Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-19 / 198. szám

a Somogyi Néplap 1988. augusztus 19., péntek Atomrobbantás-jeliés Nemzetközileg egyeztetik Rendezett kapcsolatok Geraszimov nemzetközi sajtóértekezlete Rendkívüli állapot ét gyász Pakisztánban Riadóztatták a hadsereget Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézeté- nek geofizikusai megkezd­ték az augusztus 17-én, az egyesült államokbeli Néva­dóban végrehajtott föld alat­ti atomrobbantás hazánk- •ban észlelt mérési adatainak a földolgozását. A nukleáris kísérletet Magyarországtól 10 ezer kilométer távolság­ban hajtották végre, s en­nek rezgései 12,5 perc alatt érkeztek a Galyatető mellet­ti Biszkéstetőn fölállított földrengésjelző obszervató­riumba. A kutatóintézet geofizi­kus csoportja erre az alka­lomra Biszkéstetőn az állan­dóan ott levő hagyományos berendezés mellé hordozha­tó, digitális mérőállomást is elhelyezett. A robbantás az amerikai és szovjet közös .nyilatkozat raeninlt 150 kiiiotonna erejű voift. A magyar geofizikusok — hasonlóan más országok szakértőihez — azért ellen­őrzik .saját méréseik alapján a robbantás nagyságát, hogy bebizonyosodjon: mérhe­tök-e a nukleáris kísérletek a föld különböző pontjain. A világ földrengésjelző obszer­vatóriumai most első alka­lommal végeztek együttesen egy időben méréseket, a gen­fi leszerelési értekezlet szeiz­mológiai csoportjának meg­bízásából. A szczecini dokkmunkások is beszüntették a munkát, támogatva ezzel a Dél-Len- gyelországban sztrájkoló szénbányászok akcióját. Er­ről számolnak be nyugati hírügynökségek, a betiltott „Szolidaritás” szervezet ak­tivistáinak közléseire hivat­kozva. Két nappal ezelőtt a szi­léziai Jastrzebie „Manifest Lipcowy” nevű bányájában kezdődött az okkupációs sztrájk, amely politikai jel­leget öltött. A hatóságok ezt törvénytelennek minősítet­ték. Itt négyezren szüntették be a munkát. Szerdán reg­gel csatlakozott a sztrájkhoz a cseh határ közelében fek­vő Morcinek négyszáz szén­bányásza, szerdán este pedig a Katowice melletti Biekary Slaskie „Andaluzja’ bányá­jának számos dolgozója. A dél-lengyelországi szén­bányászok mellett az északi Szczecin hatszáz kikötői ra­kodómunkása is megtagadta a műszak megkezdését, és megszállta a dokkokat. Szczecinben — Gdansk után A Szovjetunió rendezett, jószomszédi kapcsolatok ki­alakítására törekszik Ba- kisztánnal, a két ország né­péinek, az ázsiai kontinens békéjének érdekeit szem előtt tartva — hangsúlyozta csütörtöki nemzetközi sajtó- értekezletét Gennagÿij Ge­raszimov, a szovjet külügy­minisztérium információs főosztályának vezetője. A külügyi szóvivő közölte: a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége rés zvéttáv iratot küldött a pakisztáni vezetőknek Ziaul Hakk elnök tragikus háláila' alkalmából. Az új pa­kisztáni vezetés megválasz­tása kizárólag az ország bel- ügye — mutatott rá Gera- sízimov. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Moszkva a kapcsola­tok javítására törekszik. A vitás .kérdések megoldására példaként említette Pakisz­tán döntését, hogy átadja a Szovjetuniónak azt a szovjet pilótát, akit augusztus 4-én lőttek le afgán terület fölött. Az Iszlámábád i szovjet nagy - követség ideiglenes ügyvi­vőjét kedden úgy tájékoztat­ta a pakisztáni külügymi­niszter első helyettese, hogy Rudszkijit rövidesen átadják a szovjet félnek — mondta Geraszimov. A szovjet—amerikai kor­mányközi megállapodás alapján szerdán Nevadában végrehajtott kísérleti rob­bantás nem nagy, de min­a második legnagyobb len­gyel kikötőben — hétezer dokkmunkás van. A sztráj­kolok ötvenszázalékos bér­emelés mellett a Szolidaritás újraengedélyezését követelik. A két sziléziai bánya után csütörtökön újabb sztrájkhí­rek érkeztek: ezúttal Szcze­cinből, ahol a kikötő mun­kásainak egy része és a vá­rosi tömegközlekedés dolgo­zói szüntették be a munkát. A BAB lengyel hírügynök­ség jelentése szerint a 150 kikötői munkás által .kezde­ményezett és a szakszerve­zeti törvény értelmében il­legális sztrájkhoz csatlako­zott két, rakodómunkásokat foglalkoztató szövetkezet embereinek mintegy a fele. Két kikötői dokkban telje­sen, egy -harmadikban rész­legesen szünetel a rakodás. A kikötő teljes megbénu­lásával fenyeget. A sztrájk folytatódásáról érkezett hír a sziléziai bá­nyavidékről is, ahol két bá­nyában szünetel a munka a hírügynökség jelentése sze­denképpen konkrét előrelé­pést jelent a nukleáris kí­sérletek teljes betiltása felé vezető úton — hangsúlyozta Geraszimov. Szeptember kö­zepén Szemipalatyinszk kör­zetében hasoniló robbantás­ra kerül sor, s a szovjet és amerikai szakemberek a tel­jes kölcsönösség elve alap­ján ellenőrizhetik a hatóerő megállapítására szolgáló kü­lönböző — szeizmikus, illet­ve hidrodinamikai — mód­szerek hatékonyságát. A szovjet külügyi szóvivő emlékeztetett rá, hogy a .nukleáris robbantásokat kor­látozó eddigi két szovjet- amerikai „küszöbmegálla­podást” az amerikai fél ép­pen az ellenőrzési módsze­rek kidolgozatlanságára hi­vatkozva nem ratifikálta. Geraszimov részletesen foglalkozott a BBC egyik hí­rével, amely szerint állító­lag bizonyos könyveket — nevezetesen Leonyid Brezs- nyev és Konsztantyin Cser- nyenko műveit — eltávolí­tották a szovjet könyvtárak­ból. Hangsúlyozta: a szovjet könyvtáriak vezetői enge­délyt kaptak rá, hogy az ál­taluk fölöslegesnek ítélt könyveket, amelyekből .több példány áll rendelkezésükre, néhányat kiselejtezzenek, úgy, hogy mindenképpen maradjon belőlük legalább egy példány, vagy annyi, amennyi az olvasói érdeklő­désnek megfelel — mutatott rá Gennagyij Geraszimov. rint megszakadtak a tárgya­lások a bánya vezetése és a sztrájkolok között. A lengyel rádió jelentése szerint a biztonsági erők ál­tal körülvett bányászokat hangszórókon szólították föl az akció beszüntetésére, mi­vel a „Manifest Lipcowy” mélyművelésű bánya állandó metánveszélynek van kitéve, a metán folyamatos elszívá­sa nélkül rendkívüli robba­násveszély alakúihat ki. Valamennyi most kirob­bant lengyelországi sztrájk a szakszervezeti törvény ér­telmében illegális, mert nem előzte meg a törvényben elő­írt tárgyalási procedúra. Az országban kialakult belpolitikai helyzet kapcsán a LEMB KB Politikai Bi­zottsága keddi üléséről csü­törtökön nyilvánosságra ho­zott közlemény élesen bírál­ja az üzemi párta-lapszerve- zeteket és a vajdasági párt- bizottságokat, amiért nem szentelnek kellő figyelmet a munkakollektívákat foglal­koztató problémáknak. Rendkívüli állapot van érvényben Pakisztánban. Né­hány óráival azután hirdet­ték