Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-03 / 132. szám

1988. június 3., péntek Somogyi Néplap 3 Vállalkozhat-e kutatásra a somogyi ipar? Valahol a mezőgazdaság is kezdte Nagy jelentőségű kuta­tási programra készülnek fel az MTA Csillagászati Kutatóintézet Debreceni Napfizikai Obszervatóriu­mának kutatói. A Nemzet­közi Tudományos Uniók Szövetsége - az ICSU - szervezésében „Nap-Föld energia" címmel világku­tatási program indul 1990- ben. Ebben a debreceni csillagászok is részt vesz­nek. Az erre való felkészü­lést segíti a fényképfelvé­teleken rögzített megfigye­lések és az észlelések ada­tainak IBM számítógépbe táplálása. A számítógép révén a nemzetközi háló­zatba is bekapcsolódhat­nak. A Nap felszínéről és felszíni rétegeiről az idén - az időjárástól függően - 1-2 ezer felvételt készíte­nek. (MTI Fotó — Oláh Tibor) Cselekvésre van szükség Tanai Imre látogatása Fonyódon A somogyi ipar teljesít­ménye most jobb az átla­gosnál. A gyárak több új termékkel jelentkeznek, né­hány régebbi nagy gond megszűnni látszik. De több beszélgetőtársam is elmond­ta: a fejlesztésre fordítható anyagi erő és a szellemi ka­pacitás kevés; a pillanatnyi jó eredmények ellenére is aggódnunk kell, mert a len­dület épp az említett hiá­nyok miatt megtörhet. Dr. Fenyő István, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője mondta: — Az alapkutatásokhoz nincs felsőoktatási bázis. Még az alkalmazott kutatá­sokra sem adódik lehetőség a megyében. Kellene egy innovációs papk, de megte­remtésére a feltételek nem értek meg. Ha most ide pottyanna, jó volna. Létre­hozni viszont nemigen tud­juk. — Vállalati összefogással sem teremthető meg a csí­rája? — Se érdekeltség, se sze­mélyi feltételek . . . Több cégnél jónak mondható a műszaki fejlesztés. Például a villamossági gyárban, a Kaposgépnél, a Tungsram- nál, a Finommechanikai Vállalatnál és így tovább. De hogy ezek összefogjanak, arra semmi nem ösztönzi őket. Egy-egy műszaki prob­léma megoldására már szer­veződnek alkalmi csoportok. Az MTESZ is működik. De igazán magas szintű együtt­működés nincs. — Elképzelhető lenne egy nyereségérdekeit, a cégektől feladatokat kapó, de önálló munkát is vállaló, esetleg saját kockázatra is gondol­kodó és végsősoron alapítói­nak nyereséget visszajuttató közös vállalatnak, részvény- társaságnak vagy hasonló­nak a megteremtése? — Egyelőre egy olyan me­nedzseriroda megalapítását tartanám reális célnak, amely nem vállalkozik több­re, mint arra, hogy a ma nem találkozó szálakat ösz- szekösse. Amíg nincs olyan érdek, hogy a vállalatok összefogjanak, addig nem is fognak össze. Miért tennék? Azért, mert szép is volna, ha Somogybán a mainál több szellemi eredmény Parancsnoknak illik szólí­tani a tábor vezetőjét, aki Balatonfenyves-alsón két­száz falusi fiatal háromna­pos programja megszervezé­sének a legfőbb irányítója. A hét végén a megyei KISZ- bizottság vezetőképző tábo­rában a lakóhelyi aktivisták sporttalálkozójára került sor. Ne gondolja senki, hogy csu­pán a különféle sportágak legügyesebbjeinek volt él­mény e találkozó. A csopor­tos megbeszélések és viták, előadások azt is körvonalaz­ták, hogy az ifjúsági mozga­lom megújítását hogyan kép­zelik el a fiatalok. A háromnapos tábor pa­rancsnoka, Molnár Dénes a 'boglárlellei SZOT Lelle klubban dolgozik. A megyei KlSZ-bizottság mellett mű­ködő lakóhelyi ifjúsági bi­zottság elnöke és városának tanácstagja. A megyei KISZ-bizottságnak is tagja. A sok tisztséget betöltő fia­talembertől először azt kér­deztem : — Milyennek ítéli korosz­tálya helyzetét? — A környezetnek fontos születne? Szép volna, de ez vágy és nem szervező, ösz­tönző erő. Az ipar fejlesztési és ku­tatási lehetőségeiről kérde­zősködve jutottam el dr. Tamás Károly főigazgató­helyetteshez a mezőgazda- sági egyetemre, ö régóta foglalkozik a tudományos park létrehozásának lehető­ségével. Természetesen a mezőgazdaságban. Némiképp meg is lepte, amikor az iparról