Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

6

Somogyi Néplap

1988. augusztus 13., szombat

Fiatalok között a határban

AZ IFJÚSÁG ELETE

Nyári diákmunka

különböztetett figyelem övezte. Most a faluban sokan talán azt sem tudták: aratunk-e. Esetleg abból, ha látták a vonuló gépeket. Az évek során többször változott az érdekeltségi rendszerünk is. Az idén például a mennyiség és a terület egyaránt alapja volt a teljesítménybérnek. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ezen a területen, ahol az aszály olyan gyakran hiúsítja meg a terveket, pusztán a meny- nyiségi bér nem mindig igazságos. A legnagyobb változás mégis az volt, hogy az idén már nem versengtek a szerelők, hogy kombájnra kerüljenek. Igaz, az aratás ma is az egyik legjobb kereseti lehetőség a tsz-ben, nem tudjuk azonba«. meny-~. nyit apad a jófogásu 'boríték az adó levonása után... S például azt sem, hogy ennek a két hónapnak a kiugró jövedelmét átlagolják-e a gyengébb hónapokkal, vagy önmagában számolják. Volt. akit ez a bizonytalanság elrettentett.

— Mit csinált volna, ha történetesen nem arat?

— Annyi biztos, hogy akkor sem a szuloki fürdőben napoztam volna. Inkább a háztájiban kezdtem volna valamit. Most azt a feleségem csinálta. Uborkát termelt. Ebből a pénzből jut majd néhány napi kirándulásra is. Falun ez még mindig nagy szó. hiszen az emberek többsége végigdolgozza a nyári hónapokat, s csak hírből ismert az üdülés. A fiataloknak már több erre

az igénye, am ok is csak akkor szánnak rá időt, ha a munka engedi.

Farkas Béla isnjert ezer- mestéf, évek óta számos újítás fűződik a nevéhez. A legtöbbet máig .'s alkalmazzák. Egy régebbi beszélgetésünk alkalmával az újítók megbecsülésének hiányát sérelmezte.

— Ebben nincs változás, de azért most is vannak társaimmal ötleteink. Adódik ez abból is. hogv ide a határba nem jön külön szerelő, mindegyikünk maga javítja a gépét. A saját munkánkat könnyitjük. ha valamit észszerűbbé, jobbá teszünk. A kukoricabetakarításra például megerősítjük majd az E 516-osok összekötő ruda- zatá-t. Prémiumot vagv jutalmat ezért már nem is. remélünk, csak annyit, hogy kevesebb lesz a kényszerpihenő, s ezzel jobb a saját teljesítményünk is.

B. F.

Jól szerepeltek a kaposváriak

Orabéremefés a sikerért

Vastag vízsugár hántotta a monstrumokról az aratás porát. A szétszóródó cseppek sűrűn hullottak a közelben álló emberekre is, ők azonban nem bánták. Nem csoda, hiszen hetek óta rótták a porfelhőket eregető gabonatáblákat. a gép gyakran 55 fokos hőséget lehelő fülkéjében. A kálmáncsai patak partján olyan fiatalokkal találkoztam, akik a nyáron egyszer sem jutottak el strandra, még kevésbé diszkóba.

— Nem is annyira a diszkó hiányzott, mint inkább a néptánc — mondta Vörös István, aki 18 éves és Szu- lokban lakik. — Négy éve kezdtem táncolni a német nemzetiségi együttesben, s nagyon megszerettem a próbák és szereplések hangulatát. a közösséget. Az elmúlt két hónapban erre nem jutott idő. hiszen a legtöbbször a hétvégeken is mentünk. s az egész napi aratás után amúgy sem lett volna táncos kedvem.

— Ügy hallottam, ez volt az első aratása .. .

— Meglehet, hogy az utolsó is . . . Nem azért, mintha megijedtem volna a nehéz munkától, az erőfeszítéstől. Szeretem a gépeket, s jól ismerem az aratás szépségeit és nehézségeit is. Hiszen 14 éves korom óta minden aratásban részt vettem. Volt úgy, hogy édesapám mellett, aki a tsz egyik legrégebbi kombájnosa. ám olyan is. amikor egvedül jöttem el helyette, s helytálltam. A mostani csak az első olyan aratásom volt, amelyért bért kaptam. 70 százalékos bért. Az idén végeztem a tabi szakközépiskolában, mint mezőgazdasági gépszerelő. Megértem, hogy mint kezdő szerelőnek alacsonyabb az

Engedjük dolgozni

Két asszony vitatkozott a Patyolatban, amíg a tiszta ruha kiadására várakoztunk. Beszélgetésükből az derült ki, hogy mindkettőjüknek fia első gimnazista, és hogy ők ketten régebben ismerik egymást, szomszédok.

A magas szőke, igen jól öltözött nő azt meséjte:

— Az én Petim a nyáron egy hónapra lemegy a mi vállalati üdülőnkbe. Kisegít a konyhán, felszolgál, lerakja a szennyes edényt. Éppen addigra telik le a szerződött egy hónapja, amikorra a beutalónk van. Így el sem kell utaznia a Balatonról, csak majd a munkásszállásról átköltözik az üdülőbe, és két hetet egéütt leszünk.

A másik — alacsony, kövérkés, kissé egyszerűbben öltözött nő — szinte levegőt sem kapott e szavak hallatán :

— Hát én aztán ezt nem tenném a gyerekemmel! Nem szégvelled, hogy a saját kollégáidnak a cselédje legyen? Azért a rongyos pár forintért? Én bizony máshová sem engedem dolgozni. Addig jó neki, amíg szabadok a nyarai, dolgozhat majd eleget egész életében ...

És mondta és mondta, és a másik asszony alig jutott szóhoz.

Azt próbálta elmagyarázni, hogy a munka, a felszolgálói munka sem szégyen; a gverek örömmel megy, örül annak, hogy pénzt fog keresni. Elmondta, hogy az előző .nyáron is dolgozott, és alig akarta abbahagyni, szinte jobban érezte magát a napi nyolc órai munka

órabérem. Az viszont bántott, hogy teljes értékű munkáért. teljesítménybérben is kevesebbet kapok. Kivált, hogy a rendelkezésekben és nekem volt a legtöbb tanul- nivalóm. Az emberek itt a másikat munkája és nem életkora szerint mérik, ezért az aratóbrigádban nyoma sincs „nemzedéki ellentétnek". Úgy látszik azonban, hogy a rendelkezésekben és szabályzatokban még létezik ilyen megkülönböztetés.

— Ezért megy el?

— Inkább úgy mondanám, hogy ez tette véglegessé az elhatározásomat, hogy továbbtanulok. Rövidesen spr- katonai szolgálatra vonulok be. s utána tiszthelyettesi, majd tisztképzőben tanulok tovább. A BM-hez jelentkeztem, -s idővel közlekedési területre szeretnék kerülni. Ebben a munkában a már megszerzett műszaki ismereteket is hasznosíthatom.

A homokszentgyörgyi Farkas Béla kilenc évvel idősebb társánál. Ö minden jel szerint már gyökeret vert a tsz-ben. Két éve nősült, s az idén már építkeztek is. Egy régi házat alakítottak át a maguk számára.

— Ez volt a tizedik „hivatalos" aratásom. Azért így mondom, mert az általános iskola elvégzése után már azelőtt is részt vettem az aratásban három nyáron, mint tanuló.

— Mi változott ebben -.-a munkában egy évtized alatt?

— A munka, a velejáró por és hőség ugyanaz, sőt még a gépek nagy része is. Az egész mégis más. Régebben valamiféle nimbusza volt a „nagy nyári munkának". Mindenki erre figyelt, s a kombájnosokat is megután a Balatonban, mint amikor beutaltként, a szüleivel lustálkodott egész nap.

A .szülőnek persze joga, hogy eldöntse, engedje-e nyáron két hétre vagy akár egy hónapra is dolgozni ka- maszgyerékét. Nem véletlen a törvény: 16 éven aluli diákgyerek nyári foglalkoztatásához az iskola és a szülő engedélye is szükséges. És az sem véletlen, hogy a törvény megszabja: a nyári szünidőben munkát vállaló tanulóknak legalább négy hetet pihenéssel kell tölteniük.

És persze az sem mindegy, erejét nem haladja-e meg az a munka, amit végez. Annak nincs értelme. Kevés kivételtől eltekintve, nem elsősorban a nyáron keresett forintok a lényegesek, hanem az, hogy a gyerek megtanulja a munkával szerzett jövedelem- értékét.

Rosszat, nagyon rosszat tesz a saját gyermekének, aki sajnálja munkába engedni. A munka becsületén túl az is sokat számít, hogy a gyerek eldöntheti — és lehetőleg minden esetben ő döntse el —, mihez kezd a néhány hét alatt szerzett keresetével. Ebbe — ha lehet —, ne szóljon bele a szülő. A legtöbb gyerek úgyis először arra gondol, milyen örömet, meglepetést szerezhet kis pénzéből szeretteinek, és csak utána jut eszébe, hogy mit venne _ meg magának is szívesen.

Engedjük el ezzel is az önállósodás útján. Kemény, nehéz út ez, jó, ha előbb kis, rövid lépésekkel kezd: a serdülő fiú vagy leány.

S.M.

Július 25-én egyesület alakult Kaposváron a Kaposgép Vállalatnál. A neve Idill Szabadidő Egyesület. !A létrehozó, a társaság megalapítója természetesen a tagság, ám valójában a vállalati KISZ-bizottság. Fából vaskarika? Üjra a KISZ hoz létre valamilyen egyesületet és nem az növi ki magát egy alulról jövő kezdeményezésből? Megint a KISZ bábáskodik májd az egyesület fölött? Egyáltalán: miről van szó? Ezekről faggattam Nagy Zoltán egyesületi elnököt, aki egyben a vállalat KISZ-titkára is.

— Az új szellem ;— de használhatom a kibontakozás szót is — hozott létre új gondolkodást. Ebben a Kaposgép fiataljai régóta élen jártak, így imost a mi jó irányban kifeszitett vitorlánkba kaphatott bele a friss szél. A három éve megkezdett közösségi célú munkavégzés-programunkat alakítottuk át egyesületi programmá.

— A két dolog közt azért van különbség. A munkavégzésnél — gondolom — jóval többet akar markolni az egyesület!

— Tisztázzunk bizonyos dolgokat! A közösségi célú munkavégzés 1988 első félévében 1 millió forintos termelési értéket biztosított a vállalatnak, akkor, amikor a vállalati gazdasági munkaközösségek döntő többsége megszűnt. Ez a forma az előnyös közgazdasági szabályoIDILL

zói miatt rendkívül népszerű lett. \Nemcsak mert kevesebb adó terheli, hanem azért is, mert az ebben tevékenykedők egy újfajta gazdaság részesei lettek. Egy példával szemléltetve: amikor a KVR-daruk javitási munkáját képtelen volt a gyár megoldani, jelentkezett az egyik KISZ-tagunk, a vállalat egyik legjobb szakembere. Azt ■mondta, hogy 48 órán belül megoldást talál. A közösséggel készíttette el az újítását és a dörzsár — ez volt a megoldás — kihúzta a bajból a termelést. A régi felállás szerint negyven százalék jutott a pénzből a KISZ-nek, negyvenöt személyi jövedelemre és tizenöt százalék adóba. Ez jó is volt, ám elsikkadt a politikus tartalom, a fiatalok csak a vállalkozást látták a dologban — „külön" politizálni (tulajdonképpen o munkájukkal politizáltak) — már nem maradt erejük és idejük.

— Az egyesület a kettőt akarja Ötvözni?

— Az egyesület meg akarja teremteni a hatékony munkavégzés alapjait, támogatni akarja a vállalati szakosztályok — sport, szabadidő, kultúra — működését és lehetőséget akar teremteni arra, hogy egy jó

1985 decemberében határozták el az ország nyomdász KISZ-szervezetei, hogy közös munkálkodással,

együtgondolkodássa! segítik egymás szakmai, politikai fejlődését, lehetőséget teremtve olyan fórumokra, amelyek ezt a célt szolgálják. Ennek jegyében két évvel ezelőtt Fonyódligeten rendezték az I. Országos Nyomdász Ifjúsági Találkozót. A múlt hét végén Békéscsaba adott otthont a fiatal nyomdászoknak. Kaposvárról, a megyei nyomdától 16 fiatal utazott a találkozóra.

— Három zsúfolt, rendkívül érdekes nap — így ösz- szegezte mondanivalóját Svenda Gábor, a nyomda KISZ-titkára. Alig hogy megérkeztünk, máris egy mini kiállításra mentünk, ahova mi is vittünk néhányat nyomdánk legszebb termékeiből. A megnyitó után, amelyet Cs. Nagy Lajos, a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezetének főtitkára tartott, elkezdődtek a szakmai és a politikai programok. szekcióülések. Többedmagammal a politikáin vettem részt, ahol megvitattuk, merre tart az ifjúsági mozgalom, milyen- új fordulatokra lehet számítani.

Vörös- István a fényszedés helyzetéről hallott:

— Üzemlátogatással egybekötött program volt ez. ahol több nyomda tapasztalatairól hallhattunk, és így ösz- szevethettük « mienkével. Találkoztunk a magyar Itex cég két gyártmányfejlesztőjével, -ott a fényszedéshez technikát gyártanak. Lézerbemutatóval végződött a rendkívül izgalmas program.

István helyet kapott abban a csapatban is — Zarka Jánosáé, Végli Zsuzsanna és Szita Éva mellett —. akik másnap a szakmai versenyen képviselték a somogyi küldöttséget.

Zarka Jánosáét arról kérdeztem — amiről már újsághírben is beszámoltunk —, hogyan sikerült nyerniük

— Fonyódligeten másodikak lettünk, s akkor azt gondoltuk. ennél nehezebb szak. mai.versenyt már nem lehet

gazdaság talaján jó ifjúsági politikai szervezet, a KISZ működjön.

