Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-29 / 180. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 180. szám Ára: 1,80 Ft 1988. július 29., péntek Grósz Károly Torontóba érkezett A MINISZTERTANÁCS ÜLÉST TARTOTT Az amerikai kongresszus két háza külügyi bizottságá­nak tagjaival találkozott még szerdán délután Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Előbb a képviselőház kül­ügyi bizottsága meghívásá­nak tett eleget. A bizottság tanácstermében, a képviselő­ház Rayburn épületében Dante Fascell, a bizottság el­nöke köszöntötte a kormány­főt, aki itt is tájékoztatást adott hazánk terveiről, kü­lönös tekintettel külpolitikai céljainkra, a gazdasági együttműködés feladataira. A képviselők kérdéseire vá­laszolva a miniszterelnök igen részletesen szólt a po­litikai intézményrendszer re­formjáról, a demokratikus intézmények fejlesztéséről, az állampolgári jogok tisz­teletben tartásáról. Ezután a szenátus külügyi bizottsága volt a vendéglátó, a Capito- lium díszes szenátusi szár­nyában, a házigazda itt Cai- borne Pell bizottsági elnök volt. A tájékoztató és a kér­dések nagyjából hasonlóak voltak, mint a képviselők­nél. Mindkét bizottság tagjai Tisztelt Kongresszusi Ta­gok! A Magyar Népköztársaság Országgyűlése figyelemmel kíséri és nagyra értékeli azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyeket az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa, a Szenátus és a Képviselőház tagjai fejtenek ki a Magyar- országot közvetlenül is érin­tő kelet—nyugati kapcsola­tok javításáért, a nemzetek közötti együttműködés elmé­lyítéséért. Állásfoglalásainak is szerepe van abban, hogy az egyes államok kedvezőbb nemzetközi légkörben épít­hetik kétoldalú kapcsolatai­kat, járulhatnak hozzá a globális és regionális problé­mák megoldásához. A magyar közvélemény, a magyar politikai és gazdasá­gi vezetés érzékeli és méltá­nyolja az országban kibon­takozó reformtörekvések iránt az Egyesült Államok­ban is megnyilvánuló érdek­lődést és rokonszenvet. En­nek az átfogó átalakulási fo­lyamatnak meghatározó ele­me a politikai intézmény- rendszer megújulása, s ben­ne az Országgyűlés törvény- alkotói, politikaformáló és a kormányzati munkát ellen­őrző szerepének következete • sebb érvényesítése. A képvi­elismeréssel méltatták azt. hogy Magyarország jelentős lépéseket tett a helsinki zá­róokmányban foglalt elvek megvalósításáért és bővíteni igyekszik kapcsolatait a vi­lág számos országával. selők egyidejűleg részt vál­lalnak a Magyar Népköztár­saság külpolitikai irányvo­nalának kialakításában, an­nak még nyitottabbá tételé­ben. Mindehhez jó alapot és lehetőséget biztosít, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége és belső jogszabályai teljes mértékben összhangban van­nak az emberi jogokat sza­bályozó nemzetközi egyez­ményekkel és normákkal, köztük a Helsinki Záróok­mányban foglalt elvekkel és ajánlásokkal. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az utóbbi évek­ben a Magyar Népköztársa­ság és az Egyesült Államok között a két kormány kölcsö­nös erőfeszítéseinek eredmé­nyeként kiterjedt, élénk, gyümölcsöző kapcsolatrend­szer jött létre. A magyar kormány elhatározott szán­déka, hogy e kapcsolatokat, a két nép közeledését tovább erősítse. E törekvésében épít­het a magyar törvényhozók és a magyar közvélemény támogatására. Grósz Károly- nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Minisztertanács elnökének egyesült államokbeli látoga­tása — hasonló amerikai szándék esetén — új, törté­Grósz Károly mindkét bi­zottság elnökének átnyújtot­ta azt a levelet, amelyet Stadinger István, az ország- gyűlés elnöke küldött nekik a magyar Országgyűlés üze­netével. nelmi távlatokkal biztató szakaszt nyithat a két or­szág együttműködésében. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése kész részt vál­lalni a magyar—amerikai kapcsolatok mindkét nép ér­dekeit szolgáló bővítésében, az ehhez szükséges bizalom építésében. Az Országgyűlés kívánatosnak tartaná, hogy a két ország törvényhozása ösztönző szerepet játsszon a politikai párbeszéd, a gazda­sági, a tudományos és kultu­rális együttműködés, az em­berek közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében. Kész arra is, hogy a magyarorszá­gi politikai, gazdasági, társa­dalmi folyamatok és törek­vések alaposabb megvilágí­tása céljából közvetlen pár­beszédet folytasson az ame­rikai törvényhozókkal az Egyesült Államok Kongresz- szusában Magyarország kap­csán napirendre kerülő té­mákról, így az emberi jogok valamennyi kérdéséről is. Szükségesnek és hasznosnak tartja a rendszeres véle­ménycserét a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdé­seiről. A Magyar Népiköztársaság Országgyűlése javasolja, hogy a két ország törvény­hozásának kontaktusait he­Grósz Károly és Ronald Reagan együttes nyilatkoza­ta a sajtónak a Fehér Ház kertjében lyezzük tartó&abb alapokra. A jövőben rendszeresebb személyes kapcsolatok, mun­kabizottsági találkozók vagy más, kölcsönösen megfelelő­nek ítélt formák keretében biztosítsuk a mindkét olda­lon felvetődő'általános, vagy egyedi kérdések, ügyek meg­vitatását, a hatékony infor­máció- és véleménycserét, s ezen keresztül a kölcsönös megértés erősítését. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése reményét fe­jezi ki, hogy javaslata egy­beesik az Amerikai Egyesült Államok szenátusa és képvi­selőháza tisztelt tagjainak óhajával és törekvéseivel. Fontosnak és időszerűnek tartja, hogy a két ország tör­vényhozói választóik képvi­seletében az eddiginél aktí­vabb szerepet vállaljanak a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Álla­mok közötti együttműködés továbbfejlesztésében, a ma­gyar és az amerikai nép kö­zötti kapcsolatok erősítésé­ben. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése nevében: Stadinger István elnök Nemzetközi sajtóértekezlet Ezt követően a magyar nagykövetség épületében tar­tott nemzetközi sajtókonfe­(Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének üzenete az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusához Uj ifjúsági fórum előkészítő munkálatai Az ifjúsági csoportok kü­lönböző érdekeinek egyezte­tésére új fórumot hívnak életre Magyar Ifjúság Or­szágos Tanácsa (MIOT) né­ven — a tervek szerint — ez év őszén. MIOT néven ez ideig a KISZ szerepelt kül­földi kapcsolataiban, most belpolitikai tartalommal és feladatkörrel önálló szerve­zet társul a névhez. A KISZ KB-ban az MTI érdeklődésére elmondták, hogy az elképzelésék szerint a MIOT .népfront jellegűen fogná össze a fiatalokat, tö- mörítené a különböző ifjú­sági egyesületeket, csoportú-, kát. Jelenleg még vitatott, hogy az új tanács önállóan vagy valamely más szerve­zet — esetleg a Hazafias Népfront — felügyelete alatt működjön. A napokban megalakult előkészítő bizottság számára a KISZ részletes alapsza­bály-tervezetet dolgozott ki. E javaslategyüttes a MIOT céljául jelöli meg az egyes tagszervezetek összefogását, véleményük egyeztetését és koordinálását, illetve a ki­alakított közös érdekek, ál­láspontok nyilvánosság előtti képviseletét, politikai fóru­mokon való közvetítését. Éppen ezért fontos — hang­súlyozza a KISZ tervezete —, hogy az új ifjúsági tö­mörülést egyik tagszervezet se sajátíthassa ki a 'maga egyéni céljai érdekében. Voltaképpen a konszenzus alapú működés, a közös ál­láspont kialakítása révén válhat a MIOT — a KISZ- nél szélesebb körben — az ifjúság érdekegyeztető és érdekképviseleti fórumává, s emellett tevékenysége erő­sítheti a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzését is. A tervek szerint a MIOT- nak tagja lehet majd — vi­lágnézeti hovatartozástól függetlenül — valamennyi alkotmányos alapon működő ifjúsági társadalmi szerve­zet, öntevékeny csoport, or­szágos mozgalom és egyesü­let. A tagszervezetek egyen­jogúak lennének a MIOT-on belül. Ennék következtében az ifjúsági tanácsban a KISZ is egy lesz az egyenlők között. Ez egybecseng a KISZ megújulási törekvései­vel, hiszen már korábban egyértelművé vált, hogy a szövetség nem vállalhatja fel az egész ifjúság érdek- képviseletét. Tagszervezet­ként a KISZ is határozot­tabban, egyénibb arculatot tükrözően politizálhat. A szervezeti felépítést te­kintve az évente legalább