Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-18 / 197. szám

/ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 197. szám Ára: 1,80 Ft 1988. augusztus 18., csütörtök Az élelmiszer-gazdaság első féléve SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A MÉM-BEN Vita a letéti jegyről Két országgyűlési bizottság tanácskozott a Parlamentben Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, vala­mint terv- és költségvetési bizottsága egyetért a letéti jegy bevezetésével, ám a két testület szerdai együttes ülésén a Parlamentben több képviselő megfogalmazta ké­telyét is az újfajta értékpapír kibocsátásával kapcsolat­ban. A mezőgazdaság idei tel­jesítménye — az első félévi tapasztalatok alapján — el­érheti vagy kisebb mérték­ben meghaladhatja a terve­zettet. Az élelmiszeriparban legalábbis a jelenlegi ten­dencia erre utal — a feldol­gozó üzemek bruttó terme­lési értéke az előirányzott körül alakul — mondották el a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban szerdán az élelmiszergazda­ság munkájának első félévi tapasztalatairól tartott saj­tótájékoztatón. Baranyai Ferenc, a MÉM mezőgazdasági főosztályá­nak vezetője bejelentette: az üzemek rekordtermést értek el búzából és árpából. A bú­za hektáronként 5440 kilo­grammal fizetett, őszi árpá­ból pedig hektáronként 4620 kilogrammot takarítottak be a gazdaságok. Kalászos ga­bonából összesen 8,5 millió tonna termett, ez a többlet- termés ellensúly ózhatja a kukorica várható kiesését. A kukoricát a gazdaságok a tavalyinál valamivel kisebb területen vetették el, és a növényt a hosszantartó szá­razság ezekben a napokban is károsítja. A csonthéjas gyümölcsök a tavasszal sú­lyos fagykárt szenvedtek, a terméskiesésüket legfeljebb az alma ellensúlyozhatja. Szőlőből jó közepes termést várnáik. Az állattenyésztés teljesít­ménye a félévben 1—1,5 szá­zalékkal maradt el a terve­zettől. A szarvasmarha-állo­mány mintegy 60 ezerrel ki­sebb a tervezettnél, a serté­sek létszáma az év eleje óta kisebb növekedést mutat. Az élelmiszertermékek for­galmazása belföldön — ösz- szehasonlító árakon számol­va — 7—8 százalékos csök­A tikkasztó nyárvégi ká­nikulában még a szokásosnál is jobban esik egy-egy hűsí­tő korty. Ilyenkor majdnem mindegy, hogy milyen üdítőt iszunk, lényeg, hogy hideg legyen. A Nagykanizsai Sörgyár kaposvári üdítőital-fejtő kirendeltségében a Gyöngy üdítőket — citrom, narancs, mangó, marabuja — palac­kozzák. Bonin Klára üzem­egységvezető: — Hiába a nagy meleg, nem olyan jó a kereslet, mint vártuk. Talán az az oka, hogy nagyon sokféle üdítőital van forgalomban, s a családokban jobban szere­tik a literes palackozásúa- kat. Mi csak a kis üvege­ket töltjük: a vendéglátó egységek ezekből rendelnek legtöbbet. A Júliusi teljesít­ményünk jócskán meghalad­ta a kétezer hektolitert, s az augusztusi tervünk is ez a mennyiség. Két műszakban dolgozunk, 2500 palackot tölt a gép óránként. De az üdítő­italon nem tudjuk lemérni, hogy nőtt-e a fogyasztás, hi­szen a forgalmazás más ki- rendeltségek feladata. A ká­nikulát igazán a szikvízfor­galmunkon érezzük. Kizá­rólag a huszonöt literes szó­és a baromfitermék-forga­lom esett vissza, ugyanak­kor növekedett a viszonylag olcsóbb termékek iránti ke­reslet. Tejből és a tejtermé­kek egy részéből az első fél­évben valamivel több kelt el, mint a múlt év azonos időszakában. Az élelmiszergazdaság ex­portja javuló tendenciát mu­tat. Az első hét havi kon­vertibilis elszámolású • ex­port 680 millió dollár értékű volt,' 8,4 százalékkal több mint egy évvel korábban. Nagy László', a miniszté­rium élelmiszeripari főosz­tályának vezetője elmondot­ta: az első félévben a ter­melés néhány százalékkal el­maradt a tervezettől, ez rész­ben összefügg a mérsékel­tebb fogyasztással. Az éleU miszeripari ágazat üzemének ■többsége a tervezett körüli, vagy azt meghaladó teljesít­ményt ért el, visszaesett vi­szont a bor- és az édesipar termelése. Már érezteti hatását az élelmiszeripari vállalatoknál végrehajtott szervezeti kor­szerűsítés. A hűtő- és a ba­romfiipar például sokkal több terméket küldött ex­portra az újjászervezett kül­kereskedelmi tevékenység eredményeként. Az új szer­vezeti formák nagyobb lehe­tőséget adnak a vegyesválla- latok létrehozására és az élelmiszerfeldolgozó, vala­mint az alapanyagot meg­termelő nagyüzemek közötti kapcsolatok javítására is. Az elkövetkező hónapokban né­hány iparág helyzetére na­gyobb figyelmet kell fordí­tani. Ilyen a sütőipar, amely­ben a személyi jövedelem- adó miatt nehézségek tá­madtak, a hagyományosán éjszakai munkát kívánó iparágban alacsonyak a ke­reseti lehetőségek. dásballonokat költjük * itt, vendéglátóhelyek számára, valamint üzemekbe védőital­nak. Egv teherautónk csak ezek szállításával foglalko­zik, folyamatosan cseréli őket. Máskor egy-egy ballon naponta talán kétszer érke­zik vissza üresen, most ez a forgási sebesség három és félszeres. Ez több mint nyolcezer liter szódavizet jelent mindennap. Szomjasabbak tehát az üzemekben a dolgozók, de szabadidőben, a városban sé­tálva is gyakrabban érezzük, hogy száraz a torkunk. A Badacsonyi Állami Gazdaság kaposvári lerakata is az át­lagforgalom kétszeresét'bo­nyolítja le a meleg napok­ban. — Az elmúlt hónapban 6500 hektoliter üdítőt adtunk el, s az augusztusra tervezett hatezer hektót már ma túl­teljesítettük ötszázzal — mondta Máténé Kiss Mária lerakatvezető-helyettes. Mi a Rubin üdítőital-családot kí­náljuk kilencféle ízzel, ezen­kívül a legrégebbi termékün­ket, a Traubisodát. Nagy a sikere a Rubin család szörp­változatának is, hisz otthon szódavízzel hígítva sokkal olcsóbb, mint a kész üdítő. Borforgalmunk nem nőtt szá­A képviselőkhöz előzetesen eljuttatott írásos beszámoló szerint a lekötési idő, a név­érték és a kamat meghatá­rozása szempontjából rugal­mas letéti jegy bevezetese a lakossági, illetve a vállalati és szövetkezeti megtakarí­tások további ösztönzését szolgálhatja. Az új értékpa­pír-konstrukció egyben az első lépést jelentheti a la­kosság és a gazdálkodó szer­vek bankkapcsolatait elha­tároló merev korlátok meg­szüntetése felé. A rendelet- tervezet szerint a pénzinté­zetek magán- és jogi sze­mélyek részére egyaránt ki­bocsáthatnak letéti jegyet, s az korlátozás nélkül átruház­ható. A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított egy éven túl kell megkezdeni és három éven belül be kell fe­jezni. A kamat mértékét a kibocsátó pénzintézet hatá­rozza meg. Az egyik parag­rafus szerint azonban a ka­mat mértékére a Magyar Nemzeti Bank elnöke felső határt állapíthat meg. Madarasi Attila pénzügy­minisztériumi államtitkár a letéti jegy bevezetésének szükségességét indokolva rá­mutatott: az idei tapaszta­latok is jelezték, hogy az ed­digi megtakarítási formák még mindig nem kellően vonzóak, nem bizonyultak elegendőnek a kitűzött pénz­ügyi célok