Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-30 / 181. szám
4 Somogyi Néplap 1988. júliuf 30., szombat Balatoni nyár Gyertyás László fotói Tízméteres sor áll a kaposvári strand bejárata előtt. Néhány perc van még a nyitásig, a hőségtől kábult emberek egyre türelmetlenebbül várják, hogy vízközeibe jussanak. A pénztár előtti tumultus csak reggeli órákban jellemző, bármennyire is különös, nem nagyon népszerű a megye- székhely egyetlen strandja. Frank József üzemvezetőtől megtudtuk: naponta ezer- ezerötszáz vendég vált jegyet. A hét végén valamivel többen jönnek a strandra fürdeni, de kánikula ide, kánikula oda, eddig még kétezer belépőnél többet nem tudtak eladni. Tavaly és azelőtt is azon mérgelődtünk, hogy csak nagy ritkán töltötték tele az ötvenméteres medencét, hiszen a városnak rengeteg vízre van szüksége és — kivált a nagy hőségben — lehetetlen majdnem háromezer köbméter tiszta ivóvizet egyetlen medencébe kiengedni. A DRV megyei igazgatósága úgy döntött, hogy amíg nincs veszélyben a város vízellátása, addig a versenyzésre is alkalmas medencét is feltöltik vízzel. Ezzel Kaposvár úszósportját is segíVízközeiben tik, hiszen a fedett uszoda most zárva van, s mindaddig zárva is marad, míg az álmennyezet függesztékeit meg nem erősítik. Előírás szerint — bármilyen nagy a meleg és a forgalom — a nagy medence vizét kéthetenként kellene cserélni. A kaposvári strandon ezzel szemben ötnaponként engedik le a vizet, kitakarítják az ötvenméteres medencét, s a hét végén, amikor az ipari üzemek túlnyomó része áll, újra teletöltik. A kisebb medencéket gyakrabban kell tisztítani, a gy érmék pancsolókat és a tanmedencét naponta friss vízzel töltik meg. Az igazi megoldás persze a vízforgató lenne, de arra pénz híján még egy-két évet várni kell. A strandön körsétánkon az üzemvezető örömmel mondta, hogy az idén a büfék, zöldségesek pontosabban betartják a nyitva tartási időt, mint tavaly, s az áru is frissebb, a vendégeknek nem kell az egész napi elemózsiát otthonról hozniuk. Az egyik 33 méteres medence vakító fehér. Ebbe a medencébe ezer köbméter víz fér, így két-három naponta kell cserélni. A takarítás után minden alkalommal kimeszelik a medence oldalfalát, hogy ne fordulhasson elő fertőzés. Az üzemvezető elmondta, hogy csak kora reggel tudják meszelni a medencét, mert később a nap már olyan élésén tűz, hogy képtelenség a fehér festékkel dolgozni. A strandot, a hűsítő vizet láthatóan az úszónapközisek élvezik a legjobban. A gyerekek ki-be ugrálnak, arra sem marad idejük, hogy megszáradjanak egy-két percre. A bátrabbak, a napot, a hőséget jól bírók focizhatnak is a bitumenes pályán. Még tavaly elkészült a teniszpálya, de nemigen használja senki, taián az óránkénti száz for'nt használati díj riasztja vissza az embereket. A//vadragasxtók/> megmaradtak Plakátsorsok A plakátok, a cégreklámok és a tűzfalakon elhelyezett hirdetések elcsúfíthatják, de színessé is tehetik az utca képét. Közterületre csak olyan plakátok kerülhetnek, amelyeket zsűri hagyott jóvá. A cégreklámokat is csák akkor szabad elhelyezni, a tűzfalakra feliratokat és rajzokat festeni, ha azokat a közterületi zsűri felülvizsgálta. Varga Sándor- né, a Magyar Hirdető megyei kirendeltségének vezetője a közterületi zsűri elnöke. Elmondta, hogy ebben a bizottságban a városi tanács képviselőin kívül részt vesz a városi főépítész, újságíró, festőművész, kirakat- rendező, grafikus, és a városszépítő egyesület is véleményt formál a bírálatokon. Plakátokból általában tíz százalékkal többet készíttetnek a vállalatok, mint amennyire szükség van — azért, hogy legyen miből pótolni a megrongáltakat, le-‘ szaggatottakat. A vandálok a hirdetőoszlopokon, falakon sem tudják elviselni a szépet. Azt mondják, a balatoni strandökon és a kempingékben sem a hőség és a vihar rongálja a szép képeket, hanem a strandolok, nyaralók csúfítják el, tépkedik össze. Sok kárt okoznak a „vadragasztók” : Kaposváron a Vörös Csillag mozinál, az Irányi Dániel utcában és a vásárcsarnoknál olyan hirdetőtáblákat helyeztek el, amelyekre bárki díjtalanul fölragasathatja közölnivalóját. Ezeken mindig van hely. A csúf kis cédulák mégis össze-vissza lógnak kandelábereken, falakon. Az egyetlen kaposvári plakátragasztó csaknem tízezer helyre tudja a kereskedelmi vállalatok és kulturális intézmények plakátjait kitenni: ennyi fér el a városban és a hozzá tartozó városrészekben. A Mahir évek óta nem emelte árait, de a huszonöt százalékos forgalmi adó miatt ma sokkal kevesebb plakátot rendeltek a vállalatok. Lassan már az állandó cserékhez sem lesz elegendő. A megrendelés fele megyei cégeké, a többi a szomszéd megyékből és budapesti vállalatoktól származik. Folyamatosan ragasztják ki a kaposvári színház, a mozik, a városi sportcsarnok és az ŐRI plakátjait. Nemsokára új kozmetikai szereket reklámozó képek jelennek meg a megye városaiban. Csak remélni lehet, hogy legalább addig kitartanak, amíg a következő plakátok elkészülnek. B. D. Fogdqbqrqtságból betöréssorozat Három megye italboltjait fosztogatták Italboltokra specializálta magát egy tolvaj bűncsoport. Nagy Béla 33 éves nagyatádi lakos és az ugyancsak 33 éves iharosberényi Orsós György a nagyatádi rendőr- kapitányság fogdájában ismerkedtek meg, a múlt év végén. Orsós György rövidesen bemutatta Nagy Bélát a családjának, rokonainak. Az ismeretségből hamarosan egyezség született: elhatározták, hogy éjszakánként fosztogatni járnák. Felhasználták ehhez Nagy Béla Trabantját. Január 20-tól kezdve rendszeresen, szervezetten látogatták Zala, Tolna és Somogy italboltjait. Előzetes tájékozódás után hol az ajtón, hol az ablakon keresztül törtek be. Nem voltak válogatósak, vittek amit találtak: magnós rádiót, magnókazettákat, kartonszám cigarettákat, kávét, mokkacukrot, készpénzt, zsebszámológépet, szeszes italt. Egy ízben egy vegyesboltba is „betértek”: onnan többek között törülközőket, tréningruhát, sálat, pulóvert, kendőt, cigarettát vittek el. Volt olyan éjszaka, amikor négy község italboltját feltörték. Eleinte Zala megyében forogtak, majd amikor úgy érezték, hogy „forró a talaj” a lábuk alatt, a szomszédos megyékbe mentek. A letenyei Mura Áfész, a nagykanizsai és a gelsei áfész, a keszthelyi Georgd- kon, a tamási Kop-ka, valamint a marcali és a böhö- nyei áfész boltjaiba törtek be. A vádlottak közül a 24 éves Orsós Jánost és a 29 éves Orsós Sándort (mindketten iharosberényi lakosok) nagyobb értékre bűn- szövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszak'cal elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt marasztalta el a Marcali Városi Bíróság. Az előbbit mint különös visszaesőt 4 év és 6 hónapi börtönre ítélték, s 5 évre eltiltották a közügyektől is. Az utóbbit — aki egy másik bűncselekménye miatt éppen szabadságvesztését tölti — mint többszörös visszaesőt 4 év és 8 hónapi fegyházra ítélték, s 6 évre eltiltották a közügyektől. A másodrendű vádlott még feli- tételes szabadságra sem bocsátható. Az ügy többi vádlottját elsősorban lopás bűntettének bűnsegédletéért vonták felelősségre. Nagy Bélát 3 év és 10 hónapi börtönre ítélték, s 4 évre eltiltották a közügyektől. Az iharosberényi Orsós Györgyöt, mint többszörös visszaesőt 2 év és 8 hónapi fegyházra ítélték, s 4 évre tiltották el a közügyektől. A 39 éves Orsós Györgyöt — aki hosszúvölgyi lakos — mint különös visszaesőt 2 évi börtönre ítélték és 3 évre eltiltották a köz- ügyektől. Az ügy egyetlen női vádlottját, Orsós Ilona 23 éves iharosberényi lakost — aki két bűncselekmény szemlélő résztvevője volt — 3 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Mivel a vádlottak úgynevezett mozgó bűnözésben vettek részt, dr. Frányó Zoltán büntetőtanácsa vala- mennyiüket eltiltotta a közúti járművezetéstől is. A leghosszabb időre a gépkocsitulajdonost, Nagy Bélát: 3 évre. Az ítéletből kiderült, hogy valamennyi vádlott büntetett előéletű, a fiatal női bűnsegéd is. A tárgyalás résztvevői, fültanúi különösen a fiatalabbik Orsós György mentalitásán töprengtek, hol lehet a felelősségérzete: 6 kiskorú gyermeke van, és alkalmi munkásként eddig havi 2500 forintot vitt haza. Most pedig egy darabig még ennyit sem . . . Egyedül Orsós Ilona ítélete jogerős, a többiek enyhítésért föllebbeztek. K. Gy. Hosszú a szemét útja HOVÁ VISZIK JÖVŐRE? Balatonszéplaktól Keszthelyig, illetve oda-vissza közlekednek a szemétszállító kocsik a déli parton. Mindössze két helyen szabadulhatnak meg a rakománytól (az úgynevezett szilárd, háztartási hulladéktól) : a za- márdi és a balatonkeresztú- ri szeméttelepen. E távolság megtétele a Balaton-part nyugodalmasabb napjaiban is sok időt és üzemanyagot kíván, ilyenkor, csúcsidényben pedig — nyilvánvaló — a soknál is többet. Kedden és pénteken a siófoki, szerdán és szombaton a fonyódi piacra utazók nehezítik az ideálisnak egyébként sem nevezhető nyári közlekedést, s az idegőrlő „dugók” késleltetik a munkát. Damoklész kardja a balesetveszély. (Tavaly egy halálos és egy tömegesnek mondható szerencsétlenséget szenvedtek). — A technológiánk sem nevezhető éppen korszerűnek, de a legnagyobb gond, hogy a „középső régióban” nincs lerakóhelyünk — mondta Ig- náczi Györgyné, a Somogy Megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat igazgatója. — Volt egy elképzelés, hogy Szőlőskislakon jelölnek ki helyet a szeméttelepnek, ez ellen a lakosság tiltakozott. Utána Boglárlellére gondoltak a szakemberek. Az ottani lakosok egyetértettek a tervvel, csakhogy hamarosan kiderült: a kiszemelt terület közigazgatásilag nem Boglárlelléhez, hanem Fonyódhoz, pontosabban Ordacsehihez tartozik. Az ordacsehiek falugyűlése pedig úgy határozott, hogy csak abban az esetben ért egyet a tervvel, ha elkerülő utat is építünk. Az utóbbi százmillió forintba kerülne, s ez a létesítendő szeméttelep költségének a kétszerese. — Kértük a megyei tanács, a BIB és a helyi hatóságok segítségét, mert saját erőből képtelei a vállalat ezt megvalósítani. A szemétdíj (pedig ezen a területen igen magas és méltán berzenkednek az itt lakók) arra sem elég, hogy korszerű technikát vásároljunk. A dolgozóink bére is az országos átlag alatt van ... Intézkedést, cselekvést sürgető tény: ha jövőre nem épül meg az új szeméttelep, a balatonkeresztúri minden bizonnyal megtelik és csak a zamárdi marad. A másik megoldás egy korszerű hulladékfeldolgozó létesítése lehetne, ám erre szintén nincs pénz. Más kérdés: a népgazdaság számára fontos — mert nyereséges — idegenforgalom miért nem engedhet meg „magának” ilyen alapvető beruházást? — A gépparkunk is eléggé elöregedett — mondta az igazgató. — A kocsik ára igen magasra szökött. Néhány évvel ezelőtt egy szemétszállító 200 000 forint volt, ma 1 400 000. S ehhez még forgalmi adó is járul. Sajnos, a BIB támogatása nem elég az irreális árak miatt. — Ma is volt egy karambolunk — sóhajt Szőke István, a fonyódligeti üzemegység vezetője. Ö egyébként pártját fogja az öregedő gépkocsiknak, mondván : — Négyféle szemétszállítót üzemeltetünk, ezeket Barcson gyártják. A célnak szerintem nagyon megfelelnek, csak egy baj van: gyakori az alkatrészhiány. Egy-egy darabot saját magunk is elkészítünk a javítóműhelyben, de ezt az időveszteséget a szezonban nem lehet megengedni. Huros József gépkocsivezető most „adta le” a műszakot. Reggel fél nyolckor kezd, s általában fél négyre, négyre végzi el a munkáját. Közben — mint mondja — öt perc pihenőt sem engedélyezhet magának. A terület nagy, sok helyen kell összeszedni a szemetet. Igen ... persze ... reklamáció előfordul, de főként azok részéről, akik délig alusznak. A szemetet reggel kell kivinni a ház elé. Nem kell megijedni, legkésőbb másnap elviszik. Sokat bosszankodik amiatt, hogy helyenként nem lehet a hulladékhoz hozzáférni, főként a tilosban parkoló autók miatt. Az is bosszúság, ha szakadt műanyag zsákban tartják a szemetet, ha sajnálják azt a pár forintot a megfelelő edényre. A fizetés nem sok: családi pótlékkal együtt — három gyereke van — 9200 forintot kapott kézhez legutóbb. Tíz éve dolgozik a vállalatnál, 47 éves. Egyelőre bírja a terhelést. Sz. A. Piaci körkép Aszályos árak Aszály sanyargatja a zöldségféléket, így tegnap a kaposvári hetipiac árai is magasabbak voltak a múlt hetinél. Hiánycikknek számított a különösen vízigényes káposzta és a karfiol. Az előbbit 10—12, az utóbbit 30 forintért adták. Kelendő volt a kel 20 forintért. Egy ki-ló zöldpaprikáért — minőségtől függően — 15—20 forintot kértek, 16—20 forintot egy kiló paradicsomért. A lecsóba valót azonban 10-ért is adták. Drága az uborka is. Két héttel ezelőtt 6 forint volt, most 10—12 forint a salátának va-ló. Az apró csemegeuborkáért 25-öt is kértek. A zöldbab kilónként 20 forintba került, a fejtettből ugyanennyiért csak egy bög- rényit adtak. Drágult a burgonya: kilója ismét 12—15 forint. Egy-egy csomó szem- revaló sárgarépa 5 forint, kétszer annyi a vegyes zöldség. 5 forintot kóstált a hagyma csomója is. Dunát lehetett volna re- keszteni a tengerivel, mégsem adták csövét 5-6 forintnál olcsóbban. Eső híján tovább sorvadt a gombapiac. Csupán laskagomba és galambica volt, 90—100 forintért. Csak a dinnyeárusok és a vásárlók között alakúit ki igazán gyümölcsöző kapcsolat; a Zöldért 7 forintos dinnyéjét úgy vitték, mint a cukrot. Sorba- álltak azonban az egyik Szeged környéki termelő 10 forintos portékájáért is. A sárgadinnye a legtöbb helyen 20-ért várt vevőre. A kajszit 50—60 forintért is nagyítóval kellett keresni. Több volt a franciabarack, amelynek kilójáért mérettől függően 40—60 forintot kértek. Az első szőlő még nemcsak 50 forintos árával, hanem küllemével is riasztotta a vásárlókat. 15— 20 forintért szerezhettünk be ribizlit. Az édes nyári alma kilója 20—26 forint. A harapásnyi körtéé 20. A tojásért szív- fájdalom nélkül kértek 2,80 —3 forintot. Egy pár tyúk 340 forintért alig talált vevőre. 250 forintért láttunk jó húsformájú kacsát. Az élő pecsenyecsirke kilója változatlanul 66 forint. Hiányzott a balatoni keszeg; volt viszont élő ponty 100-ért, busa 55-ért és heck 50 forintért. • A virágválasztékból a szálanként 15-ért tukmált kardvirág emelkedett ki. Ám volt színpompás legényrózsa is, csokronként 20-ért. B. F.