kérdeztem, de e tárgyban sem volt készület­len : — A kaposvári kutatási­fejlesztési egyesülés vállal­kozóként már belekóstolt az iparba is. Az egyetemet, téeszeket, állami gazdaságo­kat, feldolgozó- és értékesí­tő vállalatokat tömörítő egyesülés igyekszik átfogni az innováció teljes körét, a kutatástól az üzletig. Ebből született például egy világ- színvonalú detoxikáló gép­rendszer. (Ne a kijózanítás- ra tessék gondolni, hanem fertőzött termények meg­tisztítására !) Hogy egyebet ne említsek: az egyesülés­nek van vágóhídja, ez nye­reséges, és a profitját vissza lehet áramoltatni a kutatás­ba. Könnyű dr. Tamás Kár- rolynak, mondhatná bárme­lyik „iparos”, hiszen egy, már egyetemi szintű okta­tási intézményben dolgozik, tehát olyan szervezetben, amilyen az iparnak Somogy­bán nincsen és amilyen alapvető föltétele volna az ipari kutatás és fejlesztés föllendítésének. De vajon valóban könnyű-e? A fő­igazgató-helyettes által el­mondottakból ítélve nem. — Egyáltalán nem ké­nyelmes a pozíciónk. Abból nem lehet megélni, hogy várunk a kutatási megbízá­sokra. Részt kell vennünk, szerepe van abban, hogy a fiatalok hogyan érzik magu­kat. A lakóhelyi KlSZ-szer- vezetek eddig nem tartották ezt fontosnak, elsőbbséget biztosítottak a munkahelyi szervezeteknek. Most meg­kezdődött egy folyamat. Erő­síteni kívánjuk a lakóhelyi KISZ-alapszervezeteket. En­nek a tábornak is, a há­romnapos sporttalálkozónak is ez a feladata. Azt szeret­nénk, hogy az aktivisták is­merjék meg egymás munká­ját, cseréljenek véleményt, osztozzanak a tapasztalatok­ban. — Nyilvánvalóan kerülve a sokszínűséget gátló befo­lyásolást . . . — Igen. A fiatalokra az a feladat vár, hogy azokat a tapasztalatokat vegyék át, amelyeket — sajátos hely­zetben — alkalmazni tudnak. Nem kívánjuk uniformizál­ni a falusi, a lakóhelyi KISZ-alapszervezetek mun­káját, működését. — A lakóhelyi alapszerve­zetek feladata hogyan külö­níthető el a munkahelyiek működésétől? pénzt is kockáztatva, a fej­lesztésben. Tudásunkat ad­juk és részesedünk a meg­bízónk nyereségéből, de ha nem érünk el eredményt, el­vész a munkába fektetett időnk, szellemi tevékenysé­günk és tőkénk. Vállalko­zási formákat kell ajánla­nunk, résztvevőként kell belépnünk az üzletekbe, a hagyományos módszerek ma már nem használhatók. Csak az összefogás, az egyetem és a vele kapcsolatban levő vállalatok közös kockázat­vállalása viheti előre mind­egyik felet, csak ez gyorsít­hatja a fejlődést. — ön szerint a somogyi ipar oktatási intézmény nél­kül is létrehozhatna-e vala­miféle helyi feljesztési vál­lalkozást? — Nem hiszem, hogy er­re a kérdésre nekem kelle­ne igent vagy nemet mon­danom. Én csak a saját pél­dánkat említhetem: akár az egyetemét, akár a kutatási­fejlesztési egyesülését. Ne­künk most van rá esélyünk, hogy itt megszülessék egy tudományos park. Nem lesz ettől még Kaposvárból Ka­lifornia, de azt hiszem, hogy a korábbiaknál egy „osztály- lyal” följebb lépünk. Vala­hol ez is elkezdődött, sok­sok éve egy kis „iskolács- kával”. Mi is a tudományos park? Leegyszerűsítve: üzleti vál­lakózás, amely összefogja a tőkét és a szakértelmet a fejlesztéstől a piacig. Meg­férnek benne egyetemek és kisvállalkozások, valamint nagyvállalatok, öngerjesztő képződmény. Kutat és fel­használ, üzleti sikert arat és az eredményből kutatás­ra fordít... Egy csapásra ilyen nem születik — nem születhet — megyénkben. Akkor hát ne is „csapjunk”? — A munkahelyi szerve­zetek legfontosabb feladata a termelési folyamatok se­gítése a KISZ sajátos esz­közeivel. A lakóhelyen tá- gabb teret kaphat a fiatal­ság öntevékenysége. Város­ban a kisebb közösségek, la­kótömbök is sajátosan ala­kíthatják ki a programjukat. A kis közösségekről, azok szerepéről tartott előadást dr. Stuller Gyula, a buda­pesti Testnevelési Főiskola docense, a pszichológiai tan­szék vezetője. Előadását élénk érdeklődés kísérte. — Kis közösségekben olyan húszán, huszonketten érezr hetik jól magukat. Ezek az elsődleges közösségök. Miért fontosak? Mert tudjuk: rossz egyedül. Valahová tartoz­nunk kell — mondta beszél­getés közben dr. Stuller Gyula. — Nemcsak a mun­kamegosztásban van jelen­tős szerepe a közösségnek, a közösség védettséget is ad tagjai számára. — Mit nem tettünk meg eddig, hogy valójában kiala­kulhassanak az olyan közös­ségek, amelyek egyben segi­Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára Fo­nyódra látogatott. A megyei pártbizottság tagjai közül Mihalics Veronika, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Torma László, a Nagykanizsai Sörgyár ío- nyódi ásványvíztöltő kiren­deltségének művezetője vett részt a látogatáson. A nagyközségi pártbizott­ság titkára Tóth József tá­jékoztatta a vendégeket a település politikai, társadal­mi, gazdasági, művelődési és idegenforgalmi helyzetéről, törekvéseiről. Kiemelte, hogy nagy program megvalósítá­sához kezdtek az oktatás föltételeinek megjavítása ér­dekében. Bővítik, korszerű­sítik a két középiskolát, kol­légiumot alakítottak ki, lesz zeneiskola is. Az általános iskolát — saját erőből — rendbe kell tenniük, mert a gyerekeket már nem tudták elhelyezni. A tanács fejlesz­tési alapjának 44 százalékos csökkentése miatt is felelős politikai, tanácsi döntésre volt szükség. 1987 végén 35 millió forint értékű köt­vényt bocsátott ki a tanács az iskolaépítés befejezése ér­dekében. Arról is szólt a pártbizott­ság titkára, hogy a Híradás- technika Szövetkezet üzem­egysége a mostani 70 helyett 220 dolgozót foglalkoztat a jövőben. Júliusban megkezdi a beköltözést a most épülő üzemépületbe. Megoldott az általános és középiskolát végzett fiatalok elhelyezke­dése. A Híradástechnika tik az egyéniség kibontakoz­tatását? — Makarenkóhoz kell for­dulni. Ö távlatokban gon­dolkodott. Hiányoznak az olyan napi örömök a fiata­lok életéből, amelyeknek távlatai vannak. Nem dol­goztuk még ki azokat a nor­mákat, amelyek a közössé­gek számára fontosak lenné­nek. Az együttélés szabályai is hiányoznak. Nem kell tar­tanunk attól, hogy konfor­mista fiatalokat nevelünk, ha ilyen szabályokat kidolgo­zunk. Egyéniségeket csak igazán jó! működő közössé­gek képesek nevelni. — Ha a fiatalokat meg­ítéljük, tulajdonképpen a felnőttekről mondunk véle­ményt. — Sokáig nem tartottuk fontosnak a nevelésben a család szerepét. Az együtt töltött idő élménye hiányzik a fiatalokból. Ezt nem pótol­hatja sem az iskola, sem a KISZ, a sportkör, a klub. Te­hát nevelésünkön is Változ­tatni kell. — Mit tart a legfonto­sabbnak a közösségi nevelés­ben? — A „mi” érzet kialakítá­sát kell segítenünk. Ebben — a család mellett — min­denkinek megvan a fontos feladata, a kis közösségek­nek is. H. B. üzemében csúcstechnológiá­val ismerkedhetnek meg az új dolgozók. Szó volt arról, hogy a la­kosság, a vállalatok anyagi erejét bevonják a szennyvíz- csatorna építésébe, a gáz­program megvalósításába. 50—55 százalékos támogatás kellene a csatornázás foly­tatásához, ennek hiánya le­lassította a munkát. Az idegenforgalmából kép­ződő nyereségből többet kel­lene visszakapnia a telepü­lésnek mint most. Ehhez kor­mánydöntésre lenne szükség, hiszen az infrastruktúra ki­építését nem lehet csak a lakosságtól, az üdülőtulajdo­nosoktól várni. Tanai Imre egyetértett ez­zel, kifejezte reményét, hogy a javaslat eljut a megfelelő szintekre és kedvező döntést hoznak. A megyei pártbizottság tagjai a tájékoztató után megnézték az oktatási beru­házásokat. Több mint 84 mil­lió forintért 16 tanterem, két tornaterem épül a Híradás- technikai Szakközépiskolá­ban, a Karikás Frigyes gim­náziumban és az általános iskolában. Tetszett a vendé­geknek a szakközépiskola tanműhelye, kollégiuma, s az iskola bővítésével is elége­dettek voltak, hiszen a tan­termek nagy részét szeptem­berben átadják. Üzemlátogatás is szerepelt a programban. A Nagykani­zsai Sörgyár ásványvíztöltő kirendeltségében elsősorban arról esett szó, hogy szükség Ünnepi perceket és vitára ösztönző hozzászólásokat egyaránt tartalmazott teg­nap délután a Boglárlellei Városi Tanács ülése, ame­lyen részt vett dr. Iharos Csaba, a megyei tanács vb- titkára, dr. Novák Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára, és Kérdi Ferenc, a megyei KISZ-bizottság tit­kára is. Boglárlellei 1987-ben a megyei településfejlesztési versenyben első lett a vá­rosok között. A lakosság egy főre jutó társadalmi mun­kavégzése 2295 forint érté­kű volt, ez magasan a leg­több Somogybán. Az elis­merő oklevelet dr. Iharos Csaba adta át Madarász La­jos városi népfrontelnöknek. A tanácsülés egyik leg­fontosabb napirendje a vá­ros általános rendezési ter­vének elfogadása volt. E szerint Boglár és Lelle to­vábbra is megmarad mint alközpont, de — a koráb­biakkal ellentétben — a terv nem határozza meg, hogy a kettő közé milyen létesítmények kerüljenek, mert a közeljövőben a be­volna a kutak felújítására, műszaki beruházásokra. Ez lehetővé tenné a Fonyódi víz exportját. Ellátogattak a terület tag­jai a Híradástechnika Szö­vetkezet üzemegységébe, megnézték a 200 millió fo­rintért épülő, több mint két­ezer négyzetméter alapterü­letű üzemépületet. Tárnoki György üzemegységvezető elmondta: fokozatosan ve­szik birtokba az új épületet. Délután tanácsi, tömeg­szervezeti, intézményi veze­tőkkel, pártittkárokkal talál­koztak a pártbizottságon. Ta­nai Imre elismeréssel szólt a délelőtt látottakról. Azt mondta: a mai vezetőket ké­sőbb dicsérik majd azért, amit az oktatás feltételeinek továbbfejlesztéséért tettek. Helyesen döntöttek még ak­kor is, ha adódnak összeüt­közések s az ügy nem nyer­te el egyszerre a közvéle­mény tetszését. A több mint kétórás esz­mecsere lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők el­mondják a saját és a kör­nyezetük véleményét az or­szágos pártértekezlet dönté­seinek fogadtatásáról. Tanai Imre egyetértett a hozzászó­lásokkal, azzal, hogy a párt­értekezlet állásfoglalásának szellemében mindenhol cse­lekvésre és szemléletváltás­ra van szükség. Felhívta a figyelmet arra: nem kell várni másokra, minden szer­vezet önállóan alakítsa ki a helyi teendőket a pártérte­kezlet szellemében. építésre nincs reális esély. Az autós bevásárló központ megépült, s valószínű, hogy a Balaton déli partjának egyik kereskedelmi központ­ja lesz itt. A két városrészt összekötő déli tehermentesí­tő út teljes átadása egy év múlva várható. Elkészülté­vel lehetőség lesz újabb la­kótelkek kialakítására. To­vább folyik a bogiári Erzsé­bet utcában a társasházak építése. Fontosnak tartják a város jellegét meghatározó régi épületek védelmét is. A mindenkori igényekhez alakítható, rugalmas rende­zési tervet korábban már sokféle fórumon megvitat­ták. Ennek is köszönhető, hogy a tanácsülés az elkép­zeléseket egyhangúan elfo­gadta. Az ülésen a megyei ta­nácstagi választásra is sor került. A 45 tanácstagból harmincán voltak jelen. A demokratizmust jellemezte, hogy a tagság titkos szava­zással 24:6 arányban az ál­tala ismert, és utólag a sza­vazólapra került jelöltet, a boglárlellei dr. Kovács Mik­lóst választotta meg. Nem jutottam gondolataim végére. Többekkel beszélget­tem még e témáról, többekkel pedig csak szerettem volna be­szélgetni, de nem jutottam el hozzájuk. Befejezetlen e „jegy­zőkönyv”. Azon gondolkodom: valószínű, Hogy ha néhány kép­zett és gondolkodni szerető embert összezárnak és békén hagy­ják őket, abból elöbb-utóbb születik valami. S ha néha-néha kapnak is egy feladatot, hogy ezen és ezen gondolkodjanak, akkor is születik valami... Lehetne-e ilyen csirából vállalkozás, amely az egész somogyi iparnak hasznára válik? Egyáltalán: kellene-e? Fejlődne-e? Vagy szép csöndben megfulladna? Vé­gül is: ha Edison most itt dolgozna, föltalálná-e az izzólám­pát? Luthár Péter Fiatalok a lövőről A lakóhelyi ifjúsági bizottság találkozója TANÁCSÜLÉS BOGLÁRLELLÉN Rugalmas városrendezési terv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents