Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-30 / 181. szám
1988. júliur 30., szombat Somogyi Néplap 3 A szakszervezeti tagok véleménye is egybeesik azzal a döntéssel, amely a SZOT legutóbbi ülésén született a magyar szakszervezetek tevékenységének megújításáról, , az érdekek határozottabb védelméről. Dr. Exner Zoltán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára szerint a SZQT legutóbbi ülésének állásfoglalása jó visszhangot keltett a megyében is, hiszen világos programot adott. — Az igények alapján tudjuk azt is, hogy a mozgalomra nagy szerep vár és hárul, mindenekelőtt azért, mert a tagság törekvéseit kell megvalósítania. Erős, felelősen politizáló szakszervezetre, a tagság érdekeinek eredményes érvényesítésére és védelmére van szükség. — Miért fontos a mozgalom megújulása? — Azért, mert a mozgalom kihívások egész sorával néz szembe. Hazánkban az erőfeszítések, az intézkedések ellenére sem javult érezhetően a gazdaság hatékonysága, jelentősen csökkent a bérek, a szociális juttatások, a társadalombiztosítási ellátások reálértéke, egész társadalmi rétegek, a fiatalok, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok egy része úgy érzi: kiéleződtek a szociális feszültségek. Sajnos, a mozgalom nem tudott választ adni a kihívások egy részére. Ugyanakkor a tagok joggal kérik számon, hogy a választott testületek, a tisztségviselők nem voltak minden esetben elég határozottak érdekeik képviseletében. Így a szakszervezeti álláspontok gyakran összemosódtak vagy a mozgalom belső életének megújításában a korszerű lépések lassúnak bizonyultak. — A létszámleépítések különösen felzaklatták az embereket. — A legélesebb feszültségek kialakulásával a szerkezetátalakítással együttjáró munkaerőmozgás, a hosz- szabb-rövidebb idejű foglalkoztatási gondok miatt kell számolnunk. Egyértelművé kellett tennünk, hogy a szakszervezetek számára a munkanélküliség elfogadhatatlan élethelyzet. A mozgalom éppen ezért csak az olyan foglalkoztatáspolitikát támogatja, amely elsősorban a megelőzésre, a munkahelyek megőrzésére, új munkahelyek teremtésére, a dolgozók képzésére, szak- és átképzésére összpontosít. Az SZMT ezért tekintette át a foglalkoztatáspolitikai eszMiniszteri biztos áll a Labor MIM élén Tegnap az Ipari Minisztériumban sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a 2700 dolgozót foglalkozta;o labor Műszeripari Művek élén ezentúl vállalati biztos áll Stacho Tamás ipari minisztériumi főtanácsos személyében, akinek irányításával ;i vállalat megújítását szolgálj programot dolgoznak ki, s azután döntenek véglegesen négy telephelyének önállóvá válásáról. Mindez azért vált szükségessé, mert a Labor MIM pénzügyi helyzete súlyosbodott, s már likviditási gondok is felmerültek. Változatlan szervezeti és működési keretek között folytatják a vállalati munkát, de a biztos feladata, hogy a működőképesség feltételeit megteremtse. közök somogyi alkalmazását s foglalt állást az átképzés, az új munkahelyek teremtése mellett. A szakszervezetéknek alapvető érdekük, hogy a feszültségek enyhítésére megfelelő eszközrendszer álljon rendelkezésükre. — Lépten-nyomon azt halljuk, hogy minél előbb szükség van a bérreformra. — A Szakszervezetek Országos Tanácsa június 21-én megtárgyalta’ a bérpolitikai reform szakszervezeti koncepcióját. Szerintünk csak olyan .bérpolitikáról és bérrendszerről lehet szó, amely biztosítja a reálbérek növekedését; amely társadalmi szempontból igazságosabb bér- és kereseti arányokat hoz létre, s végső fokon azt eredményezi: a törvényes munkaidőn belül elérhető keresetek fedezetet nyújtsanak a gazdaság szín- • vonalának megfelelő megélhetéshez. Végérvényesen helyre kell állítani a főmunkaidő becsületét. A bérreformra tehát azért van szükség, hogy olyan feltételek jöjjenek létre, amelyek megteremtik a jövedelemtermelő-képesség növekedését. A közeljövőben ki kell alakítani az érdekegyeztetésen alapuló bérmegállapodások rendszerét. — Ez szorosan összefügg az életszínvonallal. — A szakszervezeteknek következetesen érvelniük kell amellett, hogy a gazdasági-társadalmi megújulás elválaszthatatlan a dolgozók életszínvonalának javításától. Számunkra nem lehet közömbös az infláció mértéke és tartama, hiszen a növekvő árak elsősorban a kizárólag bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat, az amúgyis megélhetési gondokkal küzdő rétegeket érinti. Elengedhetetlen a stabilizáció időszakára érvényes szociálpolitikai koncepció kidolgozása, az egész szociálpolitika újragondolása. Csak úgy őrizhető meg a létbiztonság, mérsékelhető az esélyegyenlőtlenség, ha meghatározzuk a szociálpolitika kiemelt feladatait. — A tagság nagyobb követelményeket állít minden szakszervezeti testület elé. Mit tart a legfontosabbnak e megújulásban? — A mozgalom belső életét, szerveződési elveit, szervezeti és működési rendjét még inkább a tagság érdekeinek, az érdekvédelem, -képviselet mai követelményeinek szolgálatába kell állítanunk. Fontos a mozgalom alulról való építkezése, a tagok véleményének érvényre juttatása. Ez elképzelhetetlen a mainál differenciáltabb szakmai-foglalkozási csoportok nélkül. Arra is szükség van, hogy rugalmasabb szerkezeti-szervezeti keretek jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik a valóságos érdekek jobb ütköztetését, s ugyanakkor teret engednek a tagság törekvéseinek is. — A tagok most szervezetten véleményt mondhatnak minderről. — Valóban így van, hiszen a SZOT legutóbbi ülése felhívással fordult a szervezett dolgozókhoz a most elfogadott s a mozgalom megújítását szolgáló tervezet alapján. Az SZMT azt kéri a somogyi szakszervezeti tagoktól, hogy mondjanak véleményt a mozgalom előtt álló feladatokról, a tervezetről szeptember 30-ig. Fontos, hogy széles körű tagsági vita alapján, közösen határozzuk meg a teendőket, s megvalósításúk feltételeit. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa minősíti majd mindazt, ami elhangzik e vitákban, hogy az országos szak- szervezeti értekezlet szintén meg tudja vitatni a véleményeket november elején. L. G. A Nagykanizsai Sörgyár siófoki kirendeltségén 116- an dolgoznák. Június 1-jétől egy IBM-számítógép végzi az adatfeldolgozást, a számlázást. — Kanizsáról vagonokban és gépkocsikon kapjuk a palackozott és hordós minőségi söröket, a Holstent, a Zalai Speciált — mondja Kovács Ottilia telepvezető. — A Balatoni világos tartálykocsikban érkezik, itt fejtjük le, és palackozzuk. A gépünk egy óra alatt 6000 palackot tud megtölteni. Nem a legmodernebb, s műszaki problémák miatt, bizony, előfordul, hogy le kell állnunk. A kínálat javítása érdekében kezdtünk foglalkozni a Holsten sörrel. Korábban a sör azt jelentette, hogy Balatoni világos. Ez nyolc napig őrizte minőségét, a nyári melegben pedig ennyi idő igen kevés. Ma már egyre keresettebb a hosszabb szavatosságú minőségi sör. — Három nagy vállalat szállítja az árut — kapcsolódik a beszélgetésbe Bodnár Miklós, a sörkirendeltség vezetője —: a Kapos Volán siófoki telepe, a BSZV boglári- kirendeltsége és a Szövaut. A magánfuvarozók is rendszeresen vállalnak