ki, hogy a rádióban be­jelentették Ziaul Hakk elnök halálhírét. Az országot ideig­lenesen szükségtanács irá­nyítja. A testület élén az ügyvezető államfő, Gluam Iszhak Han álll. Tagjai kö­zött van a belügy-, a had­ügy-, a külügyminiszter, a parlamenti ügyek minisztere, valamint a három haderő- nem vezérkari főnöke. A rendkívüli állapot rendelke­zéseinek alapján, felfüggesz­tették az alapvető állampol­gári jogok gyakorlását és betiltották a politikai tevé­kenységet. Ziaul Hakk szerdáin dél­után halit meg, miután az ország keleti részében kato­nai egységeknél tett látoga­tást. Erről akart visszatérni. A 64 éves elnököt és kísé­retét szállító C—130-as re­pülőgép .nem sokkal a fel­szállás után, Bhavalpur és Múltán között haladva, fel­robbant. Szörnyethalt több magas rangú pakisztáni ka­tonatiszt és az iszl'ámábádi amerikai nagykövet. Az el­hunyt elnök állami temeté­sét szombaton, Ravalpindi- ben .rendezik meg. Az államfői tisztet ideig­lenesen Gúlám Iszhak Han, a szenátus hetvenéves elnö­ke vette át. Éjfélkor ő in­tézett rádióbeszédet a la­kossághoz, kihirdetve a rend­kívüli állapotot és a szük- ségitanács megalakítását. Bár Gúlám Iszhak Han szavát adta arra, hogy az előzetes kiírásnak megfele­lően november 16-án meg­tartják a parlamenti válasz­tásokat, a belpolitikában nagy a bizonytalanság. A Meghiúsult a választás Meghiúsult az elnökvá­lasztás Libanonban. A ter­vek szerint tegnap, rendkí­vüli ülésen kellett volna a parlamentnek új államfőt választania a mandátuma le­jártával távozni .készülő ma- ronita keresztény Amin Dzsemajel helyére. Húszéin Huszeini, a parlament elnö­ke írta ki erre a napra az elnökválasztást. A keresztény jobboldal már korábban jelezte, hogy meg akarja hiúsítani az el­nökválasztást, és ez a jelek szerint egyelőre sikerül is neki. A Libanoni Erők nevű, tízezer fős milícia — a ke­resztény tábor legerősebb fegyveres alakulata — csü­törtökön lezárt több főútvo­nalat, hogy a törvényhozók ne juthassanak el a parla­ment ülésére. Sztrájkok Lengyelországban Irak — tűzszünet előtt Szlavko Jovics, az ENSZ 350 főből álló irak—iráni békefenntartó alakulatának jugoszláv parancsnoka csü­törtökön Bagdadból Tehe­ránba utazott. Szerdám érke­zett az iraki fővárosba, most pedig az Iráni fővárosban tesz első ízben látogatást. Kíséretében van tizenegy ju­goszláv katonatiszt, aki az Kijárási tilalom — araboknak Az izraeli hatóságok szer­dán 25 palesztint utasítottak ki a megszállt területekről. Ezt az intézkedést még nem foganatosították, de ugyanaz­nap négy másik palesztin la­kost már ki is toloncoltak onnan. A múlt év vége óta gya­korlattá vált, hogy a meg­szálló hatóságok palesztino­kat csoportosan is áttelepí­tenek környező arab orszá­gokba. ■. : . ...... . . ­iráni oldalon, valószínűleg Ahvaz térségében felügyeli majd a tűzszünet betartását. Csütörtökön egyébként Bagdadból elindultak a ha­tár iraki oldala felé az oda vezényelt ENSZ-katonák. A tűzszünet szombaton, green­wichi idő szerint hajnali há­rom (közép-európai idő sze­rint öt) órakor lép életbe. Szerdán a Jordán-folyó nyugati partján általános sztrájk volt, és többfelé tün­tetések is zajlottak. A had­sereg lezárta a Jeruzsálembe vezető utakat, hogy megaka­dályozza vidéki tüntetők be­áramlását. A nyolc