Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-20 / 199. szám

/ KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET 6 _______________________________Somogyi Néplap 1 988. augusztus 20., szombat Hazai műanyagkutatás Évente száz, vagy még an­nál is több kutatási téma a műanyagok köréből, mű- anyaggyártók, alapanyag­előállítók és felhasználók ré­szére. A megbízók: tekinté­lyes nagyvállalatok, olyanok, mint a Tiszai Vegyi Kombi­nát (TVK), a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK), a Nitro- kémia Ipartelepek, a Hun­gária Vegyiművek, a Ma­gyar Viscosagyár, de mellet­tük kisszövetkezetek is, va­lamint az OMFB és az Ipa­ri Minisztérium is említhe­tő. Évente 260-270 millió fo­rintos forgalom, amelyből 10-14 százalék az intézet nyeresége, amely 1968 óta önfenntartó vállalatként működik, pedig nevében és funkciójában is a kutatás a döntő. A hazai műanyagku­tatás majd negyvenéves tu­dományos műhelyéről, a Műanyagipari Kutató Inté­zetről van szó. Az intézet, amelynek te­vékenysége az alapkutatás­tól, a szintézistől az alkal­mazástechnikáig, a feldolgo­zás-technikáig terjed, jelen­tős helyet foglal el a tudo­mányos és gazdasági élet­ben. Ezért is kérdeztük meg dr. Doujpravszky Sándort, a Müki igazgatóját, hol tart a hazai műanyagkutatás. — Magyarországon, egy­két elméleti témától elte­kintve, követő kutatás fo­lyik. Ilyen minőségben a ha­zai műanyagkutatás nem áll rosszul. Ha vannak is, már­pedig vannak, eredeti vegy­ipari technológiáink, nincs hozzá megfelelő vegyipari gépgyártásunk. Érthető ezért, hogy a hazai vállala­tok is komplett kémiai tech­nológiákat vásárolnak kül­földről, mert ehhez beren­dezést is kapnak. Ha tehát úgy vetem fel a kérdést, mit Mindentudó mikro­processzorok Szerényen megbúvik az apró kis mikroprocesszor (az integrált áramkörök minia­tűr szövedéke) a készülékek belsejében, teljesítményével azonban elkápráztatja nézőit, hallgatóit. Alkalmazása új távlatokat nyit a szórakozta­tó elektronikában, miközben mind minőségi jellemzőik­ben, mind pedig szolgáltatá­saikban egyre tökéletesebb rádiók, televíziók, lemezját­szók, magnétofonok, videore- korderek látnak napvilágot. A parányi beépített mikro­processzoroknak köszönhe­tően a legkorszerűbb rádió- készülék már szinte mindent tud: önműködően keresi az adókat, megjegyzi a helyü­ket, s a vett frekvenciák mellett még az állomás rö­vidített nevét is felvillantja kijelzőjén. Képünkön egy cigarettásdoboznál alig na­gyobb világvevő rádiókészü­léket láthatunk, a Sony cég egyik új termékét. A digitá­lis frekvencia-kijelzővel el­látott, 12 hullámsávos minia­tűr rádió a világ valamennyi nagy adóállomásának műso­rát venni tudja teljesen automatizált keresőrendsze­re segítségével. tudunk mi a laborban, azt válaszolhatom, ott sokat. Sok jó, sőt kiváló vegyészünk van, elméletben elérjük a jó világátlagot. A „szűk ke­resztmetszet” azonban a technologizálás, a gépészeti vonal. — Akkor mire jó a mi műanyagkutatásunk? — A magyar műanyagipar igényeit — úgy vélem — jól ki tudjuk elégíteni. Márpe­dig ez az ipar nem fejletlen, sőt például a TVK-ban, a BVK-ban világszínvonalú •eljárások vannak. Bekapcso­lódunk a vállalati fejleszté­sekbe, optimális esetben már a külföldi cégek ajánlatai­nak elbírálásánál, a vállalati döntés előtt vizsgálhatjuk a feldolgozás, az alkalmazás lehetséges hazai módját. Máskor a már megvásárolt technológia, licenc, know­how hazai adaptációját bíz­zák kutatóinkra. Foglalko­zunk a gyártandó termék hatékony hazai feldolgozási területeinek felkutatásával, az import alapanyagok ha­zai helyettesítésével. — Az önök intézetében je­lentős alapkutatások is