Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-11 / 164. szám
1988. július 11., hétfő Somogyi Néplap 3 KISKÀGY SZÖVETKEZETEK Tagosítás oda-vissza Hogyan alakultak a • szövetkezetek? Ügy, hogy közös célért szövetkező emberek összeadták pénzüket, vagy eszközeiket.. Minél többen tették ezt, annál több lett a közös vagyonalap. S hogyan lesz a hagyományosból kisszövetkezet? Ügy, hogy a 100 fő fölötti taglétszámot alkalmazottá sorolják át. Az - ilyen „visszatagosításkor” persze számolni kell a tagi kötődéssel, a hangulati tényezőkkel, s főként azzal, hogy az „új alkalmazott” ne járjon anyagilag rosszabbul, mint a „régi tag”. Mindez korántsem egyszerű lépés,” a 62 somogyi ipari szövetkezet közül 55 mégis kisszövetkezetté alakult át. Elsősorban azért, mert itt nincs .szigorú bérkorlát. Hogy a hagyományos ipari szövetkezetek az előző évi bértömeghez képest csak 2,5 százalékot emelhetnek azzal a hátránnyal jár, hogy akkor sincs módjuk létszám- bővítésre, ha a termelés fejlesztése kívánja. A barcsi Unitech Ipari Szövetkezet például csak ügy tudott egy ígéretes,1’ ám többletlétszámot igénylő vegyes vállalatot létrehozni, hogy magas taglétszáma ellenére kisszövetkezetté alakult. E lehetőség megteremtésével kétségkívül egy rugalmas és ösztönző gazdálkodási formát kívántak életre hívni, csakhogy közben — épp a szabályozás kettőssége miatt — sajátos, új ellentmondások is felszínre kerültek. Az egyik, hogy a kisszövetkezetekkel kapcsolatos szabályzó nem késztet a taglétszám és ezen keresztül a szövetkezeti vagyon gyarapítására. Az is nyilvánvaló, hogy a kisszövetkezetek létrehozása főként — kényszerűség diktálta — .csoportérdek, ugyanakkor, mivel nagyobb pénzkiáramlást tesz lehetővé, nem segíti elő a jövedelmek és árualapok népgazdasági összhangjának javítását. Az első kisszövetkezeteket mint újszerű formát, ' rugalmas kezdeményezést üdvözölték, nemrégiben azonban az OKISZ már úgy foglalt állást, hogy nem szorgalmazza újabb kisszövetkezetek létrehozását. Más irányító testületek nem tartják kívánatosnak újabb szövetkezetek átalakulását, a szabályzás ugyanakkor lehetővé teszi, a gazdasági szükség pedig kikényszeríti azt. — A felettes szervek megítélésbeli változása nyilván azzal is összefügg, hogy nem számítottak arra, hogy ilyen mértékű lesz az átalakulás — mondta Molnár András, a Kapos Ruhaipari Kisszövetkezet elnöke. — Valójában várni lehetett a szabályozó ilyen hatását. — Önök miért választották ezt az utat? — Azért, mert a 2,5 százalék nem lett volna elég a folyamatos termeléshez, sőt, embereket kellett volna elküldenünk. Sajnos, a hagyományos szabályozási forma azokat sújtja elsősorban, akik korábban is- törekedtek a takarékos gazdálkodásra. Mi például ezelőtt sem tartottunk „vattaembs- reket” azért, hogy a többiek bérét emelni tudjuk. Bérben csak azt használtuk föl, ami a folyamatos üzemhez szükséges. Márpedig a 2,5 százalékból csak' ott tudtak kijönni, ahol volt -kit elküldeni, vagy ahol már ko- 'rábban magasra tornászták a béreket. — Hogy oldották meg a „visszatagosítást” ? ■ — Senkit sem erőltettünk, egyszerűen beszélgettünk az emberekkel, s elmondtuk a szövetkezet előtt álló két lehetőséget. Bedolgozóink és nyugdíjasaink közül mintegy 90-en kerültek át alkalmazotti besorolásba, 63 teljes munkaidőben dolgozó tagunk ugyanakkor továbbra is tag maradt. Régi szövetkezeti emberként soha nem értettem egyet « szövetkezeti mozgalom kettészakítá- sával, ám