Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
4 Somogyi Néplap 1988. augusztus 20., szombat A szakszervezeti tagok ha- bátmadtrtaibb, hatékonyabb érdeikvédelmet igényelnek. A Kereskedelm i, Pénzügyi, Vendéglátóipar i Dolgozók Szakszervezetének elnöksége vitaanyagot terjesztett a tagság elé a tartalmi és szervezeti megújításról. Somogy második legnagyobb szakszervezetének, a tizennégyezer tagot számláló KPVDSZ-nek az alapszerve- zeteiben befejeződött ai vita. * Tavali Bélától, a KPVDSZ megyei bizottságának a titkárától a tapasztalaitokról, a tagok véleményéről, javaslatairól érdeklődtünk. — Szakszervezeti tagságunkat különösen érdekeitea beffiső szervezeti megújulás. Szóba, került az egy üzem több szakszervezet, illetve az egy üzem, egy szakszervezet- eilv. A döntő többség úgy foglalt állást, hogy egy üzemben egy szakszervezeti képviselet maradjon továbbra is. Azt viszont kérték, bogy a felsőbb vezetőség lehetőleg müjkán szóljon bele az alapszervezet életébe, hozzon döntést az alaipszervezetre. A vitaanyag is tartalmazta, a vitában pedig élesen megfogalmazták: a KPVDSZ 1986. évi kongresszusán leszögezett szakmai képviselet erősítése és alapsaervezeti önállóság még nem valósult meg. — Milyen változást javasolt a tagság? — Tartalmit és szerv eze- , tát. is. A KPVDSZ-ben hagyományai vannak a szakMunkásőrpark Hosszúvízen — Azt hiszem legjobb, ha egy példával szemléltetem, milyen a munkásőrraj parancsnoka, aki egyben Hosz- szúvíz elöljárója is. Az egyik társadalmi munka szervezésénél odajött hozzám: „Tanácselnök elvtárs, már kilencen vagyunk a munkára, te vagy a tizedik, gyere, lássunk hozzá”. — Benkes Lászlónak, a mesztegnyői községi közös tanács elnökének szavait találónak érzi Horváth Zoltán, a községi pártbizottság titkára: — Urr Béla rajparancsnok nem szereti, ha túl hosszú idő telik el a jó terv és megvalósítása között. Tele van ötletekkel. Tőle, és a többi munkásőrtől már sok jó kezdeményezés indult el. Urr Béla ötlete volt a munkásőrpark létesítése is. Elképzeléséhez előbb rajának tagjait, majd Hosszúvíznek — Mesztegnyő társközségének — a lakóit is megnyerte. Kora tavasztól sok hétvégén és hétköznap estén készült a park. Először a szabadon burjánzó növényzettől tisztították meg a területet. A vizes, latyakos talajt géppel töltötték fel. A vártnál nehezebb feladatnak bizonyult a fenyőcsemeték ültetése. A 24 palánta ugyanis a gyakori locsolás ellenére sem akart megeredni a szárazság miatt. Ügy látszik, az ősszel csereültetésre lesz szükség. Mindez nem változtat azon, hogy a park végül is elkészült. Közepén emlékmű hirdeti: „Állította a mesztegnyői mumkásőrraj, 1988-ban”. Az emlékművet is munkásőr: P. Molnár Attila, a Sefag mesztegnyői fűrésztelepének dolgozója tervezte. — Igyekeztünk, hogy alkotmányunk ünnepe (tiszteletére késznek mondhassuk a parkot — mutatott körbe a helyszínen Urr Béla. — Elkészültek a gyepesítések és a sétautak. Néhány fafajta telepítését s kisebb csinosításokat tervezünk még. — Sokat töprengtem, miként lehetne megállítani az elvándorlást, vonzóbbá tenni a falut — mondja a rajparancsnok. — A legcélravezetőbb megoldás a faluszépítés. Minél szebb a környezet, annál jobb a közérzet. A park a falu határában van, a látogatókat már az érkezéskor kellemes kép fogadja. A hosszúvízieknek a mesztegnyői barátok, ismerősök is segítettek. A tanács pénzzel támogatta a munkát. — Községpolitikai szempontból is fontos a faluszépítés — mondta a tanácselnök. — Tervezzük, hogy környékünket lassan üdülő- és pihenőkörzetté fejlesztjük. Társadalmi összefogás nélkül nehéz lenne megvalósítani. A munkásőrök védnökséget is vállaltak a megszépült terület gondozása, fenntartása felett. A községi tanács vb a napokban levelet küldött a marcali munkásőregység parancsnokságának és megköszönte a mesztegnyői munkásőrök áldozatkész munkáját. Az 1440 négyzetméter alapterületű park nemcsak Hosz- szúvíz értéke. A gondozott zöldterület haszna a Közös községnek, a megyének, öröme minden környezetbarátnak. Hol vagy, István király? Szeretnék visszaszerezni a szakma becsületét „A hűséges szív siralmával sirattuk őt, nagy és vi- gasztalatlan volt a gyász.” Kálti Márk krónikájában így írja le azt a bánatot, melyet államalapító királyunk 1038 augusztus 15-én bekövetkezett halála okozott Magyarországon. Háromna-, pas országos böjt után, augusztus 20-án nyitották fel István király koporsóját. A jelenlévők, amikor meglátták a teljesen épségben levő jobb kezet, térdre borultak. Szentté nyilvánították az első magyar királyt. Halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban Magyarországon tartották meg az eucharisztikus világévet. Az ünnepség során több városiban bemutatták a Szent Jobbereklyét. Kaposvárra június 12-én érkezett meg az „aranyvonat”. A somogyi Koppány leszármazottai másodszor tiszteleghettek első királyunk előtt... A pályaudvaron tízezres tömeg várakozott. A fogadóbizottságban a díszmagyarba öltözött hölgyek és urak, a város egyházi és világi vezetői álltak. Az ereklyét két magas rangú személyiség kísérte: Mészáros János érseki helynök és báró Bornemissza Géza iparügyi miniszter. A himnusz hangjai mellett gördült be az aranyvonat Kaposvárra. Az ereklye le- bocsátása ünnepélyes ceremóniával történt. A helyi lap így írt róla: „Felnyílik az üvegajtó, ezüstlépcsőt bocsátanak le a kocsiból. Azon át lépkedett le a Szent Jobb őre, majd ezüstsíneket illesztenek a vonathoz és ezeken gördítik le méltóságos lassúsággal a Szent Jobbot őrző ereklyetartót. Ezután Pajtás Ernő, az alabárdos őrség parancsnoka őrizete mellett elindult a menet a Kossuth tér felé.. Darázscsalogató ízek Szövetséggé alakul át a KPVDSZ dúlt elő zöldbab, míg a: enyhén fásuló karfiolho: 18-ért is hozzájuthattunk. Egyaránt 10 forintot kér tek a zsenge fejeskáposz táért és a mutatósabb búr gúnyáért. Az utóbbiból ap róbb szeműt 5-ért is kínál tak. 15—18 forint volt a ke feje, s az ínyesmesterel kapva kaptak a darabonkén 8-ért árult padlizsánon é pattisonon. A csövenként 3 forinto tengeri egyre inkább a má sodvetésű silókukoricára em lékeztet. Az uborka tovább ra is drága. A salátánál való mammut fajtákat sen adták 16-nái olcsóbban. A apró csemegeuborkáért két szer ennyi sápot húztak. Hovatovább ünnepi fogás nak is beillik egy tojásrán tóttá. Uram bocsá’ 3,50-e is kértek az igazán szép to jásért. Igaz, egy helyen 2,50 ért is adták a tojásgyárii Délelőtt kilenc órára 190-rc IfiO-ra apadt egy valah tetterős kakas ára. A vörö pecsenyecsirke kilója to vábbra is 