Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
Somogyi Néplap 1988. augusztus 20., szombat Straub F. Brúnó ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) mára néhány régészeti maradványra redukálta. Hogy ez a tragédia a magyar nép életében nem következettbe, az Géza nagyfejedelem és környezete felismerésének köszönhető. A válságból való kiutat úgy találta- meg, hogy kezdeményezte a Nyugattal való kapcsolatot, és a kereszténység felvételével ösz- szekapcsolva, a haladottabb feudális társadalmi forma, az erős központi hatalom kiépítését. Történelmünk szerencsés periódusát jelenti, hogy fia, Szent István négy évtizedes uralkodása folyamán az ország építését, a hatalma alá vont terület állami és egyházi szervezetét, a törvényhozást, a jogbiztonságot, a gazdaságot és a kultúrát olyan szilárd alapokra helyezte, amit évszázadok viharai sem tudtak megsemmisíteni. Csak így sikerült a magyar nemzetnek Bizánc és a német—római császárság között függetlennek maradnia és fejlődnie, s ezzel Európa sajátos részévé válnia. önbecsülésünk diktálja, hogy a magyar politikai gondolkodásban kitörölhetetlenül benne legyen 1100 éves európai jelenlétünk, az államalkotó magyarság ezredéves öröksége. Éppen úgy, mint a felszabadulás óta eltelt esztendők vívmányai, a szocializmus építésének eddigi eredményei. Mit mond, mit mondhat nekünk, a ma magyarjának ez az ősi örökség, mindenekelőtt Szent István hagyatéka? Mi az az üzenet, amit meg kell hallanunk egy évezred távolából is? Elsősorban azt, hogy mielőtt egy esetleges válság kibontakozna, körül kell néznünk és megismerni a bennünket körülvevő világot. Másodszor azt, hogy ha meg akarunk maradni, akkor változnunk kell. Az elmúlt negyven évben mi bizony gyakran rövidlátóan gondolkodtunk. Miközben népünk gazdagodott, iparúnk és mezőgazdaságunk termelte mindazt, amit évtizedekkel azelőtt megálmodtunk, nem vettük észre, hogy ez alatt a világ hogyan és merre halad, nem vettük észre, hogy 20 évvel ezelőtti reformkezdeményezésünk lefékezése már egy válság lehetőségét takarta, azt a válságot, hogy nem tudunk gondolkodásunkban megújulni. Pedig, ha körülnéztünk volna a világban, ezt észre kellett volna vennünk. Az idei pártértekezlet így is sokakat megrázott, kimondva, hogy sokszor és miben tévedtünk, hogy az állandóságból többet cipeltünk magunkkal a kelleténél, hogy bátortalanok voltunk lépni abban, ami segíthetett volna a haladáshoz való felzárkózásunkban. Szerintem a felismert és felsorolt hibák nem okozói, hanem már következményei egy mélyebben fekvő válságnak, s ez a szocializmus demokráciafogalmának a félreértése. Ez az, amit helyre kell tennünk, ennék helyes értelmezését kell megtanulnunk. Alkotmányunk ünnepén kötelességünk arról is szólni, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás elképzelhetetlen az állam és az állampolgár, illetve az államhatalom és az egyén viszonyának alkotmányos rendezése nélkül. Előbbre jutásunk egyenesen megköveteli, hogy olyan korszerű politikai és jogi garanciarendszert építsünk ki, majd pedig működtessünk, amelyik az államhatalom jogi korlátozása és az állampolgári jogok alkotmányos deklarálása mellett konkrét jogvédelemmel, alkománybírósággal is biztosítja honfitársaink véleménynyilvánításának szabadságát éppúgy, mint a jogilag nem tiltott tettek szabadságát. Az ünnep sem feledtetheti velünk, hogy a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya fölött is eljárt az idő. Ezért politikai és állami vezetésünk szándéka az alkotmány új megfogalmazása, majd országgyűlés elé terjesztése. Legyen olyan az' alkotmány megfogalmazása, amelyik egyensúlyt teremt az állam és polgára között, hiszen megtanultuk, . hogy a túlsúlyos állami beavatkozás nehezíti az alapjogok állam- polgári gyakorlását. Halaszthatatlan azonban már most a demokrácia érvényesülésének másik oldala, az állampolgár tevékeny részvétele az ország ügyeinek intézésében. Aki figyelemmel kíséri az eseményeket, tudja, hogy olyan alapvető kérdésekben, mint a nyilvánosság, a sajtószabadság, a lelkiismereti szabadság, a gyülekezés és egyesületalakítás, a környezetvédelem ügye és még sok más kérdésben folyik a vita, az érdekegyeztetés, gyakoroljuk a demokrácia érvényesítését. Ügy érzem, hogy a Szent István-i szellemben két vonatkozásban ki kell emelnem a teendőket. Az egyik a hazánkban élő nemzetiségek kérdése. E téren az uóbbi évtizedben is már előreléptünk, de még ennél többre lenne szükség, hogy általánossá váljék a demokrácia alapvető követelménye, hogy minden honfitársunk emberi méltóságát, életlehetőségét egyformán becsüljük. Ma is találkozunk azzal, hogy egyes honfitársainkat vagy vendégeinket, látogatóinkat egyesek lenézéssel kezelik, csak azért, mert a bőrük színe más. Akik így vélekednek és cselekszenek, foltot ejtenek nemzetünk becsületén, velük nem lehet a demokrácia felé haladni. A másik, amiről szólnom kell : fennmaradásunk, haladásunk és felzárkózásunk alapvető kérdése, hogy társadalmi, gazdasági területen mennyire tudjuk milliók cselekvőkészségét igénybe venni. A bürokratizmus, a túlszabályozás ennek fő akadálya, a gondolkodás szabadsága és ennek ösztönzése a fő támasza és elősegítője. Szakmunkások és művészek, pedagógusok és tudósok, mérnökök és orvosok tíz- és százezrei között sokan várják ma a megújulást úgy, hogy saját gondolataikkal a maguk tudása és hite alapján a szükséges változásokhoz hozzájárulhassanak. Ez a gondolat- és cselekvési szabadság lényeges növelésének lehetőségétől függ. Nagy erők feszülhetnek itt, amelyek felszabadítása nélkül lehetetlen előrelépni. Olyan tanulságok ezek, amelyekért meg kellett és meg kell szenvednünk, sok — olykor értelmetlennek látszó — áldozatot hozva. De az is kétségtelen, hogy ezekhez a tanulságokhoz korábbi sikereink nélkül nem juthattunk volna el. Es éppen a munkánkat sokáig kísérő eredmények adnak erőt ahhoz az önvizsgálathoz, amely további fejlődésünkhöz elengedhetetlen. A Szent István-i mű és szocialista államiságunk évtizedei, egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy tetteink következményeivel merjünk szembenézni. Azért hogy a rossz ne ismétlődhessen meg, a jót viszont jobbítani tudjuk. Tisztelt nagygyűlés! Hazánk és népünk nehéz napokat él meg, és talán még egy nehéz évtized áll előttünk. A feladat lényege szinte ugyanaz, ami végigkíséri államiságunk ezeréves történetét: felzárkózni Európához, a világ élvonalához, hogy ne váljon végzetessé lemaradásunk. A világ ma rokonszenvvel kíséri erőfeszítéseinket és méltányolja azt is, hogy az elmúlt évtizedben hozzájárultunk a nemzetközi légkör enyhüléséhez. Belső gondjaink sem fogták vissza külpolitikai aktivitásunkat, mellyel Kelet és Nyugat gazdasági-politikai közeledését szolgáltuk. Meggyőződésünk, hogy szót lehet és kell érteni mindenkivel, minden kérdésben, ha őszinte a jobbító szándék. Ezzel a tudattal vállaltuk magunkra — és kötelességünk magunkra vállalni — a környező országokban nemzeti kisebbségként élő három és fél millió magyar ügyét is, igyekezvén elősegíteni emberi és nemzetiségi jogaik érvényesítését. Ez is történelmi küldetése a Magyar Népköztársaságnak. Ez is záloga a már 1100 éve Európának ezen a táján élő magyarság fennmaradásának. Kívánom, hogy feladataink és küldetéseink