Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
1988. június 29., szerda Somogyi Néplap 3 A nyári ülésszak elé Két fontos, egymással sok tekintetben összefüggő napirend megtárgyalására készül az Országgyűlés a nyári ülésszakon. Az egyik téma a múlt esztendei költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés. A képviselők. és természetesen az ország lakossága is részletes képet kaphát arról, hogy milyen eredménynyel zárult a tavalyi év, A másik téma az ipar szerkezetátalakításához kapcsolódik. Az ipari miniszter előterjesztésében arra a sokakat érdeklő és érintő kérdésre keresi a választ, hogy milyen irányban szükséges elmozdulnia a népgazdaság szempontjából meghatározó iparnak, hogy az egyre fenyegetőbb műszaki-technológiai lemaradásunkat megállítsuk, s reményeink szerint a tendenciát megfordítsuk. Növekvő vállalati jövedelmek Az állami költségvetés 1987-ben több mint 631,2 . milliárd forint bevétel és 666 milliárd forint kiadás egyenlegeként 34,8 milliárd forint hiánnyal zárt. A Pénzügyminisztérium összefoglaló elemzése szerint a költségvetés deficitje 8 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. Az országgyűlés ülésszakát megelőző parlamenti bizottsági üléseken a képviselők természetesen behatóan elemezték ezt, és arra a következtetésre jutottak, hogy a költségvetés hiányának csökkenése csak kisebb részben a gazdálkodó szervek jövedelemtermelésének az eredménye. A javulásban nagyobb szerepet játszottak az év közbeni kormányzati intézkedések — a fogyasztói árintézkedések, a központi költségvetési szervek és a tanácsok témogatásának mérséklése. A képviselők szerint ezek az intézkedések csak rövid távon hatnak és főleg az elosztásban érvényesülnek, a termelés hatékonyságára, a szerkezetváltásra gyakorolt hatásuk alig érzékelhető. A tavalyi eredmények vizsgálatakor az is figyelemre méltó, hogy a gazdálkodó szervezetek jövedelme az ■ előző éveknél és a tervezettnél is gyorsabban gyarapodott. Ez döntően két tényezővel függött össze: a termelés növekedésével és az áremelésekkel. Az állami támogatások az előző éveknél kisebbek voltak, a gép- és a könnyűiparban azonban nőttek a támogatások. Egyes vállalatok pénzügyi helyzetének rendezésére és a jövőbeni gazdálkodásának megalapozására a központi szanálási alapból az iparban öt vállalatnál — a Láng Gépgyárban, a Ganz-Mávag- ban, a Soroksári Vasöntödében, a Mecseki, valamint a Tatabányai Szénbányáknál — rendeltek el állami szanálási eljárást. A mezőgazdaságban 3 állami gazdaság és 82 termelőszövetkezet pénzügyi hiányának rendezéséről született döntés. Tény, hogy az új felszámolási, szanálási jogszabályok alkalmazása nehezen indult meg. A hitelezők nem szívesen kezdeményezték a fel- számolási eljárást, s a hitelezők — szállítók, bankok — nem veszik ki részüket a tartozások rendezéséből. A kormány 1987 második felében foglalkozott e kérdéssel, s a felszámolási eljárás következetesebb alkalmazását elősegítő intézkedéseket hozott. Kiadások Az állami költségvetés tavaly a tervezettnél 2,4 százalékkal költött többet. (Ezzel szemben áll a bevételek mintegy négyszázalékos bővülése.) Arányait tekintve a legnagyobb növekedés a felhalmozási kiadásoknál^ jelentkezett. E tételen belül az egyik legnagyobb összeg a magánerőből való lakásépítés volt. A döntően központi pénzeszközökből épülő nagy- beruházásokra és célcsoportos beruházásokra gyakorlatilag a tervezett összegeket fordították. A kiadások rovatai között a legnagyobb tételt változatlanul a társadalombiztosítás jelentette. A 155 milliárd forintnyi összeg 8,9 százalékkal volt nagyobb, mint egy esztendővel korábban. A növekményben