foly- nak. Milyen területeken? — Igen fontos és eredmé­nyes a folyadékkristály-ku­tatás, de említhetem a su­gárkémia területén elért el­méleti és gyakorlati eredmé­nyeinket. Ennek ellenére az alkalmazott kutatás a hang­súlyosabb. S a lehetőségeink olyanok, hogy az alkalmazott kutatás hozza, mintegy mel­lékesen, az elméleti eredmé­nyeket. S talán ez nem is baj. A tudomány és ipar együttműködését szemlelte- tően példázza az a téma, amelyben két üzem és két kutatóintézet is érdekelt. Az együttműködés során a mű­anyag szűrőmembránok ha­zai előállítása, fejlesztése a cél. A mikroelektronikától az élelmiszeriparig számos terü­leten igény vart a nagy tisz­taságú anyagok nyerésére! az egyes anyagok elválasztásá­ra. Az élelmiszeriparban — például a gyümölcslevek, pü- rék, koncentráumok készíté­sénél — a korábbi főzési, sűrítési módszer helyett a vizet műanyag szűrőkkel vá­lasztják el. Használható a műanyag szűrőmembrán — és ez környezetvédelmi szem­pontból is fontos — a szennyvizek tisztítására, az erőművek vizének só- és ionmentesítésére. A memb­ránszűrők használatában ér­dekelt lehet a gyógyszeripar, a sör-, a bőrgyártás is. Rövidesen elkezdődik a Borsodi Vegyi Kombinátban Néhány hete Budapest re­pülőterén is leszállt a Fok- ker 100-as holland gyártmá­nyú, rendkívül korszerű kis­gép, amelyet a svájci Swiss­air légitársaság üzemeltet. Az új lökhajtásos gép kiemel­kedően magas hatásfokú Rolls-Royce Tay hajtóművel van felszerelve, ennek kö­szönhető környezetkímélő, alacsony zajszintje. A svájci légitársaság eddig használt DC 9-32-es típusú gépeinél 10, a DC 9-51-es típusú gé­peinél 15 decibellel kisebb a Fokker zajszintje, s ez az emberi fül számára az érzé­kelt zajt körülbelül a felé­re csökkenti. Az új gép különlegessége, hogy a hajózófülkében jóval kevesebb a műszer, mint elődeinél. A korábbi gépek pilótafülkéinek személyzete több mint ötven műszert fi­gyelt, a Fokkernél mindösz- sze tizennyolcat. Van viszont hat színes kijelző képernyő­je. A digitális repülésirányí­tó rendszer lehetővé teszi, a poliuretán egyik alapanya­gának, az izocianátnak a ha­zai gyártása. A poliuretá a legkorszerűbb anyag, piaca évről évre növekszik, alkal­mazása igen széles körű. Ugyancsak importot he­lyettesíthet a magyar poli­uretán a lakk- és festékipar­ban. De lehet ebből a mű­anyagból gépipari alkatré­szeket, gépjárművekhez ka­rosszéria-elemeket (lökhárí­tót stb.) készíteni. — Legnagyobb partne­rünkkel, a TVK-val évtize­des a kapcsolatunk — foly­tatja Balajthy Zoltán tudo­mányos főmunkatárs. — Két éve indított második polieti­lén-gyáruk és a most ter­vezett harmadik beruházásá­hoz is kértek tőlünk segítsé­get. — A Tiszai Vegyi Kombi­nát nagyon korszerű ameri­kai—olasz technológiát vá­sárolt polipropilén gyártás­hoz. A polipropilén tömeg­műanyag, igen sokféle fel­használási lehetősége van. Magyarországon az ipar évente hétezer tonna műsza­ki műanyagot használ fel, amelynek legnagyobb részét külföldről szerezzük be. (Igen drága anyagokról van szó, kilónként 3-12 dollár között mozog az áruk.) A TVK új technológiával gyártott poli­propilénje műszaki felhasz­nálásra is alkalmas. Intéze- ünk részt vesz a technológia adaptációjában, a termék vizsgálatában, a referencia- anyagok üzemi feldolgozási próbáin. — Most a piacot készítik elő a felhasználók igényei\ nek felmérésével, ajánlatok készítésével. — Különösen fontos a ku­tatói segítség, amikor olyan gyár rendezkedik be mű­anyaggyártásra, amelyik ko­rábban ezzel nem íoglalko- • zott. A Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) kapcsolatba lépett az olasz Montedison céggel, ahová most benzolt szállít; az olasz cég