Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
4 Somogyi Néplap 1988. július 28., csütörtök Törvény készül az egyesülési és gyülekezési jogról PETRIK FERENC NYILATKOZATA Virágokért született tervek Törvény készül az egyesülési és gyülekezési jogról. Az új paragrafusok megalkotásának szükségességéről, céljáról dr. Petrik Ferenc igazságügyi miniszterhelyettes nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársá-. nak. — A Magyar Népköztársaság alkotmánya kimondja, hogy hazánkban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat. Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában a jogalkotásnak számos, eddig nem szabályozott kérdésében állást kell foglalnia. Erre kötelezi a jogalkotót a Polgári- és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint a jogalkotásról szóló törvény is — emlékeztetett rá bevezetőben, majd így folytatta: — Az Igazságügyi Minisztériumban már megkezdték azokat az előkészítő munkálatokat, amelyek a lelkiismereti és vallásszabadságról, a nemzetiségi jogokról, a helyi és országos népszavazásról szóló törvényeket alapozzák meg. A közeljövőben a kormány társadalmi vitára bocsátja az egyesülésről, valamint a gyülekezésről szóló törvények tervezetét. — A társadalmi feladatok— megoldásában mind nagyobb jelentősége van az állampolgári részvételnek, az állampolgárok öntevékenységének — hangsúlyozza a miniszterhelyettes. Ez az ön- tevékenység — a tevékenység jellegéből következően — a közösséget, az állampolgárok együttműködését igényli. Az egyesületekben az állampolgárok általában sajátos egyéni hajlamaik, képességeik és ambícióik alapján tömörülnek azzal a céllal, hogy törekvéseiket, kedvteléseiket a szervezett keretek előnyeit felhasználva válthassák valóra. A politikai intézményrendszernek, a gazdasági, a kulturális életnek, a helyi közéletnek is nélkülözhetetlen alkotó elemei a társadalmi szervezetek és az egyesületek. Hazánkban az elmúlt évek társadalmi-gazdasági változásai gazdagították a társadalom érdektagoltságát. A társadalmi szervezetek és az egyesületek meghatározott közösségi célokat követő, szervezetek, tehát sajátos érdekcsoportosulások is. A politikai és társadalmi viszonyok jelenlegi fejlettségi szintjén számolni kell azzal, hogy eÉ szervezetek — céljaikhoz igazodva — mind határozottabban lépnek föl a tagok érdekeinek védelmében és különböző módon formálják a közvéleményt, sőt közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a politikai állásfoglalásokat, az állami döntéseket is. Ez is egyik oka annak, hogy egyre erősödik az igény az egyesülési jog gyakorlására. A készülő törvény meghatározza azokat a szervezeteket, amelyek az egyesülési jog gyakorlása során létrehozhatók. Az alapítók — szándékuk és a politikai intézményrendszerhez való kötődésük szerint — társadalmi szervezetet vagy egyesületet alakíthatnak. A törvény meghatározza az alapításhoz szükséges kereteket. E korlátokat nemzetközi szerződés is megállapítja: az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, nem járhat a közegészség, valamint mások jogai és szabadsága sérelmével. A törvényjavaslat szerint az alapítás normatív feltétele, hogy meghatározott számú alapító (ez társadalmi szervezet esetén ezer, míg egyesület esetén tíz fő) az alapítás szándékát egybehangzóan nyilvánítsa ki; meg kell választani az ügyintéző és képviselő szerveket, meghatározva a szervezeti és működési szabályzatot. A szervezet azonban csak akkor kezdheti meg működését, ha állami szerv nyilvántartásba vette. A törvényjavaslat számos kérdésben — így a nyilvántartásba vételnél is — alternatívák megfogalmazásával igyekszik segíteni a társadalmi vitát. Az egyik változat szerint valamennyi szervezetet — a törvényi feltételek megléte esetén — a bíróság vesz nyilvántartásba, míg a másik megoldás szerint a nyilvántartásba vétel feladata megosztana az Országgyűlés, a Belügyminisztérium és a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága között. Fontos biztosítékot tartalmaz a törvényjavaslatnak az a szabálya, amely a társadalmi szervezet, illetőleg az