Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-30 / 181. szám
IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS iypijyuiiiiii'iiiiiifipp m v*¥p « m - 8 «>• ÜP1P 8$ g wv. ggP$|^P$ ■',•%. , jgg <■ $pp$P § gp PIp « ™ l§j§i 'A' 51 Pü H p ' if ü! | !||1$P ív' | g| -, 8____________________________________________________________Somogyi Néplap _________________________ 1988. július 30., szombat L EGENYANYA Készül Garas Dezső első filmje Spray, night club meg a bruttósítás „Idegenből szakadt" kifejezések a magyar nyelvben Még az oroszlánok is csak bámulnak. A Parlament lépcsőin szokatlan a látvány. Ül Pogány Judit rekkenő hőségben a parasztasszonyok fekete öltözékében, és eteti a szelíd kis csacsit mokkacukorral. A csacsai nyelve a ruháját s a fülét éri. Ő tűri. A barátság kettejük között már régóta tart. Bámészkodók jönnek-mennek, de mindnek meg kell állnia, hiszen filmforgatás van. Helybiztosítók tartják távol a bámészkodók seregét, a külföldieket és a honi, szombat délelőtt sétálókat. Változik a helyszín. Budafok. A tanácsháza kedélyes építészeti megoldású épülete. Eléje népes delegáció érkezik. Vidékről. Ezt a demi - zson, a zakók-nadrágok szabása, s a kalapok is jelzik. A kis csoport az út túlsó oldaláról elindul egyszer, kétszer, háromszor, négyszer, s ugyanannyiszor: „zárást kérek, felvétel, felvétel indít, indítok, tessék ...” — hangzik a hangszóróból. S ismétA falu plébánosa is konstatálja ‘ az áldott állapotot. (Eperjes Károly és Horváth József) Tegnap Petrov felhívott telefonon. — Te tudtad? — kérdezte. — Mi a ‘csudát? — Megnyitották a nagy- közönség előtt Nikodimov elvtársat. Gyere azonnal ... A szóban forgó :Nikodimov jelentős személyiség. Első ízben fették j.ehetővé |a nagy- közönség számára a látogatását. Ezt nem szabad elszalasztani. Tüstént felkerekedtem. Hosszú sor volt előttem. Nikodimov csak 14—16 óra között van nyitva. Addig, amíg sziesztázik. A fennmaradó időben fontos munkát végez. Azaz: tanácskozásokon, operatív értekezleteken és gyűléseken vesz részt. Beléptünk Nikodimovba. A tárlatvezető rögvest letáborozott a bejáratnál, és felhívta a figyelmünket Nikodimov fogazatára. Az elülső fogak :harapásra, a hátsók rágásra szolgálnak, és mindent péppé tud zúzni. — Milyen kár — mondta a tárlatvezető —, hogy Nikodimov jelenleg pihen. Jó lödnek mindig a mozdulatok, az arcjátékok, a szövegék. A színészek arcán nem látszik a fáradtság. Friss a stáb is. A rendező időnként kiugrik a csoportból, leveti kellék- miicisapkáját, leteszi demi- zsonját, és a felvevőgép mögé lép. Az elképzeléseit beszéli meg az operatőrrel, Kardos Sándorral, vagy a világosítóval, a hangmérnökkel. A hangulat jó. Senki sem idegesébb, indulatosabb a szükségesnél, s észrevehetők a türelem gesztusai is. Pallagi Anikó, az első asz- szisztens nagyon jól irányít, minden pillanatban ura a helyzetnek. Amióta színpadra lépett, közismert, hogy Garas Dezső zseniális színész. Azon kevesek közé tartozik, akiket nem lehetett rossz szerepben látni, bizonyos, hogy ez nem csupán a szerzők érdeme. Garas az utóbbi időben rendezéssel próbálkozik. S még ebben is rendíthetetlen. Most filmet rendez. Schwajda György pár évvel ezelőtt a Ha-Re sorozatban megjelentette Legényanya című írásművét viszi filmre. A történet nem különösebben igényes és szellemes, de kellemesnek határozottan kellevolna akkor meglátogatni, amikor éppen tanácskozik. Megláthatnák, miként mar bele {az ellenfeleibe, ]és hogyan zúzza őket össze ... Lejjebb ereszkedünk. Emésztőtraktusában tonnaszámra sodródott a papír: utasítások, kivonatok, jelentések ,és hasonló iratok. — Ezzel táplálkozik Nikodimov elvtárs — magyarázta a tárlatvezető. — Naponta háromszor — tavaszi fáradtság esetén négyszer. Legjobban /azonban Nikodimov szíve ragadott meg bennünket. Hatalmas volt és áttetsző. Valamennyi látogató célbavehette valamivel, ami éppen a keze ügyében volt. Én személy szerint a töltőtollamat mártottam bele. El is tört. — Nikodimov szíve sebez- hetetlen, semmi sem fog rajta! — magyarázta a tárlatvezető. — ,lWár sokan próbálkoztak maguk előtt, de hiába ... — Miből van? — kérdeztem. mes. Könnyed annyira, hogy az ember ne sajnálja az elolvasására szánt időt. — Valószínűleg olyan különleges ötvözetből, melyet az űrhajók külső védő burkolatként használnak! — suttogta Petrov. — Ugyan kérem! — szólt közbe a tárlatvezető. — Nikodimov szívét harmincnyolcféle normatív ügyirat alkotja... Véget ért a tárlatvezetés. Tapasztalatokkal gazdagodva léptünk ki az utcára. — Azt beszélik — mondta Petrov —, hogy a napokban megnyitják Parusevet is. — Miféle Parusevet? — kérdeztem. — Talán csak nem Nikodimov főnökét? — De igen! Elhúztam a számat, és finnyásan legyintettem. Keményen elhatároztam ugyanis, nem vesztegetem ,az időmet, és azon igyekszem, hogy mindenben pontosan olyan legyek, mint Nikodimov elvtárs — hátha egyszer engem is megnyitnak a nagy- közönség számára ... Garas Dezső és Pogány Judit Ezt a művet használta alapul Garas Dezső a forgató- könyv megírásakor. Van egy falu, ahol mindenki Béla, ahol a lakók és választott képviselőik olyanok, amilyenek, és ahol egyszercsak egy legény terhes lesz. Az eredeti regényhez képest a forgatókönyv olvasata már sokkal gazdagabb, s ehhez csak hozzáadhat a képi megjelenítés. A film burleszk. Nem is lehetne más. Burleszk, mely a legnehezebb műfajok egyike. Csak ákkor művészi, ha megtalálja azt a kényes egyensúlyt azon a bizonyos „késhegyen”. A forgatókönyv remekül sikerült. A szín.szválasztás biztató. A címszereplő, a kortársak megjelenítésében kiváló Eperjes Károly. Anyja Pogány Judit, s apja Garas Dezső ebben a filmben. A falu elöljáróit Kállai Ferenc, és a filmekben ritkán mutatkozó Kibédi Ervin játssza. A körzeti orvos szerepében Andorrai Pétert látjuk, a kísértő, sőt a szó leghétköznapibb értelmében is megejtő démon pedig a Vígszínház jelenlegi első számú ifjú üdvöskéje, Eszenyi Enikő. Szerepet kap még a filmben Szirtes Ádám és Horváth József, az előbbi egy idős parasztot, az utóbbi a falu plébánosát alakítja. A történet mulatságos, a színészek jók, s mindez a neveltetés meglehetősen ritka, ámde annál igényeltebb szándékával. A felvételek hamarosan befejeződnek, s nemsokára kezdődik a vágás, az utószinkron, egyszóval a végső munkák a bemutató előtt. Nyelvünk szókészlete idegen szóelemekkel, szavakkal is gazdagodik állandóan. Az átvétel azzal függ össze, hogy egy-egy nép a történelme során más népekkel teremt társadalmi, gazdasági, kulturális kapcsolatokat, és ez az érintkezés a nyelvben is maradandó nyomokat hagy. A kapcsolatteremtés, az érintkezés idején új tárgyakkal, fogalmakkal, jelenségekkel ismerkedik meg, s ezek nyelvi vetületeként számos új megnevezés, új szó kerül be a szókészletbe. A magyar nyelv története is bizonyítja, hogy népünk nagy korszak- váltásai, a társadalmi, politikai átalakulások szókincsünk fejlődésében, gyarapodásában is tükröződnek. Az államalapítás, a kereszténység felvétele korszakában a Kárpát-medencében megtelepedett, a földművelésre, a belterjes állattenyésztésre áttérő őseink nyelve elsősorban latin és szláv szavakkal gazdagodott. A latinból származó kápolna, iskola, legenda szavak mellett a szláv mezsgye, rozsda, borostyán, gomba, szombat, szomszéd szavak a honfoglalást követő időszakban kerültek be nyelvünk szókészletébe. A felszabadulás utáni magyar—szovjet kapcsolatok nemcsak politikai, gazdasági, kulturális együttműködést eredményeztek, de a bolsevik, a kolhoz, a kombájn, a szputnyik, a kulák, a peresztrojka és még számos orosz kifejezés ezek hatására gyökerezett meg nyelvünkben. Századunkban a modern technika fejlődése során egész sereg olyan fogalom keletkezett, amely közvetlenül születése után más nyelvekben is megjelent. így az egyes nyelvek szókészlete igen jelentős mértékben gazdagodott e gyorsan terjedő jövevényszókkal. Hasonló hatást keltett a művelődés különböző ágainak az átalakulása, a tudomány, a sport nemzetközivé válása. Görög és latin eredetű szavak mellett elsősorban németből, franciából, angolból, olaszból és az orosz nyelvből indultak el vándorújukra a nemzetközivé lett kifejezér sek. Nyelvünkben is sok tízezerre rúg azoknak a modern nemzetközi szavaknak a száma, amelyek már nemcsak a szakmai terminológiában használatosak, hanem a köznyelvben is. Az atom, az energia, a baktérium, a garázs, a kabaré, a futball, a bojkott, a karikatúra, a boleró szavaktól már nem idegenkedünk, megszoktuk, használjuk őket, beletartoznak a nemzetközi műveltséget tükröző szókészletünkbe. Az idén leggyakrabban használt kifejezésről, a bruttósításról már ne is beszéljünk, hiszen az évszázad „legdrágább’ kifejezése az adóhivatal jóvoltából — úgy hat — végleges otthonra talált nálunk. Nyelvünk sajátossága az is, hogy nem mindig akarja befogadni az idegen kifejezést. Ennek számos oka van. Az új jövevényszó — például — nem illik a magyar hangrendbe, nehézkes az írásmódja, a kiejtés nem hasonlít a leírt alakra, mássalhangzó-torlódás nehezíti az átvételt. Szókincsgyarapítá- sunk ma is sok furcsasággal jár, elsősorban angol szavak, kifejezések jóvoltából. Nyelvészek véleménye szerint az angol szavak megtelepedését az is hátráltatja, hogy a két nyelv hangállományában jelentős különbségek vannak. Kétségtelen, hogy a görög, a latin, a német, a francia, az orosz nyelv jövevényei hamarabb magyarosodnak, az angol szavaktól jobban idegenkedünk. Angol szavak tucatjai lepték el nyelvünket, elsősorban a kereskedelem, a számítástechnika, az elektronika szakkifejezései. Spary, design, chip, team, night club, musicbox, leasing — hogy csak néhányat említsünk a leggyakrabban használt szavak közül. Főleg a magánkereskedők cégtábláin hemzsegnek. Az üzletek, boltok, árudák helyét shopok, centerek, second ham bou- tique-ok foglalták el. A külföldi elnevezések magyarítására pályázatot írtak ki, s a beérkezett nyelvi ötletek alapján a solariumból fényfürdő, a drinkbárból kor- tyintó és hörpentő lett, a snackbódéból gyorsharapó, illetve hamm-bár. A magyarosító, nyelvvédő szándék ellenére, sajnos, még mindig sok az idegen felirattal hivalkodó üzlet. Nyelvrontó jelenség az is, hogy a most alakuló kisvállalkozások, kisszövetkezetek, magáncégek nem magyar, hanem — esetenként nyelvileg is hibás — összetákolt idegen nevekkel ékesítik fel magukat, s az ember csak kapkodja a fejét a Kulturin- vest, az Innova, a Fair Play Börze, az Intercoop, a Mer, a Dataplan cégnevek hallatán. Ennek az idegenszó-ára- datnak a láttán fölmerül a kérdés: sikerül-e magyar szófordulattal helyettesíteni egy-egy „külföldről hazánkba szakadt” kifejezést, avagy az idegen szó honosodik meg nyelvünkben? Mindkét módozatra van példa. Például a spray (magyarosan írva: szpré) már beépült nyelvünkbe, a helyette ajánlott magyar szó, a permet nem tudta kiszorítani angol társát. Hasonló a helyzet a design helyett javasolt formatervezés szóval, sőt a leasing angol szó is — jelentése: tartós kölcsönzés, bérlet — jól tartja magát, hiszen már megszületett a lízingelés, a lízingszerződés, a lízingbe vétel fogalma. Viszont a hobbibolt, a hobbikért, a csúcstechnológia, a hifi-torony használata egyre jobban terjed, s ezeket a szavakat már nem érezzük idegennek Elmondhatjuk: nyelvünkben jelentős számban találhatók idegen szavaik, kifejezésék, új fogalmak hordozói. Ezek a jövevény szók a világban végbemenő változásokat, a kultúra, a politika, a technika, a kereskedelem, egyszóval az élet különböző területeinek a fejlődését tükrözik. Arra kell törekedni tehát, hogy ezek a mindennapi szóhasználatunkba beépülő idegen szóelemek, szavak a nyelvi sivárság, bizonytalanság helyett a magyar nyelv sokszínűségét szolgálják és kifejezéseinek tárházát gazdagítsák. Kiss György Mihály Bolgárból fordította : Adamecz Kálmán FODOR ANDRÁS MINDVÉGIG Ha már csak ilyen szabadságot jussolhatok magamnak, mint a rab, számolók minden percet, órát, — ha már a boldogság se több, miint megoldott feladat, azért még el ne hagyjatok, még bízzatok a mozdulatban, melyből a szép-önkéntelen, az egymásért viselt hiány gyűrött sziromként fénybe pattan. Fogyatkozik a szó, tudom, részenként veszni, buikni kell, de amíg lélegzik a bőr, testem a tested halfény-illatát nem tévesztheti el. S ha többé nem |kel föl a nap, karom a vaksötétbe ejtem, szerelmünk élő parazsát szorítom össze iákkor is halandó tenyeremben. RUMEN BALABANOV Tárlatvezetés
