Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-04 / 158. szám
1988. július 4., hétfő Somogyi Néplap 3 3200 postahivatalban intézik az ügyeket A lakossági megtakarítások és a Postabank Oruágoa tenyéaifzemle is lortraneny Hétvégi lovasünnep Július elsején megkezdte működését a Postabank és Takarékpénztár Rt. Ez az első olyan pénzintézet, mely nemcsak teljes körű vállalati, hanem lakossági szolgáltatást is végez. Kováts Zoltántól, a Magyar Posta Központjának banki és pénzforgalmi osztályvezetőjétől kérdeztük: — Milyen a kapcsolat a Magyar Posta és Postabank között? — A Magyar Posta a részvények egyharmadát jegyezte, s ezzel a legnagyobb részvényese lett a Postabanknak. Élve alapító jogunkkal, mi neveztük ki az elnök-vezérigazgatót Princz Gábort, hároméves időtartamra. Emellett természetesen minden segítséget megadunk a bank szervezéséhez. Előre finanszírozzuk a kiadásokat, a gépvásárlásokat, de a számlákat megőrizzük és az ellenértéket visszaköveteljük majd a banktól. Szigorúan üzleti kapcsolatról van szó, mint egy vállalat és egy részvénytársaság között. A Postabank központja Budapesten lesz, de a pénzügyi műveletek nagy része a postahivatalokban zajlik majd. Ha kiépül a hálózat, az ország minden nagyobb településén jelen lesz a bank. A jelenlegi alaptőke 2,2 milliárd forint és összesen 91 cég váltott részvényt. — 1987-ben kétszintűvé vált a magyar bankrendszer. Már akkor szóba került a Postabank megalapításának terve, s mégis másfél évet vártak. — A Magyar Posta a lakossági pénzbefizetések 98 százalékát bonyolítja le, a kifizetéseknél valamivel rosz- szabb a helyzet, ott a feléből részesedünk. Az Országos Takarékpénztárral állunk kapcsolatban, de ez a pénzügyi konstrukció jobbára elavult, és ami a rosszabb, hogy évek óta nem tudunk változtatni a helyzeten. Az alapítás elején szó sem volt kereskedelmi bankról, elsősorban a lakossági pénzügyietekből szerettünk volna részesedni, de ennek a feltételeit előbb ki kellett dolgozni, sok tekintetben még a mai napig tisztázatlanok a lehetőségeink és a korlátáink. — Abban teljesen biztos vagyok, hogy még mindig rengeteg pénz porosodik a szekrények mélyén. Átfogó pénzügyi szolgáltatást kell nyújtania a banknak, ha versenyben akar maradni, hiszen a kamatfeltételek adottak. Ennek a konstrukciónak a végleges kidolgozása még várat magára, a közgyűlésnek is jóvá kell hagynia. De annyi már eldőlt, hogy kombinált szolgáltatásról lenne szó, amely magában foglalná a lakossági csekkszámlát, a takarékbetétet és a befektetési lehetőségeket. Megvalósulhatna a helyközi takarékszolgálat, vagyis a Posta jelenlegi 3200 hivatala közül bármelyikben kiállított takarékbetétkönyvbe az ország akármelyik postahivatalában be lehet majd fizetni és ki is vehető a pénz. A lakossági számlához csekk is tartozna, amelyet szeretnénk elfogadtatni minél több intézménnyel, s így igencsak csökkenne a készpénzforgalom. — Ezzel megpróbálkozott az OTP is, csekély sikerrel. — Ha a boltok, kereskedelmi vállalatok, szolgáltatók többségét sikerült megnyernünk a csekk alkalmazására és megemeljük a felhasználható összeghatárt, kedveltebb lesz ez a fizetőeszköz. — Közben már folynak a kísérletek egy sokkal korszerűbb szolgáltatás kidolgozásához. Egerben a jövő év első felében bemutatják az aktív memóriakártya-rendszert. — Ehhez elsősorban a számítógépes kapcsolatot kell megteremtenünk a posta és az üzletek, benzinkutak között. Felállítunk Egerben egy pénzváltót is, amelyből a kártyatulajdonosok készpénzt vehetnek fel, amelyet a számítógép leír a számlájukról. Egy évig próbálgatják majd a memóriakártyarendszert Egerben, s csak utána dolgozzák ki a végleges formát, amelyet másutt is bevezethetnénk az országban. — A számítógépes hálózat nélkül aligha pldható meg, hogy a postacsekkről, a postabanki betétkönyvről az ország bármely pontján pénzt vehessünk fel. — Ma egyetlen banknak sincs olyan számítástechniA VÁROSI NEB ÜLÉSÉN Mi jön a bejelentés után? A közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal foglalkozott a kaposvári városi népi ellenőrzési bizottság. A kemény vita összegezésében már-már nem is szokatlan fordulat állt be: az ülés résztvevői az anyag több megállapítását elvetették, a legtöbbjének a módosítását, átdolgozását javasolták, s csak kevés megállapítás „csúszott” át a szigorúan bírálók mércéjén. Milyen megállapításokra jutottak a városi NEB tagjai? Legelőször is arra, hogy az utóbbi két esztendőben rendkívül megerősödött a nyilvánosság szerepe. A vizsgált tanácsoknál — kaposvári, mernyei, szennai —, vállalatoknál — Kahyb, városgazdálkodási vállalat, IKV —, valamint a csökölyi tsa-nél és az Igái—Gölle áfésznél is megállapítható volt, hogy az emberek ismereteik átfogóbbá váltak. Ismerik a helyi gondokat, az előidéző okokat és a gazdálkodási körülményeket. A politikai döntések kedvező fogadtatása ellenére a lakosság részéről elbizonytalanodás érezhető abban, hogy — a csökkenő pénzlehetőségek mellett — hogyan tudják a teljesítményeket ösztönözni és a szociális problémákat megoldani. Az utóbbi hónapokban emelkedett a lakossági észrevételek száma. A két községi tanács szak- igazgatási szerve az egyes munkaköri leírásokban nem szerepelteti a közérdekű bejelentések intézésével kapcsolatos feladatmeghatározást. E munkára nincs kijelölve külön dolgozó, a minősítés — belső szabályozás alapján — a szakigazgatási szerv vezetőjének kötelessége. A Mernyei Községi Közös Tanácsnál a nyilvántartásban nem szerepel az „egyéb fórumokon tett bejelentések” rovata. A Városgazdálkodási Vállalatnál és az IKV-nál a javaslatok és kérelmek nyilvántartása, az ügyek jellegük szerinti pontos szétválasztása nem felel meg a követelményeknek. A vizsgált szervek nem egységesen értelmezik és alkalmazzák a különböző bejelentésfajták fogalmát. Több esetben elmarad a javaslatok és kérelmek reális rangsorolása. A lakossági észrevételek minősítését — különösen a szolgáltatásban működő vállalatoknak — nagyobb alapossággal kell végezni — állapította meg a NEB városi testületé. kai rendszere, mint a Postának. Mindemellett megbízást adtunk egy program- csomag kidolgozására, amely összekapcsolná a területi központokat: Szeged, Pécs, Sopron, Miskolc és Debrecen mellett a fővárost kötnék össze először, de a kilencvenes évek elején már az összes hivatal bekapcsolódna az on-line rendszerbe. Ez akkor lesz igen lényeges, amikor már lakossági hitel- nyújtási bankműveleteket is végzünk. A számítástechnikai fejlesztésünkhöz világbanki hitelt szeretnénk megpályázni, anélkül aligha építhető ki európai színvonalú hálózat. — Ezek szerint még egy ideig nem rendelkeznek a teljes banki jogosítvánnyal? — 1988 végéig a lakossági betétekből, képződött forrásokat semmilyen hitelügyletben nem használhatjuk fel; óriási előny lenne ez a többi pénzintézettel szemben. A pénzügyi kormányzattal egyetértésben úgy döntöttünk, hogy az év végéig a jegybanknál vagy más pénzintézetnél értékpapír vagy betét formájában kamatoztatjuk a nálunk elhelyezett lakossági megtakarításokat. De 1989-től ez az önkorlátozás feloldódik. — Feltehetően, az említett 3200 postahivatal mindegyikében nem dolgozik bank- szakember. A postásokat képzik át vagy kifezetten bankárokat vesznek fel? — Árnnyá bankár nincs az egész országban, amennyire nekünk szükségünk lenne. Ebből mindjárt következik is, hogy a postások egy részét kiképezzük a bankműveletekre, bár ők a pénzbegyűjtéssel és a betétkönyv vezetésével eddig is szereztek tapasztalatokat. — A Postw és a Postabank — mint láttuk ,— több ágon is összefonódik, de mégis független cégek maradtak. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy előbb-utóbb azért néhány tevékenységében megszűnik a Posta monopóliuma? — Azt a szolgáltatást, amely veszteséges, nemigen venné át senki. Olyan kiterjedt hálózattal, amilyen nekünk van, rajtunk kívül senki sem rendelkezik. így nemigen tudom elképzelni, hogy a közeljövőben más hordja az újságot vagy önálló telefontársaságok üzemeljenek. Faragó László A szemle felülmúlta a várakozást A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fölkérésére a Somogy Megyei Lótenyésztési Egyesület országos tenyészszemlét szervezett a magán lótenyésztők részére. Az esemény azért nagy jelentőségű, mert Magyarország 1 óállom á nyáriak csalknem hetven százaléka magánkézben van, szétszórtan, s hiányoznak a konkrét tenyésztési irányelvek. Az elsőként megalakult somogyi egyesület után hét másik is létrejött — tenyésztési, céljaik sikerét mérték le ezen a szemlén, a MÉM szakemberei pedig végre tisztábban láthatják a magánkézben levő állomány minőségét. A háromnapos rendezvény pénteken, a tenyészkancák bírálatával kezdődött, majd a csikók minősítése következett. A bírálatokon száz. négy lóval vetitek részt a tenyésztők, jóvál többel, mint amire számítottak a rendezők. A bíráló bizottság elnöke dr. Németh Csaba a Mezőgazdasági Minősítő Intézet osztályvezetője. — A szemle felülmúlta a várakozásainkat. Három éve az első ilyen jellegű rendezvényre a -tenyésztők a legváltozatosabb küllemű és fajtájú állatokat hozták el. Azóta az állomány színvonala számottevően javult. ' — Előnyös-e, hogy egyre több ló kerül magánkézbe? — Igen, mert a magántenyésztők könnyedén tudnak alkalmazkodni a piaci igényekhez. Nagyüzemben túlságosan sokba kerül egv állomány lecserélése, és s-zú ideig tart. Mindez egykét ló esetében nem drága, és akár egy év alatt is véghezvihető. Ez most egyre időszerűbb kérdés, mert a felvevőpiac óriási, nagyon jó áron lehet értékesíteni a lovakat külföldön. Tavaly négyszer annyi sportlovat értékesítettünk, mint az előző években, s a piac még mindig nem telített. A somogyi egyesület jó modell mindenki számára, életképes folyamatot indítottak el, s ha továbbra is ilyen ütemű llesz a javulás, rövidesen ismét minőségi lovakat exportálhatunk. Szombaton a tenyésztők is elmondták a véleményüket a lótenyésztési tanácskozáson. A vitaindító előadást dr. Tóth Imre a MÉM főosztályvezető-helyettese tartotta. Elemezte az ágazat helyzetét, s azon belül is a magán-tenyésztők feladatait. Minit említette, a ló piaci áramaik növekedése ösztönzi a tenyésztőket, hogy jó pénzért értékesítsék állataikat. Az azonban elgondolkodtató, hoigy 1987-ben 11 ezer 338 lovat exportáltunk, ezzel szemben csak hétezer csikó született. Vonzó a százforintos vágóár is, így sokszor értékes állatok kerülnek vágóhídra. Csökkeh a lóáltomány ! Ezért a legfontosabb feladat: bekap- esetei a magántenyésztőket a minőségi tenyésztői munkába. Fajtánként tenyésztő ‘egyesületekre volna szükség, mert ezzel küszöbölhető ki à lóállomány szétszórtsága'. Ezután a felkért hozzászólók tartottak előadást. Visnyei Ferenc vezérigazgató-helyettes a Balaton- nagyberek! Állami Gazdaság lótenyésztését ismertette, majd Haitmann Pál a mezőhegyes! ménes főállatte- nyésztője beszélt tenyésztő- munkájukról'. Az előadások és az utána következő kötetlen beszélgetés felszínre hozta a követendő példákat, de a hibákat is, így a tanácskozás várhatóan sokat lendít az ágazat fejlődésén.A rendezvény értékét emelte, hogy a Somogy Megyei Lovasszövetség azzal egy időben rendezte megyei fogathajtó, díjlovagló és díjugrató versenyét, amely nagy sikert aratott a szerény számú, ám annál több szakértőből1 álló közönség koréban. Varga Ottó Tanácsot adnak a megyei tanácsnak Korszerűbb közigazgatást — A legjobb struktúra sem működik rossz vagy ellenérdekű apparátussal. Én abból indulók ki, hogy a megyei tanács gárdája jó, a struktúrája viszont rossz, ezért aztán korszerűsítésre van- szükség. Javaslatainkat 1989. január elsejéig adjuk át a vezetésnek — dr. Kerékgyártó István a korszerűsítés iroda vezetője mondta ezt. Az öttagú reformbizottságot egy hónapja hozták létre a megyei taná- cson, a tevékenységük felülvizsgálására és a modernizálási elképzelések megalkotására. — Mi pz, \ami egy hónap után körvonalazódott? — A megyei tanács 280 dolgozójából 81-©n valamilyen vezetői beosztásban vannak. Bonyolult, soklépcsős a munkavégzés, és hosszú az út, amire a feladat eljut attól, aki először találkozott vele, a döntést hozásig sok idő veszik el ezzel. A párhuzamos feladatok sok-sok osztályt érintenek, ezeket is okvetlen ki kéül iktatnunk. Az biztos előttünk, hogy tisztáznunk kel’l a tanács pontos feladatkörét, ehhez igazodó, új struktúrát kell kialakítanunk, majd ide kell megtalálnunk a megfelelő embereket. Az utolsó dolog már nem a mi feladatunk, a korszerűsítési iroda személyi kérdésekké! nem foglalkozik, tehát mi nem „súgjak”, hogy milyen • személyi változásokra lenne szükség. Ez már a vezetés és a testületek dolga. — A korszerűsítés ma napirenden van az intézményrendszerekben. Mi indokolta még a tanácsét ezen kívül is? — 1945 óta nem változott jelentősen a területi, tehát a megyei tanácsi igazgatási rendszer. Ugyanakkor új szellemben tevékenykedik a központi államigazgatás és a helyi tanácsok is, vagy éppen most térnek át erre. Gondoüjunk bele, az ötvenes évektől mennyit változott a gazdaság és az irányítása, és mennyire maradt változatlan a tanács- irányítás. A mezőgazdasági osztálynak — egy példával — még mindig 321 féle tevékenységet kell elvégeznie, ebben a feladattengerben szinte értelemszerűen elveszik a legfontosabb: munkálkodás azért, hogy mindig helyzetbe tudják hozni, összehangolni a somogyi mezőgazdaságot. — A tanács legfontosabb feladata a területén élő lakosok szükségleteinek mind korszerűbb kiszolgálása, szolgálata. A tanács tehát nem egy basáskodó szervezet, nem időt rabló bürokrá- ciaagység — ahogy az ügyintézés döntő részében nem is volt az — hanem az igazgatás és a közszolgáLat letéteményese. Célunk az, hogy az ügyintézői és a döntési feladatok jó egyesítésével a legtöbb esetben akár egy személy is gyorsan szakszerűen intézhesse valakinek a gondját. Az irányításban pedig a vezetői szintek csökkentése a program lényege. — Most mit végeznek konkrétan? — Felméréseket. Kérdőíveket töltetünk ki, beszélgetünk, elemzünk, irattár- vizsgálatot végzünk, ügyfél- forgatlmat mérünk. Az egy hónap alatt begyűjtöttük a más megyei tapasztalatokat is. Már amit lehetett, mert a korszerűsítési iroda a megyék közül nálunk valósult meg először. Emellett, hogy más szempontú rálátásunk is legyen, a hely! tanácsokkal is hamarosan felvesszük a kapcsolatot, kikérjük a véleményüket. Mindezekre tá- maszkélva készítjük él a korszerűsítési programcsomagot. ' — Aki reformokat készít elő nem mindig népszerű ember. Miért vállalkozott erre a nem hálás szerepkörre? — Amikor a megyei tanácselnök felkért erre a munkára, beszélt az apparátusról is, és arról, hogy jó a gárda, de korszerűtlen szervezet. Minthogy kaposvári vagyok, szívesen engedtem a csábításnak, szerettem volna visszatérni. J ogászként, politológuskén t, és a közigazgatást is megjárt hivatalokként érdékelt a feladat. Szerencsére eddig csak ségítséget kaptam s nem támadást. Miután személyi kérdésekben nem nekem kell döntenem, remélem nincs is okom félni a támadástól.
