Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
1988. július 28., csütörtök Somogyi Néplap 5 Gazdaságos tudomány A dominóelv gyakorlata A kaposvári mezőgazdasági főiskolán a számítástechnikai oktatásban Pál Jenő kandidátus, az állattenyésztési kar docense kezdettől fogva részt vett. — A számítástechnikai oktatás ténylegesen 1972-ben indult — mondta. — Kezdetben ez a matematika oktatásnak egyik részterülete volt, fokozatosan nőtt az óraszáma, fejlődött a gépi háttér és alkalmazása is. Négy évvel később vásároltuk az első gépeket, akkor jött létre az úgynevezett terminálkapcsolat is. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola számítóközpontjára kapcsolták rá a különböző egyetemeket és főiskolákat a dél-dunántúli régióban. Erre az alapra most is támaszkodunk: a nagyobb munkákat mind a mai napig e terminál segítségével végezzük. — A számítógép-kapcsolat változást hozott a számítás- technika oktatásában. Ennek részese volt ön is különböző oktatási rendszerek kidolgozásával. — A nyolcvanas években az informatikai intézet (a Művelődési Minisztériumon belül) bejelentette, hogy minden megyeközpontban létrehoz egy továbbképzési egységet, s ez a számítás- technika terjesztését szolgálja majd. Ezeket fölszerelték úgynevezett ABC gépekkel : mi is kaptunk ezekből, hogy elláthassuk a megye középiskolai tanárainak továbbképzését is. Egy személyi számítógépbázist nyertünk, 1984-ig ezeken folyt az oktatás. Abban az évben a kar vezetése megbízott azzal, hogy dominórendszer alapján építsem föl a tantervet. Ez azt jelentette, hogy minden tantárgy egy-egy dominóegység lett. A tantárgyakon belül dominók vannak, amelyekből blokkok, modulok épülnek, fgy ki lehetett szűrni azokat az átfedéseket, amelyek az egyes tárgyak között voltak. Minőségi változás volt, hogy szétváltak a tantárgyak. Ez a számítás- technika szempontjából igen lényeges: az eddigi két fél éves matematika megmaradt, s még egy fél évig tanulnak számítástechnikát a hallgatók. 1984-ben kaptunk lehetőséget arra, hogy eladjuk az ABC-ket, s helyettük IBM- és ehhez kapcsolható gépeket vásároljunk. Az újabb fordulat az oktatásban 1986- ban volt, amikor beindítottuk a Számalk-képzést: egy együttműködés keretében a kihelyezett bázison 250—300 hallgatót oktatunk. A Számaik ezért az oktatásért természetesen fizet az állattenyésztési karnak, ez pedig lehetőséget ad a további fejlesztésre. — A dominóelv — ahogy az egyik munkájában olvastam — biztosítja a tevékenységek sorba kapcsolását, csoportosítását, valamint a tervezést, a programozást. — A dominórendszert 1977-ben kezdtem vizsgálni. Lényegében a Gráf-elméleten alapul ez, annak egy továbbfejlesztett változata. Olyan, mint maga a dominózás, a tevékenységi sorok különbözőségét lehet vele vizsgálni. Egy teljesen ösz- szefüggő rendszerben az egé. szét meg kell változtatni, hogy valamilyen módosítást tudjak végrehajtani. Például egy mezőgazdasági vállalatnál ha az egyik ágazat megszűnik és mást csinálnak helyette, akkor az egész üzemszervezetét fel kellene borítani, hogy az újat be tudják építeni. Ennek az elméletnek viszont az a nagyszerűsége, hogy önálló egységenként kezel bizonyos részeket. Ugyanúgy épül fel, mint a tévében a modulrendszer: egy blokkot kiemelek belőle és helyébe teszek egy másikat. Megvannak a csatlakozó pontok, és a rendszer üzemelhet tovább. Kell azért ehhez egy mezőgazdasági szakember is: dr. Babinszky kollégám segítségével dolgoztuk ki a mezőgazdasági információs rendszert. A szervezési dolgokra rettentő nagy igény van. Azokat a blokkegységeket, amelyek jól működnek, nem akarja megváltoztatni. — Eleve úgy kezdtek hozzá, hogy nem akarják a vállalat egészét az új rendszerbe építeni? — Pontosan erről van szó. Az vált be inkább, hogy apró egységeket építgetünk, s azokat