Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-30 / 181. szám

1988. júliur 30., szombat Somogyi Néplap 3 A szakszervezeti tagok vé­leménye is egybeesik azzal a döntéssel, amely a SZOT legutóbbi ülésén született a magyar szakszervezetek te­vékenységének megújításá­ról, , az érdekek határozot­tabb védelméről. Dr. Exner Zoltán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára szerint a SZQT leg­utóbbi ülésének állásfoglalá­sa jó visszhangot keltett a megyében is, hiszen világos programot adott. — Az igények alapján tudjuk azt is, hogy a mozga­lomra nagy szerep vár és hárul, mindenekelőtt azért, mert a tagság törekvéseit kell megvalósítania. Erős, felelősen politizáló szakszer­vezetre, a tagság érdekeinek eredményes érvényesítésére és védelmére van szükség. — Miért fontos a mozga­lom megújulása? — Azért, mert a mozga­lom kihívások egész sorával néz szembe. Hazánkban az erőfeszítések, az intézkedé­sek ellenére sem javult érez­hetően a gazdaság hatékony­sága, jelentősen csökkent a bérek, a szociális juttatások, a társadalombiztosítási ellá­tások reálértéke, egész tár­sadalmi rétegek, a fiatalok, a nagycsaládosok, a nyugdí­jasok egy része úgy érzi: ki­éleződtek a szociális feszült­ségek. Sajnos, a mozgalom nem tudott választ adni a kihívások egy részére. Ugyanakkor a tagok joggal kérik számon, hogy a válasz­tott testületek, a tisztségvi­selők nem voltak minden esetben elég határozottak érdekeik képviseletében. Így a szakszervezeti álláspontok gyakran összemosódtak vagy a mozgalom belső életének megújításában a korszerű lépések lassúnak bizonyul­tak. — A létszámleépítések kü­lönösen felzaklatták az em­bereket. — A legélesebb feszültsé­gek kialakulásával a szer­kezetátalakítással együttjáró munkaerőmozgás, a hosz- szabb-rövidebb idejű foglal­koztatási gondok miatt kell számolnunk. Egyértelművé kellett tennünk, hogy a szakszervezetek számára a munkanélküliség elfogadha­tatlan élethelyzet. A mozga­lom éppen ezért csak az olyan foglalkoztatáspolitikát támogatja, amely elsősorban a megelőzésre, a munkahe­lyek megőrzésére, új munka­helyek teremtésére, a dolgo­zók képzésére, szak- és át­képzésére összpontosít. Az SZMT ezért tekintette át a foglalkoztatáspolitikai esz­Miniszteri biztos áll a Labor MIM élén Tegnap az Ipari Miniszté­riumban sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a 2700 dolgozót foglalkozta;o labor Műszeripari Művek élén ezentúl vállalati biztos áll Stacho Tamás ipari minisz­tériumi főtanácsos személyé­ben, akinek irányításával ;i vállalat megújítását szolgálj programot dolgoznak ki, s azután döntenek véglegesen négy telephelyének önállóvá válásáról. Mindez azért vált szükségessé, mert a Labor MIM pénzügyi helyzete sú­lyosbodott, s már likviditási gondok is felmerültek. Változatlan szervezeti és működési keretek között folytatják a vállalati mun­kát, de a biztos feladata, hogy a működőképesség fel­tételeit megteremtse. közök somogyi alkalmazását s foglalt állást az átképzés, az új munkahelyek teremté­se mellett. A szakszerveze­téknek alapvető érdekük, hogy a feszültségek enyhíté­sére megfelelő eszközrend­szer álljon rendelkezésükre. — Lépten-nyomon azt halljuk, hogy minél előbb szükség van a bérreformra. — A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa június 21-én megtárgyalta’ a bérpolitikai reform szakszervezeti kon­cepcióját. Szerintünk csak olyan .bérpolitikáról és bér­rendszerről lehet szó, amely biztosítja a reálbérek nö­vekedését; amely társadal­mi szempontból igazságo­sabb bér- és kereseti ará­nyokat hoz létre, s végső fo­kon azt eredményezi: a tör­vényes munkaidőn belül el­érhető keresetek fedezetet nyújtsanak a gazdaság szín- • vonalának megfelelő megél­hetéshez. Végérvényesen helyre kell állítani a fő­munkaidő becsületét. A bér­reformra tehát azért van szükség, hogy olyan feltéte­lek jöjjenek létre, amelyek megteremtik a jövedelem­termelő-képesség növekedé­sét. A közeljövőben ki kell alakítani az érdekegyezteté­sen alapuló bérmegállapodá­sok rendszerét. — Ez szorosan összefügg az életszínvonallal. — A szakszervezeteknek következetesen érvelniük kell amellett, hogy a gazda­sági-társadalmi megújulás elválaszthatatlan a dolgozók életszínvonalának javításá­tól. Számunkra nem lehet közömbös az infláció mérté­ke és tartama, hiszen a nö­vekvő árak elsősorban a ki­zárólag bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat, az amúgyis megélhetési gon­dokkal küzdő rétegeket érinti. Elengedhetetlen a stabilizáció időszakára érvé­nyes szociálpolitikai koncep­ció kidolgozása, az egész szociálpolitika újragondolá­sa. Csak úgy őrizhető meg a létbiztonság, mérsékelhető az esélyegyenlőtlenség, ha meghatározzuk a szociálpoli­tika kiemelt feladatait. — A tagság nagyobb kö­vetelményeket állít minden szakszervezeti testület elé. Mit tart a legfontosabbnak e megújulásban? — A mozgalom belső éle­tét, szerveződési elveit, szer­vezeti és működési rendjét még inkább a tagság érde­keinek, az érdekvédelem, -képviselet mai követelmé­nyeinek szolgálatába kell ál­lítanunk. Fontos a mozgalom alulról való építkezése, a tagok véleményének érvény­re juttatása. Ez elképzelhe­tetlen a mainál differenciál­tabb szakmai-foglalkozási csoportok nélkül. Arra is szükség van, hogy rugalma­sabb szerkezeti-szervezeti keretek jöjjenek létre, ame­lyek lehetővé teszik a való­ságos érdekek jobb ütközte­tését, s ugyanakkor teret en­gednek a tagság törekvései­nek is. — A tagok most szerve­zetten véleményt mondhat­nak minderről. — Valóban így van, hi­szen a SZOT legutóbbi ülése felhívással fordult a szerve­zett dolgozókhoz a most el­fogadott s a mozgalom meg­újítását szolgáló tervezet alapján. Az SZMT azt kéri a somogyi szakszervezeti ta­goktól, hogy mondjanak vé­leményt a mozgalom előtt álló feladatokról, a tervezet­ről szeptember 30-ig. Fontos, hogy széles körű tagsági vi­ta alapján, közösen hatá­rozzuk meg a teendőket, s megvalósításúk feltételeit. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa minősíti majd mind­azt, ami elhangzik e viták­ban, hogy az országos szak- szervezeti értekezlet szintén meg tudja vitatni a vélemé­nyeket november elején. L. G. A Nagykanizsai Sörgyár siófoki kirendeltségén 116- an dolgoznák. Június 1-jétől egy IBM-számítógép végzi az adatfeldolgozást, a szám­lázást. — Kanizsáról vagonokban és gépkocsikon kapjuk a palackozott és hordós mi­nőségi söröket, a Holstent, a Zalai Speciált — mondja Kovács Ottilia telepvezető. — A Balatoni világos tar­tálykocsikban érkezik, itt fejtjük le, és palackozzuk. A gépünk egy óra alatt 6000 palackot tud megtöl­teni. Nem a legmodernebb, s műszaki problémák miatt, bizony, előfordul, hogy le kell állnunk. A kínálat ja­vítása érdekében kezdtünk foglalkozni a Holsten sör­rel. Korábban a sör azt je­lentette, hogy Balatoni vi­lágos. Ez nyolc napig őriz­te minőségét, a nyári me­legben pedig ennyi idő igen kevés. Ma már egyre ke­resettebb a hosszabb szava­tosságú minőségi sör. — Három nagy vállalat szállítja az árut — kapcso­lódik a beszélgetésbe Bod­nár Miklós, a sörkirendelt­ség vezetője —: a Kapos Volán siófoki telepe, a BSZV boglári- kirendeltsége és a Szövaut. A magánfu­varozók is rendszeresen vál­lalnak munkát. A mi fel­adatunk a környék sörellá­tása. Legkeresettebb termé­künk a Holsten, a Korona és a Zalai Speciál. Tökéle­tes ellátást az idén sem ga­rantáltunk, de az biztos, hogy jobb a helyzet, mint a korábbi években. Érkez­tek lengyel és csehszlovák sörök is hosszabb szavatos­sági idővel, így ezen a nyá­ron hiányra, azt hiszem, nem kell fölkészülni. Leg­följebb a választék keve­sebb. A Fűszért is nagy mennyiségű sört hozott be az országba, ez is javítja a kínálatot a Balaton part­ján. — Rendkívüli gondunk a göngyöleg — veszi át újra a szót a telepvezető. — Az ország minden tájáról ezer­számra hozzák a sörösreke­szeket, s az üreseket viszik vissza. Megakad nálunk a munka, ha hirtelen nincs elég rekeszünk, nincs mibe palackoznunk a sört. Egyes boltokban rekesz van, a másikban csak üveg ... Nem könnyű ezt egyeztetni. Rá­adásul a nyár végén a más tájról érkezők már csak hoz­nák, mi pedig nem győz­zük elszállítani a göngyöle­get. Mi vagyunk helyben, a gond a mienk. Az üzemben savanykás- kesernyés illatfelhőben ballagunk. Megy a munka: a fejtés, a mosás, a palac­kozás, a címkézés, a rako­dás. A rámpa mellé teher­autó kanyarodik, markos le­gények kapják meg a ládá­kat, s hamar telik a plató'. A másik oldalon a Pepsi Cola üzem. A raklapokon levő kólásládákat targonca emeli, s viszi az udvarra vagy az érkező autóra. — Mi csak literes kólát palackozunk — mondja Gel­ler Zoltán, a pepsikirendelt- ség vezetője. — A Pepsi cég küldi kannákban a kon- centrátumot, s azt mi a technológiai előírásoknak megfelelően dolgozzuk fel. Igen szigorúak a követel­mények. Igen nagy a ke­reslet az üdítő iránt, oly­kor szinte már a gépsorról szállítjuk a megrendelőink­nek. Kínálatunk bővítése ér­dekében vásárolunk kis­üveges Pepsit, de szeretnék a jövőben a saját palacko­zót fejleszteni úgy, hogy al­kalmas legyen 0,25 decilite­res üvegek töltésére is. — Dolgozóink a pepsi- részlegben teljesítménybér­ben, a sörpalackozóban óra­bérben dolgoznak — hallot­tam a telepvezetőtől. — Át­lagjövedelmük 4—4500 fo­rint, így nem véletlen, hogy elég nagy a fluktuáció. A főszezonban létszámhiány­nyal küszködünk, télen vi­szont nem. A termelésben dolgozók 90 százaléka vidék­ről jár be: Ságvárról, Ádándról, Nádasladányból, Enyingről. A vállalat saját busszal hozza őket, több műszakban dolgoznak. Az élet nálunk hajnali 3-4 óra­kor indul, amikor bejön a fűtő, beindítja a kazánt, s reggel 6 órára már meleg víz van a mosóban. Gyarmati László A tagságon semmi sem múlik Csökölyben Megyénk termelőszövet­kezetei közül tizenöt súlyos gondokkal küzd; kritikussá vált helyzetükön csak egy jól átgondolt kibontakozási program segíthet. A válság­ban levő üzemek három cso­portba sorolhatók. Az egyik csoportnak a gondjai még megoldhatók külső segítség nélkül, a gazdálkodás jobb szervezésével ; a második csoportba tartozók azonban kibontakozási programjuk­hoz átmenetileg külső segít­séget igényelnek, míg a har­madik hosszabb távon fo­lyamatos támogatásra szorul. A második csoportba tar­tozik a csökölyi téesz. Ba­logh Imre elnököt arról kér­deztük, hogyan képzeli el az üzem kilábalását az egyre szorítóbbá váló helyzetből. — A növénytermesztés eredményén áll vagy bukik minden. Ha ebben az ága­zatban nincs veszteség, ak­kor már eredményes az üzem, mert a többi ágazat nyereséges. Ebből követke­zik; hogy először a növény- mesztést kell rendbe ten­nünk. 2800 hektár szántóte­rületen gazdálkodunk; át­lagos aranykorona-értéke 12. Van azonban majdnem ezer hektár nagyon gyenge minő­ségű földünk, ott semmikép­pen sem tudunk eredményt felmutatni. Ezt a gondot kell elsősorban megoldanunk. Vagy olyan kultúrával kell betelepíteni, amelynek mini­mális a költsége, vagy uga- roltatnunk kell. A legjobb az volna, ha bérbe tudnánk ad­ni. Erre van lehetőség: már tárgyaltunk a környező gaz­daságokkal, amelyeknek nagy volumenű az állatte­nyésztése. Valószínű, hogy a felét bérbe veszik. — Nem lehetne valami­képpen feljavítani ezeket a rossz földeket? — Jó volna kipróbálni, hogy nagy adagú mész- és műtrágyázás hatására mire képes ez a terület. Erre azonban nincs pénzünk. Ne­héz távlatokban gondolkod­ni, mert a gazdasági viszo­nyok évente változnak, sok a tisztázatlan körülmény, nem tudni előre a jövő évi árakat, kiegészítéseket, tá­mogatásokat. így nem lehet előre tervezni. — Azt mondta, a többi ágazat nyereséges. Melyek ezek és kívánják-e tovább­fejleszteni? — Állattenyésztésünket a szarvasmarhára alapoztuk. Tavaly ez az ágazat eredmé­nyes volt, ezért fejleszteni szeretnénk. A múlt évben több mint hatmillió forintot költöttünk rá, több nincs, így csak saját állományunk­ból tudjuk a fejlesztéseket megoldani. Nem a nagy re­konstrukcióval, hanem kis ráfordításokkal javítjuk to­vább a fajlagos mutatókat. A másik nyereséges tevékeny­ségünk a melléküzemág. A Kaposplasttal együttműködve egy szőrfeldolgozót hoztunk létre, egy mosonmagyaróvári vállalattal pedig konfekció­üzemet. Ezekenkívül foglal­kozunk színesfém-visszanye­réssel és üzemeltetünk egy használtruhaboltot is. Ezek szerény, de biztos nyeresé­get hoznak. Nyereségünk van még a háztáji integráción is, elsősorban a szamócán. Az idén 230 tonnát forgalmaz­tunk. Eredményes a szarvas­marha-kihelyezés is. — Jól bent járunk már a nyári munkákban. Milyenek az idei kilátások a növény- termesztésben ? — Az őszi árpa és a rep­ce termése terven fölüli. A búzát most aratjuk, várha­tóan négy tonna fölötti .át­laggal. Ez első hallásra ke­vésnek hat, de az adottsá­gainkhoz képest nagyon jó. Ha aratás után esne egy kis eső, talán a kukorica is „hozná a tervet”. A múlt évekhez viszonyítva kiválóan alakulnak kilátásaink, nincs költségtúllépésünk, s úgy mu­tatkozik, a nyereségünk több lesz, mint a tervezett egy­millió forint. — Úgy vélem, ez csak a túléléshez elegendő. Mire volna szükség egy esetleges kiugráshoz? . — Természetesen pénzre. Jó lenne a vetésszerkezetet megváltoztatni, mert a föl­dünk igazán csak a rozsot és a zabot bírja el. Jó lenne, ha saját szárítónk volna, mert sokszor Zaranyba kell vinni a gabonát, s ez na­gyon költséges és vesztesé­ges. Az eddig kapott támo­gatás, összesen 11 millió, nagy pénz, de évekre eloszt­va, kis összegekben adták, s két-háromszázezerrel nem lehet nagyot lépni. A búzatáblában jonnek- mennek a kombájnok. Ber­talan Lajos csak egy pilla­natra ugrik le; igazít vala­mit a gépen. — Látja, ez az NDK-gép már tízéves. Ezzel már csak én tudok dolgozni. Alapító tagja vagyok ennek a téesz- nek, innen is megyek nyug­díjba jövőre. Tudom, nehéz idők járnak most ránk, de igyekszünk megoldani a problémákat. Vezetőségi tag is vagyok, ismerem jól az embereket. Tudom, a tagsá­gon semmi sem múlik; ők megtesznek mindent. Ha el is megyek nyugdíjba, de szükség lesz rám, visszajö­vök segíteni. — A tenniakarás megvan —. mondta az elnök. — Kö­tődnek ide és a három fa­luhoz az emberek; jól is dol­goznak. A vezetőség is fia­tal, sikert akar. Ezért is bí­zom; ha a közgazdasági sza­bályozók nem változnak, a támogatás és árkiegészítés nem csökken, talpon tudunk maradni. Varga Ottó Véleményt kértek a szakszervezeti tagoktól Legyen becsülete a főmunkaidőnek! Sörből van elég Siófokon Az országos értekezlet előtt Rekessgondok

Next

/
Thumbnails
Contents