eléréséhez. A be­tétállomány a megszokott növekedés helyett stagnál — bár a bankoknak még min­dig jelentős a készletük —, s a lakossági kézben lévő köt­vényállomány sem emelke­dett számottevően. Igaz eb­ben szerepet játszhatott az is, hogy a rövidebb — há­rom éven belüli — lejáratú kötvények egyelőre nem je­mottevően, talán a folyó bo­rokra nagyobb egy kicsit a kereslet, hisz üdítő hatású lehet egy íröccs is ... — Sajnos nem mindig tud­juk a megnövekedett igé­nyeket kielégíteni, mert csak négy kocsink van és a mi lerakatunkhoz tartozik az lentek meg az értékpapír- piacon. Létezik ugyan a rö­vid lejáratú kincstárjegy, hiányoznak azonban a kö­zéptávra szóló értékpapírok. Az államtitkár kiemelte, hogy a társulati törvénnyel összefüggésben az értékpa­pír-formáknak további je­lentős megerősítésével kell számolni, amely Magyaror­szágon alapvetően átalakítja a pénztőke mozgásának le­hetőségeit, befolyásolja irá­nyait, s élénkíti a gazdasági tevékenységet. Az államtit­kár szólt arról is, hogy a tör­vényerejű rendelethez vég­rehajtási rendelkezések nem kapcsolódnak majd. A tvr. a bankokra bízza a letét mű­ködtetésének minden formá­ját. A vitában felszólaló Török Sándor (Szolnok megye) e gondolathoz kapcsolódva an­nak á véleményének adott hangot, hogy a letéti jegy megindítja a versenyt a kamatok ráígérésével a pénzintézetek között. Szerin­te a kötvények iránt jelen­leg igen alacsony a kereslet, a betétállomány kedvezőtlen alakulásában azonban a megtakarítási hajlam Csök­kenésén túl az értékpapírok, célrészjegyek megjelenése is szerepet játszik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a le­téti jegy hároméves futam­idejével elkerülhetetlenül versenytársa lesz a kamato­zó takarékbetéteknek. Ez azonban azt a veszélyt is magában rejti, hogy a la­kásfinanszírozási hitelek for­rásai csökkenhetnek, ha a la­kosság a kedvezőbb kamato­zású letéti jegyet részesíti előnyben. Épp ezért szüksé­gesnek tartotta a letéti je­gyek működésének és ka­matplafonjának központi egész Balaton-part, Dombó­vár és környéke, és a me­gyében Barcsra és Gyéké­nyesre is szállítunk. Ilyen­kor, a főszezonban egy kis fonyódi lerakat segíti a munkánkat. Árusítunk itt helyben, készpénzért is. Na­gyobb mennyiségért érdemes szabályozását, mert a lakás­finanszírozási feladatok ter­heit — az állam támogatá­sa mellett — nem viselheti egyetlen pénzintézet, az Or­szágos Takarékpénztár. Tallóssy Frigyes (Buda­pest) felszólalásában szüksé­gesnek tartotta egy egységes értékpapír-törvény megal­kotását, amely valamennyi értékpapírformára kiterjed­ne, segítene eligazodni a so­kasodó jogszabályokban. Kő­rös Gáspár (Bács-Kiskun megye) a lakossági megtaka­rítások mértékének valódisá­gát kérdőjelezte meg. Sze­rinte amikor az árszínvonal­növekedés már a 17 százalé­kot is meghaladja, a lakos­ság érthető módon a megél­hetésre fordít többet, megta­karított pénzét pedig in­kább áruba fekteti. A kép­viselő szükségesnek tartot­ta, hogy a két bizottság még az őszi ülésszak előtt együt­tes ülésen kérjen informáci­ót a kormányzattól: miként alakulhatott így a helyzet, illetve tájékozódjon a ter­vezett kompenzáló intézke­désekről. Fiiló Pál (Buda­pest) mindezzel összefüggés­ben arra figyelmeztetett, hogy az árszínvonal-növeke­dés a kormányba vetett bi­zalmat is megkérdőjelezheti. Szólt arról is, hogy a pénz­intézetek átszervezésével az ügyintézés színvonala szinte seipmit sem változott, pedig szükség lenne a korszerűsí­tésére. Soltészné Pádár Ilona (Sza- bolcs-Szatmár megye) : föl­vetette: erősíteni kellene a pénzintézetek termelésben, beruházásokban való részvé­telét, növelni befektetéseiket a vállalkozásokba. Szerinte túl sok megtakarítási forma épít a lakosságra, olyannyira, hagy a pénzintézetek egymás kezét fogják a lakosság zse­bében. Antal Ferenc (Veszp­rém megye) szerint szükség lenne az átutalási betétek kamatának növelésére, illet­ve arra, hogy lekötés nélkül bármikor kivehető legyen. hozzánk jönni, mert körül­belül két forinttal olcsóbb egy üveg üdítő ára, mint a boltban. Kísérletképpen már megjelent három új íz az üdítőskálánkon, várhatóan hamarosan a boltokba is ki­kerül a sárgadinnye-, körte- és őszibarack-üdítőnk. Bush nagy napja Az utolsó függő kérdés­re is megadták a választ a Republikánus Párt elnökje­lölő tanácskozásán. George Bush, a párt elnökjelöltje az előzetesen közzétett dátum­nál két nappal korábban kö­zölte, kit választ alelnök- jelöltnek. Bush választottja Dán Quayle (ejtsd: kvél), Indiana állam 41 éves sze­nátora, a párt konzervatív jobboldalának egyik promi­nens vezetője, aki azonban országosan igen kevéssé is­mert politikus. A republikánusok New Orleans-,i seregszemléjén egyébként elhangzott a párt­vezetés nevében előterjesz­tett programbeszéd. Ezt Tho­mas Kean, New Jersey ál­lam kormányzója tartotta, viszonylag mérsékelt hang­nemben. A szerda volt egyébként Bush „megkoronázásának” napja: ekkor választották meg hivatalosan is elnökje­löltté. Magyar—leshotói tárgyalások Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, ke­reskedelmi miniszter meg­hívására augusztus 14—17. között delegáció élén láto­gatást tett hazánkban Eva- ristus Retselisitsoe Sekho- nyana, a Leshotói Királyság pénzügyminisztere. Első­sorban a kétoldalú kereske­delmi forgalom fejlesztésé­nek lehetőségeiről tárgyalt vendéglátójával. Előtérben voltak a leshotói magasföl­di víz- és energiarendszer kiépítésébe való magyar be­kapcsolódás, a mezőgazda- sági — ezen belül elsősorban a baromfitenyséztési, tejter­melési és feldolgozási — együttműködés kérdései, va­lamint az egészségügy fej­lesztéséhez való magyar hoz­zájárulás lehetőségei. À Magyar Gazdasági Ka­marában kerekasztal-beszél- getésen találkoztak a .lesho­tói delegáció tagjai és az ér­dekelt magyar vállalatok képviselői. A leshotói delegáció szer­dán elutazott hazánkból. Felkészültök az újoncok fogadására A sorköteles fiatalok augusztus 29-én, 30-án ese­dékes bevonulásáról, s a tényleges katonai szolgálatúi­kat a napokban befejezők leszereléséről tájékoztatták az újságírókat szerdán a Honvédelmi Minisztérium­ban. Kovács István vezérőr­nagy, a Magyar Néphadse­reg politikai főcsoportfő­nök-helyettese elmondta: a bevonulok többsége 20—21 éves, mintegy 40 százalékuk közép- vagy felsőfokú vég­zettségű. Csaknem három­ezer „előfelvételis” fiatal kezdi meg a szolgálatot, ők 12 hónapos katonai szolgá­lat után kezdik majd mes felsőfokú tanulmányaikat. A csapatok felkészültek az újoncok fogadására. A be­vonulást követő 25 napon az újoncok alapkiképzésen vesznek részt, megismerked­nek parancsnokaikkal, a csa­pat történetével, az alapve­tő katonai szabályokkal, jo­gaikkal, kötelességeikkel. Ezután tesznek katonai es­küt. kenést jelez, különösen a tőkehús, a húskészítmények Napi nyolcezer liter szóda SZOMJASABBAK VAGYUNK

Next

/
Thumbnails
Contents