később összerakosgatjuk. Ez a rendszer rendet csinál, de nem biztos, hogy mindenkinek népszerű. Ha a vezetés nem olyan erős, hogy ezt végig tudja vinni, akkor meg is bukhat. Van példa erre is. A gazdaságok azt szerették volna, ha a rendszer egy feltáró egység lenne, amelyre aztán később lehet építeni. Ebből alakult ki később az Agro- terápia, amelyet dr. Babinszky kollégámmal dolgoztunk ki. Ennek az a lényege, hogy képet alkotunk a gazdaság jelenlegi helyzetéről, s bemutatjuk azokat a tartalékokat, amelyek feltárásával javítani lehetne a gazdaság eredményein. E rendszer egyik változata szerint a tartalékokat beruházás nélkül, illetve egészen kis ráfordítással aknázhatják ki a gazdaságok. — Azok a matematikai modellek, amelyeket ön vagy mások is kidolgoznak, menynyiben felelnek meg a valós helyzetnek? — A számítástechnikát akkor lehet a gyakorlatban alkalmazni és eladni, ha megfogalmazzuk, hogy a partnernek milyen a számítás- technikai igényszintje; javaslatot kell készítenünk, hogy milyen gépet kapjon, ehhez programot is kell adni, s hozzá tartozik, hogy betanítjuk a vállalat szakembereit és biztosítjuk a szervizhálózatot. — A tudományos munka és a tanítás mennyire egyeztethető össze a piacgazdálkodással? Önök a szellemi termékeiket: a programokat, a szervezési rendszereket eladják. — Költségvetésünk 40 százalékát kapjuk az államtól, a többi pénzt a kar megkeresi. A számítástechnika 8 százalékban részesedik a kari bevételből. A karnak 7-800 gazdasággal van partnerkapcsolata. A nagy átlagban, ahol egyáltalán kipróbáltuk ezt a rendszert, 8-10 százalékos költségmegtakarítást értünk el. Ráfordításmentesen. Volt olyan, ahol ez nem jött be. Minden szervezési kérdésben nagyon fontos az emberi tényező. Mert ha az állatgondozó elfelejt takarmányozni, akkor az én munkaszervezési javaslatom nem válik be. — A keszthelyi ■ Georgi- kon-napokon ön a dominóelv használatát mutatta be a környezetvédelem egyik területén. — Mindenféle tudományág érzi, hogy valamilyen elvek alapján rendezni kellene a sorokat. A munkában a talajjavítás szervezési kérdéseivel foglalkoztam, munka- szervezési kérdésekkel, amelyeknek az eredményei mostanában nagyon látványosak. Ugyanilyen látványos a szállításszervezés. Most teljesen véletlenül az egyik kollégával testnevelésszervezési kérdésekkel foglalkozom. — Az ön rendszerét, a dominóelvet mint szellemi terméket lehet-e exportálni? — Lehet. Érdeklődnek iránta a jugoszlávök, s valószínűleg az NDK-ban is megjelenik szakcikk formájában. Érdeklődnek e rendszer iránt a szlovákok is. Tartottam külföldi előadásokat is, meglepően nagy volt iránta az érdeklődés. F. L. Antikvárium az utcán A Vár utcából a sétálóutcába költözött a kaposvári antikvárium. Az arra járók többsége megáll, bele-belelapoz a kirakott kötetekbe. S még ha nem is vásárol könyvet, néhány információval gazdagabban távozik. Ádándi népfőiskola Budapest útikönyv Útikalauz Budapesthez címmel új idegenforgalmi kiadványt jelentetett meg a Téka Könyvértékesítő, Könyvtárellátó és Könyvkiadó Vállalat a MALÉV Air Tours Utazási Irodával közösen. A kötet újszerű felfogásban készült: szerzője, Pallai Katalin saját szakmai szemléletével, tapasztalataival ötvözte a hagyományos tudnivalókat. Figyelembe vette a turisták várható igényeit, érdeklődését, lehetőségeit. A zsehkönyv formátumú kiadvány Budapest történetének rövid összefoglalása után hat fejezetben mutatja be a főváros nevezetességeit : a Várhegyet, a belvárost, a pesti városrészeket, a Durva- parti látnivalókat, Óbuda és Aquincum szépségeit, valamint a Gellérthegyet. A kötet a hasznos információk tárával zárul, amely budapesti szórakozási lehetőségekkel, szálláshelyekkel és más fontos tudnivalókkal szolgál. A könyvben jól áttekinthető térképek, világos jelimagyairázatok segítik a fővárosba látogató turisták tájékozódását. Tervek szerint jövőre a Dunakanyar látnivalóival és Szentendre nevezetességeivel ismertetik meg a turistákat, s tervezik történeti városokról készült összefoglaló munkák megjelentetését is. Az ádándi kastély késő bárotok stílusú. Az épület — amelyet néhány hónapja újítottak föl — gyönyörű park közepén áll. Tikkasztó a nyár; csend és mozdulatlanság mindenütt. Csak az emeleti tanácsteremből szűrődik ki zaj. A gyermeknevelésről, a tanítók munkájáról folyik a vita. Rég elkanyarodtak már a beszélgetők a szúkehb témától, dr. Kanyar Józsefnek, a történelemtudomány doktorának előadásától, amely „Somogyországról” szólt. Ugyanakkor nagyon is szorosan kapcsolódott a témához a vita, csak nagyobb távlatokban. A Kárpát-medencét, Európát ölelte át. „Magyarnak kell lennünk, s egyben európainak” — e gondolat szövi át a két hetet, amit az első alkalommal rendezett ádándi nemzetközi népfőiskola hallgatói együtt töltenek. A vitavezető ezúttal Neisz Péter, az ádándi Berzsenyi Dániel Közművelődési Egyesület alelnöke, de a vitavezetést nem szó szerint kell érteni. Akik itt vannak — hazánkból és országhatárainkon túlról —, valamennyien azért jöttek, hogy eszmecserét folytassanak az emberségről, a művészetekről, a társadalomról — közös gondjainkról. Itt van Varga Csaba szociológus, író is, aki e vidék népfőiskolái mozgalmának újraindítását kezdeményezte. — Közművelődési egyesületünk első ízben rendez ilyen bentlakásos, nemzetközi népfőiskolái kurzust — mondotta korábban Pollák Tibor, az egyesület elnöke. — A jeles hazai és külföldi előadók által bevezetett vi- tákhan általában 15—20-an vesznek részt. Van, aki a teljes kurzusra érkezett, s van, aki csak néhány napra. Az úttörő jellegű kezdeményezést nem szabad kiragadni a folyamatból. Az Ádándon elindult falufejlesztési programnak — amelyet a közművelődési egyesületen, a falu népén, a tanácson kívül a termelőszövetkezet és a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola is hathatósan támogat — ez csak egyik része. A közösségformálás, a gondolkodó embertípus kialakítása, a jobb, emberibb körülmények biztosítása a célja az átfogó falufejlesztési elképzeléseknek. Ennek keretében körvonalazódik, a „Klub Ádánd” elnevezésű színvonalas idegenforgalmi központ létrehozása1. Emellett az ádándiák csatlakozni szeretnének ahhoz a mozgalomhoz, amely rangos hazai és külföldi tanácskozásoknak, bentlakásos eszmecseréknek teremtene lehetőséget. A merész tervek egy része már megvalósult, a többi megvalósulás előtt áll. A népfőiskolára Homoródi Ottó Felső-Ausztriából érkezett. — Nyugdíjba vonulásom előtt közgazdászként dolgoztam. A Magyarok Világszövetségének lapjában, a Magyar Hírekben olvastam egy cikket az ádándi elképzelésekről, s elhatároztam, hogy megismerkedem az itteniekkel. Eljöttem hát a két hétre. Igen színvonalas előadásokat hallottam, s értelmes vitákat folytatunk a modern élet problémáiról. Nekem e két hét arra is jó, hogy gyakoroljam anyanyelvemet . Papp István és felesége Szatmárnémetiből érkezett — egy éve — Magyarországra. A csepeli szabadkikötőben dolgoznak. — Csodálatos, hogy itt, Ádándon megvalósulhatott egy ilyen népfőiskola. A célok igen szépek, nemesek. Számomra ez a népfőiskola két szempontból is igen fontos — mondta Papp István — : megértem a magyarországi emberek mentalitását, és megismerkedünk olyan reális lehetőségekkel, amelyek a közösségek ügyét előbbre vihetik. A 29 éves, szakállas fiatalember, Juhos Kiss János is a határon túlról érkezett: — A Kritérionnál épp megjelenés előtt állt egy kis verseskötetem, de otthagytam mindent. Itt szeretnék élni, és elérni valamit... Juhos Kiss János örül annak, hogy itt tölthet néhány napot. A Jaba-parti kastélyban csend van és nyugalom — de nem