80 forint. Egy, végelgyengülés jeleit mutat tyúkpár 220 forint lett vol na. A haláruda megszökött vá lasztékából a 45 forinto friss balatoni keszeg volt a igazán kelendő. A virágpia can kapható 10—15 forinté hervatag csokrok hovatováb sértéssel is felérnek, kivév a szálanként 10—12 forinté szegfűt és a kardvirágot. B. 1 Amerre elhaladt, a vasúti pálya mellett levett kalapú földmívesék tisztelegtek nagy királyunk előtt... Az eucharisztikus év több egyházi műemlékkel gazdagította Kaposvárt. Leg jelem tősebb a Nagyboldogasszony relief, mélyet Bory Jenő székesfehérvári szobrászművész készített. Szeptember 25-én avatta fel Rótt Nándor megyéspüspök. A szobor érdekessége, hogy száz darab porcelán hasonmás ajándéktárgy készült belőle, melyek ma már bizonyára nagy értékei a gyűjteményeknek. Szent István király országának egén sűrű felhők gyülekeztek. 1946-ban egy amerikai fogságból hazatért katona mesélte: Valahol Ausztriában, egy erősen megrongálódott, mintegy tizenkét méter hosszú, szépen párnázott vasúti kocsiban töltötték az éjszakát. A bíborszínű kárpitot — jobb híjáin — a katonák takarónak használták. A kocsi oldalán világosan látszott az angyaloktól őrzött magyar címer ... Lévai József mai érdekképviseletnek és érdekvédelemnek. Négy szakmai titkárság harminc éve, egy pedig nyolc éve működik. Mivel a szakmai érdekképviselet fejlesztése a cél, még egy belkereskedelmi titkárságot is szeretnénk alakítani. Arról is vita folyt az allapszervezetekben, hogy mit értünk munkavállalói és tagsági érdekképviseleten. A nagy többséginek az volt a véleménye, hogy ne a munkavállalói érdekképviselet Hegyen/ a szakmai titkárságok feladata, hanem kizárólag a szakszervezeti tagoké. Ez új vonás a szakszervezeti munkában. Mindenhol azt mondták, hogy teljesen önállóan dolgozó alapszervezeteket kívánnak. Éppen ezért mi is szeretnénk elfelejteni a hagyományos irányítási, beleszólási módszereinket. A taglók ugyanakkor azt is kérték, hogy az önállóság ne jelentsen magáraha- gyatottságöt, különösen az első időszakban. Erősíteni szeretnénk a nyilvánosságot. A szakszervezeti tagság értesüljön arról, hogy mit végez, milyen programmal áll ki a szakszervezet egy-egy vita során. — Mit tartanak különösen fontosnak? — A bérpolitikai reformot és a törvényességet. A jelenlegi elképzelések szerint megyebizottsági, megyei szintű jogsegélyszolgálatot hoznánk létre a saját költségünkre. Ennek az lenne a A diákok díszsorfala között apácák és negyven fe- héringes pap kíséretében érkezett meg az ereklye a fel- löbogózott Tisza István (Dózsa György) és Fő utcán át az ünnepi mise színhelyére. Itt, az azóta lebontott bazár tetején, rögtönzött oltáron helyezték el, ahol dr. Kiss György plébános celebrált misét. Az aranyvonat 12 óra 24 perckor hagyta el Kaposvárt. feladata, hogy vizsgálja meg törvényességi szempontból a különböző szerződéseket, megáiütapodásökat, azok meg- tarftábát, s ha szükséges, akkor törvényes bírói, egyéb utakon juttassa érvényre, amiben megáLlapodtak. A jogsegélyszolgálat folyamatosan segítséget adna az szb-nek abban, hogy fölfedjenek különböző dolgokat a vállalatnál, javasolta azt is, miit kell megváltoztatni. A tagság a központi vezetőségitől azt igényli a szakmai érdekképviselet erősítésének szellemében, hogy a KPVDSZ alakuljon át szövetséggé. 