Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-30 / 181. szám

2 Somogyi Néplap 1988. július 30., szombat Grósz Károly találkozott a kanadai kormányfővel boldogulásukat új hazájuk­ban. Az óhaza kezet nyújt mindenkinek, aki együtt akar élni, boldogulni, kap­csolatot építeni. — Szeretnénk lezárni az elmúlt négy évtizedet. Olyan rendet akarunk, amelyben megőrzünk mindent, ami ér­ték és elvetünk mindent, amit meghaladott az élet. — A Magyar Népköztársa­ság külpolitikájában még szélesebb kapcsolatokra tö­rekszik a világgal, mint ed­dig — jelentette ki Orosz Károly. Hangsúlyozta : ez volt az első eset arra, hogy a két ország miniszterelnö­ke találkozott egymással. De ennek a kapcsolatnak, s ál­talában Kanada és Magyar- ország kapcsolatainak nagy jövője van. A miniszterelnök még pén­teken találkozott R. Frank­linnal, a magyar energetikai iparral is kapcsolatban álló nagy torontói energetikai vállalat elnökével. Grósz Károly hazai idő szerint a késő esti órákban nemzetközi sajtóértekezletet tartott, majd találkozott a kanadai magyar nyelvű saj­tó képviselőivel. Kormányfőnk kanadai lá­togatása végén felkereste az amerikai kontinens egyik legjelentősebb telekommu­nikációs vállalata, a Nor­thern Telecom székhelyét és megbeszélést folytatott a cég vezetőivel. A kormányfő és kíséretének tagjai közép­európai idő szerint szombat­ra virradó éjszaka indulnak vissza Budapestre. * * * A 120 perc című reggeli moszkvai tévéműsor pénte­ken képes beszámolót közölt Grósz Károly egyesült álla­mokbeli látogatásának befe­jezéséről. A filmkockák azo­kat a pillanatokat ábrázol­ták, amikor a magyar poli­tikus és Reagan elnök tár­gyalásaik után a Fehér Ház kertjében nyilatkozatot tesz­nek. A szovjet tévé egyes központi csatornáján sugár­zott műsorban is jól hallha­tóak voltak Grósz Károly szavai: hazánk nagy felada­tok előtt áll. A műsor külpolitikai szer­kesztője elmondta, hogy az amerikai fél kész bővíteni a Magyarországra irányuló amerikai exportot. A szovjet újságíró beszámolt arról, hogy a magyar és az ameri­kai vezető nemzetközi kér­déseket érintve véleményt cserélt a szovjet átalakítási folyamatról, és megvitatta a magyar—román viszony helyzetét is. (Folytatás az 1. oldalról.) hazánkban, s tárgyalásaik nyomán lehetőséget látnak közös vállalatok létesítésére, pénzügyi kapcsolatok kiépí­tésére, a Kanadába irányuló magyar export bővítésére, illetve részvételre a magyar gazdasági fejlesztési progra­mok végrehajtásában, az inf­rastruktúra bővítésében. A magyar kormányfő a szemé­lyes találkozókon tájékozta­tást kíván nyújtani az új le­hetőségekről, a gazdaság fejlesztésének terveiről. Egy­úttal tájékozódni kíván ar­ról, milyen együttműködést kínálnak a kanadai vállala­tok. Grósz Károly felkereste a torontói egyetemet, ahol je­lentős hungarológiai tanul­mányokat folytatnak. Ma­gyar Tanszék és Magyarság­kutató Intézet működik, emellett a Történettudomá­nyi és a Közgazdasági Karon is oktatnak Magyarországgal kapcsolatos ismereteket. Az egyetem tanárai között sok a magyar származású. A miniszterelnököt Joan Foley, az egyetem elnökének helyettese köszöntötte a pa­tinás tanácsteremben. A ma­gyar tanszék munkájáról — a budapesti tanulmányúton levő Bisztray György pro­fesszor helyett — Paul Gooch professzor adott tájékoztatást. A tanszéken jelenleg a nyel­ven kívül oktatják a magyar irodalmat, a magyar dráma és a filmművészet történetét, emellett posztgraduális kép­zés is folyik. A tanszék fel­állítását a kanadai magyar­ság kezdeményezte, amely 600 ezer kanadai dollár ado­mánnyal járult hozzá ehhez. A szövetségi kormányzat hasonló összeggel támogatta a tanszék felállítását. Az 1978 óta működő tanszéken nemcsak magyar származású kanadai fiatalok tanulnak, hanem sok más nemzetiségű diák is. A tanszék kiadásá­ban, félévenként megjelenő hungarológiai