Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLIV. évfolyam, 199. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 2,20 Ft 1988. augusztus 20., szombat Országépítők Törvényesség, alkotmányosság — társadalmunk e lényeges jellemzőiről a mindennapok során kevesebb szó esik, mint mondjuk az árpolitikáról vagy más, közérdeklődésre és közingerlésre számot tartó kérdésről. Jogállamban élűnk. Ez annyit jelent, hogy nem kiismerhetetlen akarat irányítja az egyének és szervezetek életét, a társadalom fejlődését, hanem mindenkire érvényes normatívák, garanciákat tartalmazó szabályok. Minden állampolgár számára garantált például a közügyekben való részvételnek, a szólásszabadságnak, a törvény előtti egyenlőségnek a joga. Hogy személyi szabadságában mindenki sérthetetlen, hogy mindenkinek joga van művelődni, egészségügyi ellátásban részesülni, dolgozni és pihenni, mindez hazánkban természetes. Kérdés, hogy mi magunk — állampolgárok — hogyan élünk a jogainkkal. A garancia önmagában nem elég. Szóvá is kell tenni, ha valahol visszaélést tapasztalunk, el kell mondani javaslatunkat, ha közös céljainkat segítő ötletünk támad. Egyáltalán: hinni kell abban, hogy jogunk van a „gazda” illetékességével és felelősségével beleszólni a szűkebb és tágabb közösségünket érintő bármely jelentősebb kérdésbe. Ha ez a „hit” a törvények ismeretén alapszik, s ha a gyakorlatban is meggyőződünk arról, hogy a jogunk érvényesíthető, akkor válik tudatossá, hogy alkotmányunk és törvényéink mindannyiunk érdekében születtek, és az írott normák, a kimondott elvek érvényesítése valamennyiünk feladata. A munkához is változatlanul joga van mindenkinek. Csakhogy: a társadalmilag hasznos munkához. Aki nyitott az új feladatokra, annak nem lehet különösebb gondja a munkavállalással. Nem egyszerűen kevesebb munka kínálkozik mint eddig, hanem más. Mi értelme most az alkotmányos garanciákról beszélni — kérdezhetné az olvasó —, amikor a jogalkotók most töprengenek az alkotmány reformján, avagy újjáalko- tásán. A társadalmi feladatok ismeretében azonban látnivaló, hogy az új alkotmány nem a visszalépést, hanem az előrelépést hivatott elősegíteni. A társadalmi ellenőrzés és vita fejlesztésére vonatkozó, a közösségi „beleszólásra” garanciákat sürgető javaslatok a szocialista elveknek nem a gyengülését, hanem az erősítését és a társadalmi cselekvőkészség javulását segítik elő. Választójog. Választásunk van abban is, hogy az új tennivalók érdekében mennyire vagyunk hajlandók változtatni a megszokottságon. A jövőre is érvényes, hogy minél előbb és minél teljesebben felismerjük feladatainkat, annál sikeresebben fáradozhatunk megvalósításukon, s lehetünk a magunk tégláival országépítők. Kovács Gyula Tisztelgés Szent István emléke előtt Legyen erőnk, kitartásunk feladataink teljesítéséhez STRAUB F. BRÚNÓ ÜNNEPI BESZÉDE Nagyszabású ünnepséggel tisztelgett pénteken az államalapító Szent István király emlléke ellőtt halálának 950. évfordulóján Székesfehérvár, a hajdani koronázóváros és királyi temetkező- hely. A szabadság téren ünnepi nagygyűlést tartotak; elnökségében helyet foglalt Ivá- nyú Pál, az MSZMP Politikád Bizottságának tagja, a fővárosi Itanács elnöke, a II. János Pál pápa személyes követeként a Szent István-em- lékünnepségekre hazánkba érkezett Francesco Cölasuon- mo c. érsek, rendikívüli felhatalmazású apostoli nun- cius, Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Paskai Lásziló bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke és Zakar Polikarp, a cisztercita rend generális apátja. Székesfehérvár tanácselnöke köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács élinake mondott ünnepi beszédeit. Tisztelt nagygyűlés ! Hölgyeim és uraim! A magyarság hagyományai szerint augusztus 20.