Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-06 / 134. szám
1988. június 6., hétfő Somogyi Néplap 3 Helyi szavazás Tab és Csurgó környékén Szombaton helyi szavazást tartottak Tab és Csurgó társközségeiben. A lakosság igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy akarnak-e egyesülni a jelenlegi székhelyközséggel. À cél a várossá válás Kimért járással lépdel fölfelé a lépcsőn; Nagy Géza a termelőszövetkezet nyugdíjas főkönyvelője szavazni érkezett. Mintha csak jelképesen lépdelne — egyre föl, a városrésszé válás felé. — Ügy hiszem, minden szempontból jobb lenne, ha Tab megkapná a városi rangot — mondja, és megy tovább. Kányán 10.30-kor a 430 szavazásra jogosult közül már 400-an leadták voksukat. Két fiatalember támaszkodik az utcán egy kerítéshez. Buti József, a tabi tsz szarvasmarhaágazat vezetője szőlő- permetezésre indul majd. — Félünk, hogy továbbra is mostoha gyerekek leszünk — mondja. — Ennek ellenére igennel szavaztam, mert azért reménykedem a változásban. Talán megoldódik legégetőbb gondunk: kapunk egészséges ivóvizet, s jó lenne, ha segítenék a fiatalok letelepedését azzal, hogy parcelláznak a faluban házhelyeket. Társa, Babák Ervin — a tabi Mezőgép szerelője — helyeslőén bólint: igen, a városrésszé válás talán segíthet. A Tengődi Általános Iskolához 10.45-re érünk. Az 552 jogosult közül 500-an már véleményt nyilvánítottak. A betegekhez, idős emberekhez kimentek a szavazatszedők. Minden választó remélt valamit. Főleg azt, hogy a városiasodás előbbre viszi a falu sorsát. — Illúzióink nincsenek arról, hogy ha Tab város lesz, akkor Tengőd városiasodik — mondja Köbli Géza helyi Rangot jelont Gál Endre, Csurgó tanácselnöke szombaton hajnalban kelt. Jeles nap volt ez a nagyközség életében: a társközségek lakói reggel hat órától adták le szavazataikat arra, hogy kívánják-e a Csurgóval való közigazgatási egyesülést vagy sem. — Csurgó város szeretne lenni — mondta a tanácselnök. — Három évvel ezelőtt azt mondtam: el kell érnünk, hogy a település városi rangra emelkedjék. Három társközségünk van : Csu rgónagymarton, Somogy- csicsó és Szenta. Falugyűléseken vitatták meg. hogy Csurgó városrészeként kívánnak-e boldogulni. A lakosság tudja, hogy a városi rang önmagában nem jelent anyagi előnyöket, látványos fejlesztésekre ezután sem kerülhet sor. A társközségek közül Csucsó 1965, Nagymarton 1969, Szenta pedig 1970 óta tartozik Csurgóhoz. Ez egyben minősítése is a „házasságunkénak, hiszen mutatja, hogy jóban-rossz- ban kitartottunk egymás mellett. A mai szavazáson kiderül, hogyan vélekednek az emberek a további együttműködésről... Csurgónagymarton utcáin már hat óraikor nagy volt a forgalom; a művelődési házba, a szavazóhelyiségbe igyekeztek az emberek. Récsei Sándor elöljáró már leadta szavazatát. — Nem titok, igent mondtam. Lendületet remélek a változástól. A városi rang, ha sokkal több pénzzel nem is jár, több változást hozhat az életünkben. Nagymarton- ban 230-an élnek. Mostanában új házak is épülnek. elöljáró. — Eddig is jól megvoltunk a tabi tanáccsal, reméljük, ezután is megleszünk. Szeretnénk, ha a fejlődésből nekünk is jutna. Bedegkéren a községi elöljáróság épületében néhány cigánycsaládnak magyarázta Laczfi János nyugdíjas tanácstitkár a szavazás módját. — Közös sorsuk függ a mostani döntéstől... Fél tizenkettőkor a 484 jogosult közül már csak 50-en várattak magukra. — Sérsekszőlősön és Lul- lán 8 óra előtt befejeződött a szavazás, de a többi településen is a korai órákban járult a lakosság az urnák elé — tájékoztat Farkas István tabi tanácselnök. — Ez azt bizonyítja, hogy nagy részük komolyan veszi a lehetőséget, és véleményt is akar nyilvánítani ebben a fontos kérdésben ... Tab 11 társközségében szombaton reggel 6 órától 14 óráig tartott a szavazás. Délután tanácsülést hívtak össze, s azon elfogadták a választási elnökség jelentését. Eszerint Bábonymegye- ren a lakosság 85,3, Bedegkéren 84,3, Kányán 86,7, Kapolyban 85,8, Lullán 86,9, Sérsekszőlősön 85,4, Somogy- egresen 92,7, Somogymeggye- sen 89,5, Tengődön 89,5, Torvajon 83,7, Zalán 88,7 százaléka szavazott igennel a Tab- hoz csatlakozásra. A helyi szavazás tehát megerősítette a tabi tanács várossá válási törekvését, amelynek alapján valamennyi település városrészként csatlakozna Tabhoz, nevének és elöljáróságának meghagyásával. a sió Tizenkilenc éve közös a gondunk, örömünk Csurgóval; ezt vállaljuk továbbra is. Meg aztán mire jutna egy ilyen kis település azzal a nagy önállósággal? Csicsóban reggel fél nyolcra a lakosság fele leadta a voksát. Varga János elöljáró elmondta: az itt élők legnagyobb vágya, hogy ha már város lesz Csurgó, hát legyen „városi busz-’ is, amivel könnyebben megközelíthetik a nagyobb települést. — Aztán meg lehetnénk mi „öregeik falva” is — mondja nevetve. — A fiatalok költözzenek Csurgóra, hiszen ott a munka, a boldogulás, mi meg maradunk Csicsóban. Pár kilométer csak, s az unokákat is naponta látnánk . .. Gál Endre mosolyog az ötleten, joggal. Csicsó ugyanis nem öregszik. Sok, harminc év ‘körüli fiatal család talált otthonra az elmúlt években a faluban ; házat építettek, hosszú távú terveket kovácsolnak. Szenta a legnagyobb a társközségek közül: 570 lakosa van. Pápa János tanár feleségével együtt már kora reggel leadta szavazatát. — Nem vgyok híve a mondva csinált városoknak — mondja —, de mi, szen- taiak, úgy gondoljuk, Csurgó már régen kiérdemelte volna ezt a rangot. Csokonai kedves városának történelmi múltja és a jelene is jövőt ígér. Harangszó jelzi a delet, s a szavazatszedő bizottság már tudja a végeredményt. Nagy- martonban 98,9, Csicsóban 84,7, Szentán 88,6 százaléka a lakosságnak igennel szavazott. Az Elnöki Tanács dönt majd arról, hogy város lesz-e Csurgó. „Szocialista hazánkért9’ területi döntő Az első: Somogy A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából meghirdetett Szocialista hazánkért vetélkedő területi döntőire került sor szombaton és vasárnap Kaposváron. Baranya, Fejér, Pest, Tolna és Somogy csapata mérte össze tudását, erejét. Szombaton , az agrártudományi egyetem kaposvári karán rendezték meg az elméleti — írásos és szóbeli — versenyeket. A vetélkedőt dr. Iharos Csaba, a megyei tanács vb-titkára nyitotta meg, majd Tóth János őrnagy, az MHSZ megyei titkára köszöntötte a versenyzőket. Pap János, a Latinca művelődési ház igazgatója, a zsűri tagja tájékoztatott ar. ról, hogy a 98 pontból álló írásbeli feladat megoldására három órát kaptak a csapatok. Katonapolitikai, történelmi, munkásmozgalmi és irodalmi kérdések megválaszolása okozott olykor nehéz pillanatokat a versenyzőknek. A somogyi csapat „benjáminja”, a nyolcadikos tapsonyi Lutor Zoltán felnőtteket megszégyenítő biztonsággal és tudással küzdött társaiért. A megszerezhető 490 pont. ból Somogy 329-et mondhatott magáénak, s a szóbeli vetélkedő után 56 pontos előnnyel tört az élre. Vasárnap lövészettel kezdődött a versengés, majd a tokaji parkerdőben járőrversenyre gyülekeztek a csapatok. A somogyiak most is Bokor Mariannt, a marcali közgazdasági szakközépiskola tanulóját nevezték ki kabalájuknak, mondván: szombaton is szerencsét hozott a csapatnak. A vezér- egyéniség pedig Tanasits Elemér volt, aki terepszínű ruhájában, nyakában távcsővel a térképet tanulmányozta, s az utolsó utasításokat adta. — A 7-es ponton nagyon kell figyelni, itt egyszerre két feladatot kell megoldani. A 8-as már gyerekjáték: árokugrás, kötélmászás ... Ebben ügyesek vagyunk — mondta. Közben felhangzott a startjel. Somogy másodikként rajtolt, tíz óra előtt tíz perccel. A járőrversenyben az úttörők négy, a középiskolások hat, a felnőttek tíz kilométernyi szakaszon kaptak ügyességi feladatokat. Jóval a szintidő lejárta előtt érkezett be a hazaiak csapata, megelőzve a Tolna megyeieket. A célnál tudták meg, hogy a lövészeten csak harmadik helyezést értek el. Egy kicsit elkedvetlenedtek, de aztán harsogó hurrában tört ki mégis az öröm. A járörversenyen kitűnő időt teljesítve behozták a lemaradást. A területi döntő első helyezettjeként Somogy csapata vesz részt az országos döntőn. Szeptember 10—11-én, Pákozdon négy megye csapata között dől el ki nyeri meg a Szocialista hazánkért versenyt. K. A. A SERTÉSTENYÉSZTÉS TAPASZTALATAIRÓL Partnertalálkozó az egyetemen Több és magasabb színvonalú szolgáltatást szeretne nyújtani partnereinek az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat (ISV) — hangzott el az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karán a sertéstartásról tartott tanácskozáson. A megújulás előbb említett mottója azért is lényeges, mert az ISV szekszárdi kirendeltsége az év elejétől ös&es* szolgáltatásával jelen van - Somogy megyében. Elsősorban szaktanácskozáson. A megújulás vállalatokat: hasznos tapasztalatokat ad át a tenyésztéssel és a takarmányozással foglalkozóknak. A sertéstelepek zöme elhasználódott, leértékelődött. Ezek felújításával is foglalkozik a közös vállalat, emellett különféle tenyésztési technológiákat forgalmaz és gépekkel, építőanyagokkal is ellátja a partnereket. Természetesen az ISV képtelen lenne a sertéstartással összefüggő összes feladatot ellátni. Ehhez szükség van a gabona és a húsipar együttműködésére, meg az OTP hiteleire is. A takarékpénztár kölcsöneit elsősorban a háztájiban dolgozók és a kistermelők kérhetik. A megyei OTP-igaz- gatóság képviselőjétől megtudtuk, hogy akár egymillió forintos hitelt is adnak, igaz, a kamat 15 százalék is lehat. Az együti működő iparágak képviselői közül először Marosán László, a Kaposvári Húskombinát igaz. gatóhelyettese kapott szót és eléggé lehangoló képet festett a következő időszak húskeresletéről. Sem belföldön, sem pedig az export esetében .nem beszélhetünk valós piacról, a kereskedelemhez tartozó ösztönző és gátló rendszer összekuszáló- dott. A piacot nemigen lehet kiszámítani, három-négy hónapnál tovább nem tudnak előre tervezni. A belföldi tőkehúsforgalom az év eleji árváltozások miatt 25—30 százalékkal visszaesett a húskészítményekből 15 százalékkal vesz kevesebbet a lakosság. A külpiacon is egyre nehezebb eladni a magyar sertéshúst. Legfőbb vásárlónk, a Közös Piac csak daraboltan veszi meg a sertést és igen kényes arra, hogy a hús ne legyen zsíros, márpedig ezen feltételeknek kevésbé felelünk meg. A magyar sertéshús zsí- rosodásáért a fehérjeszegény takarmányokat okolják a szakemberek: míg Hollandiában 15 százaléknyi szóját kevernek a takarmányba, addig nálunk ez az arány mindössze három százalék. A fehérjét húspéppel is lehetne pótolni, de az adalék keverését, tartósítását és kiosztását még nem tudják minden gazdaságban megoldani. A Somogy Megyei Gabonaipari Vállalat ellátja a sertéstenyésztőket táppal, tápsorokkal, Balogh Ferenc igazgatóhelyettes azonban beszélt arról is, hogy egyre kevesebb növényi és állati fehérje áll a rendelkezésükre. A magyar nagyfehér sertéstenyészet nagybajomi sikeréről számolt be Hegedűs Zoltán sertéságazat-vezető, és elmondta, hogy a jelenlegi törzstenyészetet csak úgy tudják megtartani, hogy ha az utánpótlásra szánt állatokat ezután is szigorúan szelektálják. A résztvevők az előadások után megnézték az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben kifejlesztett műtőkocsit, amelyben bárhol elvégezhető az embrióátültetés. Á minőtóg védőimében A Kaposplast Kefe- és Mű- anyagipari Vállalatnál jól képzett szakemberek és pontos műszerek őrködnek a minőség felett. Munkájukról a minőségellenőrzési osztály vezetője Tarrné Kassai Klára beszélt: — Osztályunk dolgozói mindannyian vegyésztechnikusok, akiknek a műanyag- feldolgozó szakmunkásbizo- nyítványu'k is megvan. Szükség is van, hogy sokoldalúan képzettek legyenek, hiszen munkájukhoz tartozik a gyártásellenőrzés, az alapanyag- és készáru-ellenőrzés, valamint a minőségtanúsítás is. Nekünk kell elvégezni a kapcsolódó kooperációs ellenőrzéseket, a reklamációk kivizsgálását és a műszaki fejlesztések vizsgálatát. Laboratóriumban főként az alapanyagot és a készárut ellenőrizzük, a beérkezett műanyag-granulátumok legfontosabb paramétereit. Egy színelemző, összehasonlító és egy olvadáspontmérő műszer segítségével dolgozunk. A készáru minősítését elsősorban szubjektív vizsgálatokkal végezzük, de a pántolószalag szakítószilárdságát például mérőműszerrel ellenőrizzük. — A termelést is ellenőrzik. Szúrópróbaszerűen vagy terv szerint? — Termelésellenőrzést akkor végzünk, ha a végtermékben hibát találunk. Ilyenkor visszaellenőrizzük, hogy a dolgozók betartották-e az előírt technológiai utasításokat. A hőfok, a hengersebesség, az alapanyagkeverés tartozik ide. A hibákat természetesen szóvá tesszük és segítünk beállítani a gépet. — Nem túl hálás feladat ez. Milyen a meós kapcsolata a dolgozókkal? — Szigorúak a technológiai előírások, de egy határig engedhetünk belőlük. Ez azonban a felhasználhatóság rovására nem mehet. A dolgozók általában elfogadják a meó véleményét. Nekik is jobb, ha időben szólunk, mert ha a termék nem adható el, vagy minőségi kifogással visszaérkezett, a dolgozó visszakapja: javítsa ki. Így romlik a teljesítménye és a fizetésén is meglátszik. Szerencsére a vevőink elégedettek a termékeinkkel, csekély a reklamációk száma. Az igényeket már a fejlesztések során figyelembe vesszük, s ezek alapján kezdünk el gyártani új termékeket. — Sokszor például az évvégi hajránál — a vezetőség sem szereti, ha a \meó túl „kukacos”. — Nálunk ez nem jellemző. A vezetőség gyorsan és jól reagál a feltárt hibákra, mindent elkövet a mielőbbi kijavítására. Az osztály 1977 óta dolgozik együtt, gazdag tapasztalatokkal rendelkezünk. — Mi a legszebb a munkájukban? — Egy fejlesztési témában dolgozni. Főként, ha ezt mi kezdeményezzük és elképzeléseink a termelésben is sikeresen megvalósulnák. Varga Ottó RITKÁN FORDUL ELŐ VITA
