabolcs szerzeményt, s az előadót, Bessenyei Ferencet. Csákányi Eszter az. est egyik leghitelesebb fellépését nyújtotta. Fényes Szabolcs több mint 800 dala közül jó néhány megszólalt még Gyarmati István és együttese kíséretében. A buzsáki hagyományőrző együttes két napra felköltözött Budapestre. Tegnap a Vigadóban mutatkozott be az arany minősítésű együttes, ma a Várban szerepeinek az augusztus 20-i ünnepségen. Velük tartott Németh Márta is, a lengyeltóti művelődési ház igazgatója, az együttes vezetője. Környezete meghatározó szerepet játszott pályájának alakulásálban. Így beszél erről: — A szüleim jó eszű emberek voltak, de -nem tanulhattak. A környezetükben akartam maradni. Itt születtem a Baráti-hegyen, gyerekkorom óta Lengyeltótiban élek. Néptanító szerettem volna lenni annak tudatában, hogy fontos lehetek mások számára. Az volt az elképzelésem, hogy a néptanító nemcsak a gyerekeikkel foglalkozik. Három évig az általános iskolai oktatás mellett másodállásban láttam el a népművelői feladatokat. 1977-ben váltam meg az iskolától. A napokban néhány szülő kíváncsian kérdezte Németh Mártától : Szeptembertől ugye megint magára bízhatjuk a gyerekeket? A múlt tanév derekán ugyanis helyettesítőre volt szüksége az iskolának. Megkérték a művelődési ház igazgatóját, aki egyébként matematika-népművelő végzettségű, vállaljon órákat. Nem tudott ellent mondani. Ez az epizód mutatja: nemcsak a népművelőnek van tekintélye Lengyeltótiban, hanem a pedagógusnak is. — Amikor hazajöttem a főiskoláról, szerencsém volt, már ismertek az emberek. — A népművelők általában nehezen találják meg a helyüket. Németh Márta megtalálta? — Senki sem venné észre, ha a népművelők eltűnnének ... A megjegyzés igazságtartalmát most ne firtassuk. A beszélgetés további részletéi is fontos megállapítást tartalmaznak. — Még sosem ültem öt percig, hogy sírdogáljak. Mindig tudtam, mire van szükségük az embereknek. Azok a művelődési otthonok, művelődési házak nem tarthatók fönn, amelyekben nincs élet. A falusi lakosság igénye folyton változik. Nálunk elsősorban a fiatalokra lehet számítani. A huszonévesek nem érnek rá, sokat dolgoznak, mert családot szeretnének alapítani. Lengyeltótiban sem lehet már egymillió forintnál kevesebbért családi házat építeni ... Munkásságára hatnak a példaképek. Beszélt róluk. — Gaál István helyi kán- tarianító,. majd iskolaigazgató volt az első példaképem. Mindenkihez volt jó szava, hatására megkönnyebbültek tenheiktől a megfáradt emberek. Tudunk segíteni az embereknek abban is, hogy megtalálják lelki egyensúlyúkat. — Napjainkban kiknek van szükségük a népművelőre? — Azoknak, akik várnak tőle valamit. Valakinek az emberekkel is foglalkozni kell. H. B.
