Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-29 / 180. szám
Somogyi Néplap 1988. július 29., péntek A MINISZTERTANÁCS ÜLÉST TARTOTT Kormányszóvivői tájékoztató Grósz Károly Torontóba érkezett (Folytatás az 1. oldalról.) renciát Grósz Károly. Bevezetőben kijelentette: a Magyar Népköztársaság kormánya az Egyesült Államok kormányától, személy szerint Reagan elnöktől kapott meghívást erre a látogatásra. E látogatás kapcsolatunk kiemelkedő eseménye — hangoztatta —, hiszen 42 év telt el azóta, hogy hivatalos magyar kormányküldöttség az Egyesült Államok földjére lépett. — Programunk rendkívül sokszínű és gazdag volt — mondotta. — Lehetőséget nyújtott arra, hogy megismerjük az Egyesült Államok népének életét, megismerkedjünk politikai gondolkodásával, megismerjük az üzletemberek, a gazdasági élet, a pénzvilág vezetőinek véleményét hazánkról, az együttműködés perspektivikus lehetőségeiről. Házigazdáink figyelmessége és gondos szervező munkája eredményeként módunk és lehetőségünk volt találkozni hazánkból elszármazott magyarokkal is, valamint neves közéleti személyiségekkel. Látogatásunk kiemelkedő állomása volt a találkozás Reagan elnökkel és a kormány tagjaival. Az elnök úrral folytatott tárgyaláson — miközben megköszöntük ezt a meghívást és a látogatás lehetőségét — kifejezésre juttattuk azt a meggyőződésünket, hogy a látogatás annak a politikának eredménye, amelyet ő és a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, Mihail Gorbacsov indított el pályájára. Az enyhülésnek ez az új szakasza nemcsak a világ vezető nagyhatalmainak, hanem a közepes és kis országoknak is lehetőséget teremt a párbeszédre. Megfogalmaztuk: azon leszünk, hogy szerény lehetőségeinkkel hozzájáruljunk törekvéseink kibontakoztatásához. A kormány tagjaitól, az elnök úrtól támogatást kaptunk Magyarországon tervezett politikai és gazdasági programunk végrehajtásához. Ne vegyék szerénytelenségnek, de jól esett, hogy az elnök és közvetlen munkatársai elismeréssel szóltak a magyarországi útkeresésről, azokról a törekvéseinkről, amelyek a gazdaság és a politika korszerűsítését szolgálják. Az elnök úr külön nyomatékkai szólt azokról az erőfeszítésekről, kezdeményezésekről, amelyeket az emberi jogok, illetve az állam- polgári jogok biztosítása terén tettünk. Helyeselte nemzetiségi politikánkat és nyomatékkai hívta fel figyelmünket arra, hogy a világgal kialakítandó kapcsolataikban a jövőben is megkülönböztetett szerepet fog betölteni az állampolgári jogok és a humanitárius elvek érvényesítése. A magam részéről teljes mértékben osztom az Egyesült Államok elnökének ezt a véleményét. Látogatásunk elérte célját, élményekben gazdagabban megyünk haza. Tanulságait politikánkban a jövőben felhasználjuk. Reméljük, hogy jelenlétünk hozzájárult konkrét üzleti kapcsolatok kiépítéséhez, és újabb együttműködési megállapodások létrehozásához. Mindenütt rendkívül barátságosan, érdeklődéssel fogadtak bennünket. Mindez meggyőzött arról, hogy Amerika népe elkötelezett a béke és a barátság iránt. Nagy eredménynek tartom, hogy a kapcsolatokkal talán hozzájárultunk a még meglevő fenntartások eloszlatásához. A miniszterelnököt megkérdezték, milyen konkrét támogatást helyezett kilátásba Reagan elnök a magyar gazdaságpolitikai törekvések megvalósításának elősegítésére. — Reagan elnök megerősítette a Verity kereskedelmi miniszter úrral folytatott tárgyalásokon kifejtett elvi álláspontot: kereskedelmi ki- rendeltséget létesíthetünk az Egyesült Államok nyugati partvidékén. Megvizsgálják a jelenlegi behozatali lista, a kvóta volumenének nagyságát. ígéretet kaptunk, hogy megvizsgáljuk a kvóta szerkezetét, termékösszetételét is. Támogatást kaptunk néhány olyan nagy fontosságú értékes műszer beszerzéséhez, amely fontos a magyar gazdaság fejlődéséhez. Ezek beszerzése korábban bizonyos akadályokba ütközött. Rövidesen, szeptemberben a magyar—amerikai üzleti tanács ülésén, Clevelandban megvitatják az együttműködés lehetőségeit, az Amerikai Turistairodák Szervezete, az ASTA budapesti kongresszusán pedig turisztikai egyezményt írnak alá. Egy kérdésre válaszolva a miniszterelnök közölte azt is, hogy folytatódnak a tárgyalások amerikai repülőgépek vásárlásának lehetőségeiről. Szólt egy kérdéssel kapcsolatban arról, mi lesz Magyarországon a nem gazdaságos ágazatok sorsa és az ott végrehajtott átszervezések nem növelik-e a munkanélküliséget. — Ez két ágazat, a kohászat és a bányászat — válaszolta Grósz Károly. — Szigorú minőségi követelményeket írtunk elő, s ahol ezt nem tudják teljesíteni, ott nagyon rövid időn belül csökkentjük a termelést. Az acéltermelés csökkentését megkezdtük, a széntermelés csökkentését a múlt esztendőben kezdtük meg s ez folytatódik az idén is. A veszteséges vállalatok köre azonban nem jelentős. Kerekített számítások szerint 27 ezer ember dolgozik ezeknél — ezt 4,8 millió bérből és fizetésből élő emberhez kell viszonyítani. Jelenleg mintegy hatvanezer munkahely üres és minden munkát kereső szakmunkásnak tíz munkahelyet tudnak biztosítani — így tehát a veszteséges vállalatok felszámolása nem okoz e téren különösebb gondot. Gondot az okoz, hogy az ilyen vállalatok által termelt termékeket milyen piacról és milyen áron tudjuk beszerezni: amennyiben deviza-zónából tudjuk csak beszerezni azokat, akkor meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi értékszámítás alapján érdemes-e a vállalat felszámolása. Az igazi probléma azonban a szerkezetátalakítás és ez nemcsak a veszteséges vállalatokat érinti. Az igazi nagy gond a vállalaton belüli felesleges munkaerő felszámolása. Erről nincsenek pontos számadataink, két elvi kérdésben azonban máris döntöttünk : egyrészt abban, hogy a munkához való jog nem a munkahelyhez való jogot jelenti, másrészt abban, hogy az önhibájukon kívül munka nélkül maradt embereket anyagilag maximális módon támogatjuk, ellensúlyozzuk a kiesett jövedelmet. A miniszterelnök egy, az 1956-os események értékeléséről szóló kérdésre válaszolva kijelentette: az erről szóló dokumentumokat évtizedekkel ezelőtt nyilvánosságra hoztuk. Erről igen sok könyv, tanulmány jelent meg. Ami az események tu- _ dományos kutatását illeti, azt több alkalommal is nyilvánosan szorgalmaztam — mondotta. — Nem ismerek a világon sehol sem olyan politikát, amely energiát tudna szánni 30—40 évvel ezelőtt történt események tudományos feldolgozására. Ez a tudományos kutatók dolga. A politika azonban igényli e kutatások elvégzését, ezért a kutatókat támogatjuk a további elemzések elvégzésében, mert az akkori események tanulságai a jelen számára is értékesek. A Trybuna Ludu tudósítójának kérdéseire válaszolva Grósz Károly kifejtette : egyetért az úgynevezett Ja- ruzelski-tervvel, amely az európai csapatcsökkentés egyes kérdéseit kívánja megoldani. „Meg vagyok róla győződve, hogy az enyhülés útján meg kell becsülnünk azokat a részprogramokat is, amelyek együttese adja a béke megszilárdításának lehetőségét” — mondotta. A sajtókonferenciát követően Grósz Károly részt vett azon a fogadáson, amelyet dr. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete adott a látogatás alkalmából. A fogadáson megjelent vendégek között volt William Verity kereskedelmi miniszter, John Whitehead, a külügyminiszter első helyettese, Rozanne Ridgway külügyminiszterhelyettes és az amerikai kormány több más magas rangú képviselője. Ugyancsak megjelent az amerikai képviselőház számos tagja, több vezető üzletember, a magyar emigráció néhány neves képviselője. Grósz Károly a nap vegén szívélyes hangulatú találkozón vett részt a Washingtonban hivatalos kiküldetésben dolgozó magyarokkal. Arlington! Icosxorúzás A washingtoni látogatás befejezéseként Grósz Károly csütörtökön reggel az arling- tond katonai temetőiben koszorút helyezett el az Ismeretlen katona sírján. A sírnál felsorakozott az amerikai fegyveres erők haderő- nemeinek díszalakulata. A washingtoni helyőrség parancsnoka fogadta a temetőnél a magyar kormányfőt. Grósz köszöntötte a tiszteletére felvont magyar nemzeti zászlót. A katonazenekar eljátszotta a két ország himnuszát, majd Grósz Károly az egyszerű kőtömbnél elhelyezte piros-fehér-zöld szalagos koszorúját. A magyar miniszterelnök megtekintette az emlékmúzeumot is. Az alingtoni temetőből a küldöttség gépkocsikkal folytatta útját a főváros központjába, ahol a Washington Emlékobeliszk közelében George Shultz külügyminiszter vett búcsút az Egyesült Államok kormánya nevében Grósz Károlytól. Katonai tiszteletadás mellett szállt be a magyar kormányfő az elnöki helikopterbe, amely a Washington mellett levő Andrews légitámaszpontra érkezett, innen pedig Reagan elnök különrepülőgépe vitte tovább az amerikai körút befejező állomására, Niagara Fallsba. Grósz Károly washingtoni tárgyalásaival csütörtökön jelentős terjedelemben foglalkozott az amerikai sajtó. A fontos televíziós hálózatok még szerda délutáni híradóikban beszámoltak a magyar kormányfő és Reagan elnök tárgyalásairól, a Public Broadcasting System (PBS) televíziós hálózat pedig terjedelmes interjút sugárzóit a magyar miniszterelnökkel. Az állami és magánerőből fenntartott, nem kereskedelmi jellegű hálózat esti egyórás híradóműsorának csaknem a felét szentelte Magyarországnak. A The Washington Times fényképes beszámolót közölt az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök találkozójáról. A jelentés szerint Reagan „dicsérte Grósz Károly nyitottságát, amelyet az új gondolatok iránt tanúsít”. Csütörtökön délután — hazai idő szerint az esti órákban — ,nem hivatalos látogatásra Torontóba érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanácselnöke. Fogadtatás a Szivárvány-hídon Grósz Károly és kíséretének tagjai Washingtonból Reagan elnök különrepülő- gépén indultak az északamerikai utazás kanadai szakaszára. A gép a határváros, Niagara Falls repülőterén szállt le, onnan a magyar vendégek gépkocsival folytatták útjukat a két ország határáig, a Szivárvány- hídig. A híd onnan kapta nevét, hogy a Niagara-víz- esés innen nézve szivárványba burkolódzik a napsütéses időben. A kanadai határon az ország külügyminisztériumának képviselői fogadták a magyar kormányfőt és kíséretének tagjait. Jelen volt dr. Nagy Lajos, hazánk ottawai nagykövete. A magyar vendégek elgyönyörködtek a világ egyik legnagyobb és mindenképpen legismertebb vízesésének imponáló látványában az egyik, már a kanadai oldalon levő kilátóhelyről, majd gépkocsival folytatták útjukat a mintegy 120 kilométerre levő Torontóba, Ontario tartomány fővárosába. A tartomány kormánya