-a Szent István király ünnepe. Különösen az a székesfehérváriaknak, akiknek városát István építette királyi székhellyé, ahol bazilikát emeltetett, amely királyok koronázó- és temetkezőhelye lett, törvénynapok és vásárok színhelye. Azaz : az önök városa a nagy 'király által lett európai értelemben vett város. Ez a legfőbb indoka an- . nak, hogy az első magyar király halála 950. évfordulójának évében ez a város ad otthont az alkotmány ünnepe központi rendezvényének. Tisztelettel üdvözlöm Szé- kesfehévár polgárait, az ide érkezett hazai és külföldi vendégeket, nagygyűlésünk résztvevőit a magam, valamint a magyar politikai és állami vezetés nevében is. E helyről köszöntőm mindazon honfitársainkat, akik a világ bármely részében élve magyarul éreznek és viselkednek. Bizonyára Szent István emlékezete is serkentette az országgyűlést 1949. augusztus 18-án, hogy törvényt alkosson hazánk alkotmányáról. És azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy ez az 1949. évi XX. törvény — a Magyar Népköztársaság alkotmánya — éppen augusztus 20.-án lépett hatályba. Felszabadult népünk így az államalapító és törvényalkotó István 'király emlékét együtt ünnepelhette új államiságunk törvényi szabályozásával. Kár lenne tagadni, hogy az azóta eltelt négy évtized alatt is időnként más-más hangsúlyt kapott az augusztus 20,-i ünnep. Olykor az új kenyér vagy a munkás—paraszt barátság ünneplése nemcsak Szent István emlékezetét, hanem alkotmányunkét is elhomályosította. Még olyan „Első István-i” képet is „festettek”, amiről egy kíméletlenül központosító, az elvekért a saját népét is írtó uralkodó tekintett vissza ránk. Igaz, a huszadik század magyarja megszokhatta a Szent István-i kép színeváltozásait a mindenkori aktuális politika közvetítésében. A király nélküli Magyar Királyság idején a Nagy-Ma- gyarországot megteremtő férfiú vonásai erősödtek föl, hódíthatott a Szent István-i állam ideája, hiszen a szétdarabolt ország és a megharmadolt magyarság még a méltánytalan trianoni döntés sokkhatásában élt. Csak a józanabbul gondolkozók figyelmeztettek arra — nem túl sok sikerrel —, hogy Istvánban nem a leigázó, hanem a megbékéltető volt a nagy, az államot szervező és törvényeket alkotó volt a hatalmas, aki a Keletről hozott hagyományok talajába az európaiság magvait ültette el. Kétségtelen, hogy a Szent István-i örökség történelmünk leggazdagabb hagyományai közül való, azaz sokan és sokfélét meríthettek belőle az adott kor érdekeinek megfelelően. De az örökségnek vannak nem manipulálható, állandó értékei. A tizedik század során, a honfoglalást követő egy-két generáció laza törzsszövetségének népei a meghódított népességgel együtt állattenyésztéssel és földműveléssel, valamint némi szükséges kézművességgel életüket a megszokott régi módon póbálták folytatni, amihez hozzátartozott a kalandozások kora, egy katonáskodó réteg időszakos betörése a nyugatra és délre található, már fejlettebb vidékek, települések és kolostorok területére. A fejlettebb kultúrák megismerése, valamint a merseburgi és augsburgi kudarcok világossá tették, hogy ez a magyar nép válságban van, szervezettségben és kultúrában elmaradva olyan pusztulás felé halad, mint amilyen korábban néhány száz éven keresztül a Kárpátok övezte térség több népét kirostálta és emléküket (Folytatás a 2. oldalon) Szent István képe a magyar történelemben címmel kiállítás nyílt augusztus 19-én a Magyar Nemzeti Múzeumban Grósz Károly az NDK-ba látogat Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköztársaság Miníisztentanácsá- nialk elnöke Erich Honecker- nek, a Német Szocialista Bgységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsa elnökének meghívására szeptember 8- án, 9-én hivatalos baráti látogatást tesz a Német