Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

1988. július 7., csütörtök Somogyi Néplap 5 Tiixtelgé* Bartók Béla előtt Bartók Béla hamvainál Negyvennyolc esztendei távoliét után hazatért vég­re századunk magyar zene­kultúrájának legnagyobb mestere, korunk egyetemes zeneművészetének óriása. Mennyire készült rá a há­ború után; alig három hó­nappal a halála előtt írta, 1945. július 1-jén: „én is szeretnék hazamenni, de végleg”. Erre azJ útra ké­szült tehát, nem ama végze­tes nagy utazásra, pedig riasztó híreket kapott a rombadőll országról, a há­borús pusztulásról. Hamvai előtt tiszteleg az ország, tiszteleg egészé Euró­pa, amerre csak elhaladt a gyászmenet, amely egyszers­mind a géniusz diadalme­nete. Nagyságát, művészi je­lentőségét ma már csorbí­tatlanul ismeri él - az egész világ. Rég felülemelkedett életműve a konzervatív íz­lés diktálta elutasításon, s a negyvénenes-ötvenes évek vitáin, amelyek hol a kor­szerűséget, hol pedig a né- piséget kérték számon ze­néjén vagy egyik-másik al­kotói korszakán. Szellemi hágyatékának immár végleges helye van századunk zenéjének pan­teonjában. Megkülönbözte­tett hely ez, hiszen a bar­tóki életmű páratlan jelen­ség a maga szerteágazó é,s összefoglaló mivoltában. Korunkban — illetve az ő korában, a század első felé­ben — nincs zeneszerző raj­ta kívül, aki saját nyelvé­Bartók szülőháza, Nagyszent- miklós, Szarvas u. 3. be-stilusába olvasztott volna minden újító törekvést, egy­szersmind az európai zene múltjának megannyi értékes hagyományát. Megkülönböz­teti kortársaitól egyedülálló tudományos, népzenegyűjtő és -rendszerező munkássá­ga. Igaz, nem az egyetlen zeneszerző-folklorista ö — társa volt ebben Kodály Zoltán, Lajtha László —, de az egyetlerT aki a ma­gyar népzenén kívül éppoly intenzíven foglalkozott a szomszéd népek dalaival, sőt arab és török gyűjtésre is vállalkozott. S a népek általa feltárt, és megismert para sz t da la i i n spi rál óa n hatottak zeneszerzői mű­helyére, ekként vált. ama so­kat emlegetett tiszta forrás­sá a különböző népek évszá­zados kultúrája által terem­tett zenei kincs, alkotó és kutatómunka szüntelen köl­csönhatásában. Páratlan jelensége száza­dunknak a zongoraművész, Bartók is. Nemcsak előadás­módjának varázslatos szug- gesztivitása okán, hanem ő az egyetlen századunk zene­szerzői közül, aki előadó­ként' nem szorítkozott csak a saját műveinek és a hozzá közel álló kortársak zenéjé­nek tolmácsolására. Bachtól — sőt a Bach előtti meste­rektől — kezdve megszólal­tatta az európai zene nagy vonulatát, a barokk, a bé­csi klasszika, a romantika nagy mestereinek alkotásait, játszott Svchoenberget, Stra- vinskyt és más kortársakat Is. A zongora mellett épp oly egyetemes művész volt. mint a kottapapír fölé ha­jolva vagy éppen az általa s mások által följegyzett nép­dalok rendszerezése köz­ben. A bartóki szintézis jelen­ti a zenei alkotás, kutatás, előadás és tanítás egymás­sal szüntelen kölcsönhatás­ban álló magasrendű egy­ségét. Jelenti másfelől ma­gyarság és európaiság leg­magasabb művészi fokon ki­fejezett egységét is. így, az internacionalizmus szelle­mében váltotta valóra ifjú­kori fogadalmát: _„Én ré­szemről ' egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fo­gok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát.” Ezt tette a századelő prog­resszív mozgalmaihoz, a Nyugat folyóirathoz, a Nyol­cak művészcsoportjáhoZj majd Kassákhoz kapcso­lódván: ezt, amikor részt vállalt 1918—19 magyar forradalmaiban, s a húszas- harmincas években is, per- ben-vitában az őt támadó magyar és nem magyar na­cionalizmussal.* Szóban, írás­ban, de kiváltképp zenéjé­ben tiltakozott a reakció, az elnyomás, az embertelenség, az erősödő fasizmus ellen. Amikor pedig nem látott többé reményt Európa meg­mentésére, a tulajdon em­beri-művészi integritásá­nak megőrzésére itthon, több évnyi tépelődes után, 1940.« október 12-én elindult ama hosszú útra, ahonnét majd- . nem öt évtizedbe telt a visszatérés. Az új arcú Mozimúzeum A közművelődés bázisa lesz KAMARAMOZI KAPOSVÁRON A kaposvári Mozimúzeum­ban a régi videóterem he­lyén megkezdi működését a kamaramozi. Az átépített helyiségben huszonnyolcán térnek el. a vászon valami­vel közelebb van a nézők­höz, mint'a többi filmszín­házban. de ez nem hat za­varóan. Az itt bemutatandó filmek egységes helyárúak leszinek. azonosak a kiemelt premier filmek helyáraival. A Mozimúzeum látogatásá­hoz szükséges tagsági iga­zolvány természetesen a ka­maramoziba is érvényes. Szeptemberig naponta egy előadást tartanak, ezt köve­tőén nemcsak háromnegyed hatkor, hanem kát órával később iis .lesz vetítés. S hogy miért a szeptemberi hónap a vízválasztó? Mint dr. Németh Jánostól. a Somogy Megyei Moziüze­mi Vállalat, igazgatójától megtudtuk, a kamaramozi elsősorban a társadalmi-tör­ténelmi sorsfordulók iránt érdeklődőknek kín/f! színvo­nalas programot. ' Az ilyen témájú játékfilmek mellett helyet kapnak majd a doku­mentumfilmek is. ezek jelle­géből adódóan az előadások — nem titkoltan — réteg­igényeket elégítenek ki. A vállalat célja, hogy a kamarafnozi tagsága főiig a középiskolás és főiskolás, va­lamint egyetemista hallga­tók soraiból kerüljön ki, és számítanak a felnőtt értel­miségiek érdeklődésére is. Az új mozi üzembe állítá­sával megváltozik majd a Mozimúzeum arculata. Arra is lesz mód. hogy egy-egy osztályfőnöki vagy történe­lemóra anyagát filmen te­kintsék meg a tanulók, és helyet kapnak itt esetleges klubfoglalkozások is. Ezen­túl — a nagyteremben is — lesznek majd rendszeres ta­lálkozók filmrendezőkkel, filmes alkotókkal. Szintén szeptembertől, a pincehelyi­ségben is kialakítanak majd eg,y klubot, ide a már ismert filmklubok tagságát várják szőkébb körű összejövetelek­re. Újdonság még. hogy az ál­talános iskolások részére is indul filmklub. A dokumen­tum- és a játékfilmstúdiók alkotói, munkatársai is be­mutatkoznak majd, és ter­mészetesen lesznek díszelő­adások. Érdekesség, hogy a társművészetek is helyet kapnak az épületben, hiszen előadói esteket, és kamara­zenei előadásokat is tarta­nak. Mint azt dr. Németh János elmondta, arra töre­kednek, hogy szorosabb kap­csolatot alakítsanak ki a me­gyeszékhely közművelődési intézményeivel s felvállalják a somogyi filmklubvezetők továbbképzését is, de a vál­lalat szakembereinek szak­mai fejlődését is a Mozimú­zeumban tartandó tovább­képzések biztosítják majd. A kamaramozi filmjeiről egy évre előre részletes tá­jékoztatót kapnak majd a látogatók, ez elemzőbb, ér­tékel óbb lesz, mint az eddi­giek. Rövidesen elkészül a kutatási és működési sza­bályzat. A kamaramozi mai, első előadásán a Szántó Erika- sorozat Küldetés Evianba cí­mű filmjét vetítik. B. P. F. ELHUNYT PÉCHY BLANKA Életének 94. évében szerdán elhunyt Péchy Blanka ér­demes művész, színész, író, nyelvművelő, a Vígszínház örö­kös tagja. Temetéséről később intézkednek. . • Művelődési Minisztérium » óz MSZMP KB Párttötténeti Intézete Magyá'r Újságírók Országos . Szövetsége a Magyar írók Szövetsége Magyar Színházművészeti Szövetség Ám művészete, szelleme közöttünk maradt. A II. vi­lágháború esztendeiben ha­talmasra nőtt hazai Bartók- kúlitusza az antifasiszta el­lenállást erősbítette a mély­ben, a szakszervezetek iro­dalmi-kulturális műsorain s a magas zenekultúrában egyaránt. A halála óta eltelt 43 év­ben pedig, jóllehet volt egy múló, de nem feledhető pe­riódus, amikor Bartók, akár Dei'kovits vagy József At­tila, gyanússá vált, amikor rásütötték a néptől elsza­kadt formalista zeneszerző — utókorára szégyenletes — bélyegét; nos, halála óta, miként elpusztíthatatlan hő­se, A csodálatos mandarin, Bartók Béla példája és élet­műve erőteljesebben hat ze­nei és művészeti közéle­tünkben, mint valaha is küzdelmes élete folyamán. Kodály Zoltán mondotta 1946-ban Bartók Béla, az ember című előadásában: „Az ittmaradottaik dolga, hogy megnyissák az utat művei előtt; hadd jussanak ezek a müvek oda, ahová szánva voltak: az emberek szívébe.” Ma, amikor vég­leg hazatért, hogy a szülő­földben pihenjen meg, fejet hajtva a ravatal előtt,- el­mondhatjuk, ezen munkál­kodunk. A Színművészeti