nevében Nixon főmi- niszter-helyettes köszöntötte a városban a kormányfőt. A magyar vendégek este — hazai idő szerint: éjszaka — kanadai üzletemberekkel találkoztak. Ma reggel Grósz Károly fölkeresi a torontói egyetem Hungarológiai Intézetét, majd Kanada miniszterelnökével, Brian Mulro- neyvel találkozik. Délben a Nemzetközi Kérdések Kanadai Intézete és az Empire Club — vezető üzletembereket és befolyásos politikusokat egyesítő társadalmi szervezet — díszebédjén vesz részt, s előadást tart hazánkról. Grósz Károly pénteken este, közép-európai idő szerint késő éjjel indul haza észak-amerikai körútjáról. (Folytatás az 1. oldalról.) kulását meghatározó kérdésekben megfelelő összhang legyen a szakszervezetek és a kormány között. A mai prognózis szerint az idei várható áremelkedés 17 százalék körül lesz. A kormány készen áll arra, hogy a korábbi megállapodásoknak megfelelően a SZOT és a Minisztertanács képviselőinek együttes ülésén tárgyalja meg az idei várható ár- és jövedelemfolyamatokat és a további gazdaságpolitikai, bér- és szociálpolitikai teendőket. A kormányszóvivő a továbbiakban kifejtette: a kormány nem kívánja korlátozni a szakszervezetek mozgásterét, s mint látható, rendkívül gyorsan válaszolt a szakszervezetek nagyon határozottan megfogalmazott véleményére. Mindez arra utal, hogy a kormány komolyan veszi a szakszervezetek minden észrevételét, és a jövőben is igényli azokat. A Minisztertanácsnak is az az álláspontja, hogy szükség van szakszervezeti törvényre. Szállítási költségek A Magyar Rádió munkatársa arról érdeklődött, hogy a benzináremelés mennyivel növeli ágazatonként a szállítási költségeket, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek árát, s emelkedik-e a gépkocsiátalány ösz- szege. Válaszában a kormányszóvivő hangsúlyozta: a kormány intézkedései természetesen nem rögtönzés alapján születnek, hanem minden elhatározás mögött komoly számítások vannak. A kormányban és annak apparátusában kitűnő közgazdászok dolgoznak, akik el tudják végezni a megfelelő számításokat. A gépkocsiátalány ösz- szege valószínűleg emelkedni fog, erről azonban még nincs döntés. Ehhez azt is pontosan ki kell számítani, mennyi jut az átalányból az üzemanyagköltségre, illetve az amortizációra. A kormányszóvivő — a rádió munkatársának egy újabb kérdésére felelve — utalt arra, hogy a korábbi benzináremelések alkalmával valóban előfordult: a mozgáskorlátozottaknak ellentételezték a növekvő közlekedési kiadásokat. Reményét fejezte ki, hogy — bár erről még nincs döntés — most is találnak megfelelő megoldást. Munkanélküli segély A Népszava munkatársa arról kérdezett: vajon van-e, lesz-e elég pénze a költség- vetésnek a munka nélkül maradók létminimumának garantálására. A kormány szóvivője elmondta: a szakértői javaslatok egy része szerint a munka nélküli segély összegének a mai legkisebb bér, illetve a létminimum — tehát 3 ezer forint — körül kellene alakulnia, ám vannak olyan szakértők is, akik ennél magasabb összeget tartanának indokoltnak. A munkanélküli segély alapjául a már ma is működő úgynevezett foglalkoztatási alap szolgálna. Ehhez azonban a jelenlegi, évi 1,2 milliárd forint keretösz- szeget 2,5—3 milliárd forintra kellene emelni. A Minisztertanács második félévi munkatervéről szólva — a Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére — a kormányszóvivő hangsúlyozta: a kormány tagjainak ebben az időszakban csaknem 100 előterjesztést kell megvitatniuk. A rendszeresen vísz- szatérő feladatok közül ezúttal is napirendre tűzik a népgazdasági tervvel, az állami költségvetéssel és a gazdasági szabályozással foglalkozó előterjesztéseket. A letéti jegy A Magyar Nemzet tudósítója arról kérdezett: mi a lényege a letéti jegynek, s mi tette szükségessé a bevezetését. — Manapság mindnyájunknak szinte hónapról hónapra új közgazdasági, pénzügyi kifejezéseket kell megtanulni — hangoztatta Bányász Rezső. Hosszú ideig Magyarországon a megtakarítások egyetlen formája a betétkönyv volt. A rövid távú befektetések céljára áll most rendelkezésre már a kincstárjegy, míg hosszútávra, rendszerint 3 évnél is hosszabb időszakra, a kötvények nyújtanak kedvező befektetési lehetőséget. Hiányoznak azonban egyelőre a középtávra szóló értékpapírok. E hiányt szándékoznak pótolni a lekötési idő, a névérték és a kamat meghatározása szempontjából rugalmas letéti jegy bevezetésével. A kincstárjegy, a letéti jegy és a kötvények tehát elsősorban a lejárati időben különböznek egymástól. Közvélemény-kutatás A Közvéleménykutató Intézet tevékenységével kapcsolatban — a Népszabadság munkatársának kérdésére — Bányász Rezső kifejtette: az MSZMP KB júliusi ülése után Budapesten kérdőíves közvélemény-kutatást folytattak a KB-ülés mindkét napirendi pontjáról. A tanácskozáson tárgyalt gazdaságpolitikai elgondolások két tervváltozatáról megkérdezték a lakosokat: az „A” vagy a „B” változatot választanák-e. A budapestieknek több mint a fele a gyorsabb, egyharmada pedig a mérsékeltebb ütemű változás mellett foglalt állást. Elsősorban a fiatalabbak és a középkorúak, a magasabb is- kolázottságúak, az aktív keresők, az értelmiségiek és a párttagok részesítik előnyben a gyorsabb ütemű változást. A budapestiek többsége támogatja a tervezett gyülekezési és egyesülési törvény elveit, bár a részletkérdésekben eltérőek a vélemények. A megkérdezetteknek több mint a fele helyesli a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot, de azzal a feltétellel, hogy mind az állampolgárok, mind a hatóságok magatartása meghatározott törvényes keretek között marad. E véleményt hangsúlyosabban képviselik a középkorúak, a párttagok, a politikailag legtájékozot- tabbak. A fiatalabbakra jellemző álláspontot képviseli a válaszolók egyharmada, ők helyeslik a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog alapelveit, de túlzottnak tartják a kilátásba helyezett korlátozásokat. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók háromnegyede úgy gondolja: nem szabad olyan gyűlést, felvonulást tartani, olyan egyesületet szervezni, amely sérti a szocialista társadalmi rendszert. Szinte teljes körű helyeslést kapott az az általános elv, hogy mindenféle egyesületet létre lehessen hozni, amelyet a törvény nem tilt. A táppénzről A táppénzcsalásokkal kapcsolatban (Népszabadság) a kormányszóvivő kifejtette : tény, hogy idén a társadalombiztosításban előre nem látott tetemes többletkiadások voltak. Az illetékes minisztérium előreláthatólag már a következő ülésén részletesen tájékoztatja a kormányt a helyzetről. Egyúttal javaslatot is tesznek egyes — a sajtóban már jelzett — problémák kiküszöbölésére. Röviden arról van szó, hogy el kell érni: a táppénzt csak a valóban betegek vegyék igénybe, s ne érje meg másoknak, hogy munka helyett inkább táppénzes állományba vétessék magukat. A tájékoztató végén a kormányszóvivő jelezte, hogy ebben a minőségében utoljára találkozott a sajtó képviselőivel. Grósz Károly koszorút helyez el az Ismeretlen katona sírjánál az arlingtoni nemzeti temetőben