munkát. A mi feladatunk a környék sörellátása. Legkeresettebb termékünk a Holsten, a Korona és a Zalai Speciál. Tökéletes ellátást az idén sem garantáltunk, de az biztos, hogy jobb a helyzet, mint a korábbi években. Érkeztek lengyel és csehszlovák sörök is hosszabb szavatossági idővel, így ezen a nyáron hiányra, azt hiszem, nem kell fölkészülni. Legföljebb a választék kevesebb. A Fűszért is nagy mennyiségű sört hozott be az országba, ez is javítja a kínálatot a Balaton partján. — Rendkívüli gondunk a göngyöleg — veszi át újra a szót a telepvezető. — Az ország minden tájáról ezerszámra hozzák a sörösrekeszeket, s az üreseket viszik vissza. Megakad nálunk a munka, ha hirtelen nincs elég rekeszünk, nincs mibe palackoznunk a sört. Egyes boltokban rekesz van, a másikban csak üveg ... Nem könnyű ezt egyeztetni. Ráadásul a nyár végén a más tájról érkezők már csak hoznák, mi pedig nem győzzük elszállítani a göngyöleget. Mi vagyunk helyben, a gond a mienk. Az üzemben savanykás- kesernyés illatfelhőben ballagunk. Megy a munka: a fejtés, a mosás, a palackozás, a címkézés, a rakodás. A rámpa mellé teherautó kanyarodik, markos legények kapják meg a ládákat, s hamar telik a plató'. A másik oldalon a Pepsi Cola üzem. A raklapokon levő kólásládákat targonca emeli, s viszi az udvarra vagy az érkező autóra. — Mi csak literes kólát palackozunk — mondja Geller Zoltán, a pepsikirendelt- ség vezetője. — A Pepsi cég küldi kannákban a kon- centrátumot, s azt mi a technológiai előírásoknak megfelelően dolgozzuk fel. Igen szigorúak a követelmények. Igen nagy a kereslet az üdítő iránt, olykor szinte már a gépsorról szállítjuk a megrendelőinknek. Kínálatunk bővítése érdekében vásárolunk kisüveges Pepsit, de szeretnék a jövőben a saját palackozót fejleszteni úgy, hogy alkalmas legyen 0,25 deciliteres üvegek töltésére is. — Dolgozóink a pepsi- részlegben teljesítménybérben, a sörpalackozóban órabérben dolgoznak — hallottam a telepvezetőtől. — Átlagjövedelmük 4—4500 forint, így nem véletlen, hogy elég nagy a fluktuáció. A főszezonban létszámhiánynyal küszködünk, télen viszont nem. A termelésben dolgozók 90 százaléka vidékről jár be: Ságvárról, Ádándról, Nádasladányból, Enyingről. A vállalat saját busszal hozza őket, több műszakban dolgoznak. Az élet nálunk hajnali 3-4 órakor indul, amikor bejön a fűtő, beindítja a kazánt, s reggel 6 órára már meleg víz van a mosóban. Gyarmati László A tagságon semmi sem múlik Csökölyben Megyénk termelőszövetkezetei közül tizenöt súlyos gondokkal küzd; kritikussá vált helyzetükön csak egy jól átgondolt kibontakozási program segíthet. A válságban levő üzemek három csoportba sorolhatók. Az egyik csoportnak a gondjai még megoldhatók külső segítség nélkül, a gazdálkodás jobb szervezésével ; a második csoportba tartozók azonban kibontakozási programjukhoz átmenetileg külső segítséget igényelnek, míg a harmadik hosszabb távon folyamatos támogatásra szorul. A második csoportba tartozik a csökölyi téesz. Balogh Imre elnököt arról kérdeztük, hogyan képzeli el az üzem kilábalását az egyre szorítóbbá váló helyzetből. — A növénytermesztés eredményén áll vagy bukik minden. Ha ebben az ágazatban nincs veszteség, akkor már eredményes az üzem, mert a többi ágazat nyereséges. Ebből következik; hogy először a növény- mesztést kell rendbe tennünk. 2800 hektár szántóterületen gazdálkodunk; átlagos aranykorona-értéke 12. Van azonban majdnem ezer hektár nagyon gyenge minőségű földünk, ott semmiképpen sem tudunk eredményt felmutatni. Ezt a gondot kell elsősorban megoldanunk. Vagy olyan kultúrával kell betelepíteni, amelynek minimális a költsége, vagy uga- roltatnunk kell. A legjobb az volna, ha bérbe tudnánk adni. Erre van lehetőség: már tárgyaltunk a környező gazdaságokkal, amelyeknek nagy volumenű az állattenyésztése. Valószínű, hogy a felét bérbe veszik. — Nem lehetne valamiképpen feljavítani ezeket a rossz földeket? — Jó volna kipróbálni, hogy nagy adagú mész- és műtrágyázás hatására mire képes ez a terület. Erre azonban nincs pénzünk. Nehéz távlatokban gondolkodni, mert a gazdasági viszonyok évente változnak, sok a tisztázatlan körülmény, nem tudni előre a jövő évi árakat, kiegészítéseket, támogatásokat. így nem lehet előre tervezni. — Azt mondta, a többi ágazat nyereséges. Melyek ezek és kívánják-e továbbfejleszteni? — Állattenyésztésünket a szarvasmarhára alapoztuk. Tavaly ez az ágazat eredményes volt, ezért fejleszteni szeretnénk. A múlt évben több mint hatmillió forintot költöttünk rá, több nincs, így csak saját állományunkból tudjuk a fejlesztéseket megoldani. Nem a nagy rekonstrukcióval, hanem kis ráfordításokkal javítjuk tovább a fajlagos mutatókat. A másik nyereséges tevékenységünk a melléküzemág. A Kaposplasttal együttműködve egy szőrfeldolgozót hoztunk létre, egy mosonmagyaróvári vállalattal pedig konfekcióüzemet. Ezekenkívül foglalkozunk színesfém-visszanyeréssel és üzemeltetünk egy használtruhaboltot is. Ezek szerény, de biztos nyereséget hoznak. Nyereségünk van még a háztáji integráción is, elsősorban a szamócán. Az idén 230 tonnát forgalmaztunk. Eredményes a szarvasmarha-kihelyezés is. — Jól bent járunk már a nyári munkákban. Milyenek az idei kilátások a növény- termesztésben ? — Az őszi árpa és a repce termése terven fölüli. A búzát most aratjuk, várhatóan négy tonna fölötti .átlaggal. Ez első hallásra kevésnek hat, de az adottságainkhoz képest nagyon jó. Ha aratás után esne egy kis eső, talán a kukorica is „hozná a tervet”. A múlt évekhez viszonyítva kiválóan alakulnak kilátásaink, nincs költségtúllépésünk, s úgy mutatkozik, a nyereségünk több lesz, mint a tervezett egymillió forint. — Úgy vélem, ez csak a túléléshez elegendő. Mire volna szükség egy esetleges kiugráshoz? . — Természetesen pénzre. Jó lenne a vetésszerkezetet megváltoztatni, mert a földünk igazán csak a rozsot és a zabot bírja el. Jó lenne, ha saját szárítónk volna, mert sokszor Zaranyba kell vinni a gabonát, s ez nagyon költséges és veszteséges. Az eddig kapott támogatás, összesen 11 millió, nagy pénz, de évekre elosztva, kis összegekben adták, s két-háromszázezerrel nem lehet nagyot lépni. A búzatáblában jonnek- mennek a kombájnok. Bertalan Lajos csak egy pillanatra ugrik le; igazít valamit a gépen. — Látja, ez az NDK-gép már tízéves. Ezzel már csak én tudok dolgozni. Alapító tagja vagyok ennek a téesz- nek, innen is megyek nyugdíjba jövőre. Tudom, nehéz idők járnak most ránk, de igyekszünk megoldani a problémákat. Vezetőségi tag is vagyok, ismerem jól az embereket. Tudom, a tagságon semmi sem múlik; ők megtesznek mindent. Ha el is megyek nyugdíjba, de szükség lesz rám, visszajövök segíteni. — A tenniakarás megvan —. mondta az elnök. — Kötődnek ide és a három faluhoz az emberek; jól is dolgoznak. A vezetőség is fiatal, sikert akar. Ezért is bízom; ha a közgazdasági szabályozók nem változnak, a támogatás és árkiegészítés nem csökken, talpon tudunk maradni. Varga Ottó Véleményt kértek a szakszervezeti tagoktól Legyen becsülete a főmunkaidőnek! Sörből van elég Siófokon Az országos értekezlet előtt Rekessgondok