legfor- rongóbb településen kijárási tilalmat rendeltek el. Kijárási tilalom sújtja az egész gázai övezetet is. A térség 650 ezer arab lakosa ki sem teheti lábát otthoná­ból. Szudáni katonák vizsgálják azt a segélyszállítmányt, amely az árvízkárosultak megsegítésére érkezett. Az elmúlt évti­zedek legsúlyosabb természeti katasztrófája nyomán több ■lat egymülióan váltak bajWfctalaaaá aa afrikai országba* megfigyelők biztosra veszik, hogy az utódlás kérdésében a- hadsereg tábornoki kara éreztetni fogja súlyát és be­folyását. Az ügyvezető elínök Bakisztánban tíznapos gyászt rendeltek él. A had­sereg alakulatait riadóké­szültségbe helyezték. A Ziaul Hakkot és kísére­tét szállító C—130 típusú re­pülőgép — a pakisztáni vé­delmi minisztérium illetéke­sei saerint — szabotázs kö­vetkeztében zuhant le. Erről az AFP fracia hírügynökség tájékoztatott. A miniszté­rium szakértői úgy nyilat­kozták, hogy a felszállás után bekövetkezett robba­nást vagy a repülőgépen el­helyezett pokolgép idézte ellő vagy rakéta talál at. A hivatalos vizsgálat eredmé­nyeit ma hozzák nyilvános­ságra. Pakisztán Ziaul Hakk nélkül Ziaul Hátok tragikus és váratlan halálával tagadha­tatlanul politikai -ha tail m i űr keletkezett Bakisztánban. Miközben a szakértők a le­zuhant gép roncsai között a szerencsétlenség okait kutat­ják, a politikai bennfentesek már a lehetséges pakisztáni változások körvonalait •pró­bálják kifürkészni. Valóban sók a kérdőjel, hiszen Ziaul Hakk .nemcsak 'ellenfeleivel bánt el — ha kellett kímé­letlenül, ha kellett rókara- vaszságkal —, de hatalmi örököst sem hagyott hátra. Bizalmasai révén' a színfa­lak mögül, személyesen irá­nyította az országot, vasma­rokkal intézte a dolgokat. Képes lesz-e valaki átvenni a helyét? Tizenegy évig állt az or­szág kormányrúdjánál, s ez az időtartam példa nélküli Pakisztán katonai patota- fonradalmak és politikai za­vargásoktól szaggatott, négy évtizedes történelmében. Kevesen hitték volna, hogy sokáig a csúcson marad, amikor puccsával kegyetle­nül hátba döfte mentorát, Zualfikar Ali Bhu.ttót, aki kiemelte őt a névtelen fő­tisztek sorából és vezérkari főnököt csinált belőle. A viiláigiközösség pedig pária­ként átkozta ki a hatalmat átvevő tábornokot, miután a tiltakozások ellenére kivé- geatebte az elmozdított mi­niszterelnököt. Ziaul Hakk mégis mindent túlélt — nem politikai ellenlábasai győzték le, hanem a várat­lan halál. Szenvedélyesen gyűlölte a demokráciát, mart úgy gondolta, hogy a politi­kai pántok csak káoszt okoz­nak. Azt akarta, hogy az or­szágban a mindenható tör­vény az iszlám legyen. Nem volt népszerű, nem is lehe­tett. Ám azt sem lehet el­tagadni tőle, hogy diktatóri­kus intézkedéseivel, dörzsölt manőverezéseivel és gátlás­talan cselfogásaival az ösz- szes válságon átvezette Pa­kisztánt. Az egykori „feke­te bárányból” lassan tekin­télynek örvendő politikus lett a világszínpadon is. Ki­váló stratéga és tehetséges, megnyerő ^Jílusú színjátszó volt. Egy szó mint száz: Ziaul Hafck rajta hagyta személyes bélyegét Pakisztán politikai arculatán, mind az ország határain belül, mind azokon kívül. Nem véletlenül mond­ta legádázabb ellenfele, Be­nazir Bhutto: „Halálával le­zárult az a korszak, amelyet Ziauil Hakk személyisége és neve fémjelzett.” Azt leszámítva, hogy az országiban valójában nincs igazán ki munkálva a h ata­lom átvételének és átruhá­zásának intézményes formá­ja, az utódlás kérdése az el­hunyt elnök „mindenhatósá­ga” miatt is bonyolult. Sokan hajtanaik arra, hogy a nemzeti káosz és anarchia veszélyére hivatkozva, a hadsereg ragadja magához a kommányirudat, immár ne­gyedszer. Kétségtelen, most nincs senki a tábornokok között, akit Ziaul Hatokhoz hasonlóan egyszemélyi veze­tőként elfogadnának a töb­biek. A néhai elnök haté­konyan kordában tartotta a becsvágyó főtiszteket — mi­közben hatalmának bázisát a fegyveres erők jelentették. Azt mindenképpen nehéz el­képzelni, hogy a hadsereg közömbös marad az ország sorsát illetően. A polgári személyek közül talán egyedül a szenátus hét" vanéves elnöke, Gúlám Iszhak Han az, akit a tá­bornokok megtűrnének az elnöki székben, annál is in­kább, mert Ziaul Hakk igen közeli bizalmi emberének számított. Állítólag ő volt az, aki hadügyi államittkár- ként nagyon fontos informá­ciókkal látta el annak ide­jén Ziauil1 Hakkot puccsának előkészítésében. Most átme­netileg övé az államfői tiszt­ség. Gúlám Iszhak Hannak azonban távolról sincs olyan befolyása1, hogy a hatalmi hierarchia csúcsán tartósan Ott maradhatna. Az ellenzéki pártok egye­lőre óvatosan figyelik a fej­leményeket. Ám bizonyos, hogy most, amikor a demok­ratikus nyitás legfőbb aka­dályozója málr nincs a szí­nen, győzelmüket remélve ama törekszenek, hogy a no­vemberi választásokat pár­tok részvételével rendezzék meg. Márpedig, ha összes lapjukat felteszik a demok­ratikus polgári rendszer megteremtésére és híveik tö­megeit a barikádokra szólít­ják, a hadsereg esetleges föllépése könnyen vérfürdő­höz vezet. Nem utolsó szempont az sem, hogy átformálják-e a belső fejlemények a pakisz­táni külpolitikát. Ziaul Hakk tragikus halálával a straté­giai és geopolitikai viszo­nyok nem változtak ugyan meg — éppen ezért nem is valószínű, hogy bármiféle nagyobb eltolódás lehet az ország nemzetközi szereplé­sében —, de a néhai elnök személyén keresztül bizonyos manőverezési teret is kiala­kított Pakisztánnak vagy éppen ellenkezőleg: szemé­lyéhez kötődő elkötelezett­ségeket vállalt. Elsősorban az afganisztáni rendezés, és ezen keresztül az amerikai—pakisztáni szö- vatségesi .viszony ügye me­rülhet föl. Ziaul Hakk a kemény vonal híve volt Af­ganisztánná 1 k ap cs ólaiban, cserébe viszont minden fegyvert megkapott az Egye­sült Államoktól, amit csak kért. Vajon nélküle Pakisz­tán a jövőben is meg tudja-e testesíteni a megbíhzató és szilárd stratégiai érdekelt­séget Washington szemében? S megfordítva : Iszlámábád kéjpes lesz-e kijátszani az Egyesült Államokat, ha sa­ját érdekei úgy kívánják? Hiszen végül is sosem jutat­tak töréspontra a szovjet— pakisztáni kapcsolatok Ziaul Hakik idejében. S hogyan alakul az ország jövő viszo­nya a szomszéd országokkal, közelebbről Indiával, amely- iyèl a kapcsolatok a volt el­nök onszáglása alatt zuhan­tok a mélypontra? A válaszra nyitván hete­ket, hónapokat kell várni. Annyit azonban már most meg lehet kockáztatni, hogy radikális fordulat nem vár­ható a pakisztáni külpoliti­kai irányvonalban, de a kon­túrok szelei i'tt-ott megvál­tozhatnak. PiSrw eittrr

Next

/
Thumbnails
Contents