1990-ig, a következő kongresszusig. Ez a kereskedőimből, pénzügyből, vendéglátásból állna. A kereskedelmen belül lenne szövetkezeti, termelőeszközkereskedelmi, kül- és belkereskedelmi képviselet. — Mit várnak az alapszervezetektől? — Eddig is az volt a célunk, hogy növekedjen az önáiMósóguk. A jövőben a megyebizottság már nem határozza meg a különböző célokra felhasznált pénzek arányait; az alapszervezet a saját pénzével úgy gazdálkodik, ahogy a testület, a tagság éldömtötte. Vita volt az osztozkodás arányán. Valószínű, hogy nő az alap- sízervezetlnél maradó pénz részesedési aránya. Ebben az esetben azonban beszűkülnek a központi támogatás lehetőségei. Ez például Somogyot úgy érintheti, hogy a Vörös Meteor Természet- barát Egyesület elég nagy összegű támogatására nem lesz lehetőség. így majd az alaipszervezetéknek kell ezt a támogatást megadniuk neki. Szervezeti szempontból az önállóság azt jelentené, hogy az alapszervezet saját maga döntené el, miilyen szervezeti formát kíván kialakítani. Egy a föltétele mindennek: a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti fölépítés tegye lehetővé az információ fentről lefelé és lentről fölfelé való áramlását. — Aíi az, amit a tagság a központi vezetőségtől kér? — Elsősorban az a kívánsága, hogy /tűzzük napirendre a 40 órás munkahét bevezetését a kereskedelemben. A bérreformot is sürgetik. Erről éppen a napokban kezdődik társadalmi vita. Egyértelmű az az igény, hogy jövőre valamilyen változásba van szükség. Külön kiemelték valamennyi alapszervezetben az élelmiszerkereskedelem helyzetét, aztán sok szó esett az idegenforgalomban dolgozók él’st- és munkakörülményeiről. Szeretnék, ha tovább folytatódna a hálózatfejlesztés, hiszen ez együttjár az élet- és munkakörülmények javulásával. A szakmai utánpótlás színvonalának emelése pedig segíthetne abban, hogy visz- szaszerezzük a szakma becsületét. L. G. A darazsak és a vásárlók egyaránt rajzoltak a jó hangulatú kaposvári hetipiacon. Kedvtelve döngicséltek a 16—18 forintos körtén, s nem vetették meg a pompás cardinale és Csabagyöngye szőlőt sem. Aki az utóbbiért sokallt 40—45 forintot, vehetett apró szemű savickát is 25-ért. A mesebeli csengő barack elhalványodott volna a termelők 50 forintos portékája mellett. Az élvhajhász szil- vakedvelöknek mélyen kellett a bukszába nyúlni, mivel 35—45 forintot is elkértek a nagy szemű, nemes gyümölcsért. Az apraját 20- ért öntötték a szatyorba. A 20—22 forintos alma még kévésé kecsegtető, annál ma- gákelletőbfo volt a 22—25- ért kapható ringló. Gyermekkorunk ízélményeit 40 forintért eleveníthettük fel egy liter szeder beszerzésével. A lőrinc egyelőre nem tett kárt a diny- nyében. A Zöldértnél 8, a kiskereskedőknél 10 forint volt a mézédes csíkos kilója. Kétszer ennyit kóstált a sárgadinnye. Dúskálhattunk a paprikában és paradicsomban. Az utóbbit a Laitinca tsz mozgóárusa 5-ért öntötte a szatyorba. Meglehetős lecsópap- rükát 10-ért láttunk. Kétszer ennyibe került a kenyér mellé való szép zöldpaprika, míg a vastag húsú pritamin és a cseresznyepaprika 30- ért várt vevőre. 25-ért forAUGUSZTUS 20-A TISZTELETÉRE KAPOSVÁRI TÖRTÉNITEK Szakszervezeti tagok javasolták Piaci körkép
