Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
1988. július 9., szombat Somogyi Néplap 3 A megyei pártbizottság minősítette 15 tsz kibontakozási programja JÖVEDELMEZŐEN A hetvenhat somogyi téesz- ből tizenöt helyzete kritikus. Azt jelenti ez, hogy hatékony intézkedések nélkül fennáll annak a veszélye, hogy visszafordíthatatlanná válik ezeknek a szövetkezeteknek a leépülése. Stabilizációs és kibontakozási programjukról tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei pártbizottság, és meghatározta a továbblépés feladatait is. A tanácskozáson elhangzott: nem somogyi specialitásról van szó, de a megye vezető testületé úgy ítéli meg, hogy mindenekelőtt helyileg, de A megyei pártbizottság elé került jelentés azt tartalmazza, hogy termékszerkezetük nem tér el lényegesen a többi szövetkezetétől. A növénytermelésük nem mindig felel meg a helyi adottságoknak: túlsúlyba kerültek a gabonafélék, és visszaszorultak az élőmunka-, illetve eszközigényes ágazatok. A terméshozamok elmaradnak az ottani körülményék között elérhetőtöl. Több gazdaságban a fejlett technikai színvonal alacsony termeléssel párosul, és nem következett be a melioráció után várható hatékonyságnövelés sem, mert azt a munkát nem követte a talajok termőképességének érdemi javítása. Az állattenyésztésben nyomon követhető a leépülés éppen úgy, mint a szakosodás és a fejlesztés. Közponr ti, egyedi és megyei támogatással kilenc szövetkezet fejlesztette állatállományát: öt szarvasmarha- és négy sertéstelep rekonstrukciója valósult meg. A fejlesztések ellenére is alacsony a fajlagos hozam, magas az elhullások aránya, hiányos a takarmányozás. Az alacsony hozamok miatt nem térültek meg a ráfordítások, ezért több gazdaságban veszteséges az alaptevékenység. Az alap- tevékenységen kívüli tevékenység fejlődött: a tizenöt szövetkezet felében jelentős ipari üzemek létesültek, s ezek nemcsak a jövedelemA szövetkezetek által készített stabilizációs és kibontakozási programokról azt állapította meg a megyei pártbizottság elé került je-, lentés, hogy többségük az indokoltnál optimistább. A gondjaikat fejlesztésekkel kívánják megoldani, és alig számolnak visszafejlesztéssel vagy a veszteséges tevékenység felszámolásával. A termelés bővítésére helyezik a hangsúlyt, és az indokoltnál kevesebbet foglalkoznak a szerkezetátalakítással. A kiegészítő tevékenység fejlesztésében látják a gazdasági alapok javításánák lehetőségét. A belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése a programok egy részében csak az elgondolások szintjén kapott helyet. A tervezett intézkedések egy része a mindennapi tennivalókat sorolja fel, és nem koncepciókat, alternatív megoldásokat tartalmaz. A fejlesztési célok a szövetkezetek egy részében pénzügyileg nem megalapozottak. Külső forrásokkal alig számolnak. Ilyen a központi programokhoz való csatlakozás, az elmaradt térségek támogatására rendelkezésre álló pénz, a tagok pénzének bevonása, a kölcsön, a hitei. Más szóval, nem kívánják adósságaikat növelni. A vezetési szervezet módosítását is csak érintőlegesen tartalmazzák a programok. A kritikus helyzetben levő szövetkezetek a megye különböző tájain helyezkednek el, és termőhelyi adottságük is eltérő. Ezért eltérő módon számolnak a föld racionálisabb hasznosításá- vail is: tervezik az alacsony termőképességű vagy a nagy- üzemileg gazdaságosan nem megyei szinten is keresni kell a megoldási módokat, és mindenkinek meg kell tenni a hatáskörébe tartozó intézkedéseket. A tizenöt termelőszövetkezet a következő: Buzsák, Csököly, Görgeteg, Homokszentgyörgy, Kaposfő, Kaposmérő, Kiis- bárapáti, Lengyeltóti, Mesz- tagnyő, Nagyatád, Osztopán, Rinyaújlak, Segesd, Som Jgy- babod és Szentbalázs. Gazdálkodási területükön él 44 600 ember. A tizenöt téesz- ből tizenhárom kedvezőtlen termőhelyi adottságú területen dolgozik. termelésben, hanem a foglalkoztatási gond megoldásában is szerepet játszanak. Több gazdaság felismerte a háztáji termelés integrálásában rejlő lehetőségeket, néhány helyen azonban kevésbé élnek még ezzel a lehetőséggel. Nagymértékben befolyásolja a gazdálkodás eredményességét az is, hogy termelésükhöz magas kamat mellett jelentős üzemviteli hiteleket vesznek igénybe. A múlt évet közülük egy téesz zárta veszteséggel, a másik tizennégy mindössze 22,4 millió forint nyereséget ért el, s ez a megye téeszeiben képződött nyereségnek csupán öt százaléka. A fennálló hiteleik és kölcsöneik együttes összegé a közös vagyon 26 százalékát teszi ki, a többi szövetkezetben ez az arány 15,4 százalék. Ezek a termelőszövetkezetek tíz esztendő alatt 330 millió forint fejlesztési támogatást kaptak. A gazdasági és pénzügyi egyensúly tartós helyreállítása érdekében* tett erőfeszítések csak átmeneti eredményt hoztak. Az előterjesztés szerint — az objektív körülményeken túl — a vezetés és a szakemberellátás hiányosságai is hatványozottan jelentkeztek: a szakemberek gyakori cserélődése miatt az irányításban nincs kellő stabilitás. Főleg a közgazdasági, a pénzügyi területen dolgozó szakemberekből van nagy hiány. művelhető területek ugaroltatását, értékesítését, bérbe adását, illetve legelőként vagy erdőtelepítéssel történő hasznosítását. Számolnak a talajok termőképességének fokozásával is és több szövetkezet módosítani kívánja vetésszerkezetét. Mégis meghatározó marad a gabonafélék termelése. A növénytermelés jövedelmezőségét ugyanis az egész üzem eredményessége szempontjából a legfontosabbnak tartják. Energiatakarékos eljárások alkalmazását tervezik, és előbbre kívánnak lépni a ráfordítások és a hozamok optimális összhangjának megteremtésében. Az állattenyésztés szerepe üzemenként más. Nyolc gazdaság a szarvasmarha-tenyésztés fenntartását, illetve fejlesztését tervezi. Sertéstenyésztést hat gazdaság folytat, s a jövőben is fenn kívánja tartani. A juhtenyésztést viszont a gazdaságosságtól teszik függővé. A pulyka-, a liba- és a nyúltartás fejlesztését a meglevő üres épületek kihasználása miatt tervezik szerény jövedelem mellett. A tervek nagy többsége az alaptevékenységen kívüli tevékenység fejlesztésével, a hatékonyság növelésével és a marketing munka javulásával számol. Három tsz kisebb kapacitású élelmiszer- feldolgozót is akar építeni, kettő, pedig az idegenforgalom fejlesztésének gondolatával foglalkozik. Jelentős szerepet szánnak a háztáji és kistermelői kapcsolatok szélesítésének, az árutermelés fellendítésének. Három gazdaságban — a hagyományokra építve — bogyós gyümölcs és dohány termeltetését irányozták elő. — Világosan kell látnunk: ezeknek a szövetkezeteknek a termelésére a népgazdaságnak a jövőben is szüksége lesz — mondta a pártbizottság! ülésen a végrehajtó bizottság véleményét tolmácsolva dr. Sarudi Csaba,' a megyei pártbizottság titkára. — Nem biztos azonban, hogy mindenütt a mai termékösszetételre lesz szükség, és az sem, hogy ezt a hagyományosan kialakult szervezeti struktúrában kell előállítani. A lényeg tehát a jövedelmező, a gazdaságos termelés feltételeinek' megteremtése. Az alkalmazkodóképesség fejlesztése sokat hangoztatott követelmény : a jövőben kevesebbet kellene beszélni róla, és többet tenni érte az üzemen belül a személyi» a szervezeti és az információs rendszer fejlesztésével, illetve az üzemen kívül a vállalkozói jelleg erősítésével. Nagyok a tartalékok és a lehetőségek a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésében ás, az önelszámoló egységek kialakításával az üzemen belül a vállalkozási formák elterjesztésével, az anyagi érdekeltség megteremtésével és továbbfejlesztésével. A jövőben még jelentősebb lesz a piaci munka szerepe. Ezen a téren lemaradásokat kell pótolni. A megyei pártbizottság titkára a tennivalók között felhívta a figyelmet arra is, hogy a megyében egyidejűleg több program végrehajtása folyik. Ezek mind lehetőségek, amelyeket a stabilizációs tervben figyelembe kell venni. Szólt arról is, hogy a szervezeti formaváltozással mint lehetőséggel nem számolnak a tsz-ek stabilizációs tervei. Végül megemlítette a vezetés munkájának, illetve a vezetés és a tagság kapcsolatának fontosságát. Fő mércének a programhoz való viszonyt, az új követelményeknek megfelelő alkalmasságot jelölte meg. Indokolt a vezetés és a tagság kapcsolatának értékelése is. A tennivalókban egységes szemléletre van szükség, arra, hogy az időben tett helyes intézkedések végrehajtását megköveteljék, és a követelmények reálisak legyenek. Mikié Vilmos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának megbízott vezetője szerint a kibontakozás módjának meghatározása a helyi vezető testületek feladata. A A megyei pártbizottság a határozatában mondta ki : a termelőszövetkezetek a külső szakmai véleményeket is figyelembe véve véglegesítsék szakmai és kibontakozási programjukat, korszerűsítsék termelési szerkezetüket, szem előtt tartva adottságaikat és jövedelmezőségüket. A programok jelenlegi formájukban és tartalmukban ugyanis csak részben felelnek meg a követelményeknek. Kívánatosnak tartja, hogy éljenek a racionális földhasználat adta lehetőséggel, ne a mennyiség növelésére, hanem az adottságaikhoz igazodó, optimális költség-ho- zamarányok kiaiiakítására, jó minőségre törekedjenek. A veszteségforrások megszüntetésére tegyenek konkrét intézkedéseket. A munkaerő hatékony foglalkoztatásával kapcsolatos feladatok époen úgy szerepet kaptak a megyei pártbizottság ajánlásai között, mint a belső érdekeltségi rendszer fejlesztését szolgáló javaslatok. Azt is kívánatosnak tartja a testület, hogy a gazdálkodás stabilizálása érdekében reálisan vegyék számba a pénzügyi lehetőségeket. Foglalkoztassanak több szakembert, javítsák a közgazdamegyei tanács szakemberek letelepítésével, lakásépítési támogatással éppen úgy segíti a szakmai munka színvonalának javítását ezekben a gazdaságokban, mint fizetés- kiegészítéssel. Dr. Acs Tamás buzsáki itsz-élnök véleménye szerint az előkészítés alapos munkáját a végrehajtás során is folytatni kell, és új megoldásokat keresni az érdekeltség növelése érdekében. Elmondta, hogy a környező gazdaságokkal keresnek ter. melési kapcsolatot. A támogatásra szolgáló pénzt véleménye szerint akkor lehet hatékonyan felhasználni, ha azzal több gazdaságon is segítenek. Takács József községi pártbizottsági titkár a lengyeltóti és a buzsáki tsz kibontakozási programjával kapcsolatban mondta el, hogy sok bizonytalansági tényezőt tartalmaznák azok, hiszen minden fejlesztés — még a kisebbek is — sok kockázatot jelent, és nagyon drága. Erősségük viszont ezeknek a programoknak, hogy komolyan foglalkozna^ a háztáji gazdálkodás fejlesztésével, s ezzel a települések lakosságmegtartó képességét is növelik. Horváth Zoltán meszteg- nyői pártbizottsági titkár szerint a kevés szakember gátja a fejlődésnek, ezért tartotta rendkívül fontosnak, hogy megyei segítséget is kapjanak a szakemberek letelepítéséhez. Fekete Ferenc, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese a programot minősítve elmondta, hogy az alacsony hatékonyságú tsz-ek megerősítését célzó javaslatok országosan is hasznosítható elképzeléseket tartalmaznak. Jó irányú célokat, széles körű intézkedéseket fogalmaznak meg. Véleménye szerint nem elsősorban a föld minősége, hanem a hosszú távú szakmai munka az, amely egy üzem sorsát meghatározza. A tagságnak egyre nagyobb részt kell vállalni jövedelme előállításában, de a jövedelem- szerzés kockázatában is. A megyei pártbizottság fontos gazdaság- és társadalompolitikai kérdésnek minősítette az alacsony hatékonyságú, és ezen belül kritikus helyzetben levő tsz-ek sorsának rendezését. Helyzetük nemcsak az adott település, hanem a térség és a megye fejlődése szempontjából is fontos tényező. sági munka színvonalát, és korszerűsítsék vezetési szervezetüket. A megyei szakigazgatási szervek a külső és a belső tényezők folyamatos figyelemmel kísérése és elemzése útján szervező és összehangoló munkával segíthetik a szövetkezetek programjainak megvalósulását. A itsz-szövetség a programok elfogadtatásában és a személyi kérdésék megoldásában, a jó módszerek elterjesztésében működhet közre. A megyei pártbizottság kívánatosnak tartja a megyei szövetség közreműködését a tsz-ek közötti együttműködés fejlesztésében, a szervezeti, anyagi megoldások kidolgozásában és javasolja, hogy újítsák fel azt a gyakorlatot is, hogy a jól működő tsz-ek segítsék a működési problémákkal küzdőket. A hatásköri leg illetékes pártszervek indokolt szervezeti változások kezdeményezésével és azzal járulhatnak hozzá a program megvalósításához. Ezék az összehangolt intézkedések segítik a szövetkezetek által készített és a megyei pártbizottság ajánlása alapján kiegészített stabilizációs programok megvalósítását. HELYZETÉRTÉKELÉS TERVEK, PROGRAMOK VÉGLEGES PROGRAMOKAT ♦ Négy tsz egy-egy ágazatát mutatja be képünk a nehéz helyzetben levő 15 közül. Élté képünk a lengyeltéti termelőszövetkezet mellék - üzemága, ahol folyékony mosogatószeri töltenek. A másodikon o kaposméröi termelőszövetkezet kertészete, o harmadikon a szentbolázsi termelőszövetkezet 'gólosfai kastélya látható, amely idegenforgalmi célokat szolgái, A negyedik képünk a tkoposféi tsz sertéstelepét mutatja be.
