Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
\ Somogyi Néplap 1988. július 9., szombat IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Simone Pheulpin (Franciaország: Forma 2. A minitextil a hetvenes évek terméke; magyar művészek is bábáskodtak megszületésénél. Sőt, az ötlet itt született meg, nálunk, már b hetvenes évek elején. Pontosabban itt is megszületett. Mert végül Angliában nyílt meg az első mi- nitextil-ikiállítás, több magyar részvevővel. Az első hazai minitextil-bemutató pedig ez után egy évvel Szombathelyen volt 1975- ben. Ugyanitt a magyar textiiLmüvészeti biennálék- kal együtt 1976-tól rendezik meg a nemzetközi miniatűr- textil biennálékat, idén éppen a hetediket, amelyre kilencszáz jelentkezőtől válogatták ki a legjobb háromszáz munkát. De hát mi is a minitex- tii? ötlet, miniatürizált munka, _ kísérlet, tenyérnyi örökkévalóság? Művészet. Mérete meghatározott: 20x 20x20 centi, Ami azt jeleníti, hogy kiterjedése is lehet. Miközben viták tárgya volt a tértextil — majd később a csodálaté —, a minitextil esetében soha nem volt probléma a harmadik dimenzió meghódítása. Egyértelműen vált témája alapján apró textil,szoborrá. Ilyen méretben ugyanis aligha lehet „leképezni” a valóságot egy az egyben. Az elvont dolgok ábrázolása pedig feltétlenül igényli a harmadik kiterjedést. Egy struktúra többet mond térNAGY LÁSZLÓ Bartók és a ragadozók Nem az erdő, nem a levegő meg a víz remek királyai, nem ezek a vadaik ólálkodnak és őrjöngnek a szívünk körül. Hajunkat oroszlánsörénnyel elkeverni veszélytelenebb, mint megértőén pillantanunk az emberségéből kivetkőzött lényre. A század éghajlatában ez a legnagyobb ragadozó ijesztően elszaporodott, szaporítva a fondorlatos intézményeket, megfosztva hivatásuktól a tündöklő találmányokat. A tnarverz-erdők, a kábel-dzsungelek, a műanyag-habok felett sugárzik ez a négyentelen fajta, s míg önmagát reklámozza mint morált, mint elérhető üdvösséget : új ragadozókat toboroz, új áldozatokat kaparint magának. Mert századunk emberét a képmutató ragadozók bűvölik. E fordított orfeuszi helyzetben az édes muzsika csak azt jelentené, hogy velük paro- lázol. Már a fiatal Bartók azt mondja; Nem! Se álerkölcs, se álművészet. A szív- döglíesztő álarcokat zenéje acélujjai.val tépi Je. Mert emberi fenség: eleve idegen tőle a marakodás. Üj ritmi- kájú Sárkányölő — mondanám, de ez a szimbólum föltételezi a programos harcot. Bartók öntörvényű konok csillag. Nem készül semmiféle leszámolásra, nem keresi a gátló és gonosz ha- tallimakait, de találkozik velük, de gyémántfejjel beléjük ütközik mindig. Így süvít a pályán végzetesen, de mint művész diadallal. Élete volt keserű is, csömörös is. Menekült volna grönlandi cethalakhoz, a Tűzföld ércein bőgő vadak közé. Mégis azt mondja: Nem! Az Új műfaj, új ötlat? Az animáció egyik legeredetibb művésze A minitextil: kiállítási művészet ben ábrázolva, mint más technikával síkban megjelenítve. A textilnek önmagában is lényeges összetevője a strukturáltsága, hiszen függőleges és vízszintes fonalak kereszteződésében jön létre maga a textil, a „szövet”. Az első idők mini textil készítőinek jelentős része éppen abból az eufórikus örömből indult ki, hogy most kipróbálhatja a technikát, az anyagot, a szövésmódot. Sorban születtek a szövött apróságok mellett a hímzést, hurkolást, fonást felelevenítő módszerek. És egyre inkább