Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS 8 ______________________________________________________Somogyi Néplap_______________________ 1988. június 25., szombat N yári színház Szabadtéri változatok Hozzászoktunk már, hogy a kőszínházi évad szinte szünet nélkül megy át a szabadtéri szezonba. A legkésőbben záró színház, s a legkorábban nyitó szabadtéri színpad közti néhány nap pihenés sem jelent kikapcsolódást sok színésznek és rendezőnek, hiszen már javában dolgoznak a nyári produkción, próbálnak (esetleg már a szabadtéri előadás színhelyén), ruha- és díszletpróbát tartanak, szerveznek, egyeztetnek. S hiába beszélünk gazdasági gondokról, hiába érzi közreműködő és néző egyaránt a költségek emelkedését, az eddig ismert nyári programok nem nagyon tükrözik e gondokat. Ami persze igen jó; végtére is ki ne örülne, ha azt hallja- látja, hogy a színház, minden nehézség ellenére él és élni akar. Sőt, úgy tűnik, a nyári színháznak még életképesebbeknek mutatkoznak ezen a nyáron, mint a megelőző években. Nagyok, kicsik A hazai nyári színházak között vannak nagy tradí- ciójú, közkedvelt és erős vonzású helyek. Csak emlékeztetőül: a budapesti Körszínház, Kazimir Károly — ahogy ő nevezi — „népművelő színháza” az idén harmincesztendős. A gyönyörű környezetben lévő Margitszigeti Szabadtéri Színpad kereken ötven esztendeje szolgálja a drámai művészetek és a zenés művészet múzsáját. Idestova húsz éve rendeznek előadásokat nyáron a pompás helyszínekkel szolgáló Szentendrén. Szeged szabadtéri játékai a Dóm téren 1931-ben kezdődtek, noha csak 1933-tól váltak rendszeressé. A győri és a soproni nyári színpad is két évtizednél hosszabb múltra tekinthet vissza. Vannak egészen friss kezdeményezések is. És érdekes módon valamennyi élet- és működőképes. Azt nem állíthatnánk, hogy könnyen és problémák nélkül áll össze a nyári műsoruk, vagy hogy dúskálnak a pénzben, de azt műsoraik bizonyítják, hogy kínálataik néha (gyakran) sokkal érdekesebbek, mint az esetleg nehézkesebb, sokkal nagyobb szervezettel, szervezéssel dolgozó hagyományos játékoké. Mindezt az idei nyár néhány szabadtéri játszási helyének műsorával támaszthatjuk alá. A legújabbak egyike a kőszegi nyári színház. A Ju- risics-várban évről évre a városhoz és történelméhez kötődő darabokat vitt színre Romhányi László vezetésével egy majdnem állandónak nevezhető színészgárda. A szerzők között Páskándi Géza, Nemeskürty István, Weöres Sándor neve volt olvasható. Az idén ezt a tradíciót Kőszeg kibővíti : új kezdeményezésként a város nagyszerű helyszínt kínáló főterén, a Templom téren operaelőadást rendeznek. Július 10-e és 20-a között öt előadást tartanak a népszerű operai „árukap- csolás”-ból: a Bajazzók és a Parasztbecsület kerül színre, s nem akármilyen előadókkal, mert Neddát, illetve Santuzzát Sass Sylvia, Beppót, illetve Turiddut pedig B. Nagy János énekli. (Zárójelben megjegyezve: aki ismeri ezt a kőszegi teret, tudhatja, ehhez a két operához tervezni sem lehetne különb helyszínt.) S mivel evés közben jön meg az étvágy, a kőszegiek máris jelezték: 1989 nyarán ugyanitt az Aida, 1990-ben pedig a Macbeth operaelőadását tervezik. Kőszegtől csak egy ugrás Sopron, és Soprontól csak pár kilométer egy fantasztikus helyszín: a fertőrákosi kőfejtő. Ezen a bámulatos akusztikájú helyen — miben is? barlangban? csarnokban? — évekkel ezelőtt már rendeztek operaelőadásokat, aztán különböző nehézségek miatt ezek abbamaradtak. Tavaly már sikerült felújítani a hagyományt, ebben az évben pedig rendszeres előadások lesznek a kőfejtőben. A legkiemelkedőbbnek két produkció ígérkezik: a külön ide szervezett, tervezett és rendezett Beethoven- operaelőadás, a Fidelio, július 1-jén ás 2-án (megint ideális találkozása műnek és helyszínnek!), valamint tavaly a veszprémi várban már nagy szakmai és közönségsikert aratott Csík- somlyói passió előadása, július 14-én és 15-én. S ha már Veszprémet emlegetjük: az ottani vár ezen a nyáron egész sor szabadtéri produkciónak lesz a színtere. Már júniusban (23-án és 24-én) játsszák Szörényi —Bródy—Novák: Kőműves Kelemen című rockballadáját, melyet ezúttal a budapesti, Pesti Színházban tartott ősbemutató Kőműves