— Furcsa helyzet: egy egyesület, amely nem önmagáért van, hanem mecénása, szponzora egy politikai szervezetnek.

— Ennyire pontosan nem lehet a határt megjelölni. Mondok két rövid példát, amiből jobban megvilágosodik a szerepünk. Egy rendezvény esetén nálunk — aztán akár a városi KISZ- bizottságon is — azzal voltunk elfoglalva, hogy hol szerzünk termet, székeket, mikrofont, állványt, propagandaanyagot vagy labdát, együttest, előadót. Ez nem a Városi titkár feladata lett volna, vagy az üzemi KISZ- titkáré. Neki a politizálás, a meggyőzés, a javaslattevés, az érdekképviselet a dolga, a politika érvényesítése. Kell hát egy csapat, amely a háttérmunkát ellátja. Az egyesület ezt is elvégzi. Másik: rosszul megy egy üzemrész-' nek, veszteséges, nyeli a forintokat. Mi vállalkoznánk' rá, hogy az alaptevékenységen kívül még nyereséget is termelünk.

— Miért nem termel az

üzemrész?

— A kérdés jogos. Mi úgy mozgósítjuk az embereinket.

kitalálni. A békéscsabaiak bebizonyították, hogy igen. Gyakorlatban például egy névjegykártya és meghívó megrendelést kellett elkészíteni. Nemcsak elmondtuk, hanem le is tettük a zsűri asztalára a produktumot. A szellemi, szakmai teszteknél is alaposan megizzadt a csapat. Végül kilenc ponttal nyertünk, olyan nagyhírű nyomdákat utasítottunk magunk mögé. mint például az Alföldi, a Pátria, a Kner.

A sikerhez egy személyes elismerés is hozzájárult, a titkári tanács — ez háromtagú testület — tisztújításán Svenda Gábort választották a dunántúli régió képviselőjéül.

Az öröm mellett kellemetlenebb dolgokról is beszéltek a nyomdászfiatalok. Ezeket Koppány Mónika és Mi- hócsa Hajnal elevenítette fel. akik az oktatási és foglalkoztatáspolitikai székeié ülésén jártak.

— Húsz forintos órabér- különbség is van a pesti és a vidéki nyomdászok fizetése között. Nincs tankönyv, kevés a képzett oktató, egyre több nyomdász van — igaz, főként Budapesten — állás nélkül. Legutóbb egy tucatnyi szakmunkás — kényszerhelyzetből — aj NDK-ban kapott egy évire állást. . Nincsenek oktatási je^vze4ek Jtfr a továbbképzések sem egységesek.

A háromnapos rendezvényen nem maradhatott e; a fő gond, a papírhiány megtárgyalása sem. Üdvözítői ugyan nem hallottak a fiatalok, ám tájékoztatást igen a papírtakarékosság löbbféls lehetőségéről.

Amikor arról kérdezten őket. mi volt a legnagyobt eseménye a nyomdásztalálkozónak, - valamennyier Grósz Károly pártfőtitkár miniszterelnök látogatásé tették az első helyre.

Amikor a találkozó utó zöngéséről érdeklődtem megtudtam : hétfőn köszönő, levelet kapott a küldöttség a nyomda igazgatójától < szereplésért. A szakmai verseny győztesei a 10 ezer forintos ottani díj mellé itt hon órabéremelést is kaptak B. J

hogy tehetetlen, rosszul kép zett, lazsáló embereket nen alkalmazunk. Üzletet kíná lünk, minőséget, jó munkát

— A névben benne van hogy idill és az, hogy sza badidö.

— Ez a kettő a lényegi Idill, tehát harmonikus mun kakapcsolat egymás közt minden fönökösdi nélkül, szabadidő pedig a vállalko zásainkat jelöli meg: turiz mus, kispályás foci, horgá szat, testépítő kör, de aká versenysport is. Ezenkivü szórakoztató központtá akar juk a klubunkat alakítani.

•— Kik lehetnek az egye sülét tagjai?

— Nincs megkötésünl akár kiskorúak is. Az egye sületnek pártoló tagsága i lesz, ide is várunk embere két. Százezer forinttal indu lünk, ebből szeretnénk a jö vönket megalapozni.

— Végül egy személye kérdés: egy kézben az egye sülét és a KISZ? Nem les ebből feszültség?

— Örök időkre ez ner maradhat így. Most azonba szerencsés, hiszen én meg próbálom a híd szerepét be tölteni a KISZ-szervezet é az egyesület között. Amúg' sem az enyém a döntő szí mindkét esetben testűit mond igent vagy nemet. A egyesületre az is jellemzi hogy a vezetőségben rendki vül képzett közgazdászoki technikusoké és mérnökök az irányítás.

Békés Józs<