Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
4 Somogyi Néplap 1988. június 30., csütörtök Egy kísérlet haszna a négy helyett öt százalékkal emelkedtek a fizetések. Tervezzük azt is: ha év végén a gazdasági mutatók megengedik további, terven felüli fizetésemelést adunk dolgozóinknak. — A szerződés felszabadította a hivatalt a létszámkötöttségek alól is. Kihasználták ezt a lehetőséget is? — A létszámot nem bővítettük, csak az új létesítményeinkbe vettünk föl új dolgozókat. A forgalomnövekedés akármekkora is, nem indokolja a létszámbővítést. Ellenkezőleg, inkább visszafogni ' szeretnénk a létszámot, s az abból eredő megtakarítást is a jól dolgozók bérfejlesztésére fordítani. Táguló lehetőségek Kevés jobb ösztönzés létezik annál, mint mikor a több munkáért több pénzt kap az ember. A Siotour is jobban tudja ösztönözni az üzletkötőit, s ez már fél év eltelte után meglátszik az eredményen. — A felkínált lehetőség számunkra nagyon kedvező — mondta dr. Fodor János igazgató. — Első lépésként üzletkötőink jutalékának felső határát tágítottuk, ezt ugyanis eddig központilag szabályozták. Még nincs is főszezon, az eredmény máris szembetűnő. A tavalyinál jóval több a • megrendelés. Szükség volt erre, hiszen a Balaton-parton egyre nagyobb a verseny, fővárosi és más vidéki utazási irodák is bővítik a szolgáltatásaikat. Ez az új ösztönzési rendszer jobb szervezőkészséget váltott ki munkatársainkból, így eredményesebben tudnak dolgozni. — Az üzletkötőkön kívül a többi dolgozó is érzi az új bérrendszer hatását? — A tervezettnél egy százalékkal nagyobb bérfejlesztést tudtunk megvalósítani, — A szerződésben mindezek mellett azt vállalták, hogy a szolgáltatás színvonalát, valamint a tőkés vendégéjszakák számát emelik. Hogyan kívánják ezt megvalósítani? — Már az előszezonban, május végéig is nőtt a .tőkés országból érkező vendégek száma a tavalyihoz képest. A június már. nem ilyen jó, de az előrendelések kedvezőek. Előreláthatóan — az előző évekhez viszonyítva — javulnak a mutatók, s a szerződésben leírtakat teljesíteni tudjuk. Az Aranypart kempingben most adtuk át az új faházakat, s már épülnek az újabbak, amelyek a. következő szezonra lesznek készen." Január elsejétől a Somogy Megyei Kórház és Rendelő- intézetben is bevezették a kötetlen bérgazdálkodást. A kísérlet első tapasztalatairól Vida István gazdasági igazgatót kérdeztük. — A bérgazdálkodás változásával párhuzamosan került sor az egységes intézményi pénzalap-gazdálkodás bevezetésére. Mindez új érdekeltségi rendszer kibontakozását tette szükségessé, amelyet a gazdasági-műszaki területről indítottunk el. Fontos feladatunk az eszköz- és anyagmegtakarítás ösztönzése, elsősorban a -felújító, karbantartó brigádok koréban. A gazdasági munkaközösségeket a pontos, gyors munkára serkentjük, arra, hogy ha szükséges, hétvégeken is dolgozzanak. A 40 tagú műszaki apparátus tavaly húszmillió forintos megtakarítással dolgozott, ennyivel kevesebbet kellett kifizetni nekik, mint ha külső megrendelőkkel dolgoztattunk volna. A takarékosságnak azonban ki kell terjednie a gyógyítás területeire is. Az eszközöket, gyógyszereket ésszerűbben kell felhasználni, s ebben az osztályok felelőssége is nagyobb. Minden az orvosok, nővérek kezében van, a gazdasági vezetés itt nem tehet semmit. Az egyénenkénti megtakarítás látszólag ugyan jelentéktelen, intézményesen azonban nagyon sokat jelenthet, ha mindenki jobban figyel a munkájára, a kiadott eszközök fölhasználására. Az évi ötvenmillió forintos kiadásból jobb szervezéssel, nagyobb odafigyeléssel 3—4 milliót lehetne megtakarítani. A bevételeket növelné a jövőre elkészülő új mosoda, ahol a tervek szerint külső megrendelőknek is tisztítanának. A 3000 adagos új konyha átadásával lehetőség nyílna arra is, hogy a diabetikus étkeztetést a kórház A patalomi szociális otthont 1986-ban szakosították a fokozott gondozást igénylő, s nagyobbrészt magatehetetlen idős emberek ellátására. Egy évvel később — az átlagosnál jobb feltételeket figyelembe véve — módszertani intézménnyé nyilvánították. Ez arra utal, hogy itt csaknem lehetetlen a gondozottak foglalkoztatására alapozó bevételtöbblethez jutni, az utóbbi pedig