tanulmány- gyűjtemény a nyugati világ­ban a maga nemében egye­dülálló. A Magyarságkutató Intézet tevékenységéről Simon Lász­ló professzor adott tájékoz­tatást. A két éve működő intézet a kanadai magyarság körében megkezdte az el­múlt évtizedek történetének feldolgozását, mind hazai, mind kanadai vonatkozás­ban. Tervezik, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadé­miával együttműködve an­gol nyelven is kiadják Er­dély történetét. Emellett az intézet irodalmi és zenei es­teket, ismeretterjesztő elő­adásokat is tart. Az egyetem képviselői be­számoltak a más tanszéke­ken Magyarországgal kap­csolatos kutató- és oktató munkáról is, hangsúlyozva, hogy igen jó az együttműkö­dés a magyar tudományos és kormányzati intézmények­kel, tudósokkal. Magyar rész­ről gazdag lehetőségeket biz­tosítanak a kanadai kutatók­nak. Grósz Károly a tájékozta­tást megköszönve rámuta­tott: hazánkban nagyra ér­tékelik azt a kutatómunkát, amely a külföldi egyeteme­ken, így Torontóban is fo­lyik Magyarországról, a kül­földön élő magyarság életé­ről, helyzetéről. A magyar kormány a maga részéről minden lehetőséget megte­remt az ilyen munka segíté­sére, feltételeinek megjavítá­sára. Ugyanakkor szeret­nénk, ha az itt folyó való­ságfeltáró munka jobban megfelelne a történelmi té­nyeknek, ha nem csupán egyoldalú, hanem átfogó is­meretforrásokra támaszkod­na, mert az egyoldalúság könnyen eredményez téves következtetéseket. A minisz­terelnök leszögezte : senkit sem kívánunk befolyásolni abban, hogy kutatásai során milyen következtetésekre jut, a tudományos alkotómunka szabadságát tiszteljük, ha­zánkban támogatjuk. Szeret­nénk azonban, ha az ilyen kapcsolatok intézményesül­nének és nem egyes szemé­lyekre szűkülnének le. Grósz Károly rámutatott: a kanadai magyarság története része a magyarság egyete­mes történetének. Ezért szá­munkra rendkívül fontos, hogy miként alakul sorsuk új hazájukban. Különösen érdekeltek vagyunk abban, hogy a második nemzedék kapcsolatai Magyarország­gal ne lazuljanak. Ezért ta mogatjuk azokat a lépéseket, amelyek magyarországi ta­nulmányokat, a diákok szá­mára táborozási lehetősége­ket, ismeretterjesztő prog­ramokat irányoznak elő. Fontos érdeknek tartjuk, hogy a hazánkkal foglalkozó kutatók és fiatalok egyaránt tárgyilagosan ismerjék meg hazánkat, a történelmi múlt mellett jelenünket is. Ezért támogatjuk a kulturális cse­reprogramokat, azt a kiadói tevékenységet, amely a jelen Magyarországot is bemutatja. A miniszterelnök utalt ar­ra, hogy a hazánk határain túl élő magyarokat ma kü­lönösen foglalkoztatja a mai Magyarország megújulási szándéka, a Magyarország és közvetlen szomszédai közötti viszony, a szomszédos orszá­gokban élő magyarok sorsa. Hangsúlyozta, hogy a Romá­niában élő magyarok sorsa ma gondot okoz nekünk, és a politika eszközeivel min­dent meg kívánunk tenni megsegítésükre. Grósz Károly köszönetét mondott a kanadai kor­mánynak az országban folyó magyarságkutatás támoga­tásáért, a kutatóknak pedig fontos munkájukért és sok sikert kívánt annak folyta­tásához. Grósz Károly és Brian Mulroney rendkívül szívé­lyes hangulatú megbeszélést folytatott egymással pénte­ken Torontóban. A magyar miniszterelnök külön megkö­szönte kanadai kollégájának, hogy Torontóba repült, ki­fejezetten erre a megbeszé­lésre. A találkozó elején a kana­dai miniszterelnök adott tá­jékoztatást országa helyzeté­ről. Mint elmondotta, Kana­da gazdasági fejlődése az el­múlt években folyamatos volt. Szólt a küszöbönálló választásokról, és tájékoztat­ta a magyar kormányfőt a hát vezető tőkés ország nem­rég Torontóban megtartott gazdasági csúcsértekezletéről. Ezzel kapcsolatban külön kiemelte: a hetek egyetértet­tek abban, hogy fejleszteni kall a kelet—nyugati kap­csolatokat. Mint elmondot­ta, erről szólva Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Helmut Kohl, az NSZK kancellárja külön is megem­lítette Magyarországot, alá­húzva, hogy igen jó partner­nek találják a gazdasági és a politikai kapcsolatok fej­lesztésében. Éppen ezért volt különösen időszerű a magyar kormányfő észak-amerikai látogatása — hangoztatta egyebek között Mulroney. Grósz Károly elmondotta: maga is eredményesnek te­kinti útját, mind az Egye­sült Államokban, mind Ka­nadában nagy érdeklődést tapasztalt hazánk iránt. A magyar reformtörekvések nemzetközi feltételei most kedvezőek. Egyrészt azért, mert a Szovjetunióban, Len­gyelországban és másutt is hasonló törekvések bonta­koznak ki, másrészt azért is, mert a magyar elgondolások iránt érdeklődés és rokon- szenv mutatkozik világszer­te. A magyar kormányfő tá­jékoztatást adott Mihail Gorbacsovval Moszkvában folytatott tárgyalásáról, illet­ve a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületé­nek legutóbbi üléséről. Le­szögezte : álláspontunk sze­rint jelentős változásra van szükség a szocialista orszá­gokban, nem csupán a gaz­daságban, hanem a polií.kai területen is. Más viszonyt kell teremtenünk a világgal, nyíltabbnak kell lennünk, és CSÜTÖRTÖK: Grósz Károly befejezi lá­togatását az Egyesült Álla­mokban és továbbutazik Kanadába. — Az indonéziai Bogorban kézzelfogható eredmények nélkül véget ér a kambodzsai megoldásról tárgyaló nem hivatalos „kok­télparti”, de még az idén újabb összejövetelre számí­tanak. PÉNTEK: Az SZKP Központi Bizott­ságának ülése, Mihail Gor­bacsov ezt megelőző üzemlá­togatásai során bírálja az el­látás gondjait. — Genscher, az NSZK külügyminisztere a szovjet fővárosba utazik, s elindul Szovjetunióban teen­dő látogatásra Frank Carluc- ci amerikai védelmi minisz­ter is. leszerelési fórumot előkészí­tő huszonhármak tanácsko­zásán. — Reagan elnök fo­gadja a magyar pártfőtitkárt miniszterelnököt. a katonai vetélkedés helyett a gazdasági együttműködésre kell törekednünk. Grósz Ká­roly hangoztatta: az ilyen kapcsolatok feltételeinek megteremtéséhez természe­tesen időre van szükség, de Magyarország megteremti a szükséges körülményeket. Nemzetközi kérdésekről szólva Grósz Károly elmon­dotta : Magyarország érde­kelt abban, hogy folytatód­jon a helsinki folyamat, a leszerelés a hagyományos fegyveres erők és fegyverzet terén is megvalósuljon. Ugyancsak fontos érdekünk­nek tekintjük, hogy a bécsi utótalálkozó eredményesen fejeződjön be. A két ország kapcsolatait mindkét kormányfő igen jó­nak, értékesnek, fejlődőnek tartotta. Egyaránt megállapí­tották, hogy a kapcsolatok bővítése előtt nincsenek aka­dályok. Mulroney és Grósz Károly azt is aláhúzta, hogy a Kanadában élő 130 ezer magyar származású kanadai sokat tehet e kapcsolatok fejlődéséért. Mulroney el­mondotta, hogy a magyarok közül sokan igen sikeresen dolgoznak Kanadában. A mi­niszterelnök különösen fon­tosnak nevezte a magyar- kanadai párbeszédet. Mint mondotta, a két ország kö­zött sok a hasonlóság. Egyik sem „szuperhatalom”, de mindkettő szomszédos saját szövetségi rendszerének leg­erősebb tagjával. Éppen ezért a magyar—kanadai kapcsolatok bizonyos érte­lemben modellértékűek le­hetnek •— vélekedett a ka­nadai miniszterelnök. Grósz Károly megerősítet­te a kormányfőnek korábban megküldött, magyarországi látogatásira szóló meghívást. Brian Mulroney a meghívást köszönettel elfogadta. A kanadai miniszterelnök a megbeszélést követően rö­vid nyilatkozatot adott a magyar tudósítóknak. Igen értékesnek és hasznosnak nevezte Grósz Károllyal folytatott tárgyalásait. Elis­meréssel szólt a magyaror­szági reformtörekvésekről, amelyekre, mint mondotta, nagy figyelemmel tekint a világ. Mulroney kijelentette, hogy rendkívül sok lehető­A Kanadában tartózkodó Grósz Károly miniszterelnök és kísérete július 28-án a híres Niagara-vízeséshez látogatott el, ahol találkozott a helybeliekkel