Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-11 / 164. szám
2 Somogyi Néplap 1988. július 11., hétfő Ősszel összehívják a KISZ országos értekezletét Mexikó fővárosában több mint ötvenezren tüntettek július 9-én, az elnökválasztási szavazatok meghamisításával vádolva a kormányzó intézményes Forradalmi Pártot. A megmozdulást a jobboldali Nemzeti Akciópárt szervezte. A választás hivatalos végeredményét vasárnap közli az ország választási bizottsága Cordovez tűzszüneti javaslata (Folytatás az 1. oldalról) A pártértekezlet után is az a tapasztalatom — mondotta Hámori Csaba —, hogy a KISZ ezzel kapcsolatos észrevételeit igazán nem veszi komolyan sem a társadalom, sem a párt egésze. Ezért fontos lenne a párt, a társadalom és az ifjúsági mozgalom számára is az országos KISZ-értekezlet, amely dönthetne a KISZ- kongresszus összehívásáról is, akár 1989-re, meghatározhatja azokat a téziseket, amelyek a kongresszus vitájának alapjául szolgálhatnak. Az országos KlSZ-értekez- let napirendjéről szólva a KISZ KB első titkára elmondotta: a KISZ-szel, az ifjúsági mozgalom reformjával foglalkozik majd, munkaprogramot vitatnak meg. Ezen túlmenően foglalkozhat személyi kérdésekkel is, bár a KISZ jelenlegi delegálási, illetve visszahívási szisztémájával a személycserék folyamatosan elvégezhetők. Hámori Csaba javasolta, hogy az országos KISZ-értekezlet időpontjáról és képviseletéről egy későbbi időpontban döntsön a testület. A vitában hozzászólók teljes mértékben egyetértettek azzal, hogy szükség van az országos KlSZ-értekezletre, ám meglehetősen eltérőek voltak a vélemények a tekintetben, hogy mivel is foglalkozzék az értekezlet. Elhangzott, hogy a KISZ taglétszáma egyre csökken, s a KISZ-értekezleten ennek okait kellene feltárni, illetve ezek alapján kellene meghatározni a további feladatokat. . Akadt, aki aggályát fejezte ki, hogy rendelkezik-e a KISZ ma elegendő munícióval, érdemi mondanivalóval egy ilyen értekezlet összehívásához. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy kevés idő áll rendelkezésre az értekezlet ösz- szehívásáig, és a kidolgozó munka ütemének gyorsítását szorgalmazták. Más vélemény szerint a KISZ tömes- befolyásának erősítésére, annak eszközeire és módszereire kellene helyezni a hangsúlyt. Pozsgay Imre felszólalásában hangsúlyozta: talán jobb politikai viszonyok, körülmények jöttek létre éppen a pártértekezlet után ahhoz, hogy a KISZ kezdeményezései ne fulladjanak érdektelenségbe, és ne vesz- szenek el, ne tűnjenek el a társadalom szeme elől. A KISZ az elmúlt egy-két esztendőben nagyon érdekfeszítő, figyelemre méltó és nagy horderejű kezdeményezésekkel hívta fel a fiMindaz, ami jelenleg a magyar gazdaságpolitikában végbemegy, igen fontos a Német Szövetségi Köztársaság szempontjából is —- állapította meg a Welt am Sonntag című hetilapban megjelent cikkében Helmut Haussmann, a Szabaddemokrata Párt (FDP) főtitkára, az ismert gazdasági szakértő. A Springer lapkiadólkon- szern nagy példányszámú, befolyásos újságjának politikai rovatában napvilágot látott tanulmány emlékeztet, hogy az NSZK —Magyarország legfontosabb nyugati, és általánosságban is a Szovjetunió utáni második legnagyobb kereskedelmi partnereként — kereken tíz százalékkal részesedik a közép- kelet-európai ország külkereskedelmi forgalmában. — Magyarország most átalakulóban van, úttörő vállalkozásba kezdett, hogy új utat építsen ki a szocialista gyeimet néhány alapvető társadalmi problémára. Gondolok itt — mondotta a Politikai Bizottság tagja — a Jövőnk a tét akcióra éppúgy, mint a milyen szocializmust akarunk kérdésének a megfogalmazására. Ezek társadalmi-politikai baitás:a mégsem lehetett olyan mértékű, minit azt a kezdeményezők szerették volna. Ennek okait nem a KISZ-ban látom. Ennek okai abban a társadalmi, politikai helyzetben és válságban leledzenek, amelyék mögött ott volt az MSZMP defenzív magatartása, az ország kormányzásáért felelős vezető párt élcsapat magatartásának elnehezülése és vezetőinek felelőssége azért a helyzetért, amely ebben az országban bekövetkezett, így mondhatnám azt is, hogy a KISZ-ből és más ifjúsági csoportokból kiinduló kezdeményezésék, okos, előremutató, javító szándékú gondolatok éppen a politikában, a politikai környezetben, a bizalom leépülése miatt kialakult társadalmi mezőnyben vesztek él, nem pedig a KISZ-ben. Ezt azért is fontosnak tartom kimondani, mert ha a KISZ országos értekezletet készít, elő, annak gondolatát támogatom — hangoztatta Pozsgay Imre. A szeptemberi állásfoglalás a KISZ feladatait határozta meg a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításában, konkréten megjelölve a KISZ megújulásához szükséges •tennivalókat is. A kormány—KISZ vezetői találkozón pedig konkrét feladatokat fogalmaztak meg mind a KISZ, mind a kormány részéről elsősorban a foglalkoztatáspolitikával, a szociálpolitikával és az oktatási reformmal kapcsolatban. Az idevágó jelentéseket a testület, ha nem i.s egyhangúlag, de elfogadta. Pozsgay Imre a kormány és a KISZ együttműködéséről szólva kifejtette: — Ügy vélem, hogy azt a tartalmasnak ígérkező együttműködési formát, amely a kormány és a KISZ között kialakult, fenn kell tartani, dinamizálni kell, és egy sajátos konfliktuskezelő Világban elhelyezni. A kormány helyzeténél fogva más módon és más aspektusokból közeledik ugyanahhoz a társadalmi valósághoz, amelyhez az ifjúság szenvedő alanyként. Csak egyetlen egy dolgot említek: a kormánynak m stabilizációs szakaszban mindenképpen arra kell berendezkednie, hogy jelentős, számottevő nemzeti jövedelem-növekedés nem lesz. Ha tehát preferenciákért vagy eszmerendszer és a piac- gazdasági gyakorlatiasság között — mutat rá Haussmann. Az ország már 1968 óta erőfeszítéseket tett, hogy a gazdasági rendszert a piaci viszonyokhoz alkalmazkodó reformokkal rugalmasabbá, nyíltabbá és hatékonyabbá tegye. Helmut Haussmann — éppúgy ismertetve a magyar gazdasági törekvéséket, az adó-, a bankrendszer reformját, a készülő társasági törvényt, mint a lakosságra háruló súlyos terhek jellegét és kihatásait — kiemeli : noha a vezetés igen sokra vállalkozott, és a társadalom gazdasági átalakításának előnyei a szakértők egyöntetű véleménye szerint nem fognak gyorsan megmutatkozni, nagy a megelőlegezett bizalom az új vezetés ama képessége iránt, hogy meg is tudja oldani a problémákat. egyik-másik területen úgynevezett prioritásokért jelentkeznek a társadalom különböző csoportjai, akkor a meglévő nemzeti jövedelem újraelosztásában keli magának a kormánynak is konflitkusokat vállalnia és következetes magatartást tanúsítania, önmagára nézve is világossá kell tennie céljain túl azt, hogy mekkora benne az eltökéltség céljainak eléréséhez. Véleményem szerint — mondotta —, h.a újraelosztási harcokra kerül sor," akkor a kormánynak a társadalmi kibontakozás irányába mutató, és a stabilitást szolgáló döntéseiben a progresszió oldalán kell állnia, ez pedig ez esetben azt is jelenti, hogy nyitást és felemelkedési lehetőséget biztosít azoknak a társadalmi csoportoknak, amelyek a legaktívabb hordozói lehetnek ennek a progressziónak, ennek a kibontakozásnak. Ez azt jelenti, hogy az osztásnál az ifjúságot semmiképpen nem az utolsó sorba keli állítani, hanem az első sorokba. Tehát itt a kormánynak is némi bátorságot ■kell tanúsítania, és megnevezni előbb-utóbb azokat az ágazatokat, s vele együtt azokat a társadalmi csoportokat, amelyeket már a sta- biilizáoiós szakaszban is •támogatni óhajt. Ezt a gondolkodásmódot kell a kormánynak szem előtt tartania, és ebben a gondolkodásmódban világosan megmondani, hogy kik kapnak szabad utat a cselekvéshez, kezdeményezéshez, és akiket a gazdaságpolitikai fordulat következményei sújtanak, azokat mily módon kárpótolja a társadalom, illetve a kormányzat. Végezetül Pozsgay Imre kiemelté: az eddigi tapasztalatok alapján és a jövő föladatait szem előtt tartva a kormány arra készül, hogy továbbfejlessze a KISZ • szel kialakult kapcsolatait. A zárt ülésen megtárgyalt javaslatokról Gönci János, a KISZ KB titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Miként elmondta: a Központi Bizottság elfogadta a KISZ KB és szervei feladataira, munkastílusára és munkamódszereire vonatkozó javaslatot. Ezt követően személyi kérdésben döntött. A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa június 29-én Varga Lászlót felmentette főtitkári tisztségéből, és visszahívta KISZ központi bizottsági tagságából. A KISZ Központi Bizottsága a helyére megválasztott és KB-tagnak delegált Germánná Vastag Györgyit egyhangúlag megválasztotta a titkárság tagjává. Genscher Moszkvába látogat Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere augusztus elsején kétnapos látogatásra a szovjet fővárosba utazik, hogy partnerével, Eduard Sevardnadzéval mindenekelőtt a helsinki folyamatba illeszkedő bécsi utótalálkozó eredményes befejezésének problémáját tekintse át. A külügyminisztériumhoz közelálló bonni General- Anzeiger című napilap diplomáciai levelezőjének értesülései szerint a találkozón az utóbbi Időben egymással rendszeres vélemény- cserét folytató külügyminiszterek a befejezést nehezítő kérdések áthidalásához szükséges kezdeményezésekről tanácskoznak majd. A jelenlegi bécsi tárgyalási forduló utolsó Ülését július 29-ére tűzték ki, de Románia magatartása, _a_sem- lekes és az el nem kötelezett államok csoportja által előterjesztett záróokmánytervezettel szembeni fenntartása a konferencia elhúzódásával fenyeget. Genscher ezzel összefüggésben korábban már levelet intézett Se- vardnadzéhoz. Ha augusztus elsejéig mégis sikerülne az áttörés, akkor a felek Moszkvában már behatóan foglalkozhatnának a bécsi utóértekezlet befejezése utánra tervezett konferenciák előkészítésével. Az ENSZ-íőtitkár kü- lönmegbízottja, Diego Cordovez javallatot tett az afgán vezetőnek, hogy szeptember 1-jén hirdessen tűzszünetet, és pártatlan személyekből hozzanak létre egy független átmeneti kormányt, majd fél A Saliamon-saigeteket, Üj- Gutneától keletre Alvaro Mendana de Neyra fedezte fel, aki Peru felől hajózott erre 1568-ban, s melanéziai őslakosokat talált a szigeteken, A derék spanyol az újonnan felfedezett területet a bibliai Salamon királyról nevezte el, azt feltételezvén, hogy a legendás uralkodó aranyszigeteit lélte meg. A szigetcsoport ezután „elveszett” az európai hajósok számára; egyetLen expedíciónak sem sikerül ráleltiie, mígnem pontosan 200 évvel a felfedezés után, 1768-ban a francia Louis Antoine Bougainville bukkant rá ismét. A gyarmatosítás is csak ezután kezdődhetett meg, a területre az angolok vetettek szemet, s 1893-ban brit gyámsági területté tették a déli szigeteket. Északon a németek vetették meg a lábukat, de 1099-ben a fennhatóságuk alatt álló szigetek Is az angolokhoz kerültek, Az így létrejött köz- igazgatási egység alkotja a mai Salamon-sztgeteket. A II, világháború után a Salamon-szígeteken is felerősödött a gyarmatosítás elleni harc. Megalakultak a/ első pártok, s 1964-töl már őslakosak is bekerülhettek a törvényhozó gyűlésbe. A szigetek 1976-ban teljes helyi önkormányzatot kaptak, s 1978. július 7-én az ország kivívta függetlenségét. A Salamon-szigetek nevével ellentétben nem a gazdagság földje. A szigetek nem rendelkeznek értékes ásványi- kincsekkel, nincs arany, s Salamon király kincsét sem lelték meg a gyarmatosítók. így a ■ szigetek gazdasága igen lassan fejlődött. Mivel a szigetek a fő kereskedelmi útvonalaktól távol feküdtek, a kereskedelem sem lendült fel. a gyarmati korszakban, sőt még a bennszülöttek álbal folytatott c ser ek eresk e d el em is elhalt. Kereskedni csak egyvalamivel lehetett ezekben az időkben, mégpedig a rabszolgákkal. A tengerészek 1863 és 1904 között több mint 60 ezer szigetlakot hurcoltak eh A rabszolgakereskedők néha szabályos háborúkat vívtak az ősilakókkal. A független Salamon-szíéven belül hívják össze az afgán törzsi vezetők gyűlését, az úgynevezett Lója Dzsirgát, s ez nevezzen ki végleges kormányt Afganisztán számára. Cordovez sajtóértekezleten számolt be az afgán vezetőknek tett javaslatáról. getek ma . is elmaradott agrárország. A lakosság főleg kókuszpálma-, kopra-, banán-, kakaó-, rizs- és ana- násztermesztésből él, főként halkonzerveket és faféléket szállít külföldre. Ipar alig létezik, némi bányászkodáson kívül bőrkikészítés és bútorgyártás folyik a szigeteken. A kereskedelmi mérleg erősen hiányt mutat, a behozatal jóval nagyobb, mint a kivitel, aminek legfőbb oka a mezőgazdasági termékek alacsony árszintje. A Salamon-szigetekiek legértékesebb „árucikke” a házias feleség. Olyannyira, hogy a kormánynak a nyolcvanas években —- tekintettel az inflációra -= szabályoznia kellett a menyasszonyok piacát. A rendelkezések sze- ■ rint 600 dollárnál senki sem fizethet többet egy leányért. A gazdaság fejlesztésének irányai egyértelműek. A legfőbb cél, hogy az ország rizsből és húsból biztosítsa az önellátást, az ipar területén pedig a vW'lamosenergla- termelés beindítása tartozik a leginkább áhított célok közé. A szigetek e célra jól hasznosítható bővizű folyókkal rendelkeznek. Nagy re- .. ménveket fűznek az, ország 60 millió tonnára becsült bauxitkincsének kiaknázásához Is. A hasonló egzotikus szigetállamoktól eltérően, a Salamon-szigetek nem számít idegenforgalmi célországnak. Az államforma parlamentáris monarchia. Az ország a brit nemzet-közösség tagja, államfője II. Erzsébet angol királynő, akit a szigeteken Sir Baddeley Devesi főkormányzó képvisel. (A főkormányzó mindig Szalamon- szigeteki lakos.) A Salamon-szigetek valamennyi országgal jó viszony fenntartására törekszik. A Szovjetunió egyébként elsők között ismerte el a független, új államot. Az ország a nemzetközi béke védelmében is gyakran hallatja szavát: 1985-ben például bejelentették, hogy a kormány a jövőben nem engedélyezi az atommeghajtású, vagy atomfegyvert hordozó hajók befutását az ország kikötőibe, vagy atomfegyvert hordozó hajók befutását az ország kikötőibe, s tartózkodását felségvizein. A magyar reformról ír a Welt am Sonntag Súlyos vasúti szerencsétlenség történt India Karela államának Quilon városánál. Kisiklott és a monszum miatt a szokásosnál is jobban megduzzadt astamudi-tóba zuhant egy expresszvonat több vagonja. A búvárok 108 utas holttestét emelték ki, de a hatóságok 150—200 főre teszik az áldozatok számát Az eladott menyasszony Tíz éve független a Salamon-azigetek