tágult az anyagok köre is. A drótkerítés vagy a papírszalvéta apropóján a drót vagy a papír, hasonlósága folytán a fa, a kő is szerepel olykor textilként. A szó szoros értelmében szerepel, mert textilszerepet tölt be. A kavics a gombolyagot helyettesíti esetleg, a sodrony a kötőfonalat. Mindez persze csak technika és anyag. Eszközök a gondolat kifejtésére. Az anyag megmunkálása alkalmat ad a színes kifejezésre is: némelyik miniatűr-gobelin a zárdái művek aprólé- kosságával készült, beleértve a naivságát is. Sok ötlet rejlik a varródobozban: szinte szobrocskává emelt varródobozok, gombok, cérnák képviselik a művészek intim világát — mint amikor a festő a műtermét ábrázolja. És a gombostűk! összeragasztva, beszúrva, megfestve, micsoda strukturáló- dási lehetőséget rejtenek! Oszloprend és fémgombok feje — miniatűrben — ébember nem adhatja meg magát. Se a hatalmas bánatnak, se bármilyen „dög- vész-országnak”. Az ember szerelmével s férfias haraggal ment a halálba. A ragadozók pedig a sírig követték. Elhengerített kövénél megsebezve a zenétől vinnyognak és átkozódnak ma is, és nem bírnak szabadulni tőle soha. Nekik Bartók az elkerülhetetlen sorscsapás. Nekem példa és megváltás, mint a legfényesebb árvák: Ady és József Attila. Öt látom a magasban, fehéren izzó haját, a sztratoszférát legyőző szemeit. Tenyerében óra : méri és ellenőrzi .a Mindenség zenéjét. reszt rá az emberi arányok viszonylagosságára. A merített papírral ismét egy építőanyag került a művész kezébe. Formázható, színezhető, hajlékony, lágy, nem textil-idegen. Lehet rá írni, lelhet varrni, beszőni felvetőfonalak közé. Ugyanígy a már nyomott papírt, levelet, újságcikket, könyvszöveget is. Mindez persze csak szemezgetés a témák között. Az ötletek felsorolt! ataitlanul sokfélék, beleértve az ironikus, humoros megfogalmazásokat. A magyar ok közül például Hübner Aranka jeleskedett effélékkel. Az Értékálló pénz című minitextilje egy selyemből szőtt ötszázforintos volt; 1980-ban szerepelt a kiállításon, nem kevés jóstehetségről téve tanúbizonyságot. (A megszövés ugyanis valóban értéknövelő tényező.) Sok „talált tárgy” is helyet talált a minibemutatón; igaz, mindig is hatott az uralkodód képzőművészeti irányzat, ha volt ilyen- A ma irányzata, az új érzékenység különben is igényli a miniatürizálást; a sokféle „magánmitológia” valóságos kis oltárait készítették már el, egyéni kifejezőeszközökkel, privát istenségekkel. A rniniatűrtextil ez idő tájt főképpen kiállítási művészet. S mint ilyen leginkább együtt hatásos, minél nagyobb merítéssel; térben és időben minél több művész mutatkozik be, annál világosabb és érdekesebb képet kapunk a különbözőségekről — és a hasonlóságokról. Amin a' képzőművészetben Grazyna Brylewska (Lengyelország): Nyisd meg arcodat Virginia Davis (Egyesült Államok): Kettős ikat szövés általában, s a textilművészetben különösen az egyéni kiállítások adnak jobb fogódzót egy művész fejlődéséről, gondolkodásmódjáról, addig a minitextil e szakma teljességéről, a textil határairól és lehetőségeiről tudósít. Torday Aliz Árki Bernadette (Magyarország): Üjság WARCIA Egy pécsi vállalat gondolt egy nagyot: keresztezte a Wartburgot és a Daciát, az öszvérautó a keresztségben a Warcia nevet kapta. Wartburg-karosszériába ültették bele a Dacia motorját, egyesítve ezzel a korszerű kasz- nit a négyütemű modern motorral. Az átalakítás 45 ezer forintos árától eltekintve az ötlet jó. Várható, hogy országunk más vállalatai folytatják a pécsi úttörők kezdeményezését. Máris hírt kaptunk róla, hogy a dávidgóliáti Autónemesítő Kisszövetkezet piacra lépett az új Mercemara kocsijával. Ez nem egy japán márka, hanem a Mercedes és a Szamara kotyva- léka. Azoknak a vevőknek ajánlják, akik ragaszkodnak a Mercedes dízelmotorjához, de inkább van bizalmuk a Szamara-karosszériában, különös tekintettel a konzolos első futóműre. Alsótutyimutyi- felsőn egy genetikus-autós gmk rukkolt ki legújabb kocsitípusával, a Trabindával. A kocsit a gazdaságukat titkolni kívánó magánvállalkozóknak ajánlják, hogy megtévesszék. az adóhivatal szaglászóit. A járgány ugyanis a negyedszázada változatlan Trabant-karosszériával 'rendelkezik, ámde egy szupererős Honda-motor van beleépítve. Az autósok figyelmét máris felhívják, hogy ne kezdjenek versenyezni az autópályákon száguldozó Trabindákkal. Nagy érdeklődésre tarthat számot a tarajosgőtei Oltárt Tsz melléküzemágának új terméke, a Citrozsec. A Citroen és a Zaporozsec összeépítésével készült kocsi egyesíti a két világmárka előnyeit. Menettulajdonságait úgy lehetne jellemezni, mint egy álomszép traktorét. A technokolrapidi Vízfej pjt egy minőségi, nagy ugrással túllépett a korábbi koncepciókon, és a Skodát egy talicskával ojtotta be. A kocsi hátuljából két fogantyú lóg ki, s ha az autó elromlik vagy elfogy a benzin, az úrvezető megmarkolÉS^L SZÁZAD John Halas (Halász János) nem ritka vendég Magyar- országon. Hébe-hóba filmjeit is látjuk moziban, tévében. A tévé jóvoltából ismerhettük meg életútját néhány éve egy ötrészes sorozatból, amely Az animáció története; John Halas élete címet viselte, öt évvel ezelőtt és az idén vendége volt a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, amelyen külön sorozatot szenteltek életműve bemutatásának. De gyakran jön fővárosunkba, mint az ASIFA, a Nemzetközi Animációs Filmszövetség tiszteletbeli elnöke. Legutóbb a nyár elején, a 2. Kecskeméti Animációs Filmszemle zsűrielnökeként üdvözölhettük az élénk, minden új iránt érdeklődő művészt. Előadásokat tartott, bemutatta tanítványai filmjeit, értekezett a magyar animáció távlatairól. John Halas, a világhírű angol rajzfilmrendező és producer, az animáció egyik legeredetibb művésze, mint Halász János látta meg a napvilágot 1912-ben Pesterzsébeten. S bár fiatalon — 24 évesen — Londonba került, korábbi, magyarországi működése is kultúrtörténeti és filmtörténeti jelentőségű. Tizenöt éves korában filmfőcímeket és plakátokat rajzolt Pál Györgynek (ő a későbbi George Pál, a hollywoodi rajz-bábfilm egyik legkiválóbb mestere). Egyéves párizsi tanulmányút után jelentkezik a Bauhaus elveinek magyarországi meghonosításával kísérletező Bortnyik Sándor Műhely stúdiójába. A modern tipográfia és reklámművészet iskolája volt ez a stúdió. Itt a mozgás, a rajz dinamikája iránt élénk érdeklődést mutató festő tanítványa és asszisztense lett a fiatal Halász János. Eközben ismerte meg Berény Róbertét (akinek betűtípusait plakátokra alkalmazta) és Moholy Nagy Lászlót. Bortnyik iskolájában tanult Macskássy Gyula is, akivel néhány évvel később a karikaturista Kassovitz Félig társaságában önálló rajzfilmstúdiót nyitottak — megalapítva a hazai rajzfilmgyártást. Két évig dolgoztak együtt. A közös elképzeléseket itthon később Macskássy valósította meg. Halász János egy meghívás révén Londonba utazott. (Hajdú Imre, azaz Jean Image, a ma Párizsban élő neves rajzfilmrendező invitálására.) Londoni működése először nem volt különösen sikeres. Ott is hagyta a céget, amely Walt Disney stílusú filmeket akart produkálni. Elvette feleségül a nagyszerűen rajzoló Joy Batchelort, és rövid időre visszajöttek Buja a fogantyúkat, és úgy tolja hazáig a kocsit, mint egy talicskát. Kiflivég nagyközségben egy autójavító kisiparos még tovább ment a hagyományos típusoktól való elrugaszkodásban. Egy kis Polski tetejére bőröndfület szerelt. A jármű így kofferként is hordozható. A legbravúrosabb találmány azonban Sódar Béla háztartásbelinek jutott eszébe. Azzal az ötlettel állt elő, hogy egy jó motort egy jó karosszériával kell összeszerelni, még az sem baj, ha mindkettő ugyanolyan márka. Állítólag ezt a megoldást már a nyugatabbra fekvő országokban fel is találták. Majláth László dapestre. 1940-ben már újból Londonban vannak. Ekkor alapították meg az azóta fogalommá lett műhelyt, a Halas és Batchelor Cartoon Film Ltd-t — megalapozva a brit rajzfilmgyártást, Az igazi siker ekkor szegődött hozzá, és nem is hagyta el soha többé. Az első angol bábfilm, az első sztereo rajzfilm, az első technicolor film, az első játékfilm hosszúságú rajzfilm, az első felnőtteknek készült rajzfilm, az első rajzfilm- opera, és- még számos tartalmi-technikai újítás fűződik nevéhez. Munkásságát megannyi díj, kitüntetés és üzleti siker kísérte. Neki sikerült először megtörnie az amerikai rajzfilm egyeduralmát, és műveivel meghódítani az amerikai piacot is. Kapott Oscar-díjat, elnyerte az ASIFA legmagasabb elismerését, az Annice- díjat és a Brit Birodalom Lovagrendjét. A háború idején hatvan filmet készített a brit Információs és Honvédelmi Minisztériumnak, köztük nem egy antifasiszta témájú alkotást. Csinált reklám- és oktatófilmeket, sorozatokat a televíziónak, egész es- tés rajzfilm-adaptációkat, szatirikus, karikaturisztikus felfogású filmeket., Groteszk humor, meghökkentő trükkök, felfokozott tempó jellemzik munkáit. John Halast, a művészt a műfaj megújulásának, technikai és elvi lehetőségei érdeklik. Ezért foglalkoztatja a számítógép, a videotechnika, a lézergrafika. Kecskeméti előadásának címe — a 21. század művészete — is erre rímelt. Azt fejtegette, milyen lesz a rajzfilm, a film és a többi művészet az elkövetkező húsz-harminc évben. Ahogy hatvan éve az avantgarde, a Bauhaus, máig hatóan meghatározta a művészetek útját, mondta — úgy a jövő művészetét a tévé és a video. Ügy is mint műfaj, és úgy is mint technika. E médiák által a nézők képi intelligenciája máris sokat javult. A film is felgyorsult, nem kel^ annyi magyarázat, mint évtizedekkel ezelőtt egy-egy képi jelkép, fordulat alkalmazásához. Megszületett az „elektronikus ecset”, a komputergrafika, s ezt előszeretettel és köny- nyebben alkalmazza a film, mint például a képzőművészet. A világ animációs filmtermésének legújabb, legprogresszívabb alkotásai éppen komputerrel születtek — Japánban. A hetvenhat éves mester ma is, mint hatvan évvel ezelőtt, a legújabb művészeti irányzatokra és techriri* kára figyel — használja, alkalmazza, befogadja és továbbfejleszti, egyénivé varázsolja. És azt mondja, sohase felejtette el, hogy Bortnyik-tanítvány voLf. Ahogy John Halas tanítványai is egy életre magukkal viszik mesterük szellemét. Kádár Márta