is. séget lát a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésére. A kanadai kormányfő a magyarországi meghívásról szólva elmondotta: -zívesen és mihamarabb eleget tesz annak — feltéve, hogy párt­ja sikeresen szerepel az idei választásokon. Magyarország helyzetéről, terveiről tartott nagysikerű előadást pénteken délben Torontóban a Kanadai Kül­politikai Társaság és az Empire Club által rendezett ■ebéden Grósz Károly. A magyar kormányfő beszédét több mint félezer vendég hallgatta végig és tapsolta meg : politikusok, külpoliti •kai szakértők, üzletemberek, gazdasági vezetők — köztük nagy számban magyar szár­mazású kanadaiak is. — Történelmi kihívás előtt állunk — mondotta egyebek között a kormány­fő. — Szerte a világon nagy történelmi átalakulás megy végbe, az emberiség remé­nye látszik megvalósulónak. Bomladoznak az előítéletek és a gyanakvások falai, ás erősödnek az együttműködés és barátság szálai. A világ két legnagyobb gazdasági- politikai-katonai hatalmának közeledése új szellemet áraszt : a barátság, az együtt­működés,. a béke szellemét. Minden népnek, kicsinek és nagynak történelmi köteles­sége, hogy kihasználja ezt a lehetőséget. — A Magyar Népköztár­saság is úgy érzi, hogy részt kell vállalnia az emberiség érdekében és saját érdeké­ben is az enyhülés útjának egyengetésében. Hiszünk ab ban, hogy olyan világ követ­kezik, amelyben nem a fegy­vereké, hanem a gazdasági együttműködésé, a barátsá­gé a szó. — Olyan Magyarországot képzelünk el, amely dinami­kusabban fejlődik, lépés1 tart a tudományos-műszaki fejlődéssel, amelynek gazda­sága alkalmazkodik a gyor­san változó világgazdasághoz és maximálisan él népe te­hetségével, földrajzi adottsá­gával, természeti kincseivel. Olyan Magyarországot aka­runk, ahol mindenki érde­me, munkájának értéke sze­rint részesül az elismerésből, ahol boldogul a szorgdmas és tehetséges ember. Olyan Magyarországot akarunk ahol tiszták az embed vi­szonyok, ahol nem a gyűlöl­ködés, hanem az egymás iránti tisztelet szelleme az uralkodó, ahol virágzik a kultúra — ahol több a sza­badság és több a demokrá­cia. — E korszerű Magyaror­szág megteremtésében szá­mítunk azokra a hazánkfiai­ra, akik elszakadtak szülő­földjüktől, de megtalálták Heti eseménykrónika Izraeli konzuli küldöttség in­dul a Szovjetunióba, közben a megszállt területeken to­vábbra is tartanak a palesz­tin tüntetések. — EGK kül­ügyminiszteri értekezlet Brüsszelben. KEDD: Üzenetváltás Phenjan és Szöul között; a KNDK par­lamenti képviselők közötti találkozót javasol, amit Dél- Korea nem utasít el. — Az etióp államfő Moszkvában. — Sein Lwin tábornok Bur­ma új elnöke. SZERDA: Perez de Cuellar kompro­misszumos terve a nyugat- szaharai válság megoldásá­ra. — Bécsben haladásról adnak számot az új európai VASÁRNAP: Újabb négyes, angolai- kubai—dél-afrikai—amerikai eszmecsere Afrika déli ré­szének konfliktusairól a Zöldfoki-szigeteken. — Irak és Irán bejelenti: elküldi külügyminiszterét az ENSZ székhelyére, hogy a tűzszü­net előkészítéséről tárgyalja­nak; közben változatlan he­vességgel folynak a harcok az öböl-háború frontjain. HÉTFŐ: A kambodzsai konfliktus­ban érintett felek (Vietna­mot is beleértve) először ül­nek össze nem hivatalos megbeszélésre a rendezés le­hetőségeiről ; a „koktélparti­nak” elnevezett összejövetelt az indonéz külügyminiszter rendezi. — A Karabah- hegyvidéken véget ér a több ■hete tartó sztrájk, de válto­zatlanul feszült a helyzet. — Egy idős palesztin asszony boldogan öleli magához a most szabadult fiát, akit egy muzulmán ünnep alkalmá­ból 150 társával együtt en­gedtek szabadon az izraeli hatóságok egy gázai katonai börtönből Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Mengistu Haile Mariam, az Etióp Munkáspárt KB főtitkára- államfő a tárgyalóasztalnál július 26-án a Kremlben

Next

/
Thumbnails
Contents