Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-28 / 179. szám

2 Somogyi Néplap 1988. július 28., csütörtök Grósz Károly és Ronald Reagan találkozója a Fehér Házban Grósz Károly miniszterelnök július 26-án tárgyalt Barber Conable-vel (balra), a Világbank elnökével (középen Ta­tai Ilona, mellette jobbra Bartha Ferenc) (Folytatás az 1. oldalról.) miniszter, John Whitehead, a külügyminiszter első he­lyettese és Selma Roosevelt protokollfőnök fogadta a magyar miniszterelnököt; ők kísérték Reagan elnök dol­gozószobájához. Az elnök a kandalló előtt hellyel kínálta vendégét; a tudósítók rövid időre be is mehettek a meg­beszélés színhelyére. A Magyar Televízió tudó­sítója az amerikai elnököt arról kérdezte, hogy véle­ménye szerint mi lehet Ma­gyarország szerepe a kelet— nyugati kapcsolatok jövőjé­nek alakításában. — Nem az a kérdés, hogy mi lehet a szerepe a jövő­ben, hanem az, hogy milyen szerepet tölt be máris — válaszolta Reagan. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a Grósz Károly által képviselt politikáról, a gazdasági tervekről, az elnök így válaszolt: — Nagyon egyetértek mindezzel. Erről jogunk tárgyalni. A két államférfi előbb rö­vid tárgyalást folytatott Reagan dolgozószobájában, csupán a tolmácsok és a jegyzőkönyvvezetők jelenlé­tében, majd az elnök dolgo­zószobája mellett, az ameri­kai kormány üléstermében plenáris üléssel folytatódtak a megbeszélések. Magyar részről a plenáris ülésen Grósz Károlyon kívül részt vett Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Magyar Gaz­dasági Kamara alelnöke, dr. Kapolyi László, a Miniszter- tanács kormánybiztosa, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke, kovács László külügy­miniszter-helyettes, dr. Házi Vencel, Magyarország wa­Az ebéd befejeztével Rea­gan elnök a Fehér Ház dip­lomáciai bejáratához kísérte vendégét. Itt újból felsora­koztak a két ország, illetve az amerikai államok zászlait vivő katonák. A két küldött­ség búcsúját számtalan tele­víziós kamera, fotóriporter örökítette meg, igen nagy számban jöttek el az újság­írók meghallgatni a két ve­zető búcsúnyilatkozatát. A bejárat előtt felállított mikrofonhoz elsőnek Reagan elnök lépett: — Főtitkár Ür, az ön lá­togatása fontos sikernek mi­nősül. Történelmi szakaszt jelent az amerikai—magyar kapcsolatok új történetében, amely tíz évvel ezelőtt kez­dődött meg, Szent István koronájának visszajuttatá­sával. — Találkozásain az Egye­sült Államok kormányának vezetőivel, mindkét párt ve­zetőivel, üzletemberekkel, újságírókkal és másokkal, széles körű eszmecserét foly­tattak. Nagy benyomást tett ránk az új eszmék iránt ta­núsított nyitottsága. Bátorít bennünket felismerése, hogy a gazdasági reformok nem hozhatnak eredményt, ha azokat nem kísérik politikai reformok is. Ezt a tanulsá­got már számos fejlemény bizonyította Kelet- és Közép- Európa jelenlegi történeté­ben. — Tudjuk, hogy Magyar- ország előtt nehéz gazdasági és politikai választás áll. Azok a döntések, amelyeket önnek és kormányának az elkövetkező hónapokban kell meghozniok és végrehajtani- ók, a következő évtizedre meghatározzák Magyarország sorsát. — Mi, amerikaiak, nagyte- hetségü embereknek tartjuk a magyarokat, olyan embe­reknek, akik jelentős mér­tékben hozzájárultak Ameri­ka fejlődéséhez is. Tudjuk, hogy Magyarországon is ak­kor javíthatja meg a ma­gyar nép saját társadalmát és gazdaságát, ha a most tárgyalás alatt álló nagyobb szabadságjogokat és refor­shingtoni nagykövete. Az amerikai oldalon Reagan el­nök mellett foglalt helyet George Bush alelnök, George Shultz külügyminiszter, John Whitehead, a külügyminisz­ter első helyettese, Rozanne Ridgway íkülügyminiszter- helyettes, Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A plenáris ülés után Rea­gan elnök munkaebédet adott Grósz Károly tisztele­tére az elnöki rezidencián. Az ebéden a két tárgyaló küldöttség tagjain kívül részt vett James Baker pénzügyminiszter, William Verity kereskedelmi minisz­ter, Charles Wick, az Egye­sült Államok tájékoztató ügynökségének (USIA) igaz­gatója, Colin Powell tábor­nok, az elnök nemzetbizton­sági tanácsadója, Mariin Fitzwater, Reagan elnök szóvivője, Ken Duberstein, a Fehér Ház politikai appará­tusának vezetője. mókát következetesen meg­valósítják. — Főtitkár Ür, tárgyalá­saink alapján meggyőződé­sem: az ön szándéka olyan vezetés megvalósítása, amely teret ad annak az energiá­nak, ötletességnek, előrete­kintésnek, amelyet a ma­gyarok oly bőségesen birto­kolnak. S ha most hazatér, remélem, új benyomásokat visz magával Amerikáról, remélem, emlékezni fog ar­ra, amit itt látott, egy olyan társadalom erejére, amely szabad, amely elkötelezte magát az alapvető emberi jogok mellett, s amely nyi­tott a különböző vélemé­nyek, mindenfajta tehetség előtt. Kérem, vigye magával legjobb kívánságainkat sike­rükhöz. Közelről figyeljük a magyarországi fejleménye­ket és reméljük, hogy to­vább dolgozhatunk együtt az országaink közötti jó viszony továbbfejlesztése érdekében. — Tudom, hogy ön az amerikai nép legjobb kíván­ságaival tér vissza hazájába — hangoztatta Reagan el­nök. Ezután Grósz Károly tett búcsúnyilatkozatot. Grosz Károly — Köszönöm Elnök Űr megtisztelő szavait, s az imént folytatott tartalmas beszélgetést. Köszönöm az Egyesült Államok kormányá­nak a meghívást, a sok munkát kínáló és élmények­ben igen gazdag programot. — Nagy várakozással lép­tem az Egyesült Államok földjére, miután több mint négy évtizede nem járt hi­vatalban lévő magyar mi­niszterelnök itt. Most, láto­gatásom végéhez közeledve elmondhatom, hogy azt hasz­nosnak és eredményesnek, az országaink, népeink közötti kapcsolatok bővítése szem­pontjából biztatónak ítélem meg. — Örömmel ragadtam meg a személyes találkozás kí­nálta alkalmat, hogy tolmá­csoljam a magyar nép nagy­rabecsülését ' Elnök Úrnak azokért a történelmi jelentő­ségű eredményekért, amelye­ket az utóbbi időben Gorba­csov főtitkárral közösen a nukleáris leszerelés, a szov­jet—amerikai viszony és a nemzetközi légkör javítása, az enyhülés új szakaszának megalapozása terén elértek. Hangot adtam annak a re­ménynek is, hogy mielőbb létrejönnek a hadászati fegy­verek és a hagyományos erők jelentős csökkentését, a vegyi fegyverek felszámo­lását biztosító újabb megál­lapodások. — A magyar népnek vi­szonylag rövid időn belül rendkívül nagy feladatokat kell megoldania. A jövőnk függ attól, hogy sikerül-e megújítanunk, versenyké­pessé tennünk az ország gazdaságát. Tudjuk, hogy ennek egyetlen lehetséges útja a gazdasági és politikai reformfolyamat következe­tes végigvitele. Törekvéseink eredményessége azonban nagy mértékben függ a nemzetközi feltételek alaku­lásától is. Ezért munkálko­dik a magyar külpolitika a kelet—nyugati viszony javí­tásán, a különböző társadal­mi rendszerű államok közöt­ti bizalom erősítésén. Célja­nyilatkozata ink elérésében építünk a nemzetközi gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működésből származó elő­nyökre. Tovább kívánjuk növelni országunk nyitottsá­gát, ösztönözzük a kulturá­lis értékek cseréjét, a tájé­koztatási és emberi kapcso­latok szélesítését. Ezek a törekvések hatották át az Egyesült Államok vezetőivel, politikai és üzleti köreinek képviselőivel az elmúlt na­pokban folytatott megbeszé­léseimet is. — Külön örömömre szol­gált, hogy a látogatás lehe­tőséget adott a találkozásra az itt élő magyar emigráció képviselőivel, s átadhattam nekik az óhaza üzenetét. Meggyőződésem, hogy az Egyesült Államokban meg­becsülésnek örvendő és az óhaza iránt is lojális magyar származású állampolgárok különösen sokat tehetnek a magyar—amerikai kapcso­latok fejlődése érdekében. — Elnök Ürral együtt meggyőződéssel vallom, hogy látogatásom hozzájárul a magyar—amerikai kapcso­latok további bővüléséhez, a népeink közötti bizalom és megbecsülés, az országa ink közötti jó viszony erő­södéséhez. Úgy tapasztal­tam, hogy az erre irányuló szándék kölcsönös. — Elnök Űr, fogadja még egyszer őszinte köszönetemet az amerikai földön tapasztal' meleg vendégszeretetért. Grósz Károly ezután láto­gatást tett George Bush al- elnöknél. A nap folyamán külön-külön tárgyalt az ame­rikai képviselőház és a sze­nátus külügyi bizottságának tagjaival, majd sajtókonfe­renciát tartott a magyar nagykövetségen. Dr. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete este fogadást adott a kormányfő tisztele­tére. • * * Grósz Károly és Ronald Reagan fehér házi találko­zója fontos mérföldkő a ke­let-nyugati enyhülés útján — állapította meg az egyik országos nyugatnémet tévé­állomás washingtoni munka­társa a ZDF híradójában. A nyugatnémet tévé sze­rint az Egyesült Államok­ban rokonszenvvel tekinte­nek a magyar rendszerre, és Grósz Károly meghívása ezt világosan kifejezésre juttat­ta. A magyar vezető meg akarja nyerni a tőkét orszá­ga számára, amelynek gaz­daságában átalakítás zajlik. A Budapest részére nyújtan­dó gazdasági kedvezmé­nyeknek korlátot szab az or­szág varsói szerződésbeli tagsága, de Washington kész bizonyos engedményekre — mondta a tudósító. Szerinte azonban az amerikaiakat job­ban érdekli az, hogy a ma­gyar miniszterelnöktől első kézből kaphatnak tájékozta­tást a VSZ-tagországok ve­zetőinek legutóbbi, a lengyel fővárosban tartott találkozó­járól. Grósz Károly miniszterelnök amerikai tárgyalásai során július 26-án fogadta G. Shuftz amerikai külügyminisztert Ronald Reagan nyilatkozata Genscher külügyminiszter holnap utazik Moszkvába Kölcsönös egyetértéssel három nappal előbbre hoz­ták Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter moszkvai látogatását. Mint tegnap Bonnban beje­lentették, Genscher már e hét péntekén a Szovjetunió­ba utazik. Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminisz­terrel tárgyal majd, egyebek között Helmut Kohl kancel­lár októberben esedékes szovjetunióbeli látogatásá­ról. Az NSZK diplomáciájá­nak vezetője szombaton ta­lálkozik Mihail Gorbacsovval is. Genscher útjának előbbre hozását a szovjet fél kérte, időpontegyeztetési nehézsé­gek miatt. Ügy tudni, hogy Gorbacsov a pénteki KB- ülés után szabadságra kíván menni, ezért nem a jövő kedden, hanem már szomba­ton találkozik Genscherrel. Párizsban folytatják Hun Sen kambodzsai mi­niszterelnök az AFP francia hírügynökségnek adott nyi­latkozatában szerdán beje­lentette, hogy ez év októbe­rében Párizsban ismét tár­gyalóasztalhoz ül Norodom Szihanuk herceggel, a kam­bodzsai ellenzék vezéralak­jával. Hun Sen közölte: a herceg elfogadta a kambodzsai kor­mány béketervéből azt a ja­vaslatot, hogy hozzanak lét­re nemzeti megbékélési ta­nácsot, amelyben a három ellenzéki csoportosulás és a kormány képviselői venné­nek részt, a tanács elnöke pedig az ellenzék tulajdon­képpeni vezéralakja, Sziha­nuk lenne. A tanács feladata az általános választások megszervezése Kambodzsá­ban. Hun Sen elmondta azt is, hogy Khieu Samphan, a vörös khmerek vezetője el­vetette ezt a gondolatot. A kambodzsai rendezéssel kapcsolatos tárgyalások har­madik napján, Son Sann a Khmer Népi Nemzeti Fel- szabadítási Front, az egyik ellenzéki csoportosulás veze­tője, Hun Sen miniszterel­nök és Norodom Szihanuk herceg nem hivatalos meg­beszélése Hruscsov titkos beszéde a lengyel Politykában Szenzációval szolgált leg­újabb számában a Polityka című lengyel hetilap: négy teljes oldalon, mintegy 50 gépelt oldalnyi terjedelem­ben közölte Nyikita Szerge- jevics Hruscsov 1956 febru­árjában, az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén elhangzott beszédét, amely a személyi kultusszal és annak következményeivel foglal­kozott. Ezt a beszédet eddig sem a Szovjetunióban, sem más, szövetséges szocialista országban nem hozták még a sajtóban nyilvánosságra. A Polityka szerkesztőségi titkára, Piotr Adamczewski elmondta, hogy egy eszten­dővel ezelőtt már megpró­bálták kinyomtatni a beszé­det, de ez akkor még nem sikerült. Most a Szovjetunió­ban tapasztatható, egyre erő­södő sajtónyilvánosság is bá­torítást adott, de a közlést bizonyos szempontból segí­tette Mihail Gorbacsov kéf héttel ezelőtti lengyelországi látogatása is. A lap egyik munkatársa ki­fejtette: mostani ismereteink alapján a beszéd felületes­nek tűnik, mert nem ele­mezte a sztálini rendszer lé­nyegét, és utalt arra is, hagy a közléssel azért kellett mos­tanáig várni, mert ez a rendszer egészen a legutóbbi időkig hatott és képes volt meggátolni a Hruscsov-be- szád kiadását. A Hruscsov-beszéd vitat­hatatlan érdeme, hogy nyíl­tan beszélt a törvénytelen­ségekről, arról, hogy „a nép ellensége” kategória beveze­tésével gyakorlatilag . kínzá­sok révén kicsikart vallo­másokkal ítéltek halálra sok-sok ezer embert. NYEREMÉNYJEGYZÉK az 1988. július 26-án megtartott FORTUNA LOTTÓ tárgy- nyeremény-,sorsolásáról, amelyen a júliusi FORTUNA LOTTÓ-szelvények és a július havi előfizetéses szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalv. (3000 Ft) B KESZTHELYI üdülőrész C DACIA szgk. D Szerencse ut. (30 ezer Ft) E vásárlási ut. (10 ezer Ft) F Vásárlási ut. (9 ezer Ft) G Vásárlási ut. (1 ezer Ft) H Vásárlási ut. (5 ezer Ft) 2 882 103 g 2 898 557 g 2 906 784 f R 947 919 d 2 956 146 1 2 964 373 h 2 980 827 h 2 989 054 t 81 005 695 1 81 013 922 d 81 022 149 e 81 038 603 g 81 055 057 g 81 071 511 h 81 079 738 e 81 087 985 g 81 096 192 d 81 104 419 g 81 112 646 g 81 120 873 h 81 162 008 11 81 178 462 g 81 194 916 d 81 203 143 g 81 211 378 d 81 219 597 f 81 227 824 11 81 236 051 h 81 244 278 h 81 252 505 g 81 268 959 h 81 285 413 f 81 301 867 h 81 310 094 e 83 004 856 e 83 013 083 d 83 045 991 f 83 054 218 h 83 062 445 t 83 087 126 d 83 103 5B0 e 83 120 034 e 83 136 488 g 83 152 942 g 83 161 169 t 83 169 936 g 83 177 623 f 83 185 850 e 83 194 077 g 83 210 531 g 83 218 758 h 83 226 985 t 83 235 212 g A nyertes szelvényeket 1988 augusztus 16-ig kell a totó­lottó klrendetségek, az OTP- flókok vagy posta útján a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság elmére (1875 Budapest V., Mün­nlch Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyeremény- jegyzék augusztus 1-jétől meg­tekinthető az OTP-fiókokban. totó-lottó kirendeltségekben és és a postahivatalokban.

Next

/
Thumbnails
Contents