Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-30 / 181. szám

IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS iypijyuiiiiii'iiiiiifipp m v*¥p « m - 8 «>• ÜP1P 8$ g wv. ggP$|^P$ ■',•%. , jgg <■ $pp$P § gp PIp « ™ l§j§i 'A' 51 Pü H p ' if ü! | !||1$P ív' | g| -, 8____________________________________________________________Somogyi Néplap _________________________ 1988. július 30., szombat L EGENYANYA Készül Garas Dezső első filmje Spray, night club meg a bruttósítás „Idegenből szakadt" kifejezések a magyar nyelvben Még az oroszlánok is csak bámulnak. A Parlament lép­csőin szokatlan a látvány. Ül Pogány Judit rekkenő hő­ségben a parasztasszonyok fekete öltözékében, és eteti a szelíd kis csacsit mokka­cukorral. A csacsai nyelve a ruháját s a fülét éri. Ő tűri. A barátság kettejük között már régóta tart. Bámészko­dók jönnek-mennek, de mindnek meg kell állnia, hi­szen filmforgatás van. Hely­biztosítók tartják távol a bá­mészkodók seregét, a külföl­dieket és a honi, szombat délelőtt sétálókat. Változik a helyszín. Buda­fok. A tanácsháza kedélyes építészeti megoldású épülete. Eléje népes delegáció érke­zik. Vidékről. Ezt a demi - zson, a zakók-nadrágok sza­bása, s a kalapok is jelzik. A kis csoport az út túlsó ol­daláról elindul egyszer, két­szer, háromszor, négyszer, s ugyanannyiszor: „zárást ké­rek, felvétel, felvétel indít, indítok, tessék ...” — hang­zik a hangszóróból. S ismét­A falu plébánosa is konsta­tálja ‘ az áldott állapotot. (Eperjes Károly és Horváth József) Tegnap Petrov felhívott telefonon. — Te tudtad? — kérdezte. — Mi a ‘csudát? — Megnyitották a nagy- közönség előtt Nikodimov elvtársat. Gyere azonnal ... A szóban forgó :Nikodimov jelentős személyiség. Első íz­ben fették j.ehetővé |a nagy- közönség számára a látoga­tását. Ezt nem szabad elsza­lasztani. Tüstént felkereked­tem. Hosszú sor volt előttem. Nikodimov csak 14—16 óra között van nyitva. Addig, amíg sziesztázik. A fennma­radó időben fontos munkát végez. Azaz: tanácskozáso­kon, operatív értekezleteken és gyűléseken vesz részt. Beléptünk Nikodimovba. A tárlatvezető rögvest le­táborozott a bejáratnál, és felhívta a figyelmünket Ni­kodimov fogazatára. Az elül­ső fogak :harapásra, a hát­sók rágásra szolgálnak, és mindent péppé tud zúzni. — Milyen kár — mondta a tárlatvezető —, hogy Ni­kodimov jelenleg pihen. Jó lödnek mindig a mozdulatok, az arcjátékok, a szövegék. A színészek arcán nem látszik a fáradtság. Friss a stáb is. A rendező időnként kiugrik a csoportból, leveti kellék- miicisapkáját, leteszi demi- zsonját, és a felvevőgép mö­gé lép. Az elképzeléseit be­széli meg az operatőrrel, Kardos Sándorral, vagy a világosítóval, a hangmér­nökkel. A hangulat jó. Senki sem idegesébb, indulatosabb a szükségesnél, s észrevehe­tők a türelem gesztusai is. Pallagi Anikó, az első asz- szisztens nagyon jól irányít, minden pillanatban ura a helyzetnek. Amióta színpadra lépett, közismert, hogy Garas Dezső zseniális színész. Azon ke­vesek közé tartozik, akiket nem lehetett rossz szerepben látni, bizonyos, hogy ez nem csupán a szerzők érdeme. Garas az utóbbi időben ren­dezéssel próbálkozik. S még ebben is rendíthetetlen. Most filmet rendez. Schwajda György pár évvel ezelőtt a Ha-Re sorozatban megjelen­tette Legényanya című írás­művét viszi filmre. A törté­net nem különösebben igé­nyes és szellemes, de kelle­mesnek határozottan kelle­volna akkor meglátogatni, amikor éppen tanácskozik. Megláthatnák, miként mar bele {az ellenfeleibe, ]és ho­gyan zúzza őket össze ... Lejjebb ereszkedünk. Emésztőtraktusában ton­naszámra sodródott a papír: utasítások, kivonatok, jelen­tések ,és hasonló iratok. — Ezzel táplálkozik Niko­dimov elvtárs — magyarázta a tárlatvezető. — Naponta háromszor — tavaszi fáradt­ság esetén négyszer. Legjobban /azonban Niko­dimov szíve ragadott meg bennünket. Hatalmas volt és áttetsző. Valamennyi látoga­tó célbavehette valamivel, ami éppen a keze ügyében volt. Én személy szerint a töltőtollamat mártottam be­le. El is tört. — Nikodimov szíve sebez- hetetlen, semmi sem fog raj­ta! — magyarázta a tárlat­vezető. — ,lWár sokan próbál­koztak maguk előtt, de hiá­ba ... — Miből van? — kérdez­tem. mes. Könnyed annyira, hogy az ember ne sajnálja az el­olvasására szánt időt. — Valószínűleg olyan kü­lönleges ötvözetből, melyet az űrhajók külső védő bur­kolatként használnak! — sut­togta Petrov. — Ugyan kérem! — szólt közbe a tárlatvezető. — Ni­kodimov szívét harminc­nyolcféle normatív ügyirat alkotja... Véget ért a tárlatvezetés. Tapasztalatokkal gazda­godva léptünk ki az utcára. — Azt beszélik — mondta Petrov —, hogy a napokban megnyitják Parusevet is. — Miféle Parusevet? — kérdeztem. — Talán csak nem Nikodimov főnökét? — De igen! Elhúztam a számat, és finnyásan legyintettem. Ke­ményen elhatároztam ugyan­is, nem vesztegetem ,az idő­met, és azon igyekszem, hogy mindenben pontosan olyan legyek, mint Nikodi­mov elvtárs — hátha egyszer engem is megnyitnak a nagy- közönség számára ... Garas Dezső és Pogány Ju­dit Ezt a művet használta ala­pul Garas Dezső a forgató- könyv megírásakor. Van egy falu, ahol mindenki Béla, ahol a lakók és választott képviselőik olyanok, amilye­nek, és ahol egyszercsak egy legény terhes lesz. Az ere­deti regényhez képest a for­gatókönyv olvasata már sok­kal gazdagabb, s ehhez csak hozzáadhat a képi megjele­nítés. A film burleszk. Nem is lehetne más. Burleszk, mely a legnehezebb műfajok egyi­ke. Csak ákkor művészi, ha megtalálja azt a kényes egyensúlyt azon a bizonyos „késhegyen”. A forgatókönyv remekül sikerült. A szín.szválasztás biztató. A címszereplő, a kortársak megjelenítésében kiváló Eperjes Károly. Any­ja Pogány Judit, s apja Ga­ras Dezső ebben a filmben. A falu elöljáróit Kállai Fe­renc, és a filmekben ritkán mutatkozó Kibédi Ervin játssza. A körzeti orvos sze­repében Andorrai Pétert lát­juk, a kísértő, sőt a szó leg­hétköznapibb értelmében is megejtő démon pedig a Víg­színház jelenlegi első számú ifjú üdvöskéje, Eszenyi Eni­kő. Szerepet kap még a filmben Szirtes Ádám és Horváth József, az előbbi egy idős parasztot, az utóbbi a falu plébánosát alakítja. A történet mulatságos, a színészek jók, s mindez a ne­veltetés meglehetősen ritka, ámde annál igényeltebb szándékával. A felvételek hamarosan befejeződnek, s nemsokára kezdődik a vá­gás, az utószinkron, egyszó­val a végső munkák a be­mutató előtt. Nyelvünk szókészlete ide­gen szóelemekkel, szavakkal is gazdagodik állandóan. Az átvétel azzal függ össze, hogy egy-egy nép a történelme so­rán más népekkel teremt tár­sadalmi, gazdasági, kulturá­lis kapcsolatokat, és ez az érintkezés a nyelvben is ma­radandó nyomokat hagy. A kapcsolatteremtés, az érint­kezés idején új tárgyakkal, fogalmakkal, jelenségekkel ismerkedik meg, s ezek nyel­vi vetületeként számos új megnevezés, új szó kerül be a szókészletbe. A magyar nyelv története is bizonyítja, hogy népünk nagy korszak- váltásai, a társadalmi, politi­kai átalakulások szókincsünk fejlődésében, gyarapodásá­ban is tükröződnek. Az államalapítás, a keresz­ténység felvétele korszaká­ban a Kárpát-medencében megtelepedett, a földműve­lésre, a belterjes állatte­nyésztésre áttérő őseink nyel­ve elsősorban latin és szláv szavakkal gazdagodott. A la­tinból származó kápolna, is­kola, legenda szavak mellett a szláv mezsgye, rozsda, bo­rostyán, gomba, szombat, szomszéd szavak a honfogla­lást követő időszakban kerül­tek be nyelvünk szókészleté­be. A felszabadulás utáni magyar—szovjet kapcsolatok nemcsak politikai, gazdasági, kulturális együttműködést eredményeztek, de a bolse­vik, a kolhoz, a kombájn, a szputnyik, a kulák, a pe­resztrojka és még számos orosz kifejezés ezek hatására gyökerezett meg nyelvünk­ben. Századunkban a modern technika fejlődése során egész sereg olyan fogalom keletkezett, amely közvetle­nül születése után más nyel­vekben is megjelent. így az egyes nyelvek szókészlete igen jelentős mértékben gaz­dagodott e gyorsan terjedő jövevényszókkal. Hasonló hatást keltett a művelődés különböző ágainak az átala­kulása, a tudomány, a sport nemzetközivé válása. Görög és latin eredetű szavak mel­lett elsősorban németből, franciából, angolból, olasz­ból és az orosz nyelvből in­dultak el vándorújukra a nemzetközivé lett kifejezér sek. Nyelvünkben is sok tíz­ezerre rúg azoknak a mo­dern nemzetközi szavaknak a száma, amelyek már nem­csak a szakmai terminológiá­ban használatosak, hanem a köznyelvben is. Az atom, az energia, a baktérium, a ga­rázs, a kabaré, a futball, a bojkott, a karikatúra, a bo­leró szavaktól már nem ide­genkedünk, megszoktuk, használjuk őket, beletartoz­nak a nemzetközi műveltsé­get tükröző szókészletünkbe. Az idén leggyakrabban hasz­nált kifejezésről, a bruttósí­tásról már ne is beszéljünk, hiszen az évszázad „legdrá­gább’ kifejezése az adóhiva­tal jóvoltából — úgy hat — végleges otthonra talált ná­lunk. Nyelvünk sajátossága az is, hogy nem mindig akarja be­fogadni az idegen kifejezést. Ennek számos oka van. Az új jövevényszó — például — nem illik a magyar hang­rendbe, nehézkes az írás­módja, a kiejtés nem hason­lít a leírt alakra, mással­hangzó-torlódás nehezíti az átvételt. Szókincsgyarapítá- sunk ma is sok furcsasággal jár, elsősorban angol szavak, kifejezések jóvoltából. Nyelvészek véleménye sze­rint az angol szavak megte­lepedését az is hátráltatja, hogy a két nyelv hangállo­mányában jelentős különb­ségek vannak. Kétségtelen, hogy a görög, a latin, a né­met, a francia, az orosz nyelv jövevényei hamarabb ma­gyarosodnak, az angol sza­vaktól jobban idegenkedünk. Angol szavak tucatjai lep­ték el nyelvünket, elsősor­ban a kereskedelem, a szá­mítástechnika, az elektroni­ka szakkifejezései. Spary, design, chip, team, night club, musicbox, leasing — hogy csak néhányat említ­sünk a leggyakrabban hasz­nált szavak közül. Főleg a magánkereskedők cégtábláin hemzsegnek. Az üzletek, bol­tok, árudák helyét shopok, centerek, second ham bou- tique-ok foglalták el. A kül­földi elnevezések magyarítá­sára pályázatot írtak ki, s a beérkezett nyelvi ötletek alapján a solariumból fény­fürdő, a drinkbárból kor- tyintó és hörpentő lett, a snackbódéból gyorsharapó, illetve hamm-bár. A magya­rosító, nyelvvédő szándék el­lenére, sajnos, még mindig sok az idegen felirattal hi­valkodó üzlet. Nyelvrontó jelenség az is, hogy a most alakuló kisvál­lalkozások, kisszövetkezetek, magáncégek nem magyar, hanem — esetenként nyelvi­leg is hibás — összetákolt idegen nevekkel ékesítik fel magukat, s az ember csak kapkodja a fejét a Kulturin- vest, az Innova, a Fair Play Börze, az Intercoop, a Mer, a Dataplan cégnevek halla­tán. Ennek az idegenszó-ára- datnak a láttán fölmerül a kérdés: sikerül-e magyar szófordulattal helyettesíteni egy-egy „külföldről hazánkba szakadt” kifejezést, avagy az idegen szó honosodik meg nyelvünkben? Mindkét mó­dozatra van példa. Például a spray (magyaro­san írva: szpré) már beépült nyelvünkbe, a helyette aján­lott magyar szó, a permet nem tudta kiszorítani angol társát. Hasonló a helyzet a design helyett javasolt for­matervezés szóval, sőt a leasing angol szó is — jelen­tése: tartós kölcsönzés, bér­let — jól tartja magát, hi­szen már megszületett a lí­zingelés, a lízingszerződés, a lízingbe vétel fogalma. Vi­szont a hobbibolt, a hobbi­kért, a csúcstechnológia, a hifi-torony használata egyre jobban terjed, s ezeket a sza­vakat már nem érezzük ide­gennek Elmondhatjuk: nyelvünk­ben jelentős számban talál­hatók idegen szavaik, kifeje­zésék, új fogalmak hordozói. Ezek a jövevény szók a vi­lágban végbemenő változá­sokat, a kultúra, a politika, a technika, a kereskedelem, egyszóval az élet különböző területeinek a fejlődését tük­rözik. Arra kell törekedni te­hát, hogy ezek a mindenna­pi szóhasználatunkba beépü­lő idegen szóelemek, szavak a nyelvi sivárság, bizonyta­lanság helyett a magyar nyelv sokszínűségét szolgál­ják és kifejezéseinek tárhá­zát gazdagítsák. Kiss György Mihály Bolgárból fordította : Adamecz Kálmán FODOR ANDRÁS MINDVÉGIG Ha már csak ilyen szabadságot jussolhatok magamnak, mint a rab, számolók minden percet, órát, — ha már a boldogság se több, miint megoldott feladat, azért még el ne hagyjatok, még bízzatok a mozdulatban, melyből a szép-önkéntelen, az egymásért viselt hiány gyűrött sziromként fénybe pattan. Fogyatkozik a szó, tudom, részenként veszni, buikni kell, de amíg lélegzik a bőr, testem a tested halfény-illatát nem tévesztheti el. S ha többé nem |kel föl a nap, karom a vaksötétbe ejtem, szerelmünk élő parazsát szorítom össze iákkor is halandó tenyeremben. RUMEN BALABANOV Tárlatvezetés

Next

/
Thumbnails
Contents