Kelemenje, Hegedűs D. Géza rendez. Július elején, 7-e és 10-e között, újra játsszák a Csíksomlyói passiót, július 29-én és 30-án pedig a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című Déry—Presser—Pós— Adamis rockmusicalt. E programmal Veszprém teljesen sajátos arculatú nyári színházat hoz létre. Győrben már • a huszon- harmadik nyári rendezvény- sorozatot jegyzik. A színházi események itt a nagyszínházban lesznek. Június 27- én és 29-én például egy vadonatúj Don Carlos, Fülöp királyként Gregor Józseffel. A veszprémiek itt is játsszák a Csíksomlyói passiót, július 12-én. _ És — Győrben első ízben, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon lezajlott bemutató után — Markó Iván új balettje, Az Álmok Ura is színre kerül július 15-én. A fentiek csak az északdunántúli kínálat legérdekesebb programjai — a lista korántsem teljes. Megéri? Mint minden színházi tevékenységgel kapcsolatban manapság, e nyári programokról szólva is felmerül a kérdés: érdemes ezzel vesződni? Megéri? A jelek azt mutatják: anyagilag is megéri. A helyi támogatás persze szükséges az előadások létrehozásához, de a jó műsoroknak olyan erős a közönségvonzásuk, hogy — megfelelő szervezői munkát is feltételezve — nem ráfizetése- s«.. Ebben az értelemben véve tehát: megérik e veszödséget. S meg inkább megérik, ha a dolog művészi értékeit nézzük. A fentebb elősorolt programoknak ugyanis közös jellemzője, hogy kétséget és vitát kizáróan rangos műveket visznek a közönség elé, nagyon színvonalas előadásokban, kiváló közreműködőkkel. Más szóval: ahol igazán értékes művészi produktumot kínálnak, ott biztos lehet számítani a közönségre is. Vagy kissé kibővítve ezt a megállapítást: nem csak a habkönnyű, s nem ritkán igen alacsony színvonalú szórakoztató darabokra ül be nyáron a közönség. Művészi igényesség és közönségsiker nyáron sem egymást kizáró fogalmak. Takács István N. László Endre ALTATÓDAL Mély álomban szendereg az érdö, lágyan csobban az alvó folyó, de álmában is tovább kering vélünk a hatalmas földgolyó ... Fénypendelyes apró csillag-gyermek kék mezőben játszik majd veled, s hallva csengő, boldog kacagásod, jó anyád sír örömkönnyeket... A szelek is lábujjhegyen járnak, tündérke is suttogva mesél, aludj, fiam, öröme apádnak, ringasson a bársonypuha éj! Mély álomban szendereg az erdő, lágyan )csobban az alvó 'folyó, s álmában is tovább kering vélünk a hatalmas földgolyó ... Mohácsi Regős Ferenc rajza Hazai tájakon TE RÉSKE t Részlet a tereskei freskóból Bánkról, a Magyarországra betelepített szlovákság történeti és néprajzi emlékeit bemutató helytörténeti gyűjteményéről híres nógrádi településről még csak- csak lehetnek ismeretei az újságolvasóknak; ám hogy onnan néhány kilométernyire északra szintén van egy olyan falu, amelyet vétek föl nem keresni, ez nyilván csak egészen kevesekben tudatosult. Tereske ez a kicsi helység, s ami miatt érdemes oda elzarándokolni, az egy remekmívű — ráadásul máig talányos — freskókkal fölékesített apátsági templom. A Benedek-rend szerzetesei települtek meg itt hajdan, még a tatárjárás előtt, s ők építették meg a Boldogasszonyról elnevezett templomot. A kor ízlésének megfelelően a román stílus egyszerűsége, méltósága sugárzik a hajdan kéttornyú, manapság azonban már csak egy toronnyal ékes templomból. (Mocsáry Antal, Nógrád jeles történésze a múlt század elején, 1826- ban még két tornyot látott ott, hiszen Nemes Nógrád megye esmertetésében így írt: „négyszegű faragott kövekből épült s két tornyokkal ékeskedő” az ottani egyház.) A bélletes kapun belépve, máris megragadja tekintetünket a bal oldali falon látható hatalmas freskó, a Szent László-legenda közismert ábrázolása. Amint az köztudomású, nemzeti történelmünknek e jeles uralkodója a leányrabló kunnal csatázik ezeken a képeken, ám arra, hogy a história minden mozzanata együtt lenne látható, csak a tereskei ad példát. Balról jobbra haladva előbb a harcosok felvonulásának az ábrázolása látszik, majd a magyarok és a kunok ütközete, ezt követően az üldözés, a birkózás, a rabló lefejezése, végezetül pedig a pihenés idilli képe. Egyedülálló ritkaság, hogy mindez így egymás mellé került, ám az a felfedezés, amely az 1970 és 1974 között folyó restaurálás idején fogalmazódott meg a szakemberekben, a tereskei freskót még egyedibbé, még érdekesebbé teszi. A helyreállítók ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy ez a már-már rajzfilmszerű képsor nem egyidőben készül. A restaurálás művészi munkáját Rády Ferenc végezte. A tereskei templom lenyűgözően szép képsorában, a fegyveres alakok mellett több érdekességre is felfigyelhetünk. Az ismeretlen mesterek valamelyike megörökített például egy várat; ez szinte a fényképek pontosságával mutatja, hogyan festett egy korabeli erősség. Szent Borbála és Szent Dorottya képmásaival is találkozhatunk. (E két női szent ábrázolásai az oltár fölött láthatók.) Ha a tereskei egyház altemplomát szintén végigjártuk — földalatti folyosójának egy szakasza ma is megtekinthető —, még mindig tartogat látnivalókat Nógrádnak ez az alig ismert gyöngyszeme. Egyrészt a templomkert védett fái, növényritkaságai vonzzák a szemet, másrészt meg az a két kúria, amely a múlt század első felének nemesi ízlését tükrözi. A. L. GERSHWIN ZENÉRE Hirtelen kinyílt a tavasz, kitárult, mint álmából ébredő szűz szép szeme, kék szeme, kék Gershwin-zene. Nagy tettekre gyürközik a |fű, világot hódít minden zsenge ág, édes nedvektől ittas\rügyekben felzengenek új, ifjú harmóniák. Hirtelen kinyílt, kitárult a,tavasz, s ötven évemből húszat ellopott. Futok,utána napfénnyel .szememben, míg csengnek-bongnak víg virágharangok. A hímporok arany felhőiben tündöklenek új csillagködök. Kacagó, bsengő varázsigékkel szirom-ajkán a tünde tavasz hozzánk költözött. Szépen magyarul — szépen emberül Látszólagos igekötő, valódi hiba A sajtónak s általában a hivatali n y élv h a s znála tnak kedvelt szava a befolyás főnév, s még inkább az ebből képzett befolyásol ige. Egyiket sincs jogom hibáztatni, nemegyszer magam is rájuk szorulok, de megvallom, nem különösebben kedvelem őket, már csak aziért sem, mert túlságosan gyakran kerülnek elém. Ha van rá mód, inkább mást választok helyettük. A befolyásol valakit helyett például ezeket: hatással van valakire; valamire rábír, rábeszél, rávesz valakit, hogy csak a legmegfelelőbbeket említsem. S még egy oka van annak, hogy nem szeretem a befolyásol igét. Azt hiszem, olvasóim is tanúsíthatják, hogy ez a szó szinte csábít a hibázásra. Hol itt, hol ott szúrja a szemünket, vagy üti meg a fülünket ilyen- féle mondat: „a felek megállapították, hogy a tárgyalásokat kedvezőtlenül folyá- solták be (bizonyos események)”; „az új rendelkezés nagymértékben be fogja folyásolni a termelési eredményeket” stb. Súlyos hiba ez? Bizony, súlyos. Nem azért, mintha az igekötő sohasem állhatna az igéje után, vagy sohasem szakadhatna el tőle. Dehogynem állhat, dehogynem szakadhat el! Számos olyan eset, helyzet van, amikor fordított vagy megszakított szórendű az igékűtős ige. Elmegy — nem megy el; becsukja az ajtót — be sem csukja az ajtót. Csakhogy más itt a bibi! A befolyásol csupán látszólag igekötős ige, valójában nem az. Bizonyíték rá, hogy folyásol igénk nincs is. A befolyásol nem úgy jött létre, hogy be igekötővel láttuk el azt a bizonyos nem létező folyásol igét, hanem úgy, hogy a befolyás főnévhez kapcsoltuk hozzá az -l igeképzőt. Nem a befolyásol az egyetlen ilyen ál-igekötős igénk. Ugyanilyen az ellenőriz, a fellebbez, a kifogásol, a kivételez, a kivonatol s még egy- kettő. Ezek nem bonthatók szét igekötőre és igére, mert nem is így kapcsolódtak össze egymással. Ahogy a befolyásol ige a befolyás főnév származéka, úgy az ellenőriz az ellenőr-é, a fellebbez a fellebb — lejjebb középfokú határozószói alaké', a kifogásol a kifogás főnévé, a kivételez a kivé- tel-é, a kivonatol a kivo- nat-é stb. Most már talán minden olvasónknak világos, miért rosszak, elfogadhatatlanok a folyásolták be, be fogja folyásolni formák, s miért hibásak az olyanok is, mint nelm őrizték ellen, későn lebbeztek fel, nemegyszer ki is fogásölták stb. De azért, nehogy bárkit is rossz irányban befolyásoljon — hibás volna ez: fo- lyáusoljon be! — ez a . cikkecske, befejezésül ide írom az iménti példák helyes szórendű változatát is: nem ellenőrizték, későn fellebbeztek, nemegyszer kifogásolták is. Dr. Grétsy László