egyesület működését érintő döntéseket végsősoron az objektív és független bíróság hatáskörébe adja. A szervezeti és működési szabályzat a társadalmi szervezet, illetőleg az egyesület alapdokumentuma. Ez garantálhatja a szervezet demokratikus működését, a tagok érdekeinek maradéktalan érvényesülését. A törvény ezért — néhány alapvető követelmény meghatározásán túl —• a szervezetre bízza a részletes szabályok megállapítását — hangsúlyozta a miniszterhelyettes, hozzátéve : — Társadalmi és gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában elképzelhető, hogy a társadalmi szervezet, illetőleg az egyesület csak abban az esetben képes magát fenntartani és ezáltal a társadalompolitikai célkitűzéseknek eleget tenni, ha egyéb tevékenysége mellett gazdálkodó tevékenységet is folytat. Ez azonban sértheti a vállalatok, szövetkezetek érdekeit, hiszen a társadalmi szervezetek és az egyesületek általában kedvezőbb pénzügyi szabályozás alá tartoznak. Két megoldás képzelhető el. Az egyik szerint, ha a szervezet jövedelem- szerző gazdálkodást kíván folytatni : erre vállalatot kell alapítania. A másik megoldás : a versenysemlegesség jegyében ezekre a szervezetekre is ugyanazok az adó- jogszabályok vonatkozzanak, mint a többi gazdasági tevékenységet végzőkre. — Az egyesülésről szóló törvénnyel párhuzamosan vitatják meg a gyülekezés szabályairól szóló javaslatot. A kereteket ebben az esetben is az alkotmányos rendelkezések szabják meg, figyelemmel a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekre is. A gyülekezési jog gyakorlása felöleli a békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások, rendezvények szervezését, illetőleg jnegtar- tását. Ezeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják és közös álláspontot alakíthatnak ki, amit továbbíthatnak az állami és más szervezetekhez. Egyes rendezvények megtartását és szervezését a törvényjavaslat bejelentéshez köti. A bejelentésnek a rendezvényre vonatkozó legfontosabb adatokat kell tartalmaznia, például az időpontot, a helyszínt, a rendezvény célját, napirendjét, a várható létszámot, a rendezők képviseletére jogosult személyeket. A rendezvény megtartását a hatóság csak a törvényben meghatározott esetben tilthatja meg. Ez esetben a rendezők a bírósághoz fordulhatnak majd. Annak érdekében, hogy az eljárás minél kevésbé legyen bürokratikus, a javaslat szerint nem tartozna a törvény hatálya alá az a rendezvény, amely az állami, a gazdálkodó és a társadalmi szervezetek rendeltetésszerű működésével kapcsolatos. Természetesen az elismert vallási felekezetek szertartásai, a kulturális események, sport-, valamint családi jellegű rendezvények sem esnének a törvény szabályai alá. Az egyéb célú rendezvény bejelentése is csak akkor kötelező, ha közterületen vagy középületben kívánják megtartani, illetőleg ha a résztvevők várható létszáma a kétszázat meghaladná. — A két lényeges szabadságjog szabályozása elsősorban az állampolgárok joggyakorlatát kívánja elősegíteni. Kiküszöböli azokat a joghézagokat, amelyek eddig a jogok szabad gyakorlásának korlátái, s nem előse- gítői voltak. Szándékaink szerint széleskörűen bevonjuk a törvényjavaslatok előkészítésébe a politikatudomány művelőit, s figyelembe vesszük az állampolgárok véleményét. Elsősorban a már működő egyesületek tagjainak jó és rossz tapasztalatait is szeretnénk megismerni, majd hasznosítani. Ezt követően kerülnek a törvény- javaslatok az Országgyűlés elé — mondotta végezetül dr. Petrik Ferenc. A Somogy megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat kaposvári üzemegységének Máté Sándor okleveles kertészmérnök a vezetője; az egyetemi (katedrát cserélte föl a gyakorlattal, s azt a célt tűzte maga elé, hogy felvirágoztatja a .kaposvári kertészetet. Nem lesz könnyű dolga, mert a telepen elszomorító a látvány: rozoga üvegházak, siralmas állapotban levő épületek, gazos parcellák. Egy falusi fészer állapota is különb, mint az itteni „irodaház”. A nagyobb gond mégsem ez, hanem az, h ogy nincs víz, mert nincsen saját kútja a kertészetnek. Víz nélkül pedig növényeket, virágokat nem lehet nevelni. A szomszéd téeszitől kapnak vizet, de az nem sókra elég. Egy kút fúrása pedig tízmillió forintba kerülne ... Máté Sándor bizakodó: — Nagyrészt rajtunk áll, hogy a tervekből, mi valósul meg. A jó kertészet sok mindentől függ, de leginkább az emberi hozzáállástól. Máté Sándor bizalmat és szabad kezet kapott tervei megvalósításához. Ezek között szerepel, hogy biztosítani kívánják a város és a környék díszfacsemete-ellá- tását. Konténerekben és díszládákban nevelnek majd örökzöldeket és lombhulla- tókat, s az igényes kert- tulajdon osok egész évben ezeket ültethetik ki. A szabadföldön nevelt csemetéket ősszel és tavasszal árusítják majd. Megfelelő választékkal akarják a kiskereskedők igényeit is kielégíteni. Jó lenne, ha nem kellene öthat növényért is a fővárosba utazni. A tervek szerint virágcsarnokká alakítanák az egyik épületet. Nevetnek majd a város ellátására muskátlit, petúniát és különböző egynyári virágokat. Termelnek hagymás növényeket is, tulipánt, nárciszt, jácintot. Foglalkozni akarnak szárazvirág-termesztéssel is, hogy télen is legyen mivel díszíteni a lakást. A koszorúkötészetmek is jelentős a vágottvirág-igénye. Most csak néhány szál rózsa nyílik a kertészetben, a szegfű ősszel, Katalin- és Erzsébet-napra bontja ki szirmait. Nevelnek margarétát és őszirózsát is. Máté Sándor azt mondja: a kertészetben is érdemes szakosodni. Ezért csak néhány kultúrával kívánnak foglalkozni: főleg olyan növényekkel, amelyek télen öt—tíz fokon sem károsodnak. ,A Május 1. utcai virágboltot viszont folyamatosan kívánják ellátni vágott virággal és zölddel. — Ezekből megfelelő a kínálat — mondta Pintér Istvánná üzletvezető. — Minden olyan cserepes növény van a boltban, amelyet ebben az időszakban árusítani szoktak. A vágott virágok közül az orchideát és a kálát hiába is keresik ilyenkor a vásárlók: ezek a növények most „pihennek”. A legkeresettebb vágott virág a szegfű, még mindig ebből vesznek legtöbbet. A Somogyi Néplap június 28-i számában megjelent Kiáll a tanácstag a Donne- rért című írással kapcsolatban megjegyzem, hogy a város költségvetéséből mind kevesebb pénz jut a köz- használatú területek megfelelő színvonalú fenntartására. Ennek következményeit már két-három évvel ezelőtt látni lehetett, és a várható színvonalcsökkenésről számos fórumon említést tettünk. A Magyarországon általánosan kialakult, többnyire alacsony színvonalú, sablon játszóterek formait, eszköz- állományát egy meglehetősen szerény fantáziával bíró tervezői és ipari háttér és ezek szintjén megállapodott és a helyenként meglevő állapotot optimálisnak és általánosan követendőnek vélő közízlés alakította ki. A lakótelepi közkertek igénytelen játszótereit szükség szülte, ahol a'szűkös tér lakásszámra vetített normatételeit alkalmazva szakítottak ki kényszerűségből játszóhelynek való, korcsoportokra osztott területeket. A területek nagyságát és minőségét nem a gyermekek mozgásigénye határozta meg, hanem egyéb, másodlagos tényezők, lehetőségek. Egyesek megfeledkeznek arról, hogy egy falusi, családi házas övezet más szükségletekkel és kedvezőbb lehetőségekkel rendelkezik, mint egy lakótelep. A donneri városrész, ahová a Zsebe erdei benyúlnak, különösen ilyen. Ä fiatalok tartalmas szahad- idő-eltöltése, egészséges fizikai és szellemi épülése szempontjából a szabad természet megfelelő állapotú, míg az erőltetetten játszótérnek kijelölt utcasarkok szabad szögletei sokszor unatkozó gyermekek, trágár kifejezésektől hangos, az utcák csendjét, a pihenő lakókat zavaró motorkerékpároscsapatok találkozási helyei. Figyelembe véve azt is, hogy a karbantartási igény, a szándékos rongálások és Igaz is: a legtartósabb ebben a hőségben. Sók virág nehezen tűri a meleget, a fülledt levegőt, főleg ha út után kerül a csokorba. Most Siófokról, Szombathelyről és Budapestről szállítják a vágott virágot. A virágbolt sokféle színben pompázik, de manapság nem sokan beszélik már ezt a szép nyelvet, a virágok nyelvét. Alig akad vevő, aki a régi jelentésükre is figyelve válogat a színek között : ma már nem így üzennek ... Ha a virágok a kaposvári kertészetből jönnek, reméljük, frissebbek lesznek. A körülményeken kell változtatni, és a sikerhez támogatás is kell. A kertészek bíznak a kertészet jövőjében. amint Mórocz Lajos szavaiból kitűnik, a helyi kezdeményezésű önerős fenntartási, javítási munka elvégzésének nehézségei miatt csak alapos körültekintéssel szabad ilyen területeket kialakítani. Egy kisebb javítás, egy hintacsapágy olajozása olyan munka, amelyet a szülőktől természetesen várnak el. Az ilyen munka elvégzését mindnyájunknak természetesnek kellene felfogni. Ezt szorgalmaztuk korábban és a jövőben még inkább szükségét látjuk ennek. A gépi és speciális szakmai felkészülést és anyagi terheket igénylő munkákat a város igyekszik elvégeztetni. Ezek műszaki átvételét azonban a tanácstagokkal nem lehet megoldani. A szóban forgó játszótér tavaszi helyszíni szemléjén például éppen Mórocz Lajos tanácstag nem lehetett jelen: munkahelyi termelési feladatai nem engedik meg a gyakori eltávozást. A munkaidő utáni, helyszíni szemléket pedig a város csaknem másfél millió négyzetméter zöldterülete feletti szakmai felügyeletet végző egyetlen szakember nem tudja elvégezni. A megoldás mindnyájunk pontos, lelkiismeretes, egymásra és értékeinkre vigyázó munkavégzésében és a társadalmi együttélés szabályainak betartásában van.Hartner Rudolf városi főkertész * * * A helyszíni vizsgálatokba a tanácstagot indokolt bevonni. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a tanácstag társadalmi kötelezettséget vállal, ezért a tanácsi apparátus dolgozóinak kell időbeosztásukat a tanácstagéhoz igazítani. A városi tanács legutóbbi ülésén, amikor a lakosság és a tanács kapcsolatáról volt szó, a testület megerősítette ezt a fontos elvet. Dr. Tóth Mihály a városi tanács szervezési és jogi osztályának vezetője Útépítés, közlekedésjavítás Közelebb Marcalihoz Az utóbbi két évben 2,1 százalékkal csökkent a Marcali környéki falvak létszáma. Milyen gondokat okoz ez a munkaerő-gazdálkodásban? — A munkaképes korú lakosság aránya lényegesen nem változott 1985 és 1987 között — hallottam Mezei Ferenctől, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai munkatársától. A területre még nem jellemző, hogy elhelyezkedési gondok lennének. Ma 288 dolgozót keresnek az üzemek és intézmények. A gondot az okozza, hogy a fölajánlott munkakörök szakmai igénye és a pályakezdő fiatalok végzettsége között nincs összhang. Több kellene a növénytermesztőkből, az állattenyésztőkből és az ácsokból. Ugyanakkor sók a festő és mázoló szakmunkás. A tapsonyi és a puszta- kovácsi téesz a költségek mérséklése érdekében csökkentette nem termelő létszámát, másutt létszámfölvételi zárlatot rendeltek el. A községek lakosságának helyi foglalkoztatása érdekében kis üzemeket telepítettek oda, illetve bővítették melléküzemágukat a termelőszövetkezetek. Több településen programot dolgoztak ki a közhasznú munkavégzés intézményének bevezetésére, de ez még csak Böhönyén valósult meg. Nem ezt tekintik hosszú távú megoldásnak. Mivel az ország nagy részén a munkát keresők száma növekszik, miközben az álláshelyek száma csökken, a várható idetelepülés érdekében fölmérték, hány elhagyott ház van a környéken. Az üresen maradt házakba áttelepülteket várnak. Marcaliban megnehezültek a lakáshoz jutás föltételei; itt telkek kialakításával támogatják a magánerős építkezést, mert így szabadul föl társasházi lakás. Lesznek az OTP szervezésében is építkezések, de ezeknek a lakásoknak az ára várhatóan magas lesz. Ezért az látszik jó megoldásnak, ha a falvak népességmegtartó erejét növelik. Ennek érdekében a legfőbb cél a közlekedés javítása. A legfőbb üzemnek van saját autóbusza, amely a munkába és haza viszi a dolgozókat. Ezek többsége menet- rendszerű járatként is közlekedik. Tíz környékbeli falu kerül közelebb Marcalihoz, a Somogysámsont Horvátkút- tal összekötő út megépítésével. Ennek a hatása az elhelyezkedésekben is érződik majd. Bánáti Diána AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Vigyázzunk a játszóterekre!