egyszer ülésező közgyűlés lenne a MIOT legfelsőbb szerve. A közgyűléseken az egyes tagszervezetek küldöt­teikkel képviseltethetik ma­gúkat, s itt választanák a MIOT elnökét, elnökségét, munkabizottságainak veze­tőit. A javaslatok szerint az elnököt évenkénti rotációban más-más tagszervezet dele­gálná, minden esetben a közgyűlés jóváhagyásával. Kormányzzóvivői tájékoztató A Minisztertanács üléséről a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalta a letéti jegy bevezetéséről szóló tervezetet, és úgy határozott, hogy azt az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács tárgyalt a SZOT július 26-i levelében, foglaltakról, amelyben a szakszervezetek gazdasági és szo­ciálpolitikai kérdésekről nyilvánítottak véleményt és úgy határozott, hogy ezzel kapcsolatos állásfoglalását nyilvá­nosságra hozza. A kormány készen áll arra, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a SZOT és a kormány képvise­lőinek együttes ülésén tárgyalja meg az időszerű kérdéseket. A Minisztertanács a tervgazdaáági bizottság elnökének beszámolója alapján áttekintette az egységes vállalkozási nyereségadó-törvény bevezetésével és a társasági törvény megalkotásával összefüggő kérdéseket, valamint elfogadta a szőlőborvertikum feszültségeinek rendezési programjai,. A bizottság elnöke tájékoztatta a kormányt az élelmiszer­gazdaság finanszírozási gondjainak megoldásáról. __■ A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt az aratási munkákról, a várható terméseredmé­nyekről. A Minisztertanács elismerését és köszönetét fejezte ki a termés betakarításában részt vett dolgozóknak. * * » Válasz a SZOT levelére A Minisztertanács ülését követő sajtóértekezleten Bá­nyász Rezső kormányszóvivő a Magyar Hírlap munkatár­sának kérdésére válaszolva elmondta: a kormány tár­gyalt a SZOT leveléről, amelyben a testület időszerű gazdasági és szociálpolitikai kérdésekről nyilvánított vé­leményt. A Minisztertanács álláspontja változatlanul az, hogy a leglényegesebb gaz­daságpolitikai kérdésekről a jövőben is konzultálni szük­séges a SZOT-tal. A konzul­táció alapvetően a gazdaság- politika, az életszínvonal-po­litika, az ár-, bér- és szo­ciálpolitika átfogó kérdései­re vonatkozik. A kormány az elmúlt he­tekben, egybehangzóan a Központi Bizottság legutóbbi ülésének tényfeltárásával és értékelésével, szükségesnek látta olyan intézkedések meghozatalát, amelyek alap­vető gazdaságpolitikai szán­dékaink megvalósítását szolgálják. A Minisztertanács és a Tervgazdasági Bizottság leg­utóbbi ülésein egyeztették az álláspontokat a szakszerve­zettel, mind a gazdasági helyzet értékelését, mind pe­dig a szükséges intézkedések fő irányait illetően. A kor­mányzati munka menetében magától adódnák olyan kér­dések, amelyekkel kapcso­latban — éppen az együttes helyzetértékelés és a közö­sen kialakított fő irányok is­meretében — nem szükség- szerű az esetenkénti kon­zultáció és véleménykérés. Ilyen például a valutaárfo­lyamok változtatása, vagy egyes dotációk megszünteté­se. A rugalmas, a különböző pénzügyi-gazdasági folya­matokra gyorsan reagáló kormányzati munka során egy-egy árintézkedés megté­telét nem lehet függővé ten­ni a kormány és a szakszer­vezetek közötti egyeztetés eredményétől. Múlhatatla­nul szükséges ugyanakkor, hogy a reálbér, a reáljövede­lem és az életszínvonal ala­(Folytatás a 2. oldalon) Meteorológiai főállomás létesült Kaposváron. Lapunk 4. ol­dalán mutatjuk be Fenyvesre látogatott az NSZK szakszervezeti küldöttsége A SZOT meghívására ha­zánkban tartózkodó NSZK- beli szakszervezeti küldött­ség tegnap Balatonfenyves- re, a Balatonnagyfoereki Ál­lami Gazdaságba látogatott. A delegációt Emst Breit, a Német Szakszervezeti Szö­vetség elnöke vezette. Velük tartott Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is. A vendégek megismerked­tek a gazdaság tevékenysé­gével, _ valamint a dolgozók szociális ellátottságával. Ké­ső délután beszélgetésen cse­rélték ki tapasztalataikat a vendégek, a gazdaság szak- szervezeti bizottságának tag­jai, valamint a Medosz or­szágos és megyei vezetői.

Next

/
Thumbnails
Contents