ezért sztirollá feldolgozott anyag­gal fizet, s felépít Magyaror­szágon egy polimerizáló üze­met, amelyben habosított és ütésálló polisztirolt gyárta­nak majd. A későbbiekben közös vállalatként létrehoz­nak egy benzolfeldolgozó monomer üzemet a UKV- nál. Ez is 2-3 éves feladatot ró a kutatóintézetre, az üze­mi feldolgozási próbáktól az alapanyag kipróbálásán ke­resztül a késztermék vizs­gálatáig. Az ipar még a ter­vezésnél, a beruházás előké­szítésénél tart, a kutatás a felhasználói kör keresésénél. hogy a gép rendkívül kedve­zőtlen látási viszonyok kö­zött is le tud szállni. Ezért minimumra csökkenthető a várakozási idő, és az esetle­ges más repülőterekre való átirányítás. A Fokker kényelmi szem­pontból is vetekszik elődei­vel. Ülései, valamint az osz­tályokat elválasztó fal moz­Az őszi csúcsforgalom ha­gyományos a vasút életében. Nem személyszállítási, ha­nem nyersanyag- és áruto­vábbítási feladatok sokszo­rozzák meg ilyenkor a vas­utasok gondjait. De hogyan is jut el egy-egy vagon az ország egyik pontjáról a másikra? Tegyük fel, hogy Miskolc felől befut egy sze­relvény a budapesti Rákos1 rendező-pályaudvarra. A sok tucat vagon akár sok tucat cím is lehet. Szét kell kap­csolni tehát a vagonokat, az ország más részéből érkezők­kel csoportosítván, hogy az azonos irányba tartók egy- egy szerelvénybe kerüljenek. Ráadásul az sem mindegy, hogy a végcél felé irányí­tott szerelvények elejére vagy végére kerül-e a va­gon, mert figyelembe kell venni, hogy mikor kapcsol­ják le a kocsikat a szerel­vényről. Ennek érdekében a legtávolabbi célra irányított vagont a mozdony mögé kell kötni. A rendező-pályaudvarokra beérkező vonatokról előbb a mozdonyt kapcsolják le. A béna szerelvényeket különle­ges mozdonyok alacsony emelkedőre — gurítódombra — tolják. Itt szétkapcsolják a kocsikat, és külön-külön meglökik őket. A vagon vagy gatható. Üléshuzatai égéskés­leltető anyagból készültek. Említésre méltó tény, hogy a Fokker alacsony üzem­anyag-fogyasztású gép, 15 százalékkal kevesebb üzem­anyagot használ el, mint a DC 9-32-es gép. Képünkön a Fokker 100- as repülőgép. vagoncsoport megindul, le­gurul a dombról, s besorol arra a sínpárra, amelyen a megfelelő célba tartó új sze­relvény készült. Ha nem megfelelő erővel lökik meg a vonatot, a vagon nem éri el a szerelvényt, ha túlságosan, akár a kisiklás veszélye is fenyegetne, ha nem állna ké­szenlétben a vagonok leféke­zésének veszélyes munKaját végző személy, a sarus. A legkorszerűbb rendező - pályaudvarok munkáját ma már számítógépek vezérlik. Számítógépek egész csoport­jának kell összehangoltan dolgoznia. A gépek adatokat szolgáltatnak az érkező sze­relvények hosszáról, a kocsik számáról, tartalmáról, súlyá­ról, méreteiről, úticéljukról. Ezekre az adatokra azért van szükség, hogy mire innen is, onnan is megérkeznek a vo­natok, már biztosított helyük legyen a rendező-pályaudva­ron, majd a sínek mellé épí­tett számláló szerkezetek gondoskodnak arról, hogy a megfelelő vagon a megielelő sínpárra jusson. Képünkön az egyik nyu­gatnémet számítógépes irá­nyítású rendezőpályaudvar automatikus vonatfékezö be­rendezését láthatjuk, amely a nagy lendülettel érkező va­gonokat „megszelídíti”. Fatih Sultan Mehmet híd­ja — hirdetik óriási, frissen festett táblák Istambul ke­leti külvárosai felé haladva, s az autós könnyen csabul, hogy a jelzett irányba for­dulva néhány perc alatt, no meg egydollárnyi hídpénz el­lenében Európából átruccan­jon Ázsiába. Egyhónapos a Boszporusz második gyöngy­szeme. 551 millió dolláros költséggel, olasz és török cé­gek részvételével égy japán konzorcium építette igen kedvező kamatú japán bank­hitelekből — s mindössze három év alatt. Azt, hogy fél évvel a kitűzött határidő előtt már át is adták a for­galomnak, méltányolják a török vezetők — volánnál ülők és a kormányban levők egyaránt —, örülnek a túl­zsúfolt városi közlekedés vi­szontagságait naponta meg- szenvedők tömegei. A Boszporusz első hídját 1973-ban adták át a forga­lomnak. Hamarosan kiderült azonban, hogy a szakembe­Lesz-e magyar Ford? Néhány újságban megje­lent a hír, amely Walter Hayes, a Ford európai alel- nöke és magyar közlekedési szakemberek londoni üzleti megbeszéléseiről számolt be. Horváth Árpád, a Közleke­dési Minisztérium osztályve­zetője részit vett a tárgyalá­sokon, őt kérdeztük a rész­letekről. — Évi 250—300 ezer sze­mélyautóra lenne szüksége az országnak. A kereskede­lem ennek még a harmadát sem tudja biztosítani. Az autóhiány immár nemcsak kereskedelmi, iparpolitikai kérdés, hanem olyan ténye­ző, amely egész közlekedési rendszerünket, koncepción­kat veszélyezteti. Ma a sze­mélyszállítás 50 százaléka hárul ugyanis a személygép­kocsikra. Többek között ezért is vállaltunk szerepet az auóbeszerzésekre vonat­kozó megbeszéléseken — mondta Horváth Árpád. — Meg azért is — folytatta —, mert a Forma-1 sikeres meg­rendezése, idegenforgalmi je­lentőségén túl, jó néhány üz­leti kapcsolat kialakításának lehetőségét is magával hoz­ta. Itt mindenképpen meg kell említeni Bernie Eccles- tone-nak, a FOCA elnöké­nek a szerepét, aki elége­dettségét többek között az­zal is kifejezte, hogy össze­hozott bennünket számos üz­letemberrel. Olyanokkal, akikkel esélyünk lehet vala­milyen autóipari együttmű­ködés létrehozatalára. A Forddal megkezdett tárgya­lássorozat egyébként teljesen beleillik a tárca azon kon­cepciójába, hogy Magyaror­szágnak nem licencet kell vásárolnia, hanem előnyö­sebb egy, vagy inkább több nagy autógyárhoz különböző alkatrész-beszállításokkal, sőt — messzebb megyek — fődarabgyártással — kapcso­lódnia. A licencvásárlást azért nem látjuk célszerűnek, mert az eladott modell rend­szerint nem a legújabb, mire felszerszámoznánk egy gyár­tósort, addigra a termék gya­korlatilag elavult, eladha­tatlan lenne. Ennek szelle­mében a Fordnak első lé­pésben széles alkatrészkíná­latot vonultatunk fel — a tárgyaláson az Ipari Minisz­térium illetékese is részt vett —, most várjuk vizs­gálatuk eredményét, Walter Hayes válaszát, elfogadja-e az ajánlatunkat, és ha igen, milyen típusú és hány sze­mélygépkocsihoz juthatunk cserébe. — A továbblépés, amelyről már szintén beszélgettünk, az esetleges magyar szállítá­sok minőségétől függ. Ha Fordéknak arról is olyar lesz a véleményük, mint e Hungaroringről, fajsúlyosabt együttműködésre számítha­tunk. R. J rek rosszul számítottak amikor úgy gondolták, hog; ezzel az ezredfordulóig meg oldódnak gondjaik, leg alábbis ami a kontinensei közötti forgalmat illeti. I kezdeti időszak napi 32 eze áthaladó járművével szem ben ma naponta 120—13i ezer közlekedési eszköz vesz igénybe a „régi” hidat, te hermentesítése halaszthatat lanná vált. Okulva a koráb bi késedelemből származó hi bákból, a szakemberek mári egy harmadik Boszporusz híd terveit tanulmányozzák megpróbálva kiválasztani legmegfelelőbb városrész ahol az építkezés a legkeve sebb műemléket veszélyez teti. Ez persze nem kis fel adat ebben a csodálatos mü emlékeiről ismert városbar Az új híd igazán impozán látvány, 1090 méteres hosz szúságával nagyobbra női megtévesztésig hasonló iker testvérénél, s a hatodik he lyet foglalja el a függőhida. világranglistáján. K. M. Digitális repülésirányítás Japán híd (és pénz) Vagonok vándorúton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents