Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-06 / 134. szám

1988. június 6., hétfő Somogyi Néplap 3 Helyi szavazás Tab és Csurgó környékén Szombaton helyi szavazást tartottak Tab és Csurgó társközségeiben. A lakosság igennel vá­laszolt arra a kérdésre, hogy akarnak-e egyesülni a jelenlegi székhelyközséggel. À cél a várossá válás Kimért járással lépdel föl­felé a lépcsőn; Nagy Géza a termelőszövetkezet nyugdí­jas főkönyvelője szavazni ér­kezett. Mintha csak jelképe­sen lépdelne — egyre föl, a városrésszé válás felé. — Ügy hiszem, minden szempontból jobb lenne, ha Tab megkapná a városi ran­got — mondja, és megy to­vább. Kányán 10.30-kor a 430 szavazásra jogosult közül már 400-an leadták voksukat. Két fiatalember támaszkodik az utcán egy kerítéshez. Buti József, a tabi tsz szarvas­marhaágazat vezetője szőlő- permetezésre indul majd. — Félünk, hogy továbbra is mostoha gyerekek leszünk — mondja. — Ennek ellené­re igennel szavaztam, mert azért reménykedem a válto­zásban. Talán megoldódik legégetőbb gondunk: kapunk egészséges ivóvizet, s jó len­ne, ha segítenék a fiatalok letelepedését azzal, hogy par­celláznak a faluban házhe­lyeket. Társa, Babák Ervin — a tabi Mezőgép szerelője — helyeslőén bólint: igen, a vá­rosrésszé válás talán segít­het. A Tengődi Általános Isko­lához 10.45-re érünk. Az 552 jogosult közül 500-an már véleményt nyilvánítottak. A betegekhez, idős emberekhez kimentek a szavazatszedők. Minden választó remélt va­lamit. Főleg azt, hogy a vá­rosiasodás előbbre viszi a falu sorsát. — Illúzióink nincsenek ar­ról, hogy ha Tab város lesz, akkor Tengőd városiasodik — mondja Köbli Géza helyi Rangot jelont Gál Endre, Csurgó tanács­elnöke szombaton hajnalban kelt. Jeles nap volt ez a nagyközség életében: a társ­községek lakói reggel hat órától adták le szavazataikat arra, hogy kívánják-e a Csurgóval való közigazgatási egyesülést vagy sem. — Csurgó város szeretne lenni — mondta a tanácsel­nök. — Három évvel ez­előtt azt mondtam: el kell érnünk, hogy a település vá­rosi rangra emelkedjék. Há­rom társközségünk van : Csu rgónagymarton, Somogy- csicsó és Szenta. Falugyűlé­seken vitatták meg. hogy Csurgó városrészeként kí­vánnak-e boldogulni. A la­kosság tudja, hogy a városi rang önmagában nem jelent anyagi előnyöket, látványos fejlesztésekre ezután sem kerülhet sor. A társközsé­gek közül Csucsó 1965, Nagy­marton 1969, Szenta pedig 1970 óta tartozik Csurgóhoz. Ez egyben minősítése is a „házasságunkénak, hiszen mutatja, hogy jóban-rossz- ban kitartottunk egymás mellett. A mai szavazáson kiderül, hogyan vélekednek az emberek a további együttműködésről... Csurgónagymarton utcáin már hat óraikor nagy volt a forgalom; a művelődési ház­ba, a szavazóhelyiségbe igye­keztek az emberek. Récsei Sándor elöljáró már leadta szavazatát. — Nem titok, igent mond­tam. Lendületet remélek a változástól. A városi rang, ha sokkal több pénzzel nem is jár, több változást hozhat az életünkben. Nagymarton- ban 230-an élnek. Mostaná­ban új házak is épülnek. elöljáró. — Eddig is jól meg­voltunk a tabi tanáccsal, re­méljük, ezután is megle­szünk. Szeretnénk, ha a fej­lődésből nekünk is jutna. Bedegkéren a községi elöl­járóság épületében néhány cigánycsaládnak magyaráz­ta Laczfi János nyugdíjas tanácstitkár a szavazás mód­ját. — Közös sorsuk függ a mostani döntéstől... Fél tizenkettőkor a 484 jo­gosult közül már csak 50-en várattak magukra. — Sérsekszőlősön és Lul- lán 8 óra előtt befejeződött a szavazás, de a többi tele­pülésen is a korai órákban járult a lakosság az urnák elé — tájékoztat Farkas István tabi tanácselnök. — Ez azt bizonyítja, hogy nagy részük komolyan veszi a le­hetőséget, és véleményt is akar nyilvánítani ebben a fontos kérdésben ... Tab 11 társközségében szombaton reggel 6 órától 14 óráig tartott a szavazás. Délután tanácsülést hívtak össze, s azon elfogadták a választási elnökség jelenté­sét. Eszerint Bábonymegye- ren a lakosság 85,3, Bedeg­kéren 84,3, Kányán 86,7, Kapolyban 85,8, Lullán 86,9, Sérsekszőlősön 85,4, Somogy- egresen 92,7, Somogymeggye- sen 89,5, Tengődön 89,5, Tor­vajon 83,7, Zalán 88,7 száza­léka szavazott igennel a Tab- hoz csatlakozásra. A helyi szavazás tehát megerősítette a tabi tanács várossá válási törekvését, amelynek alapján vala­mennyi település városrész­ként csatlakozna Tabhoz, ne­vének és elöljáróságának meghagyásával. a sió Tizenkilenc éve közös a gondunk, örömünk Csurgó­val; ezt vállaljuk továbbra is. Meg aztán mire jutna egy ilyen kis település azzal a nagy önállósággal? Csicsóban reggel fél nyolc­ra a lakosság fele leadta a voksát. Varga János elöljáró elmondta: az itt élők legna­gyobb vágya, hogy ha már város lesz Csurgó, hát le­gyen „városi busz-’ is, ami­vel könnyebben megközelít­hetik a nagyobb települést. — Aztán meg lehetnénk mi „öregeik falva” is — mondja nevetve. — A fiata­lok költözzenek Csurgóra, hiszen ott a munka, a boldo­gulás, mi meg maradunk Csicsóban. Pár kilométer csak, s az unokákat is na­ponta látnánk . .. Gál Endre mosolyog az öt­leten, joggal. Csicsó ugyanis nem öregszik. Sok, harminc év ‘körüli fiatal család talált otthonra az elmúlt években a faluban ; házat építettek, hosszú távú terveket ková­csolnak. Szenta a legnagyobb a társközségek közül: 570 la­kosa van. Pápa János tanár feleségével együtt már kora reggel leadta szavazatát. — Nem vgyok híve a mondva csinált városoknak — mondja —, de mi, szen- taiak, úgy gondoljuk, Csurgó már régen kiérdemelte vol­na ezt a rangot. Csokonai kedves városának történelmi múltja és a jelene is jövőt ígér. Harangszó jelzi a delet, s a szavazatszedő bizottság már tudja a végeredményt. Nagy- martonban 98,9, Csicsóban 84,7, Szentán 88,6 százaléka a lakosságnak igennel sza­vazott. Az Elnöki Tanács dönt majd arról, hogy város lesz-e Csurgó. „Szocialista hazánkért9’ területi döntő Az első: Somogy A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából meghirdetett Szocialista ha­zánkért vetélkedő területi döntőire került sor szomba­ton és vasárnap Kaposvá­ron. Baranya, Fejér, Pest, Tolna és Somogy csapata mérte össze tudását, erejét. Szombaton , az agrártudo­mányi egyetem kaposvári karán rendezték meg az el­méleti — írásos és szóbeli — versenyeket. A vetélke­dőt dr. Iharos Csaba, a me­gyei tanács vb-titkára nyi­totta meg, majd Tóth Já­nos őrnagy, az MHSZ me­gyei titkára köszöntötte a versenyzőket. Pap János, a Latinca mű­velődési ház igazgatója, a zsűri tagja tájékoztatott ar. ról, hogy a 98 pontból álló írásbeli feladat megoldására három órát kaptak a csa­patok. Katonapolitikai, tör­ténelmi, munkásmozgalmi és irodalmi kérdések megvála­szolása okozott olykor nehéz pillanatokat a versenyzők­nek. A somogyi csapat „benjáminja”, a nyolcadikos tapsonyi Lutor Zoltán fel­nőtteket megszégyenítő biz­tonsággal és tudással küz­dött társaiért. A megszerezhető 490 pont. ból Somogy 329-et mondha­tott magáénak, s a szóbeli vetélkedő után 56 pontos előnnyel tört az élre. Vasárnap lövészettel kez­dődött a versengés, majd a tokaji parkerdőben járőr­versenyre gyülekeztek a csapatok. A somogyiak most is Bokor Mariannt, a mar­cali közgazdasági szakkö­zépiskola tanulóját nevezték ki kabalájuknak, mondván: szombaton is szerencsét ho­zott a csapatnak. A vezér- egyéniség pedig Tanasits Elemér volt, aki terepszínű ruhájában, nyakában táv­csővel a térképet tanulmá­nyozta, s az utolsó utasítá­sokat adta. — A 7-es ponton nagyon kell figyelni, itt egyszerre két feladatot kell megolda­ni. A 8-as már gyerekjáték: árokugrás, kötélmászás ... Ebben ügyesek vagyunk — mondta. Közben felhangzott a startjel. Somogy második­ként rajtolt, tíz óra előtt tíz perccel. A járőrver­senyben az úttörők négy, a középiskolások hat, a fel­nőttek tíz kilométernyi sza­kaszon kaptak ügyességi feladatokat. Jóval a szintidő lejárta előtt érkezett be a hazaiak csapata, megelőzve a Tolna megyeieket. A célnál tudták meg, hogy a lövészeten csak harmadik helyezést értek el. Egy kicsit elkedvetlened­tek, de aztán harsogó hur­rában tört ki mégis az öröm. A járörversenyen ki­tűnő időt teljesítve behoz­ták a lemaradást. A terüle­ti döntő első helyezettjeként Somogy csapata vesz részt az országos döntőn. Szep­tember 10—11-én, Pákozdon négy megye csapata között dől el ki nyeri meg a Szo­cialista hazánkért versenyt. K. A. A SERTÉSTENYÉSZTÉS TAPASZTALATAIRÓL Partnertalálkozó az egyetemen Több és magasabb színvo­nalú szolgáltatást szeretne nyújtani partnereinek az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat (ISV) — hangzott el az Ag­rártudományi Egyetem Ka­posvári Állattenyésztési Ka­rán a sertéstartásról tartott tanácskozáson. A megújulás előbb említett mottója azért is lényeges, mert az ISV szekszárdi kirendeltsége az év elejétől ös&es* szolgálta­tásával jelen van - Somogy megyében. Elsősorban szak­tanácskozáson. A megújulás vállalatokat: hasznos ta­pasztalatokat ad át a te­nyésztéssel és a takarmá­nyozással foglalkozóknak. A sertéstelepek zöme elhasz­nálódott, leértékelődött. Ezek felújításával is foglalkozik a közös vállalat, emellett különféle tenyésztési tech­nológiákat forgalmaz és gé­pekkel, építőanyagokkal is ellátja a partnereket. Természetesen az ISV képtelen lenne a sertéstar­tással összefüggő összes fel­adatot ellátni. Ehhez szük­ség van a gabona és a hús­ipar együttműködésére, meg az OTP hiteleire is. A ta­karékpénztár kölcsöneit el­sősorban a háztájiban dol­gozók és a kistermelők kér­hetik. A megyei OTP-igaz- gatóság képviselőjétől meg­tudtuk, hogy akár egymillió forintos hitelt is adnak, igaz, a kamat 15 százalék is lehat. Az együti működő ipar­ágak képviselői közül elő­ször Marosán László, a Ka­posvári Húskombinát igaz. gatóhelyettese kapott szót és eléggé lehangoló képet fes­tett a következő időszak húskeresletéről. Sem belföl­dön, sem pedig az export esetében .nem beszélhetünk valós piacról, a kereskede­lemhez tartozó ösztönző és gátló rendszer összekuszáló- dott. A piacot nemigen lehet kiszámítani, három-négy hónapnál tovább nem tud­nak előre tervezni. A belföldi tőkehúsforga­lom az év eleji árváltozások miatt 25—30 százalékkal visszaesett a húskészítmé­nyekből 15 százalékkal vesz kevesebbet a lakosság. A külpiacon is egyre nehezebb eladni a magyar sertéshúst. Legfőbb vásárlónk, a Közös Piac csak daraboltan veszi meg a sertést és igen ké­nyes arra, hogy a hús ne legyen zsíros, márpedig ezen feltételeknek kevésbé fele­lünk meg. A magyar sertéshús zsí- rosodásáért a fehérjesze­gény takarmányokat okolják a szakemberek: míg Hollan­diában 15 százaléknyi szóját kevernek a takarmányba, addig nálunk ez az arány mindössze három százalék. A fehérjét húspéppel is le­hetne pótolni, de az adalék keverését, tartósítását és ki­osztását még nem tudják minden gazdaságban meg­oldani. A Somogy Megyei Gabonaipari Vállalat ellát­ja a sertéstenyésztőket táp­pal, tápsorokkal, Balogh Ferenc igazgatóhelyettes azonban beszélt arról is, hogy egyre kevesebb növé­nyi és állati fehérje áll a rendelkezésükre. A magyar nagyfehér ser­téstenyészet nagybajomi si­keréről számolt be Hegedűs Zoltán sertéságazat-vezető, és elmondta, hogy a jelen­legi törzstenyészetet csak úgy tudják megtartani, hogy ha az utánpótlásra szánt ál­latokat ezután is szigorúan szelektálják. A résztvevők az előadá­sok után megnézték az Ál­lattenyésztési és Takarmá­nyozási Kutatóintézetben kifejlesztett műtőkocsit, amelyben bárhol elvégezhe­tő az embrióátültetés. Á minőtóg védőimében A Kaposplast Kefe- és Mű- anyagipari Vállalatnál jól képzett szakemberek és pon­tos műszerek őrködnek a minőség felett. Munkájukról a minőségellenőrzési osztály vezetője Tarrné Kassai Klá­ra beszélt: — Osztályunk dolgozói mindannyian vegyésztechni­kusok, akiknek a műanyag- feldolgozó szakmunkásbizo- nyítványu'k is megvan. Szük­ség is van, hogy sokoldalúan képzettek legyenek, hiszen munkájukhoz tartozik a gyártásellenőrzés, az alap­anyag- és készáru-ellenőrzés, valamint a minőségtanúsítás is. Nekünk kell elvégezni a kapcsolódó kooperációs el­lenőrzéseket, a reklamációk kivizsgálását és a műszaki fejlesztések vizsgálatát. La­boratóriumban főként az alapanyagot és a készárut ellenőrizzük, a beérkezett műanyag-granulátumok leg­fontosabb paramétereit. Egy színelemző, összehasonlító és egy olvadáspontmérő műszer segítségével dolgozunk. A készáru minősítését elsősor­ban szubjektív vizsgálatok­kal végezzük, de a pántoló­szalag szakítószilárdságát például mérőműszerrel ellen­őrizzük. — A termelést is ellenőr­zik. Szúrópróbaszerűen vagy terv szerint? — Termelésellenőrzést ak­kor végzünk, ha a végter­mékben hibát találunk. Ilyenkor visszaellenőrizzük, hogy a dolgozók betartották-e az előírt technológiai utasí­tásokat. A hőfok, a henger­sebesség, az alapanyagkeve­rés tartozik ide. A hibákat természetesen szóvá tesszük és segítünk beállítani a gé­pet. — Nem túl hálás feladat ez. Milyen a meós kapcso­lata a dolgozókkal? — Szigorúak a technoló­giai előírások, de egy hatá­rig engedhetünk belőlük. Ez azonban a felhasználhatóság rovására nem mehet. A dol­gozók általában elfogadják a meó véleményét. Nekik is jobb, ha időben szólunk, mert ha a termék nem ad­ható el, vagy minőségi kifo­gással visszaérkezett, a dol­gozó visszakapja: javítsa ki. Így romlik a teljesítménye és a fizetésén is meglátszik. Szerencsére a vevőink elé­gedettek a termékeinkkel, csekély a reklamációk szá­ma. Az igényeket már a fej­lesztések során figyelembe vesszük, s ezek alapján kez­dünk el gyártani új termé­keket. — Sokszor például az év­végi hajránál — a vezetőség sem szereti, ha a \meó túl „kukacos”. — Nálunk ez nem jellem­ző. A vezetőség gyorsan és jól reagál a feltárt hibákra, mindent elkövet a mielőbbi kijavítására. Az osztály 1977 óta dolgozik együtt, gazdag tapasztalatokkal rendelke­zünk. — Mi a legszebb a mun­kájukban? — Egy fejlesztési témában dolgozni. Főként, ha ezt mi kezdeményezzük és elkép­zeléseink a termelésben is sikeresen megvalósulnák. Varga Ottó RITKÁN FORDUL ELŐ VITA

Next

/
Thumbnails
Contents