elnökként a közösség érdekeit nem rendelhettem alá érzelmi szempontoknak. Voltaképpen egyszerű ■ gazdasági alkalmazkodásról van szó, s ha holnap változik a szabályozás, mi leszünk az elsők, akik visszaálltnak a hagyományos formára. Abban bízom, hogy januártól megvalósul az egységes bruttó jövedelmi szabályozás, tehát egyenlő föltételek lesznek. — Én nem tartanám igazságosnak, ha a jövede- lsmelvonás majd egyenlő mértékű volna a szövetkezetéknél és állami vállala- totofiár — így a kaposvári Építők Kisszövetkezet elnöke. — Utóbbiak jövedelme • ugyanis kizárólag munkájukból származik, hiszen a gyár az államé. A szövetkezet jövedelme ugyanakkor a termelés mellett a közös vagyon ho- zadékából is fakad. Ebből a részből indokolatlan volna ugyanennyit elvonni. — Beváltotta-e reményeiket a kisszövetkezeti forma, melyet elsőként választottak a megye ipari szövetkezetei közül ? — Igen, hiszen negyedévkor már elértük a félévre tervezett nyereségszintet, s a hónap végére 75 százalék körül lesz az éves tervteljesítésünk. Emellett ipari szövetkezetként arra sem volt eddig lehetőség, hogy mini az idén, *10 százalékos béremeléssel kezdjük az évet. A tavalyi bértömegünk alapján képtelenek lettünk volna teljesíteni a tervet. Ha nem alakulunk át, aligha tudtuk volna megtartani az embereinket, kevesebbre vállalkozhattunk volna és mostanra tornyosulnának a gondjaink. Az év eleji munkahelyi tanácskozásunkon mondtam el: azért kell kisszövetkezetté alakulnunk, hogy nagyobbak lehessünk. Ez nem jelenti,' hogy egy év múLva nem alakulunk majd valami egészen más, ha a helyzet úgy kívánja. Végül is nem nagy vagy kis, hanem jól működő szövetkezetekre van szükség. — Hogyan sikerült a 150 tag felét „kilépteni”? — Az emberek fölmérték, hogy az új formában jobban járnak. Tag maradhatott, aki korábbi vagyoni részét kéthavi jövedelmének megfelelő részjegyvásárlással kiegészítette. Többen egyszerűen emiatt választották a kevesebbet kockáztató alkalmazotti besorolást. — A kedvezőbb bérföltételek mellett miben jobb a kisszövetkezet?— Az itteni egyszerűbb elszámolási rend módot . ad a nem termelő létszám mérséklésére. Mi korábbi adminisztratív dolgozóink ötödét csoportosítottuk áf a termelésbe. A kisszövetkezetek megjelenésével egyértelműen élénkült a verseny is, s ez egy sor újszerű érdekeltségi és munkaszervezési megoldás bevezetésére késztetett, amelyek révén feszesebbé vált á munkatempó,, nőtt a hatékonyság. Mindebből kitűnik, a szövetkezeti mozgalom egészének érdeke nem mindig esik egybe az egyes szövetkezetek gazdálkodási érdekéivel. S bár el kell fogadnunk,-hogy az élesedő versenyben sehol sem dönthetnek pusztán érzelmi szempontok alapjànj a szövetke- kezeti szellem húzóereje aligha lesz nélkülözhető az új társasági törvény elfogadása után, a tovább sokasodó profitérdekeltségű gazdálkodási formákban sem. Kivált akkor, ha e gazdálkodás sokszínűsége valóban versenysemleges szabályozással párosul. Bíró Ferenc ŰJ BÚZA A NAGYMALOMBAN Megérkeztek az első étkezési búzaszállítmányok a kaposvári nagymalomba, öt mezőgazdasági nagyüzem, a kaposmérői, a kaposfői, a kaposfüredi, a szennai termelőszövetkezet, és a Kaposvári Tangazdaság kezdett ide szállítani búzát. Űjabb kiemelt üdülőkörzetek ötmillió forint támogató« két somogyi pályázónak Munkahelyteremtő beruházások 245 millió forintot ítélt odú atz Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban az a zsűri, amely a szövetkezetek, vállalatok által beterjesztett munkahely teremtő bér uh á - zásokhoz kért támogatásokat bírálta el. A gazdálkodó egységek szúzhatván pályázatot küldtek be — ezek között négy volt a somogyi —, s támogatást kértek a foglalkoztatási alap 1,2 milüliárd forintjából olyan beruházásokhoz, amelyek enyhítik a munkaerőgondokkal küszködő térségek problémáit, ugyanakkor megfelelnék a korszerű, gazdaságos termelés követelményeinek, ., a piac igényeinek. A zsűri harminokét pályázónak ítélte oda a kormányzat által 1988-ra öt- százmillió forintban meghatározott munkahelylétesítési támogatásnak csaknem a felét. Balogh László, a megyei tanács munkaÿgyi osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy háromnegyedév alatt öt munkahelyteremtő pályázatot adak be. Ezeket a megyei tanács-vb által megalakított gazdaságkorszerűsítési koordinációs bizottság minősítette, s véleményt formáltak róla a tanács társosztályai, valamint a Gazdasági Kamara is. Az országos zsűri két somogyi pályázatot fogadott el. Hárommillió forint ösz- szegű . támogatást ítélt oda a barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnak, amely a tízmillió forintos beruházásával harminc személynek ad majd munkát. Vaisúti fémszerkezeteket, gyártanak és faházakat, exportra. A kaposfői Kossuth Tsz kétmillió forint támogatást kapott a hétmillió forintért kialakítandó forgácsoló- és lakatosüzemének költségeihez. A tsz tizennyolc dolgozót vesz fél az üzembe. Még két somogyi pályázat került a zsűri élé. Ebből a tabi áfész béli eldolgozó üzemének támogatását nem fogadták el, mert a harminc nőt foglalkoztató üzem már épül, s más alapokból is támogatják. A somogybabo- di tsz négymillió forint támogatást, kétmillió forint áilóaiap-juttatást kért a műanyag-feldolgozó üzemének építésére. Hidegsaj tolással műanyag alkatrészeket készítene itt negyven dolgozó, akiket Somogyba- bod—Garnás körzetéből kívánnak fölvenni. A zsűri azt kérte, hogy pontosabban dolgozza ki a tsz a pályázatot. A zsűrizés után küldte el az ÁBMH-nak a megwH tanács munkaügyi osztáTfi a nagybajomi Somogy Ipari Szövetkezet pályázatát, ök két és fél millió forint álló- alap- juttat ás rá tart a nak igényt az andoosi varroda kialakításához. Huszonöt- harminc nőnek adnának munkát. Andocs lakossága Úgy szavazta meg a településfejlesztési hozzájárulást, hogy ebből új munkahelyeket teremtenek. Ezt az ösz- szeget is odaadják az üzemépítésre. A pályázatot most vizsgálják, s utána kerül az ÁBMH zsűrije elé. A budapesti Híradástechnika Szövetkezet a fonyódi új telep berendezésére 30 milliót kér az idén és ugyanennyit jövőre. Ezért az összegért ebben az évben ötven, jövőre ptdig száz dolgozó fogllalkoztatását vállalja. Ez a pályázat most érkezett be a megyei tanács munkaügyi osztályára. Balogh László osztályvezető szerint sokkal több ipari vállalat élhetne a lehetőséggel, s kérhetne támogatást új munkahelyek teremtésére alaposan kidolgozott pályázatokkal. A megyének az lenne az érdéke, hogy ennek révén még több piacképes terméket gyártsanak. Lajos Géza Az országban eddig 24 nagy üdülőkörzetet alakítottak ki, ezek öszehangolt fejlesztésére hosszú távú terveket készítenek. A felmérések szerint a települések közül minden harmadik, tehát a hárorrfezerből ezer rende,lkej zik valamilyen üdülési, turisztikai adottsággal, s ezeknek fele jelenleg is figyelemre méltó üdülőforgalmat bonyolít le. A fejlesztés további, távlati célja, hogy a zsúfolt