Demokratikus Köztársaságban. Nagydíj a mélykúti tsz-nek A növénytermesztésben, a baromfitar,tásban és az exportban elért eredményeivel megszerezte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési nagydíját a mélykúti Lenin Termelő- szövetkezet. A díjat pénteken, ez alkalomból rendezett ünnepségen adta át Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának .tagja, a TOT elnöke Korányi Györgynek, a szövetkezet elnökének. A több mint 7000 hektá» ron gazdálkodó mezőgazda- sági nagyüzem eredményeiben nagy része van annak, hogy évek óta következetesen a végtermékek minőségének javítására ösztönző bérezési rendszert alkalmaz. Ennek köszönhető, hogy néhány területen országosan is kiemelkedőek az ereamé- nyeik. Negyvenéves a barcsi Vörös Csillag Tsz Negyven éve tizennégy balhói család ,rakta le annak a szövetkezetnek az ailapját, melynek mai dolgozói tegnap ünnepelték megalakulásuk évfordulóját. Az ünnepségen részt vett Kle- novics Imre, a megyei pártbizottság első .titkára, dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, dr. Németh Jenő, a barcsi városi pártbizottság első titkára, Feigl Ferenc, a Barcsi Városi Tanács elnöke, valamint Her- ner Endre, a Teszöv titkára. Az ünneplőik között többen ott voltak az egykori alapító tagok közül is. A Himnusz után dr. Pallér Endre, a szövetkezet elnöke emlékezett a múltra, áttekintve a szövetkezet történetének főbb állomásait. Annak a tizennégy vállalkozó családnak az elszigeteltség, az egymásra utaltság és az azonos érdek adott alapot, hogy megszülethessen a szövetkezés gondolata, de 1949 január elsején, már a közös tenniakarás hozta létre az akkor 17 tagból álló szövetkezetét. Ez a tenni- ákarás hozta meg később is azokat az eredményéket, melyre joggal büszke máig is a tagság — mondotta egyebek közt. 1952-ben az ország második, 53-ban és 55-ben az ország legjobb közös gazdasága lett a Vörös Csillag. Ezen időszak csúcsaként az egész szocialista táborban elsőként vezették be a munfcadíjazás legfejlettebb formáján, a készpénzdíjazást. Az ötvenes éviek végének buktatói után is talpon, tudtak maradni, s a fejlődés eredményeként 1970 és 1975 között négyszer leittek kiválóak, s az ötéves munkájuk alapján élnyerték a Minisztertanács Vörös Vándorzászlaját. 1983 óta már kilenc település tartozik a szövetkezethez, 1900 ember megélhetését biztosítja 12 700 hektár földön.. A helytállást bizonyítja az is, hogy tavaly — immár tizenhetedszer — ismét elnyerték a kiváló szövetkezet címet. Az éllnök ünnepi megemlékezése után Losonczi Pál ként szót, s mint a szövetkezet alapító elnöke köszöntötte a régii munkatársait s a most dodgozókat. — Most sincsenek köny- nyebb helyzetben a kollegák, mint mi voltunk annak idején. Nehéz gazdasági helyzetben kell megfelelniük az igen magas követelményeknek. Most vállalkozm kell, ez a jövő útja, s ők megérezték ezt. Azt hiszem, wa.n itt annyi tudás és tapasztalat, hogy elget tudnak tenni az új kihívásnak is — mondotta. Ezután dr. Németh Jenő méltatta1 a téesz munkáját, s a válras életében, betöltött meghatározó szerepét. Az ünnepség után Hemer Endre átadta a Teszöv ajándékát dr. Pallér Endrének, majd a kitüntetések átadása következett. „A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetért” pla- ketett kapta Losonczi Pál, a szövetkezet első elnöke, Dögéi István, a háztáji főágazat vezetője és Racsek Mi- hályné, a tejüzem dolgozója. A MÉM Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést dr. Gyenesei István adta át Gyér- . gyák László brigádvezető- nek, Kiss József állatgondozónak, Sebestyén Ferenc csoportvezetőnek, Smolcz István növénytermelőnek és Nemes Imre fűrészüzemi dolgozónak. Munkahelyi kitüntetésben — a tsz kiváló dolgozója, kiváló dolgozó — harmincán részesülitek.
