Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
1988. június 25.', szombat 5 Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hatékonyabb szociálpolitikát B*»zélg*tés dr. Csuhák Judittal I ___________RÁDIÓIIG YZIT_____________ K iútkeresés — 1943 Magyarországon a lakosság egészsége fölött 30 ezer orvos és 250 ezer egészség- ügyi dolgozó őrködik, ami Európában jó ellátottságot jelent. Ennek ellenére az utóbbi években a korábban növekvő életkor tendenciája megfordult, az életszínvonal csökkenésével együttjáró életmód-átalakulás kedvezőtlenül hatott a középkorú és az idős lakosság egészségi állapotára. Emelkedett a halálozás, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, valamint a balesetek következtében. A kormány e kedvezőtlen helyzet megváltoztatása érdekében egészségmegőrző programot dolgozott ki. Létrehozták a Szociális és Egészségügyi Minisztériumot, amelynek élén dr. Csehák Judit, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja áll. — Mi tette szükségessé, hogy Magyarországon a korábbi egészségügyi tárca utódaként Szociális és Egészségügyi Minisztérium létesüljön? — 1945—1949 között már működött egy, a maihoz hasonló feladatkörű előd, Népjóléti Minisztérium néven. 1950-ben azonban, amikor az erőltetett gazdaságfejlesztés érdekei mögött háttérbe szorultak a szociális szempontok, a szociálpolitikai felelősség szétdarabolódott a különböző minisztériumok között. Napjaink szociális feszültségei nyilvánvalóvá tették, hogy markánsabb szociálpolitikára van szükség. Megvalósításának egyik feltétele az, hogy lehetőleg egy kormányzati szerv legyen a tennivalók fő felelőse, ezért önálló szociális minisztérium létrehozását javasolták. Megalapításának azonban nem voltak meg a személyi és a társadalmi feltételei. Ezért döntöttünk úgy. hogy egy már meglevő szervezetre, az Egészségügyi Minisztériumra bízzuk a szociálpolitika kormányzati jellegű központi irányítását. — Milyen szociális kérdések foglalkoztatják jelenleg a kormányzatot? — A kibontakozás, a társadalmi-gazdasági struktúraváltás szociális feltételA csurgói művelődési ház négy tábort szervezett a nyárra az általános iskolásoknak. Bihariné Asbóth Emőke, a ház igazgatója elmondta, hogy július negyedikétől Gál Gyuláné vezetésével játszóház indul a szőlőhegyen, a szabadidő-pincénél. Busz hozza-viszi a gyerekeket, a foglalkozásokon gyöngyöt fűznek, batikolnak, agyagoznak a kisdiákok. Egy hétig tart a tábor, a szülök mindössze háromszáz forint étkezési hozzájárulást fizetnek. A bábos-táborban a játszóház által készített bábokkal két rövid mesét tanulnak meg a gyerekek, amelyet aztán a környék óvodáiban mutatnak be az „értő, és kritikus" közönségnek. A művelődési ház két napközis tábort szervez az általános iskolák számára, s az iskolák döntik el, mikor veszik igénybe. Legnagyobb sikerre a színjátszó tábor számíthat, amelyet augusztus 22-től indítanak. Az ötven- tagú színjátszó-csoportból rendszerét kell nagyon gyorsan kiépítenünk. Számos fölmérés és kutatás tárgyilagosan leírta a jelenlegi helyzetet. A kutatómunka eredményeit a kormány megrendelésére 3 évvel ezelőtt, a Magyar Tudományos Akadémia egy hosszú távú koncepció rendszerébe illesztette. Ennek az aktualizálását kell most elvégeznünk. Van történeti áttekintésünk, differenciált helyzetképünk, tudjuk, hogy mire lehetünk büszkék, és hol kell nagyon gyorsan változtatnunk. Ma már bizonyos, hogy téves volt az a feltevés, miszerint a munkához való jog a szocialista társadalomban egyszer és mindenkorra felszámolja a szegénységet. Tudjuk, és nyilvánosan szólunk arról, hogy változatlanul megvannak, sőt nőttek a hátrányos helyzetek újratermelődésének esélyei. Sokféle reformintézkedésre készülünk. A mereven elosztó rendszerből banki jellegű gazdálkodó szervezetté formáljuk a társadalombiztosítást. Módszereket dolgozunk ki a nyugdíj,rendszer módosítására, a nyugdijak reálértékének megőrzésére. Mivel nem elég személyre szóló a szociális gondoskodás. nem tájékozódunk naprakészen a bajbajutottakról. Bürokratikus az ügymenetünk, nem kerülünk igazán közel az ellátásra szorulókhoz. Ezért azt gondolom, a szociálpolitika rendelkezésére álló eszközöket nem arra kell fordítani, hogy még több emberre valami átlagosat találjunk ki, hanem decentralizált. d em ok r at i k u s és nyilvános döntési rendszer segítségével a speciális emberi problémákra, a sokféle gonddal küzdő családokra kell hogy jusson több erőnk. — Magyarország lakosságának egészségi állapota milyen képet mutat napjainkban nemzetközi összehasonlításban? — Népességünk egészségi állapota annak ellenére romlott. hogy jelentős — ha nem is elégséges — anyagi eszhuszan vesznek részt a munkában, Móka János rendezésében színdarabot tanulnak. Két évvel ezelőtt volt a szőlőhegyen egy úgynevezett kutatótábor: a hegyközség szociográfiáját egyetemisták derítették föl. A művelődési ház most ismét fölkérte őket a munkára, Szentmi - hályhegy és Légrád közös emlékeit, szokásait térképezik majd fel. Ehhez anyagi támogatást is kaptak, a HNF országos tanácsa 15 ezer forinttal segíti a tábort. Az I. Számú Általános Iskolában iskolaelőkészítő foglalkozást tartanak. A TIT helyi szervezete és a tanács művelődési osztálya már harmadik éve ad lehetőséget erre. Sándor Szilveszterné vezetésével logopédiai foglalkozások is vannak, harminc- kisgyereknek segítenek leküzdeni kisebb vagy nagyobb beszédhibáját. K. Ä. közt fordítottunk az egészségügyi ellátás fejlesztésére. A leginkább jellemző halandósági adatokban sajnos az európai ranglista végén kullogunk, és alig hihető, de mégis igaz, hogy nálunk a középkorú férfiak várható élettartama alacsonyabb számos fejlődő ország értékeinél is. A halandóság azonban társadalmi csoportok, iskolai végzettség, a települések lélekszáma szerint is nagyon különböző. A lakosság egészségi állapotának romlásáért n?m csupán az egészségügyi ágazat a felelős, hanem azok a társadalmi. gazdasági, életmódbeli deformációk, amelyek az elmúlt tíz évben felerősödtek, és károsan hatottak. Mégis, egészen a közelmúltig csaknem kizárólag a kórháznak. az orvosnak kellett közvetlenül szembenéznie az így keletkezett gyógyítási-ellátási feszültségekkel. Ennek a helyzetnek a tarthatatlanságát felismerve hirdette meg a- kormány az egészségmegőrzés nemzeti programját, amelyben __szöv etséget kínálunk mindenkinek, akinek érdekében áll az emberi egészség védelme. A program végrehajtása megkezdődött, de nincsenek illúzióink: diófát ültetünk, melynek gyümölcsét gyermekeink, unokáink élvezhetik majd. Ez természetesen nem teszi feleslegessé a gvóMankóval, kerekesszékkel közlekedő mozgássérültek ásták ki az épület alapjait. Ugyanők végeztek el jó néhány szakipari munkát: csempéztek. burkolatot készítettek. Saját üdülőjüket jórészt saját erőből építették föl. Mindemellett széles körű társadalmi összefogás is hozzájárult ahhoz, hogv felépült Igáiban az ország első olyan sport- és rehabilitációs üdülőközpontja, amely kifejezetten a mozgás- korlátozottak pihentetését, testi, lelki épülését szolgálja. Tegnap volt az épület ünnepélyes átadása. Dr. Hegedűs Lajos, a Mozgássérültek Somogy Megyei Egyesületének elnöke méltatta azt a hatalmas akaraterőt, ami a gvítómunka feltételeinek javítását, sőt megköveteli lemaradásaink pótlását, az egyenlőtlenségek megszüntetését az ellátásban, elsősorban a műszerezettségben. — Hogyan vesz részt - Magyarország az ENSZ szakosított egészségügyi szervezetének, a WHO- nak a munkájában? — A 40. születésnapját köszöntő Egészségügyi Világ- szervezet egészségkoncep- ciója, az egészségmegőrzés filozófiájának kialakítása jelentős hatást gyakorolt a magyar egészségpolitika alapelveinek megújítására. Nem titok, hogy az egészségmegőrzés magyar társadalmi programját még a kidolgozás szakaszában többször és részleteiben egyeztettük a WHO szakértőivel. Az Egészségügyi Világ- szervezettel széles körű tudományos együttműködést, szakértők cseréjét is magában foglaló megállapodásunk van. Részt veszünk például a nemzetközi gyógyszervizs- gálatokban, vakcinák stan- dardizálásában stb. Kapcsolatunk minőségét jelzi, hogy a WHO felkérésére számos egészségügyi rendezvényt látunk vendégül hazánkban. Ezek közül a közeljövő két legjelentősebb eseménye: 1989-ben Pécsett rendezzük meg az Egészséges Városok Európai Találkozóját. 1990- ben regionális konferencia lesz Budapesten, az egészségügyi célokat magában foglaló élelmiszerellátási politika kidolgozásáról. mozgáskorlátozottak részéről az építés során megnyilvánult. Hathatósan segítették az építkezést a megye vállalatai és szocialista brigádjai is. Az egyik munkahelyi közösség pénzzel, a másik társadalmi munkával járult hozzá a szép terv megvalósításához. Az egyesület elnöke a legtevéke- nvebbek között említette a MÁV, az IKV. az Állami Biztosító szocialista brigádjait, valamint a kaposvári honvédségi laktanya KISZ- alapszer.vezeteit. A vállalatok közül átlagon felüli segítséget nyújtott többek között a Sefag igali erdészete, a Kaposvári Cukorgyár gépészeti üzemrészlege. Az említettekkel együtt összesen A hónap közepén fontos tudományos konferenciát rendeztek Budapesten. A Kiútkeresés — 1943 címet viselő tanácskozás valamennyi jelentős történészünket fölvonultatta. A konferencia középpontjában annak megvitatása állt, hogy az 1943-as balatonszárszói tanácskozás néven közismertté vált összejövetel mennyire volt képes meghatározni és megtervezni a háború utáni Magyarország helyzetét. A Magyar Rádió meglehetősen gyorsan kapcsolódott az eseményhez, értékes háttérinformációkat adva a kérdéshez. Csütörtökön este a Kossuth adón hallhattuk a Változatok a történelemre című sorozatban Gerö András történész műsorát. A kérdésnek három jeles szakértőjét hívta meg a stúdióba, E. Nagy Zsuzsát, Balogh Sándort és Juhász Gyulát. A harmincperces beszélgetés természetesen nem vállalhatta, hogy az egész problémakört sok oldalú megvilágításban tárgyalja, hanem csak arra, hogy bizonyos kérdésekre irányítsa a figyelmet. Például arra, hogy az 1943- as szárszói tanácskozás nem kizárólagos megnyilvánulási színtere volt a magyar értelmiség vitájának. Erre az időre — » leszámítva a magyar szélsőjobboldali erőket — mindenki előtt világossá vált, hogy a németek elvesztették a világháborút. Mai ismereteink szerint mégis kissé ellentmondásos volt a helyzet. A doni események után is úgy gondolták íróink. politikusaink, hogy bennünket a háborúnak csak egy kicsinyke szele érint meg. Az újságok, folyóiratok hasábjain akkor éppen ezért 130 intézmény es vállalat járult hozzá az építési költségekhez, 3000—5000 forint közötti összegekkel. A megyei tanács 400 ezer forinttal, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 200 ezer forinttal támogatta a nemes cél megvalósítását. Figyelemre méltó magánadomány is volt: Bertáné Nöger Ilona nyugdíjas pedagógus 167 ezer forinttal segítette az építkezést. A széles körű összefogásnak az eredménye, hogy a tavaly ősszel elkezdett munkával mostanra eljutottak addig, hogy lakhatóvá vált az emeleti rész. Az alsó szinten várhatóan augusztusra készülnek el a hátralevő munkával. — Az üdülő olyan helyen épült, ahol szép a panoráma. és helyben van a mozgásszervi megbetegedésekre már azon vitáztak gondolkodóink, hogy milyen legyen az új Magyarország. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Erdei Ferenc, Németh László, és a többi szárszói résztvevő rózsaszínben látta az ország jövőjét, •csupán a megfelelő információk hiányában nem láthatták hazánk helyzetét a nemzetközi politikában. Nem volt semmilyen történelmi tapasztalat arra sem, hogy a világháború milyen módon fejeződhet be. Az egyes elképzelések azzal számoltak, hogy Németország megadásra kényszeríthető, s föl sem tételezték, hogy ez csak megannyi pusztítás és áldozat árán lesz lehetséges. A szárszói tanácskozás egyik legnagyobb eredménye mégis az, hogy bebizonyította: a magyar értelmiség felelősséget érzett népe iránt, sorsáért, jövőjének alakulásáért képes volt programot kidolgozni. Talán sehol a világon nem hárult még egy nemzet értelmiségére akkora teher, mint Európának ezen a részén. Más népek írói, költői csak a legritkább esetben válnak politikusokká, nem a népben — nemzetben gondolkodás súlya alatt fogalmazzák meg gondolataikat. Történelmünk alakulása a magyarázó oka annak, hogy nálunk ez a felelősség és elkötelezettség mindig ott munkál íróink gondolkodásában. A Változatok a történelemre című műsor erényeként említhetjük, hogy ezekre is fölhívta figyelmünket. Mint ahogy örvendetes a Kiútkeresés — 1943 című konferencia megrendezése is. A sokáig tévesen értékelt szárszói tanácskozás megérdemli, hogy megfelelő helyére kerüljön. kedvezően haló gyógyvíz — mondta dr. Horváth Sándor. a megyei tanács elnökhelyettese. majd elismerően szólt a mozgássérültek öntevékenységéről, céltudatos munkájáról. — Nem véletlen, hogy éppen Somogybán épült föl az üdülő — mondta dr. Chikán Csaba, a MEOSZ elnöke. — A megyei egyesület a legkorszerűbb felfogásúak közé tartozik az országban. Megmutatkozik ez a leleményességükben, újító kedvükben, tettrekészségükben is. Az országos egyesület azt szerelné, ha hasonló üdülők más megyékben is létesülnének, és akkor bővülhetne a belföldi és külföldi csereüdülte- tések lehetősége is. Addig is: a somogyi üdülő az ország min'den mozgáskorlátozottjának rendelkezésére áll. Nyári táborok Csurgón Varga István Átadták a mozgássérültek üdülőjét Igáiban
