Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-06 / 134. szám
2 Somogyi Néplap m június hétf* Az Alpok-Adria tíz éve Várkonyi Péter külügyminiszter nyilatkozata Orvosok ax atomháború megelőzéséért „Tűzszüneti felhívás" Finnország, a csoda — amely nemcsak három napig tart „Az Alpok-Adria Munkaközösség kitűnő példa arra, hogyan lehet a helsinki ajánlásokat valóraváltva fokozatosan kiépíteni az európaiakat szolgáló sokrétű együttműködést.” Ezt hangsúlyozta Várkonyi Péter külügyminiszter az MTI külön- tudósítójának adott nyilatkozatában. Külügyminiszterünk szombaton a karintiai Millstattban részt vett a munkaközösség alapítása tizedik évfordulója alkalmával megrendezett kormányszintű tanácskozáson. Az ülésen jelen volt Alois Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter, Budimir Loncsar jugoszláv külügyminiszter, August Lang bajor belügyminiszter, Giovanni Manzo- lini olasz külügyi államtitkár, valamint más vezető politikusok a munkaközösséghez tartozó olasz, jugoszláv, NSZK-beli, osztrák és magyar tartományokból, megyékből. „A közös munkának igen sok tartaléka van, ezt tükrözi az Alpok—Adria tízéves tevékenysége is — mutatott rá nyilatkozatában Várkonyi Péter. Sokrétű együttműködés alakult ki a gazdaságban, a kultúrában, a környezetvédelemben, az idegenforgalomban — s mindez egyúttal segítette a politikai megértést is ebben az egyedülálló szervezetben, amelynek vannak tagjai a NATO- ból, a Varsói Szerződésből, van semleges és van el nem kötelezett résztvevője.” Csaknem 40 millió ember lakja ezt a térséget, sokban közös történelmi-gazdasági és kulturális hagyományokkal — és sok tekintetben közös ismérvekkel. Így természetes feladat arra törekedni, hogy a Konyakkal és vodkával kínálja külföldi újságíró vendégeit Innoketyij Arhimand- rit, a volokalamszki papiakban, a győzelem napja alkalmából tartott istentisztelet után. Innokentyij tulajdonképpen főnökét, Pityuimét, Volokalamszk és Jur- jevszk metropolitáját, az egyházi kiadóhivatal vezetőjét, egyben egyháza sajtófőnökét helyettesíti, aki minden év május 9-én itt tart istentiszteletet, de akit idén kötelessége Genfbe szólított. A kiadós ebédnél — ahol több ismert szovjet irodalmár, Karpov volt sakkvilágbajnok, a Komszomol KB tagja is részt vesz — élénk eszmecsere bontakozik ki az orosz ortodox (pravoszláv) egyház jelenéről, szerepéről, hagyományairól, majd a társaság az egyházi személyekkel koszorúzni indul. A zuhogó esőben virágokat helyeznek el a Panfilov háborús emlékműnél. Az ezeréves fennállását idén ünneplő orosz pravoszláv egyháznak megvannak a régi és újabb keletű hagyományai, amelyek a kívülállóban is tiszteletet ébresztenek. A szovjethatalom és az egyház között az elmúlt évtizedekben sokszor komoly nézeteltérések is voltak* de a hívők és papjaik, akárcsak más nemzeti — és hazafias — egyházak, a nehéz történelmi pillanatokban minden probléma ellenére a haza védelmére keltek, mintegy folytatva az egyház orosz nemzeti történelmi szerepét Sztálin 1943-ban fogadta a pravoszláv vezetőket, akik erkölcsileg és anyagilag is támogatták a honvédő háborúját vívó Szovjetuniót, de' ezt követően megint a feszült kapcsolatok évei következtek. Az enyhülés a nyolcvanas évek elejétől Számítható: ekkor kezdett készülődni az egyház a mille- neumra, s ekkor vállalt jetérséget érintő kérdésekre közösen keressünk választ, együtt fejlesszük az együttműködést a tudományban, az egészségügyben, a környezetvédelemben, közösen fejlesszük az infrastruktúrát, a szállítást stb. Miután a térségben sokhelyütt élnek nemzeti kisebbségek, ugyancsak közös feladat az együttműködés erősítése ezen a területen is. A munkaközösségben való részvétel már az első tapasztalatok szerint hasznos az érintett magyar megyék számára gazdaságikereskedelmi szempontból is, hiszen a kölcsönös megismeréssel új lehetőségek tárulnak fel. A magyar állampolgárok utazási lehetőségeinek növekedése természetesen ugyancsak nagymértékben éppen ennek a térségnek forgalmát gyarapítja. Várkonyi Péter a zártkörű tanácskozáson elhangzott felszólalásában igen elismerően méltatta a munkaközösség által megtett útat. Hangoztatta: hazánk két- és többoldalú kapcsolataiban teljesen nyitott minden kezdeményezés iránt, amely az együttműködés gazdagítását szolgálja. Ezért kísérjük különös figyelemmel e munka- közösség kibontakozását közvetlenül , szomszédságunkban. Külügyminiszterünk emlékeztetett arra, hogy Vas és Győr-Sopron megye 1986 december óta aktív megfigyelőként vesz részt a szervezetben. A kedvező tapasztalatok alapján kormányunk hozzájárult ahhoz, hogy é két megye teljesjogú felvételét kérje, egyúttal Zala és Somogy megye megfigyelőként ugyancsak bekapcsolódhasson a munkába. lentős szerepet a békeharcban is. Ma már senki sem talál kivetnivalót — vagy éppen szocializmusellenest — abban, hogy Mihail Gorbacsov áprilisban fogadta Pimen pátriárkát és a szi- nódus tagjait, legutóbb pedig a Legfelsőbb Tanács a Munka Vörös Zászló érdemrenddel tüntette ki a pravoszláv egyházfőt és más metropolitákat. Az állam és az egyház viszonya rendezettnek tekinthető, ám azért vannak problémák ma is. A múlt nehéz, gyakran bűnös örökségét felszámoló átalakítási politika támogatásra talál a történelemben a hatalomhoz javarészt lojális egyház vezetői körében. Ezt jól jelzik az utóbbi időben megsokasodó sajtónyilatkozatok. S a szovjet vezetés is a szovjet társadalom teljes jogú tagjainak tekinti a hívők népes — pravoszláv források szerint 50 millióra becsült — táborát. A kulturális örökség, az orosz nemzeti tudat, a műemlékek ápolása, az új lelkiismereti és vallásszabadsági törvény előkészítése, a A kísérleti atomrobbantások azonnali beszüntetését követelő „tűzszüneti felhívást” adott ki a kanadai Montrealban tegnap befejeződött 8. kongresszusán a nemzetközi orvosmozgalom az atomháború megelőzéséért (IPP NW) nevű szervezet. A mintegy hetven országból érkezett kétezer küldött „általános receptet” fogadott el az emberiség túlélésére, sürgetve, hogy mondjanak le egyszer és mindenkorra az atomfegyverek használatáról, és számolják fel a tömegpusztító fegyvereket. A kongresszus nyilatkozata rámutat: az atomfegyver milliárdokat tart fogva túszként, megsemmisítéssel fenyegetve az emberi nemet. Az orvostanácskozás résztvevői nyomatékosan aláhúzták, hogy a nukleáris fegyvertárakat nem elegendő csupán csökkenteni : a végleges cél azok teljes felszámolása. Ezzel kapcsolatban hívták föl a világ valameny- nyi orvosát arra, hogy csatlakozzanak a „tűzszünet ’88” elnevezésű kezdeményezéshez. amely a kísérleti atomrobbantások teljes eltiltását tűzte zászlajára. A háromnapos tanácskozás szombati teljes ülésén többek között felszólalt Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes és Claiborne Pell, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke. Petrovszkij aláhúzta, hogy a kongresszus teret kínál a nem kormány- szintű szervezeteknek az Egyesült Nemzetek közgyűlése rendkívüli leszerelési ülésszakának idején arra, hogy hallassák szavukat, átváltási művek, így a biblia kinyomtatásának engedélyezése ugyancsak ennek a jele. Érthető, hogy az egyházi vezetők nem túl nagy tetszéssel fogadták, hogy Reagan elnök egy egyházzal szembenálló, ellenzéki pappal találkozott Moszkvában. Hangoztatták: az egyházi vezetők közvetlenül a döntéshozóknak továbbíthatják panaszaikat, s tőlük várnak jogorvoslást, nem pedig külső erőktől. Az utóbbi években a pravoszláv egyház több kolostort is visszakapott az államtól, egyebek között a nemrégiben felújított Danyilov kolostort, amely a tegnap kezdődött ünnepségek egyik központja, egyben a pátriárka és a szinódus székhelye. Filaret, Kijev és Galícia met- ropolitája ugyanakkor nem titkolta, hogy több — a hatvanas években államosított vagy lerombolt — egyházi műemléket szeretnének visz- szakapni (így a kijevi Pe- csorszkaja Lavrát), szeretnének újabb egyházközségeket létesíteni, valamint az eddig tilos jótékonysági tevékenyfogó megoldást javasoljanak a teljes leszerelésre. A szovjet fél hajlandó felújítani az atomkísérlete'kre vonatkozó korábbi szünetet, de természetesen csupán abban az esetben, ha az Egyesült Államok is hasonlóképpen jár el. Pell szenátor felszólalásában lehetségesnek nevezte a megállapodást az atomfegyver-kísérletek teljes eltiltásáról, hangsúlyozva, hogy a moszkvai csúcstalálkozó megnyitotta az ehhez vezető utat a kísérletek ellenőrzésére vonatkozó módszerekre vonatkozó megállapodással. A robbantások beszüntetése elvezethet az atomfegyverek teljes felszámolásához — vélte a szenátor, aki külön is aláhúzta,: a középtávú atomeszközök felszámolásáról megkötött szerződés a hadászati fegyverek csökkentése előtt is megnyitotta az utat. Az egyik munkacsoportban Hollán Zsuzsa akadémikus, a magyar küldöttség vezetője irányította a vitát. Egv másik munkacsoportban Böbék Ilona, a magyar orvostanhallgatók tagozatú, nak egyik vezetője a hazai orvosképzésről, az egyetemi IPPNW-mozgaíomról tartott előadást. Javasolta, az orvosok hippokratészi esküjébe iktassák be az atomhá. ború megelőzésére tett fogadalmat is. A javaslatot a résztvevők nagy tetszéssel fogadták. A mozgalom legközelebbi kongresszusát Hirosimában tartják meg jövőre. A meghívást az atomháború első áldozatául esett város polgármestere személyesen adta át Montreálban. séget felújítani. Az ügyek kivizsgálására ígéretet kaptak Mihail Gorbacsovtól. Nincs jogi akadálya — mondják most az illetékesek —, hogy a hétezer egyházközséget újakkal gyarapítsák. A gyakran előforduló, és tiltakozást kiváltó elutasító döntések általában a helyi hatóságok túlbuzgóságával és régi szemléletével magyarázhatók. Tény (s ezt a szovjet sajtó is elismeri, keresve az okokat), hogy a vallás iránt megnőtt az érdeklődés, s elsősorban a fiatalok körében. A magyarázat tulajdonképpen adott: a pravoszláv egyház történelmi gyökereivel, gazdag kulturális örökségével támpontnak tekinthető, s lelki vigasszal szolgál a társadalomban kizárólag engedelmességre szorított embereknek, akiket csak kevéssé győzött meg a bürokratikus módszerekkel, gyakran dogmatikusan folytatott „vallásellenes felvilágosító munka”. Azután a külsőségek sem elhanyagolhatók: a moszkvaiak jó része inkább az egyházi esküvőt és keresztelőt is megtartja, hogy ne csak az érzelemszegény hivatalos aktusokban merüljön ki a nagy esemény. 988-ban a kijevi Vlagyimir fejedelem alattvalóit behajtatta a Dnyeper vízébe, hogy megkereszteltesse őket. De a pogány vallások elhagyása nem kizárólag kényszerre történt: a történelem csak két fegy veres felkelésről tud. Perun istenséget, az eső és háború véráldozatokat követelő bálványát ezer évvel ezelőtt békésen leusztatták a folyón, s a helyébe Krisztus lépett, aki nem áldozatokat, hanem szeretetet követelt meg híveitől. Az orosz kultúra kezdetét jelentő pravoszláv „igazhit” és az egyház akkoriban összeolvadt az állammal. Ma az egyház független az államtól, de része és ereje a szovjet társadalomnak, s értékrendje nem mond ellent a szocialista elveknek, az átalakítási politikának. Tamássy Sándor Egyedülálló gazdasági eredmények, szerkezetváltás, alkalmazkodóképesség, lépéstartás a világpiac változó körülményeivel — mindezek jellemzik a finn gazdaságot, amellyel kapcsolatban gyakran emlegetnek gazdasági csodát. Ha a kifejezés takar is némi túlzást, az elismerésnek, sőt csodálatnak mindenképpen van alapja. Az 1917 decemberében függetlenné vált Finnország gazdasága a második világháború után nagy változásokon ment keresztül. Korábban a legfontosabb ágazat a mezőgazdaság volt, ma már az iparé a vezető szerep, s ezen belül is a gépipar áll az első helyen. Az ország nyersanyagokban inkább szegénynek mondható, energiaforrásokban sem bővelkedik, ennek ellenére versenyképes iparágakat és szilárd gazdaságot tudott kiépíteni. A magyarázat Finnország sajátos helyzetében és a világgazdaság változó körülményeihez történő ügyes és következetes alkalmazkodásban lelhető meg. Finnország — mint ismeretes — semlegességi politikát folytat és igyekszik mind a szocialista, mind a nyugati országokkal megfelelő kapcsolatot kiépíteni, egyfajta „híd”, amit földrajzi helyzete indokol és kényszerített rá. A Szovjetunióval kialakított gazdasági együttműködés klíringelszámoláson alapul, és hatalmas piaci lehetőségeket biztosít. Közismert például, hogy a hetvenes évek olajválságai a fejlett ipari országokra milyen fékező hatást gyakoroltak. Finnország viszont, amely olajszükségleteinek döntő részét a Szovjetunióból szerzi be, a növekvő olajszámlát a Szovjetunió felé irányuló export növelésével ellensúlyozni tudta. Tehát akkor, amikor más országok gazdasági helyzete romlott, Finnország dinamikusan növelte exportját, mert a Szovjetunió megvásárolt olyan termékeket is, amelyek akkor a világpiacon — főként nagy tételekben — lényegében eladhatatlanok voltak. Napjainkban azonban éppen ez jelent bizonyos problémát: a kőolajárak csökkentek a világpiacon, így a Szovjetunióból származó olajért kevesebbet lehet exportálni, s emiatt nehézségekbe ütközik egyes termékek értékesítése, illetve a kiépített termelőkapacitások hatékony kihasználása. A külkereskedelem alakulása azért érinti érzékenyen a finn gazdaságot, mert az ötmilliós ország belső piaca nagynak igazán nem nevezhető, viszont a hazai össztermék mintegy 30 százaléka a külkereskedelem révén realizálódik. Az utóbbi évtizedekben végrehajtott szerkezetváltás nyomán a nyolcvanas évtized első felében a finn gazdaság kimagasló eredményeket ért el. A fejlett ipari országokat tömörítő OECD tagállamai közül Finnország gazdasági növekedése meghaladta a szervezet átlagát, a nemzeti össztermék 1982 óta' évente átlagosan 3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó nemzeti termék (mintegy 11 ezer dollár) alapján Finnország a világ tíz legfejlettebb országa közé tartozik ma. A növekedés üteme azonban az utóbbi egy-két évben lelassult. Napvilágra kerültek a gyors fejlesztés bizonyos ellentmondásai: az expanzív gazdaságpolitika nyomán elér.t dinamikus fej., lődés, a termelékenység jelentős emelkedése nem kapcsolódott össze mindenütt a műszaki fejlődéssel. Ennek ellensúlyozására a finn kormány igyekszik minél nagyobb mennyiségű külföldi tőkét, modern technikát behozni az országba. A szándék megvalósulását jelzi, hogy jelenleg már 1200 körüli a Finnországban működő külföldi vállalatok száma. S mivel a finn gazdaságnak egyre fejlettebb technikára van szüksége, érthető, hogy a figyelem mind inkább azon országok felé fordul, ahonnan ez beszerezhető. Finnország számára a Szovjetunió mellett rendkívül fontos a nyugat-európai piac is, ahová 1986-ban exportjának több mint 38 százaléka irányult, míg importjának mintegy 43 százaléka származott onnan. A nyugat-európai közösség országai 1992-re tervezik a teljesen egységes belső piac kialakítását. Helsinkiben már élénken elemzik ennek a finn gazdaságot várhatóan érintő hatásait, s azt, hogyan lehetne a folyamathoz valamilyen módon kapcsolódniuk. A magyar—finn kapcsolatok közismerten nagyon jók. Rendszeresek a magas szintű látogatások, élénk a kulturális csere, jelentős a turizmus. A vízumkényszert is eltörölték kölcsönösen a két ország között. Éppen ezért szembetűnő az a tény, hogy a gazdasági kapcsolatok és a kereskedelem fejlődésének üteme eléggé lemarad a többi területhez képest. (Magyarország Finnország külkereskedelmében csak néhány tizedszázalékkal szerepel.) Feltételezhetően emiatt is különös figyelmet kapnak majd a kapcsolatok kérdései a napokban, amikor Mauno Koivisto finn államfő, hétfőtől kezdve, hivatalos látogatást tesz hazánkban. Madarász György A BALATONI HALGAZDASÁG azonnali belépéssel fölvesz kereskedelmi osztályvezetőt szakirányú felsőfokú végzettséggel, 10 éves gyakorlattal, német nyelvismerettel; kereskedelmi előadót kereskedelmi szakközépiskolai végzettséggel, 5 éves gyakorlattal. Idegennyelv-ismerettel előnyben. Jelentkezés: a gazdaság személyzeti vezetőjénél. Balatoni Halgazdaság, 8600 Siófok, Horgony u. 1. Telefon: 13-322, 13-949. (102208) Az orosz pravoszláv egyház fennállásának ezeréves évfordulója Bálványdöntés, megújhodás Filaret metropolita beszél az oroszországi kereszténység ezeréves fennállása alkalmából rendezett sajtóértekezleten