üdülőkörzetek tehermentesítésére elsősorban a nagyvárosok közelében, az egyórás utazási távolságon belül levő települések üdülési és idegenforgalmi lehetőségeit bővítsék. Az idegenforgalom árá- nyosabb térbeli elosztását szolgálta az a kormányzati döntés, amellyel a Sopron— Köszeghegyalja térség is aki- emelt üdülőkörzetek — Balaton, Velencei-tó, Dunakanyar és Mátra—Bükk — sorába lépett. Távlati fejlesztési programja új lehetőségeket tár fel a Fertő tó magyar—osztrák vízterületének fokozott üdülési hasznosítására. Ennek az együttműködési feladatnak a megoldásában a magyar—osztrák területrendezési és tervezési bizottság is részt vesz. A velencei-tavi, a Dunakanyar és a Mátra'—Bükk üdülőkörzetben megkezdődött a 60-as évek végén és a 70-es évek elején elkészített hosszú távú üdülőterület-fejlesztési programok felülvizsgálata és korszerűsítése. A tervezők a szúfolt- ságot igyekeznék . elkerülni, az idegenforgalom arányosabb elosztásához szükséges szálláshelyek, panziók, kempingek, első osztályú szállók — valamint a vendéglátóipari és kereskedelmi hálózatot — továbbá a kulturális és sportszolgáltatásak fejlesztési lehetőségeinek feltárásával. Alapvető cél az is, hogy ezekben a körzetekben lényegesen javuljon a területek beépítésének módja és a környezet kulturáltsága. A fejlesztés fő irányai már kialakultak, és eszerint gondos ágazati, tanácsi és társadalmi kordinációval dolgozzák ki a részleteket. A korszerűsített új programok a jövő év első felében kerülhetnek a kormány elé. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium viszont még az év végén beszámol a kormánynak a balatoni üdülőkörzet környezeti helyzetéről, a forgalom tehermentesítésére tett intézkedéséről, az építési korlátozások tapasztalatairól és a tilalom differenciált feloldásának lehetőségeiről. A hazai üdülési lehetőségeket bővítik a víziturizmussal is. A fejlesztési elképzelések már körvonalazódtak. — A „háziasszonyok” kölcsönkenyere Va tárnapi tejellátás Miiként kínálják vasárnap délelőtt az éttermekben, presszókban a tejet, kenyeret? Reggel kilenc órakor a Volga presszóból Bibere Jó- zsefné a cukrászüzembe telefonál. A tehergépkocsit kéri, hogy a Háziasszonyok boltjából kenyeret hozzon. — A „háziasszonyok” szóltak, hogy nekik jóval több van a szükségesnél, nálunk pedig elfogyott. — Hova fordulna, ha ott is kevés volna? — A kenyérgyárban ügyeletet tartanak. Szükség van rá; mert nagyon nehéz kiszámítani' a forgalmat. Bán József né négy zacskó féltartós tejet visz. — A Kinizsi-lakótelepi ABC-ben tegnap már csak olyan zacskóval volt, amelyikből kifolyt a tej. Tudtam, hogy itt mindig kapok, ezért nyugodt lelkiismerettel halasztottam vasárnapra 'a vételt. A Háziasszonyok boltjában a múlt hét végén nem volt elég a rendelt mennyiség. Most viszont a Volga presz- szónak is jutott belőle. Balázs Ferencné, a Kapos bisztró vezetője mondta: — Általában 11 óráig elég szokott lenni a negyven kilogramm somogyi kenyér. Ha nem így van, akkor a Volga presszó bennünket is kisegít. — Mit csinálnak a maradékkal? — A féltartós tej eláll hétfőig, még keddig is, így ezzel- nincs különösebb gond. A szombati sütésű kenyér viszont megszárad. A Mézes Mackóban jóval kisebb az igény a bolti áron árusított tejre ó-s kenyérre. A reggeli órákban fél óra ailatt senki sem vásárolt ilyen terméket. — Ha kérnek, tudnék adni — mutatja a húsz liter tejet és a 18 kilogramm kenyeret Forró Lászlóné eladó. B. A.
