Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

4 Somogyi Néplap 1988. július 9., szombat À körzeti megbízott mindennapjai Megszólítják a falubeliek Újabb gyártmánnyal lépett piacra a hajdú szováti Lenin Termelőszövetkezet műanyag­üzeme. A bevásárlókosarak, motorcsónaktestek, kajakok és szörfök készítése után a tsz műanyagrészlege versenytárgyaláson nyerte el a Hódgép által gyártott Pouli ka­rosszériájának előállítási jogát. A karosszéria súlya mindössze ötven kiló. A szövetkezet az idén 500 karosszériát gyárt, amelyből 100 már elkészült Felújítják a siófoki raktárt 300 tonna húskészítményt raktároz a húskombinát a Balaton-parton A vártnál is nagyobb mér­tékben csökkent a Kaposvá­ri Húskombinát termékei iránt a belföldi kereslet az áremelés óta. A húskészít­ményeikből például tíz-tizen­öt, marhahúsból tíz, sertés­húsból csaknem húsz száza­lékkal fogyott kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Az is érthető, hagy most elsősor­ban az olcsóbb húsrészek, belsőségek, húskészítmények iránti igény nagyobb. Dr. Somoskövi Gábor, a húskombinát kereskedelmi főosztály vezetője elmondta : a túlkínálat miatt a terme­lők néha már ésszerűtlen­nek látsz» árengedményeket és kedvezményeket adnak a kereskedelmi vállalatoknak. A Kaposvári Húskombinát gazdasági helyzete azonban nem engedi meg, hogy ár­vagy fizetési kedvezményt nyújtson, ezért csak egy le­hetősége maradt: a vevők jobb kiszolgálásával igyek­szik megőrizni piaci részese­dését. Ennek jegyében nyi­totta meg második kiren­deltségét áprilisban Buda­pesten. A tervek szerint a közeljövőben kiiktatják az értékesítési láncból a Buda­pesti Húskereskedelmi Kö­zös Vállalatot, mert sokkal gazdaságosabb, ha a két fő­városi kirendeltségükön nagykereskedelmi áron hoz­zák forgalomba termékeiket. A vevőkör kialakult, ezt bi­zonyltja, hogy az első buda­pesti kirendeltség tavaly 1158 tonna saját termelésű hús- készítményt forgalmazott, a konzerveket nem számítva. A Balaton-parton húské­szítményraktárakat üzemel­tet a kombinát nyaranta. Er­re rákényszeríti az egyre na­gyobb konkurencia is. Első­sorban az előre nem látható igények kielégítését szolgál­ja a szombaton és vasárnap is nyitva tartó baűatonfeny- vesi és balatonszemesi sze­zonális húskészítményraktár és az egész évben üzemelő siófoki tranzitralktár. A tú- rajáratakon kívül ez lehető­vé teszi az állandó kiszolgá­lásit is a Balaton-parton. Dr. Somoskövi Gábor el­mondta, hogy minden eddi­ginél jobb a három tóparti raktár működési feltétele. A siófoki tranzitraktárt példá­ul több millió forintért fel­újítják; a munkák zöme el­készült, a befejezés az őszre várható. A másik két raktár új helyen üzemel, mivel a húskombinát hosszú ' távra megállapodott a balaiton- szárszói áfésszel és a fonyó- di tanáccsal. — A két budapesti kiren­deltség és a három 'Balaton- parti raktár a vevők jobb kiszolgálásával hozzájárul, hogy a húskombinát az éle­sedő versenyben megtartsa helyét a piacon. L. G. A televízióban nemrég is­mételték a „Kenyér, szere­lem ...” sorozatot. A körze­ti megbízott rendőrök a filmben mindenkit ismertek, döntőbírák voltak az ap- róbb-nagyobb perpatvarok­ban, s nemcsak „hatósági”, hanem közéleti szerepük is volt a falu vagy a község családias életében ... — Addig igaz, hogy majd­nem mindenkit ismerek, s az is, hogy nemcsak rend­őri, hanem közösségi felada­taim is vannak: együttmű­ködés a tanács gyámügyi és ifjúságvédelmi dolgozóival, valamint a társadalmi szer­vezetekkel — mondta Haj­nal Miklós főtörzsőrmester, igali körzeti megbízott. — A kapcsolatteremtés nem okoz nehézséget, már csak azért sem, mert sokan gyermek­koruktól ismernek. Itt szü­lettem, ide köt minden. Ha meglátnak az utcán, meg­szólítanak. Ilyenkor a ter­ményáraktól a házsártos fe­leségig sokminden szóba ke­rül. A családias légkör azon­ban nem igaz Igáira- sem. A városok tempója elérte a községiét: mindenki rohan, soha nincs egy perc szabad­idő. Az utcán csak a turis­ták sétálnak. A községben kevés a munkaalkalom, so­kan ingáznak — ez megint- csak a szabadidejüket csök­kenti. Igái és Igalfürdő — két külön világ. A fürdő és kör. -nyéke mindig mozgalmas. — A gyalogos vagy gép­kocsis járőrözésből sohasem tehet kihagyni a fürdőt. Gyakori, hogy valaki nem ismeri az ivásban a mérté­ket, és utána erősnek érzi magát. Ráadásul korábban mindennap volt diszkó. Mos­tanában ez csak a hétvégék programja. Érdemes a zár­órákra odafigyelni, mert nem mindenki megy csönd­ben haza... Éjszaka állta-iában a szol­gálati kutya is elkíséri a rendőrt. Szép, okos, mozgé­kony kutya. Megbízható, szorgos partner. — A szőlőhegyre gyalogo­san járok. Lassan az is úgy beépül mint a község. Ha nagy kört írok le, akkor azt járőrkocsival teszem. A ko­csit nemcsak én használom, hanem a csoportom tagjai is. És van egy motorunk is. Hajnal Miklóshoz és cso­portjához tartozik Igalon kí­vül Somogyszit, Gadács, Ka- zsok, Ráksi, Tátompuszta, Magyaratád, Patalom és Rácegres is. Mindenki önál­lóan dolgozik. A csoportve­zető elosztja a munkát, főbb vonalakban megtervezi a hi­vatásos és az önkéntes rend­őrök tevékenységét, a vég­rehajtás azután kinek-ki­nek a saját feladata. Az em­ber- és helyismeret a leg­főbb segítője a munkának. Für Antal törzsőrmester­rel és Novák János főtörzs­őrmesterrel — akik egy-egy terület körzeti megbízottai, — be is jártuk a körzetük egy részét. Somogyszit kör­nyékének lanfeás tájai lát­tán az embert önkéntelenül is elfogja a gyönyörűség. Maga a falu is szép a sok- sok zölddel, fával. Talán még az itteni romantika kö­zelíti meg a legjobban azt a bizonyos olasz filmbeli han­gulatot. A két megbízott megállt néhány kapunál, ne­vén szólítva a házigazdát. A körzeti megbízott tevé­kenysége változatos. Nem különül el közlekedési, köz­biztonsági, bűnüldözési és más feladatokra: mindent egymaga csinál. Erre a mun­kára azok valók, akik sze­retik az önállóságot. Igái­ban csak ebben a félévben 18 bűnügyben kellett eliga­zodni, s több verekedőt megfékezni. Főleg a Gyökér vendéglő vendégeivel van gond. Mind a randalírozás- naik, mind az egyéb tör­vénytelenségeknek a lakos­sággal együtt lehet elejét venni — sa lakossággal va­ló kapcsolattartás a körzeti megbízott egyik legállan­dóbb feladata. Kovács Gyula Reggelizni ma sem könnyű a Balatonnál a lányát lóan. A gyermekek fáradtan mentek másnap az iskolába. A tanulás nem is font as a Tápai szülők felfogása sze­rint. Az asszony illetlen sza­vak kíséretében kivette egyik gyermeke kezéből a tan­könyvet. A négy kislány és a fiú gyenge tanuló volt. A legnagyobbik lány — kisegítő iskolába járt, és az anyja rászoktatta az italra. Sőt az italboltéban áruba is bocsátotta. Egy kevert volt az ára. Az enyhe mértékben értelmi fogyatékos lány elő­ször vonakodott, de a rábe­szélésnek és az anyai példa- mutatásnak engedett. Egy al­kalommal a kocsmai vendé­gek lökték ki a botrányo­san viselkedő asszonyt. A tanácshoz is eljutott a hír, a figyelmeztetés azonban hatástalan maradt. A „ka­put” az tette be, hogy Tá- painé az egyik lánya nyaká­hoz tett egy seprőt és azzal a falhoz szorította. A többi gyermek megijedt, a szom­szédba szaladt, ahol elmond­ták azt is, hogy éhesek. A szomszédok értesítették a körzeti megbízott rendőrt. A gyermékeket — tavaly szeptemberben — ideiglene­sen állami gondozásba he­lyezték. A bírósági tárgyaláson az is bebizonyosodott, hogy Tá­pai Lajos tettétől még a felesége is megborzongott: a saját lányával közösült, il­letve fajtalankodott. Tápaiék gyakorlatilag ed­dig sem vislekedtak szülő­ként, a bíróság azonban most „hivatalosan” is megfosztotta a házaspárt a szülő felügye­leti jogától. Ezenkívül dr. Horváth Éva toüntetőtanácsa Tápai Lajost 2 év börtön­büntetéssel sújtotta, 3 évre a közügyektől is eltiltotta és elrendelte egy korábban fel­függesztett 1 éves szabad­ságvesztés végrehajtását is. Tápai ajosnét a bíróság 1 év 3 hónap börtönre ítélte, és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet szól az alkoho­lista házaspár kötelező kény­szergyógykezeléséről is. Az ítélet nem jogerős. K. Gy. Tavaly nem volt tejivó a Balatonon. Az idén Balaton- berényben már nyílt egy. Keszthelyről érkezett a ma­gánkereskedő, aki megvásá­rolta a korábbi pecsenyesü­tő épületét, s most' fagylal­tot, presszókávét és reggeli ételeket, italokat árusít. Fo­nyódon tejivó továbbra sincs, sőt azok az üzletek, ame­lyekben reggelizési lehető­ség van, egyre később nyit­nak. A boglári városrészben a Dózsa utcában magánke­reskedő bérelte ki a Kapos- ker egyik élelmiszerboltját: most mint reggelizőhely üze­mel. Balatonszárszón már tavaly felépült az üzletsor a szabadtéri mozi tőszom­szédságában, ahol egy reg­geliző is helyet kapott. Ez az egység idén is üzemel, sőt az igények olyan nagyok, hogy a környék még több tejivó-reggelizőhelyet is el tudna „tartani”. Jelentős a javulás Balatonföldváron, ahol több éves szünet után megnyílott az általános is­kola mellett egy magán- fagylaltozó, amely reggeliz­tetéssel is foglalkozik. Idén kezdte meg üzemelését a kemping felé vezető úton a mozival szemen a „Vitamin presszó”, amely nemcsak es­te, hanem már reggel 6 órától várja vendégeit tej­jel, kávéval, teával és sok­féle reggeli étellel. Szó van arról is, hogy a Mackó-soron még az idén megszervezik a tej- és reggeli árusítását, vagy a fagyizónái, vagy a kenyérb altnál. Nem ennyire örömteli a helyzet Siófokon, ahol a vásárcsarnokban van ugyan tejivó, de étel- és -italkíná­Az „anya” ajánlotta Gyermekeik réme volt a taszári Tápai házaspár, öt kiskorú gyermekük veszé­lyeztetésének bűntette miatt ítélte el őket a Kaposvári Városi Bíróság. A férfit foly­tatólagosan elkövetett vér­fertőzés bűntette miatt is felelősségre vonták. Tápai Lajos egyszer meg­rontásért, kétszer pedig lo­pásért volt már büntetve. Tápai Lajosné eddig büntet­len előéletű volt, életvezeté­sét azonban korántsem lehet mintaszerűnek nevezni. Ház­tartásbeliként otthon volt, de gyermekei ellátására, ne­velésére nem fordított gon­dot: rendszertelenül főzött, és a gyermekek gyakran éhesen, tízórai nélkül men­tek az iskolába. A kisiskolá­sok emiatt gyakran „kukáz­tak”, élelmiszert, ruhadara­bokat, üres üvegeket keres­tek. Testi, értelmi, erkölcsi fejlődésükkel nem törődtek: a szülőktől csak rossz pél­dát láttak: mértéktelenül ittak. A lakás példátlan ko­szos volt, a gyermekek ruhá­zata is. Egy bizonyos baráti kör rendszeresen látogatta a házat, és füstöltek, ittak, hangoskodtak éjszakába nyú­lata igen gyér. Ez az egyet­len lehetőség a minimális­nál is kevesebb egy nyaran­ta 100—150 ezer főre fel­duzzadó városban. Gy. L. 60 forint, akárcsak a csend­életbe illő franoiabarack. Nyálcsordítóan kívánatos volt az 50-re tartott kajszi. Nagy szeme volt a 15 forin­tos apró meggynek. Aki járt mostanában a Balaton-par­ton, a pándiért sem sokallta a 20 forintot. A falvakban a felvásárlók kilónként 60—70 forintért is hajbakapnak a málnán, így azután a piacon sem kaptunk 25-nél olcsób­ban egy kis befőttes üveg­nyit, azaz 20—25 dekát. 15- ért úgy vitték a rihizlit, mint a cukrot. A 32 forintos ap­ró aratási almába bele sem kellett harapnunk, hogy sa­vanyú képet vágjunk. Új­donság volt a csövenként íj­ért tukmált tengeri. A hőség kikezdte a szár­nyasok életkedvét. A kacsák alig várták, hogy végre el­keljenek 150-ért. Ennyit kér­tek egy miniatűr csirkepár­ért, és egy testesebb tyúkért. 220-at mondtak egy már kukorékolni is képtelen ka­kasért. A tehetősebb ínyen­cek 300-ért vették az élő fo­gast a halárudában. 100-ért volt ponty és 55-ért tisztí­tott keszeg. A virágpiac sztárja to­vábbra is a szálanként 15 fo­rintos kardvirág, öt forint volt a sokszínű szegfű. A figyelmes legények jobban bírták bukszával a csokron­ként 8-ér.t kapható legény- rózsát.­B. F. Dinnyeárharc A legtöbben a már 20-ért is kapható lecsópaprikámak örvendezitek. A mutatósabb áruért kilónként 30—40, da­rabonként 2—5 forintot fi­zettünk. Étvágygerjesztő pa­radicsomot hoztak 35-ért, ám 5—7 forinttal olcsóbban is voLt — madárlátta. Az üzemi konyhán étkezők bal­jós jelnek tekintették a tök 10 forintra mérséklődött árát. Á fogyóban lévő bor­só ára emelkedett, a zöldba­bé esett, így 20 forintnál ta­lálkoztak. 10 forint a ve­gyes zöldség, s már csak 3— 5 is volt az új főzőhagyma csomója. Utóbbi áron .már nemigen- keresték a fony- nyataig fejes salátát. A kar­Hosszú tömött sorokban özönlöttek a vásárlók a ka­posvári hetipiacra, ahol vé­gül már egy 2,50-es tojást sem lehetett volna leejteni. Megérte tülekedni, mert a több zöldség- és gyümölcs­félénél is kibontakozott ár­verseny példátlan olcsóságot hozott. A salátának való uborkát már 4 forintért is adták, igaz a java kétszer, a kovászaim való háromszor ennyit kóstált. 7—8 forint volt a fejes káposzta', ám egy helyen meglepően szé­pet 5-ént is kínáltak. 6-ért fogyott az újburgonya ap­raja, 12-ért a nagyja. fiol nem volt kapós 30-ért. A szárazság csak árörömö­ket hozott a gombapiacon, ahol már a keserű gomba kilóját is 45-ért adták. Ke­csegtetőbb volt a sampinyon 110-ént. Az egyre élesedő dinnye­árharcban imponáló fölény­re tett szert a Zöldért, ahol 28-ért mérték a görögöt, mi­közben a kiskereskedőknél 40-be került. A sárgadinnye A kicsik enni sem kaptak PIACI KORKÉP

Next

/
Thumbnails
Contents