döntően közrejátszott, hogy tovább emelkedett a nyugdíjaskorúak száma, s természetesen a részükre folyósított összeg, valamint növekedett a családi pótlék és a gyermekgondozási segély, illetve díj is. Fogyasztói árkiegészítésre az előirányzottnál végül is hét százalékkal több, összesen 66,7 milliárd forintot fordítottak az állami költségvetésből. Néhány jelentősebb tétel: tej, tejtermék, lakbérek, központi fűtés, hús és húskészítmények. Aï ipar szerkezet- átalakítása A következő három esztendőben várható lényeges változásokat taglaló ipari minisztériumi anyag abból indul ki, hogy jelentős, tartósan igénybevehető beruházási forrás nem áll rendelkezésre, ezért minden lehetséges ismert és rejtett tőkét össze kell fogni és koncentráltan kell működtetni. Ilyenek például a lakosság megtakarításai, egyes vállalatok pénzbeni tartalékai, és a szűkös viszonyok között még rendelkezésre álló hitelek. Rejtett, de felszabadítható pénzforrás a veszteségtámogatások csökkentése, a ki nem használt álló- és forgóvagyon értékesítése, a fajlagos energia-, anyag- és élőmunka-megtakarítás is. Ezek — amennyiben maradéktalanul mozgósíthatók — elegendőek lehetnek a stabilizációs program megvalósításához szükséges feladatok megoldásához, de a szerkezetátalakítást pusztán ezekkel nem lehet megoldani. Ami az egyes ágazatokat illeti: várhatóan lassul az elektronikai alkatrészgyártási, a textilipari szerkezet- átalakítási, a szénlíidrogén- ' fejlesztési, az energiahálózat-bővítési programok teljesítése. Késik a paksi atomerőmű bővítése is. Kevesebb összeg jut a vaskohászat és a szénbányászat szerkezet- átalakítására is, ami lassítja a .korábban elhatározott programok megvalósítását. Reményt keltő, hogy az ipar középtávú programja a konvertibilis kivitel további bővítését szorgalmazza. A tőkés világgazdaságba való hatékonyabb bekapcsolódásunkkal feltételezhetően többet és gazdaságosabban lehet majd exportálnunk, s az így keletkező aktívumokból lehetőség nyílik többlettechnológia importjára is. A szocialista országokba irányuló kivitelünk bővítésének előfeltétele az innen származó behozatal növelése. Mindenekelőtt a nyersanyagok, a magas műszaki színvonalú gépek, a technológiai, technikai ismeretek, félkésztermékek és részegységek vásárlásait kívánjuk növelni. A hazai piacon a belföldi felhasználás tervezett csökkenésével összefüggésben az ipar termékei iránt várhatóan mérsékeltebb lesz az igény.A szerkezetátalakítás kapcsán e tekintetben olyan termékek gyártására érdemes figyelmet fordítani, amelyekből a hazai piac még évtizedekig távol lesz a telítettségtől. Ilyenek: a lakásépítési, lakberendezési eszközök, a személygépkocsi, a telefon. Ezek egyrészt biztonságos piacot jelenthetnek a gyártók számára, másrészt társadalmi igényeket kielégítve javítják a közérzetet. A szerkezetváltással kapcsolatosan át kell értékelni, s újragondolni szükséges az oktatás, a- szakemberképzés eddigi gyakorlatát. A jövőben olyan szakemberekre lesz szükség, akik több szakmában hasznosítható ismeretekkel rendelkeznek, képesek gyorsan és hatékonyan befogadni az új technikát, technológiát. Ennek érdekében növelni szükséges a vállalatok érdekeltségét a középfokú szakképzésben, ■ s korszerűsíteni kell a tanulók ösztönzését. ESŐT VÁRÓ FALU Gazdagodó Gige A tikkasztó meleget már a kutyák is unják. Egykedvű farkcsóválással üdvözli k a faluba betérő idegent, s hagyják, menjen csak szabadon az útján. Emberrel azonban ritkán találkozunk Gige főterén. A fiatalok dolgoznak, az idősek a kertekben tevékenykednek. S panaszkodnak. Nem kedvez az időjárás a falunak, hónapok óta egy csepp esőt sem látott a föld. Pedig kellene az égi áldás, hisz Gi- gében szinte nincs olyan család, ahol ne lenne. kert, s benne tengernyi eper. Rózsa Ferenc hosszas csöngetés után jelenik meg a muskátlikkal ékesített veranda lépcsőjén. — Messze a kert, nem jól hallani a csöngetést, de jöjjön, megmutatom a birtokot! — mondja, míg az ezer négyszögöles kertben kalauzol. — 25 ezer tő eperrel gazdálkodunk, s jó esz tendőben egy vagon-nyit is leszüretelünk. Jól jön ez a mellékjövedelem, csak ez a rengeteg munka ne lenne érte. Kapálni, permetezni, s aztán a munka dandárja, a szedés. Az évi szabadságunkat itt töltjük a kertben a feleségemmel — mondja a házigazda, míg keze fürgén jár. Gyorsan telnek a ládák, holnap már vihetik az átvevőhöz. — Túl sok kézen -megy át a gyümölcs, mire a fogyasztóhoz kerül, s mindenki ráteszi a maga hasznát. Az árus sokszor többet keres a gyümölccsel, mint a termelő, pedig a legnehezebb munkát mégiscsak mi végezzük. 45 forintért veszik át tőlünk kilóját és 180-ért adják el. Bosszantó dolog ez, de még senkinek sem vette el a kedvét. a., termeléstől. Itt a faluban nincs olyan család, ahol ne lenne kert vagy jószág. Szorgalmas, dolgos emberek laknak Gigében, s aki dolgozik, megtalálja szár, mítását — mondja a feleség, aki munkájuk jutalmát is megmutatja. A Rózsa család megkapta már a kistermelők Bereczki Máté bronz és ezüst érmét, de ott ékeskedik a vitrinben a Miniszter- tanács Kiváló Munkáért kitüntetése is. — Ezt a Moziüzemi Vállalattól kaptuk, ahol mindketten dolgozunk. Itt a faluban nincs sok munkalehetőség, a legtöbben a szomszédos Csökölyben, vagy a megyeszékhelyen dolgoznak. NőkTiek Gigében a /varrodában kínálnak állást, az itt van nem messze a bolt mellett — igazít útba a házigazda, akinek nincs ideje hosszas trécselésre. Harminchármán dolgoznak a varrodában, a legtöbben KadaFkútró! járnak be. A kevés helybéli egyike Bereck Imréné. — A falu lakóinak többsége a tsz-ben dolgozik, sok a háztáji, s az asszonyok az otthoni munka mellett nem tudnak dolgozni járni. Talán anyagilag is jobban megéri zöldséget, gyümölcsöt termeszteni, mint egy vállalatnál dolgozni. S aki éveken, évtizedeken át az otthoni munkához volt szokva, érthető, hogy nem jött el a varrodába dolgozni. Én korábban is vállalatnál dolgoztam; a Nagyatádi Konzervgyárnak volt a faluban egy kihelyezett melléküzeme, ahol üvegtetőket készítettünk. A gyár profilváltása után azonban nem volt tovább szükség a munkánkra, megszüntették a melléküzemet. Egy évig alkalmi munkából éltem, két éve azonban, amikor a régi mozi épületében kialakították a varrodát, 'ide jöttem dolgozni. A csökölyi tsz üzemeltetésében dolgozunk, s a mosonmagyaróvári kötöttárugyárnak készítünk férfi atlétákat, pólóikat, női fehérneműket. Munka után vár a kert, a hatezer négyzetméter kukoricás, a sok sertés és baromfi. Ezekkel azonban inkább csak a szülők foglalkoznak Gigében, a fiatalok már más világról ábrándoznak. Mike Zsuzsanna és Virág Ibolya a két boltoskisasz- szony a szűkös szórakozási lehetőségekről beszél. — A KlSZ-helyiségben szoktunk összegyűlni, ahol a lányok pletykálkodnak, a fiúk pinpongoznak. Más el-- foglaltságot nehéz itt találni, bár az új községháza átadása után ismét üzemel a könyvtár is. Ott kap helyet a párthelyíség, a tanács helyi kirendeltsége is —mondja Zsuzsanna, amíg a va-' sárlókat kiszolgálja. A legtöbben a napi élelmiszerekért, kenyérért, cukorért, lisztért térnek be, ezekből nincs hiány, sokan panaszkodnak viszont a tőkehúsra. Ebből egyáltalán nincs a boltban, így aki friss húst akar enni, beszerezte már a hűtőládát. A háztájiban nevelt , baromfi, sertés hetekig, hónapokig fagy a hűtőkben. S aki már plyan idős, hogy nem tud magára főzni, arról a szociális étkeztetők gondoskodnak. A 340 lakosú Gigéből azonbán mindössze négyen élnek a csökölyi tanács által fölkínált lehetőséggel. Hóval többen vannak viszont, akik pénzt is hajlandók áldozni fellendítéséért. Gigében a tehóból összegyűlt pénzből tavaly gázcseretelepet építettek, az idén a ra-. vatalozó fölújítására használják a pénzt. A régi malomban pedig hat éve működik a szőrüzem, ahol marhafarokból, lósörényből végeznek előkészítő munkálatokat ‘a Kaposplast részére. A lehetőségek nem túl tágak a faluban. Az elégedettséget jelzi azonban, hogy a lakosság fogyása az elmúlt években megállt, egyre kevesebben vágynak el Gigéből. Horváth Éva A SZAKSZERVEZET ÉS A KISZ PÁRBESZÉDE Valóságos(abb) érdekképviseletet Ha egy mondatban kellene e sorok írójának azít a háromórás tanácskozást megfogalmaznia, amelynek tegnap délután a KISZ megyei bizottságának Politikai Képzési Központjában volt részese, azt írná: Vitázó, őszinte párbeszéd. A tájékoztatás azonban részletesebb tudósítást követel, így szinte lehetetlen a teljesség igényével számot adni mindarról, amit a somogyi szakszervezeti vezetők és a megyei KISZ-bizottság vezetői megfogalmaztak. Az ötpontos — együttműködés, foglalkoztatáspolitika, oktatás-képzés, érdékképviselet, valamint véleménycsere a bérreformtervezetröl — napirend keretét hamar „eltörölték” a párbeszédet folytatók. Legelőször is Miha- lics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára óva intett attól, hogy hosz- szútávú, már most megalapozottnak hitt feladatokat jelöljenek meg, mert ki vállalja majd annak az ódiumát, ha ezek a „határozatok” nem teljesülnek. A felelősség jegyében most sokkal inkább a helyzetelemzésre, az együttműködés konkrét megállapítására van szükség, és nem a parttalan felajánlásokra, a megalapozatlan kijelentésekre, az elhamarkodott döntésekre. Dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára fontos állomásnak nevezte ezt a megbeszélést, s mint mondotta, az itt tanácskozó 12 embernek kötelessége, hogy a „tegnapinál” valóságosabb és érdemibb képviseletet nyújtson. Hogy ez miből állhat, ahhoz csupán fogódzók voltak az előre megjelölt napirendi pontok. Így — a foglalkoztatáspolitikánál maradva — közösen képviselik azt az álláspontot, hogy a minőségi munkát végző embernek joga- van a munkához, és senki sem válhat munkanélkülivé, aki képzéssel, energiái mozgósításával megélhetést keres. A becsületesen dolgozó ember nem lehet kárvallottja a mai nehéz helyzeteiéit. Az oktatáspolitikáról szólva többen felvetették : a gazdaság szorultsága éppen ennek a területnek a támogatását kurtította meg, így manapság többet Igell foglalkozni azzal, hogy miből vásárolja meg egy iskola a téli tüzelőjét, mintsem azzal, hogy milyen módszerekkel lenne elérhető egy magasabb fokú képzés. Meg kellene szüntetni a képzési anarchiát: a szákmunkás- képzőknek sok esetben fogalmuk sincs, hogy néhány év múlva mennyi és milyen iparosra lesz szükség. A sok- sök gondolat közül még egy : sürgető megoldást követel az a helyzet, hogy a vállalatok egyre több helyütt nem vállalják a gyakorlati szakoktatást. Az érdekképviseletről szólva felvetődött: szükség van a ' fiatalításra, új vezetők felkészítésére és mielőbbi csatasorba állítására, amellett, hogy a maiaknak is kötelességük a reformok követelte újszerű gondolkodás. A bérreform tervezetéről szólva a megyei szakszervezetek és a KISZ-bizottság vezetői úgy foglaltak állást, hogy az elsősorban ne fizé=-~ tésátrendezést jelentsen, hanem az igazi célját érje el: a jövedelem- és életszínvonaljavításnak legyen az alapja.