arra," hogy különösen ügyelniük kell rá: a költségcsökkentő törekvések he mehessenek a színvonal rovására. — Természetesen mi is törekszünk az önellátásra, a többletbevétel szerzésére — mondta Weber István gazdasági vezető. — Kertészetünk például teljes zöldségszükségletünket kielégíti. Főfoglalkozású kertészt eddig sem vettünk fel, a nővérek vettek részt a kerti munkában. A különbség most az, hogy az ebből származó megtakarításból anyagilag is érdeA balatoníöldvári általános iskola is felszabadult a bér- és létszámkötöttségek alól, s az alap- és kiegészítő tevékenységükből, a vállalkozásokból származó bevételeket szabadon felhasználhatják. Ha ezt a lehetőséget egy. szakmunkás- képző kapja, az jó, mert tudnak vállalkozni, mint azt már számos példa bizonyítja. De miből szerez többlet- bevételt egv általános iskola? — Mi csak a megtakarításokból tudunk fejleszteni — mondta Pentaller István igazgató. — Az üzemeltetési és fenntartási költségeinket próbáljuk csökkenteni, s az ebből származó megtakarítást használjuk föl. Az iskola egyik legnagyobb kiadása minden évben a nyári felújítás. Ha ezt egy külső kivitelezőnél rendeljük meg, azt nem ússzuk meg olcsón. 1 Sokkal jobban járunk, ha saját erőből, ha kell, munkások fölvételével oldjuk meg. Erre most a létszámjük a szükséges javításokat, s ez újabb megtakarításokat jelent. — A pénzt a bérfejlesztésre használják? — A megtakarítás felét fordítjuk fizetésemelésre, a másik feléből pedig az ellátási szintet kívánjuk javítani. Ebbe belftartozik az épület bővítése is. Szeretnénk beépíteni a padlásteret, új osztálytermeket kialakítani. Közelebbi terv a hétvégi szabadidős programok és foglalkozások megszervezése. Eddig ez lehetetlen volt, hisz a pedagógust nem tudtuk megfizetni, s nem vállalták a felügyeletet. Erre most lehetőség nyílik. — Volt-e már olyan munka, amelyet saját erőből végeztek; s így mennyi pénzt takarítottak meg? — A sportpálya építésekor a honvédséget hívtuk segítségül. Szívesen jöttek a katonák, és minden segédmunkát ők végeztek. Megkérdeztük, mit szeretnének kapni, azt mondták, hogy egy videót. Már meg is kapták, az árát költségként könyveltük el, s még így is sokkal olcsóbb volt, mintha vállalati segédmunkásokkal dolgoztattunk volna. A község óvodája is az iskola költségvetéséhez tartozik. Most bővítjük és parkosítjuk. Ennek a munkának a költségét egymillió-kétszázezer forintban határozták meg, ilyen ajánlatot kaptunk. Ügy döntöttünk, saját erőből is megvalósíthatjuk. Elkezdtük a munkát, jól is haladunk. Számításaink szerint körülbelül 350 ezer forintba kerül. Ez nagyon nagy különbség. Ami marad, azt további bővítésre és bérrendezésre fordíthatjuk. Több jutott a jutalomra falain kívülre is kiterjesz- szék. — A szabad bérgazdálkodással lehetőséget kaptunk a korábbi merev szabályozás feloldására. Az egységes pénzalap azt jelenti, hogy az intézmény a különböző forrásokból származó összegeket a forrástól függetlenül, egységesen kezeli és saját hatáskörben, a döntése alapján használja fel működésére, állóeszköz-fenntartásra és beruházásra. A változások kedvező hatását azonban közvetlenül még nem érzékelik a kórház dolgozói. Hosszabb időnek kell ahhoz eltelnie, hogy az eredmények a mindennapi munkában is tapasztalhatóak legyenek. Hiú remény volna azonban azt várni, hogy a kötetlen bérgazdálkodással a bérfeszültségek is megoldódnak. Ehhez valamennyiünk jobb munkájára volna szükség — vélekedik a gazdasági igazgató. keltté tudjuk tenni dolgozóinkat. Ugyancsak foglalkoztunk sertéshizlalással, s egy kiló húst tavaly 32 forintért állítottunk elő. Kétszer eny- nyibe került volna, ha vesz- szük. A munka eredménye alapján eddig nem fizettünk jutalmat. Ehelyett abban voltunk érdekeltek, hogy a 40 forintos napi élelmezési normából „lecsípjünk ". Az idén kapott lehetőség feloldja ezt a -visszásságot. Az intézménynek 60 dolgozója van, átlagfizetésük 4600 forint. A korábbi kötött bérgazdálkodás mellett az idén 5 százalékos bérfejlesztésre lett volna módjuk. Most — számításaik szerint — 17 százalékos emelésre lesz lehetőség. A nagyobb érdekeltség módot ad a szigorúbb követelményállításra, a még színvonalasabb működéshez. Miből lesz -az intézménynek több pénze? — Semmiképpen sem az élelmiszeradagokban, vagy a szükséges gyógyszerekben törekszünk megtakarításra — így Hideg Zoltánné igazgató. Lehetőségek rejlenek viszont az épületfenntartási költségek ésszerűbb felhasználásában, abban, hogy saját mosodánkban olcsóbban végezzük el a mosást, vagy például abban is, hogy kihasználjuk a különféle árleszállítási akciókat. A hasonló megtakarítások nem jelenteA csurgói Farkas János Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző is részt vesz a kísérletben, megpróbál a béralappal kötöttségektől mentesen gazdálkodni. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — . kérdeztük Tóth Tihamért, az intézmény igazgatóját. — A legközérthetőbben és a legtömörebben úgy tudom megfogalmazni, hogy nálunk nincs pántlikázott forint. Amíg más oktatási intézményben egy bizonyos pénzösszeget csak az engedélyezett kiadásokra . lehet költeni, addig nálunk nincsenek ilyen kötöttségek. — IMiért épp 'az önök intézményét jelölték ki erre a feladatra? — Ennek előzményei vannak. Egyrészt az — és ez az olvasók előtt ismert —, hogy vállalkozó iskola lettünk. Másrészt az, hogy még tavaly beléptünk az egységes pénzalapgazdálko- dási kísérletbe. Ennek lényege az volt, hogy a fenntartás során megtakarított forintokat átcsoportosíthattuk beruházásokra. Így nyílt lehetőségünk az uszoda és más sportlétesítmények építésére. T* Mennyiben jelent útját az idei fcísérlet? — Most már nemcsak a dologi részen belüli kiadásokat csoportosíthatjuk át a kedvünk szerint, hanem a béreket is tetszés szerint emelhetjük. Persze mindez nagyobb felelősséget is jelent, hiszen ezt a keretet a megtakarításokból és a gazdasági eredményekből kell fedeznünk. így- minden dolgozó érdekelt azok értékének növelésében. Da ha például jövőre nem jön be az a megtakarítás, amely az idén, akkor a kifizetendő béreknek nem lesz fedezete. Eddig az emelésekkel csínján bántunk, de így is. a többi oktatási intézményben engedélyezett négy százalékkal szemben, mi tízet fordítottunk erre a célra. ' — ,V(iltoztak-e az elosztás szempontjai? — Mivel a speciális maradványérdekeltségi rendszerről az eredményérdekeltségi rendszerre tértünk át, ennek megfelelően változtak az elosztás szempontjai is. A nevelési szempontok mellett most nagyobb mértékben figyelembe 'vesz- szük, hogy ki milyen mértékben járult hozzá az eredmények eléréséhez- A béremelés mellett a jutalomosztásban még nagyobb lehetőség kínálkozik erre. Pedagógusnapon a 210 dolgozónak összesen egymilliókétszázezer forintot tudtunk adni. — Vállalkozó iskola lévén a tanulóknak is nagy részük van a gazdasági eredmények elérésében. Őket hogyan ösztönzik? . — Az ösztöndíjon kívül négyszáz forintot kapnak havonta. A harmadéveseket már teljesítménybérben is foglalkoztathatjuk. Ök átlagosan ezer forintot keresnék havonta többletként. szabadság lehetőséget ad. Ezek után ezzel a nagyobb karbantartói létszámmal nem kell megvárnunk a nyarat, év közben is elvégezhetnek kizárólag bértöbbletet, hiszen ellensúlyoznunk kell az árdrágulásokat is. — A kísérlet elsősorban ott hozhat eredményt, ahol naprakész az elszámolás és jó szinten van a költséggazdálkodás, tehát ahol később biztosan nem kell „mentőöv”. Fontos kísérlet kezdődött el a megye öt tanácsi intézményében a költségvetési gazdálkodás továbbfejlesz- tésénék keretében. Az 1988. január 1- jétől 1989. december 31-éig tartó kísérlethez olyan intézményekben járult hozzá a megyei tanács-vb; ahol már van múltja a vállalkozásnak, mint például a csurgói szakmunkásképzőben, vagy van rá lehetőség, mint a megyei kórházban és rendelőintézetben. A kötetlen bérgazdálkodás és az egységes pénzalap bevezetése iránt sokkal többen érdeklődnek a megyében, mint amennyi lehetőség van a Pénzügyminisztérium előzetes vélemé- ménye alapján az országos kísérletben való részvételre. S ez természetes, hiszen az öt intézmény szabad kezet kapott a rendelkezésre álló pénz, a vállalkozásaiból származó bevétel szabad felhasználására. Összeállításunkban a kísérletben részt vevő intézmények tapasztalatait és terveit összegezzük. Milliókat takaríthat meg a kórház Saját" erőből — takarékosan Érdekeltté tették a dolgozókat