mozdulatlanság. Gyarmati László SZEGEDI NÁNDOR: VADÁSZAT Egyszerre csak fényponton akadt meg a szeme. Lehet, hogy most lesz szerencséje? Nem! A parányi fény lassan kiterebélyesedett, aztán újra összehúzódott, és megint szinte tapintható volt a sötét. Semmi kétség: gyufát gyújtott valaki. — Ki az? — kiáltott. Választ nem kapott. Valakinek jó oka van, hogy ismeretlen maradjon. Továbbindult. Alig tehetett meg ötven métert, amikor ág roppant. A háta mögül jött a hang, és aligha lehetett messzebb harminc méternél. Megállt. Csendben várt. Most megint egy fénypont csírázott ki a feketeségben. S mire leírta a cikk-cakkot, már el is hamvadt. Kiáltani akart megint. De lenyelte a szót. Talán, mert úgy érezte, a hangja reszketni fog, s aligha jó, ha ezt megsejtik. Ügy döntött, továbbmegy. Mire útnak indult, a csehszlovák duplacsövű már megtöltve himbá- lódzott a karján. Bízott a fegyverében. A két cső két lehetőséget is kínált. Az egyik, a szűkített tebb kevésbé engedte szétröpülni a sörétet, és háromszáz méterre is veszélyt jelentett. A másikat valamivel tágabbra méretezték, ötven méternél már olyan nagy volt a szórása, hogy a látható célt aligha lehetett eltéveszteni. Sötétben végrehajtott támadásnál ennek venné a legnagyobb hasznát — gondolta. — De hát erről szó sincs. Alig nyugtázta ezt, újabb meglepetés érte. A „holdvilágösvénytől” jobbra újabb gyufaláng lobbant. Most már keresztezhetik az útját, s azt az előnyt, amit eddig magáénak mondhatott, egyszeriben elvesztette — állapította meg. — Birkás! — villant át benne. — Ez csak az ő ötlete lehet! Rá akar ijeszteni. Sohase állt tőle messze az ízetlen tréfa — gondolta —, s gyakran juttatta eszébe azt a szemtelen osztálytársát, aki ha kellett, ha nem, mindig belekötött valakibe. Birkás megint nem fér a bőrébe. Hahotázni akar, hogy rengjen bele az erdő. Nyilván előbb érkeztek; a kocsit biztosan eldugták. Aztán szétszéledtek az „áldozatra” várva. Veszélyes játék, annyi biztos. Ügy érezte magát, mint a sarokba szorított macska, amely egyet tehet: menekülni próbál, és ha ez nem sikerül, használja a karmait. Ezért veszélyes játék, amit Birkás űz. Vagy mégsem ő? De hát akkor ki? Számba vette potenciális ellenfeleit. (Kinek nincsenek?) De ők ebben a helyzetben nem jöhettek komolyan számításba. Csak Birkás marad fenn a hálón — erősítette meg magát eredeti feltevésében. Emellett szólt az is, hogy viszonya van a feleségével. Legföljebb az a furcsa, hogy ez most pattant ki. Aligha hihető azonban, hogy erre barátja fegyvert ragad és elpusztítására szervezkedik. Vagy csak a tehetetlen hím tettetett közönye állt az olyan megnyilvánulások mögött, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy nem vállalna fel harcot az asszonyért, ha megcsalná? S ha mégis, ha most jött rá kettejük kapcsolatára, vajon miből tudhatta meg, hogy a felesége szeretőt tart? Ugyanis jól bejáratott rendszerre épült ez a több éves kapcsolat, amelynek megteremtéséhez főként Birkásné — meg kell hagyni — sziporkázó ötletsora és kifogyhatatlan találékonysága adta a biztosnak látszó alapot. Talán az asszony...? Ez lehetetlen ... Ö nem vallha- tott. Ilyen gyenge pillanata akkor sem lehetett, ha az utóbbi időben némileg lanyhult a kapcsolatuk. És ha a férj bizonyítékokkal állt elő? Vallatóra fogta? Ez kétségtelenül kibillenthette biztonságérzetéből az asszonyt, hiszen a töredelmes és őszinte beismerés nemcsak a törvény előtt enyhítő körülmény. A nők a biztosért feláldozzák a bizonytalant — a férjért a szeretőt —, ha remélhetik, hogy az őszinte megbánás után rendbe jönnek a dolgok. További töprengésre nem hagyott időt a sűrűben hirtelen támadt zaj. Agropogás- sal kezdődött, aztán az apró nesz hirtelen robajjá erősödött. Csak a közeli fa mentetté meg attól, hogy a hatalmas állat elsodorja. (Folytatjuk)