teljesítéséhez legyen erőnk, kitartásunk — mondotta befejezésül az Elnöki Tanács elnöke. Alkotmánynapi ünnepség Esztergomban Ünnepi gyűlést rendeztek péntekiem Esztergomban. A régi vár — Szent István feltételezett születési helye — eüőtti téren itöhb ezer jelen lévő ellőtt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott beszédeit. Van ab ham valami megható, s egyben felemélő — mondotta többek között —, ahogyan a magyar nép ezekben a napokban álliaimalapí- tó királlyuinkra emllékeziik ; ahogyan nemzetünk zivataros korszakaiban oly sokszor feléje fordult. Mi a titka ennek a hódolatnak és tiszteletadásnak? Az, ahogy látván király a magyarságot bekapcsolta' a korabeli Európa vérkeringésébe, a tömté- malimi fejlődés új útjára terelte népünket, s ezzel valóban gigászi feladatot oldott meg. Kállai Gyula emlékeztetett arra is, hogy a Szent István-i örökségből a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás gondolatának mély történelmi igazságát a társadalmi és politikai vi- Sizonyok viharai sem tudták kikezdeni. Részletesen szólt augusztus 20-a felszabadulás utáni tartalmáról, az alkotmány, a nemzeti egység jelentéséről, az új kenyér ünnepéről. Az alkotmányról szólva megállapította: — Most ismét az a feladat áll előttünk, hogy alkotmányunk előírásait felülvizsgáljuk és módosítsuk, vagy ha szükséges, új alaptörvényt alkossunk. Erre nem azért van szükség, mintha a mostani hatályos alkotmányunk nem tudta volna betölteni történelmi funkcióját, hanem azért, mert az utóbbi években fejlődésünk sok olyan új kérdést vetett föl, amelynek a megoldása alkotmányos rendezésit kíván. S rendezést kíván sok más, gazdasági, politikai, kulturális, eszmei, kérdés, sok feszítő társadalmi problémánk is. — Képesek vagyunk-e erre? — tette föl a kérdést, és válaszolt is: — A párt országos értekezlete választ adott erre a kételkedésre, bizonyította a pánt megújulá- sáit, vezetésre való képességét és készségét. S ezt a készséget bizonyítja a kibontakozó társadalmi aktivitás is- Igen, sorsfordító feladataink elvégzéséhez ma is megvannak a szükséges képességek ebben az országban, s közöttük talán a legfontosabb, a politikai akarat is. A politikai akarat az új közmegegyezésre és a haza boilldoguLáisát biztosító cselekvésire. A Hazafias Népfront elnöke emlékeztetett : arra, hogy a magyar nép a jobb élet megvalósítása felé mindig akkor haladt bátran, szabadon és eredményesen előre, amikor következetesen érvényesült a pánt szövetségi politikája, a népfiranitpoliti- ka. — A párt politikája nélkül elképzelhetetlen a mépfront- mozgalam — hangsúlyozta — a Hazafias Népfront tevékenysége nélkül viszont elképzelhetetlen a párt politikájának megvalósítása. A politikai rendszer továbbiéi jesztésének alapvető követelménye, hogy a 'népfront minden szinten: a községektől az Országgyűlésig első számú partnere legyen a pártnak. — Országunk szociadisita- fejlődése nagy és szent ügy — emelte ki, s beszédének végén Szent István politikai végrendeletéhez kapcsolódóan megálLapítatta : — Kifejezhetem eltökélt szándékunkat: mi is vállaljuk a Szent István-i életmű haladó, soha el nem évü'lő vonásait. Vállaljuk a folytatást, a folyamatosságot olyan értelemben is, hogy ezt a hagyatékot igyekszünk a jövő nemzedékek számára átörökíteni. Nemzeti önismeretünk és nemzeti önbecsülésünknek is tartozunk ezzel. Abu íjad megbeszélése Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken a KB székházában találkozott Abu íjaddal, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet Központi Tanácsának tagjával, aki rövid ideig hazánkban pihen. A palesztin vezető tájékoztatta Szűrös Mátyást a közel-keleti térségben bekövetkezett újabb fejleményekről, és átadta az MSZMP- nek a 1PFSZ VB üzenetét. Az MSZMP KB titkára megerősítette, hogy pártunk támogatja a palesztin nép harcát, amelyet elidegeníthetetlen jogainak érvényesítéséért folytat. Berecz János fogadta az Axel Springer elnökét Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Peter Tam- mot, az Axel Springer kiadó elnökét és a kíséretében levő neves NSZK-beli kiadói szakembereket. Peter Tamm Demján Sándornak, a Magyar Hitel Bank Rt. elnök- vezérigazgatójának meghívására tett rövid látogatást Budapesten, és üzleti megbeszéléseket folytatott együttműködési lehetőségekről. Bush programja — a republikánus tanácskoiáson Kevés újat— hatásosan Hatásos, bár kevés új politikai gondolatot 'tartalmazó beszéddel fogadta el a Republikánus Párt elnökjelöltségét a pánt New Orteams- ban véget ért tanácskozásán George Bush. Mindjárt beszéde elején világossá tette, hogy eddig „lojális aléllnöke volt egy nagy amerikai elnöknek” (Ronald Reaganinek), de másít a sajéit jogán kívánja vezetni a pártot. Kifejezetten önálló programot azonban nem terjesztett elő. Mérsékelt hangvételű beszéAz ENSZ összes megfigyelője megérkezett már az iraki—iráni frontvonalra. Ma reggel, helyi idő szerint hétkor, közép-európai idő szerint reggel ötkor lép életbe a fegyvennyugvás. A tnoot- vonailról pénteken sem jelentettek semmilyen harci ■tevékenységet. Képünkön : két ENSZ-tiszt a térkép ellőtt — a tűzsizünelt küszöbén'. Hosszas előkészületek után, augusztus 19-én találkozott egymással az észak- és délkoreai delegáció a két ország határa mentén fekvő városban. A vezetők — a Koreai NDK-ból érkezett Csőn Kum Csői és a dél- koreai Park Jun Ku (B) — megbeszélés előtti kézfogásra készül dében — amelyen a legjobb PKÍliitikai beszédirók dolgoztak — egyrészt a reagani korszak eredményeinek foiy- italtását ígérte, másrészt aizt igyekezett bizonyítani, hogy a gazdaság feljesztésére, a béke fermtairtására', megszilárdítására csak a republikánus kormányzat 'képes. Bush ugyan támadta a Demokraita Párt programját és annak elnökjelöltjét, de elsősorban saját elnöki kvalitásait igyekezett bizonygatni. A beszéd két fő témája a gazdasági föllendülés folytatása, illetve a béke biztosítása volt, bár ez utóbbi csak jóval kisebb helyet kapott mint a belpolitikai témák Bush azt ígérte, hogy folytait ja a „béke és önmérsék- left” pKjllítikájáit, de ezt a; amerikai katonai erő fenntartáséira, sőt fejlesztésé« kívánja alapozná. Terjed a sztrájk Tovább terjed a sztrájk mozgalom a sziléziai bánya vidéken. A PAP lengyel hír ügynökség szerint a hét ele je óta sztrájkoló Mani fest Lipcowy és Morcinel bányák mellett az ottar munkabeszüntetés tómoga tására sztrájk kezdődött Manifest Lipcowy hány melletti, ugyancsak Jastrze bie—Zdroji Moszczenica bá nyában. Részlegesen meg szűnt a munka a Jasztrze bie és az Andaluzja név bányákban. A lengyel hírügynöksé szerint a szolidantásjelleggf indult munkabeszüntetése két, amelyek valamenn? esetben illegálisak és itöi vénytelenek, az egykoi „Szolidaritás” aktivistáina nyomására üzemfoglaló öl kupációs sztrájkokká széli sítik ki. A szczecini kiköti ben kezdődött sztrájk is ok kupációs sztrájkká alakú át. A szakszervezet állásfof lalása szerint rontja a do gőzök hangulatát, hogy reform eddigi eredményi messze elmaradnak az ígi retektől és a várakozástc Az eddigi intézkedések se: a dolgozók, sem a nyugd jasok életszínvonalát nei őrizték meg, s nem javító ták az ország gazdasá helyzetét. A kormány eddi politikája — állítja a szál szervezet — az árak emel« sében és látszatcselekvésbe merült ki.