Akadémia elvégzése után Péchy Blan­ka 1914-től a Vígszínházban, 1916-tól a Magyar Színház­ban, 1927-től a Belvárosi Színházban játszott. A bécsi Reinhardt Társulatnak 1928- tól hat éven át volt a tag­ja, majd hazatért. A felsza­badulástól 1948-ig a Nemze­ti Színház művésze, ezt kö­vetően a bécsi magyar kö­vetség kulturális ' tanácsosa és a Collegium Hungaricum igazgatója lett. A Néphad­sereg Színházának, illetve a Vígszínháznak 1951 óta volt a tagja. Mint előadóművész, leginkább Adyt és kortársait népszerűsítette. A szép ma­gyar beszéd elismerésére 1960-ban megalapította a Kazinczy-díjat. A Zenemű­vészeti Főiskola ének-tanszé­kén 1962-től színpadi beszéd­re tanította a hallgatókat. A Magyar Rádióban az ő nevéhez fűződik a Beszélni nehéz! című sorozat, vala­mint a Szülőföldünk adásai­ban a külföldön élő magya­roknak szóló nyelvművelő műsor. Két évvel ezelőtt egykori férje, a haladó szellemű író, újságíró emlékére Magyar Lajos-díjat alapított, s az idén az MSZMP KB Párt- történeti Intézetének Magyar Lajos alapítványt tett. Több könyve látott napvi­lágot. Megírta Jászai Mari Vígszínház életrajzát, s közreadta Re­gény címmel férjével folyta­tott levelezését és saját élet- történetét is. További köte­tei : Hűséges hűtlenek, Be­szélni nehéz!, Este a Duná­nál. Kiemelkedő színészi, elő­adói, irodalmi és nyelvmű­velő munkásságát, a magyar nyelv ápolásáért kifejtett érdemeit több (Tiagas kitün­tetéssel ismerték el. Átve­hette többek között a SZOT- díjat, a Munka' Érdemrend arany fokozatát, a Magyar .Népköztársaság Zászlórend­jét és a Magyar Népköztár­saság babérkoszorúval éke­sített Zászlórendjét. Breuer János Költészet a „holdfény völgyéből” Honty Márta kiállítása Siófokon Munkái láttán ifjúkori nagy élményem, Kodolányi János írásművészete jut eszembe. Történelmi regé­nyeinek egy-egy fejezete, epizódja, például a Holdfény völgyében című részlet a Pogány tüzek-ből, amely ép­pen a Balaton táján játszó­dik, valamikor, a kalando­zások utáni időkben, amikor még teljes pompájú volt a népvándorlásikori hitvilág, s a „holdfény völgyében” élő sátorlakó magyar különböző fő- és kísisteneket tisztelt, a sámán pedig — bár felismer­te már a veszélyes vetély- társat a keresztény papban — elrévülten meredt a ló- áldozat zsigereire, s jövőt jó­solt. A tájon sarjadó növé­nyek szépségükkel és gyógy- erejükkel orvosolnak testi és lelki bajt, a hold és a csilla­gok minden évben és év­szakban hasznos bölcsessé­gek tudói és meg vallói. A kutatók sok titkát megfejtet­ték már e föld alá süllyedt, mitikus ködbe veszett világ­nak, világképnek, s talán még többet megsejtettek be­lőle a művészek, akiknek a fantáziája szabadabban szár­nyal (szárnyalhat), mint a tárgyi és szellemi bizonyíté­kokat kereső tudósé. Honty Márta költészete is valahol a „holdfény völgyé­ben” sarjadt; hiedelmek és mesék burkában átmentett tartalmak találtak formát vi­zuális «képzelete által, s a századokon át megóvott, a folklór eihlékezetére bízott mondandó a jelekben, jel­képekben sámánian varázs­latos pompában bontakozik ki előttünk a gobelineken és a tűzzománcokon. A .mű­vész improvizációs képessé­gé a tőmondatokat össze- és többszörösen összetettekké változtatja át, s ezáltal, meg egy, a felületek alatt mun­káló rend, gondolatritmus ál­tal, egyszerivé, megismétel- hetetlenné teljesül a kompo­zíció. Üde, népi szürrealiz­mus — a népdaloké és a népmeséké — tölt el derű­vel, s győz meg a művész természetes modernségéről, mely megidézi eredeti kul­túránk nem eléggé ismert és elismert értékeit, ugyanak­kor szomjúságot is támaszt bennünk harmat-ízű dolgok, bölcsességek, a tiszta forrás iránt. Színvilága gyermekko­runk virágzó rétjeié és a szá­zadokon átszivárványló var- rottasoké, hímzéseké, ame­ly* a nők szeme sugarától kapták' elevenségüket, izzá­sukat. ■ Honty Márta a Dél-balato­ni Kulturális Központban rendezett tárlatán (mely szeptember 4-ig tekinthető meg), leheletfinom igraák#- val is meglepte, meglepi*’ a látogatót. Szapudi András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents