Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-24 / 150. szám
4 / Somogyi Néplap 1988. június 24., péntek Közlekedési tanácsok Ónismeret, útismeret Ügyesnek hisszük magunkat Emlékeztetők, ajánlások, javaslatok a nyár elején az Országos Közlekedésbiztonsági Tanácstól. A nyár nemcsak a szabadságok időszaka. Napsütésben, szép időben szinte minden hétvégén föltámad a vágy: el a városból, a zajjal, füsttel, a forgalmi torlódásokkal és idegeskedéssel terhes utcákról — a tavakhoz, a hegyekbe, a csend és a természet megnyugtató világába vezető tájak felé. Az ilyen pihentető túráknak még a gondolata is friss erőt előlegez. Ez természetes. A baj ott kezdődik, ha a pihenést, a ki- kapcsolódást a szó szoros értelmében már e tájak felé robogó motorkerékpár nyergében vagy autónk volánja mögött megkezdjük. Nagyon sok — és sajnos mind több! — közlekedési baleset terheli az ilyen csendesnek vélt útjainkat, mert lazítottunk. Jó időben, kedvező útviszonyok között gyakori a meggondolatlan gyorshajtás, a rosszul kiszámított előzés. A modern autó erős, gyors, és szinte teljesen zajtalanul, simán fut. Ha ilyen járművel a nyílt pályára gurulunk, még az egyébként gyakorlatlan sofőrnek is önbizalmat, szárnyakat adhat, hogy nem kell mást tenni, mint kicsi korrekciókkal mozgatni a kormányt és nyomni a gázt. A kilométerszámláló mutatója eközben engedelmesen kúszik a mind magasabb sebességet jelölő számok felé. A száraz út öröme feledteti velünk a veszélyeket és szinte észre sem vesszük a növekvő sebességet és a többmázsás gépbe belekorbácsolt lendületet. Ez a mozgási energia, amit még nem ismerünk, akkor lesz igazán érzékletesen félelmetes, amikor a frissen permetező eső csúszóssá teszi az utat, vagy amikor a tájban gyönyörködő tekintetünk elvonja az útról a figyelmet, és egy kanyar előbb fut elénk, mint ahogy elgondoltuk. A hosszabb távú vezetés erősen próbára teszi teljesítőképességünket. Ilyenkor külörfösen előtérbe kerül a józan megfontolás, az önkontroll. Mindenkinek el kell tudni döntenie, hogy milyen teljesítményre képes, menynyire zavarják az út- és időjárási különleges körülmények és egyáltalán szorongás nélkül képes-e éjszaka, rossz látási viszonyok között is tartósan vezetni. Éppen ezért mindenki számára megSzívlelésre érdemes tanács, hogy a hajnal nemcsak a múzsák barátja, hanem az utazóké is. Ebből következően hosszú túrára minél korábban, hajnalban induljunk. Tartsuk szem előtt azt is, hogy teljesítőképességünk, vezetési frissességünk — bármilyen edzettnek, ügyesnek is hisszük magunkat — az időtől • függően, törvényszerűen változik. így a hajnali indulást alapul vé-^ ve a teljesítmény kifejezetten jó és a maximumát 9— 11 óra között éri el. Ezután csökkenés tapasztalható, s délután 1—2 óra között jön a mélypont. Ezt követően a teljesítmény újra javul, s délután 4—5 óra között éri el az újabb csúcsot, majd szinte törvényszerűen csökken a teljesítőképesség és a figyelem, s az autó fölötti uralom készsége a leszálló ágra kerül... Ne feledjük: az. alapvető szempont önmagunk és mások biztonsága. Jó utat! Cégtáblacserére készülnek Űj növényvédelmi kódex Vegyszermentes növényvédelem kellene JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA A honvédelmi hozzájárulásról Cégtáblacserére készülnek a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján elkészült az új növényvédelmi kódex, s ezután úgy döntött a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, hogy megszünteti a Növényvédelmi és Agrokémiai Központot s helyette két önálló szervezetet alapít: a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot, illetve a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Központot. — Mit jelent ez a rendelkezés a kaposvári állomás számára? — kérdeztük dr. Tóth István igazgatót. — Természetesen mi is kél külön intézménnyé alakulunk, de csak január elsejével. A hatósági feladatokat majd a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás látja el, míg a szolgáltatásokkal a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat kaposvári központja foglalkozik. A döntés természetesen nemcsak névváltozással jár. Körülbelül húsz százalékkal kevesebb dolgozót foglalkoztat a két cég, s ez jelentős megtakarítást eredményezhet. Ugyanakkor a szolgáltatóközpont nyereségérdekeltségű, önmagát kell fenntartania, s ha veszteséget hoz, akkor természetszerűleg fölszámolja önmagát. Januártól tizenhárom ilyen szolgáltatóközpont működik majd az országban. Mindegyik munkát vállalhat az ország egész területén, így egészséges versenyre kényszerülünk. — Eszerint most mindenki azt lesi, hogy hová kerül, netán mennie kell-e vagy sem? — Erről szó sincs. Szerződésben vállalt kötelezettségeink vannak, s azoknak eleget kell tennünk. Ezek a nyári napok nekünk is sok munkát adnak; mondhatnám nem érünk rá azzal foglalkozni, hogy mi lesz januártól. Munkatársaink a határt járják. A kísérleti parcellákon szerzett tapasztalatokat értékeljük, hiszen az is feladatunk, hogy az új vegyszerekről véleményt adjunk, ezekhez technológiát javasoljunk. Most «vizsgáljuk a repce, az őszi árpa, a cseresznye és a meggy béltartalmát, azt, hogy milyen hatásúak a kijuttatott hatóanyagok. Gyomirtókkal, rovar- és gombaölőkkel egyaránt kísérletezünk. Hetven százalékban nyugati, kisebb részben hazai szerek vizsgálatára kaptunk megbízást. Hogy melyek ezek? Mi sem tudjuk, hiszen kódszámokkal vannak ellátva. Tartanak a talajszelvényminták vizsgálatai, vizsgáljuk az exportra szánt terményeket... Ezek mind olyan szolgáltatások, amelyeket ha nem végeznénk el s a jövőn morfondíroznánk, elesnénk a tervezett huszonhárommillió forintos bevételtől. — A vegyszerek vizsgálata tehát jó üzlet, megéri vele foglalkozni, de szívesen teszik-e? — Természetesen jobb lenne, ha biotechnológiai eljárásokkal foglalkozhatnánk, ez azonban ma még csak álom. Nincs olyan módszer, amely a nagyüzemekben hatásos lehetne; be kell érnünk a vegyszerezéssel. Igaz, van már egy-két olyan szer, amely környezetkímélő, de még „gyerekcipőben” járunk. A hazai vegyipar igen nagy lépéshátrányban van a külföldiekkel szemben, ahol milliárdokat költenek a környezetkímélő eljárásokra. Mostani vizsgálataink alapján is csak azt mondhatjuk, hogy inkább használjanak vegyi anyagot, mint bizonytalan eredetű, házilag készített oldatokat, keveréket, mert azzal több kárt tehetnek, mint amennyi sikert elérnek. N. J. Honvédelmi hozzájárulást azok a hadkötelesek fizetnek, akik egyáltalán nem vagy hat hónapnál rövidebb ideig teljesítenek sorkatonai szolgálatot. Tizennyolc hónapig köteles honvédelmi hozzájárulást fizetni az, aki sorkatonai szolgálatot nem — vagy csak két hónapnál rövidebb ideig — teljesített. Tizenkét hónapon át fizet az, aki hat hónapnál rövidebb ideig, de legalább két hónapig sorkatona volt. És íme, az adóreform még a honvédelmi hozzájárulásra is kihatott. Ugyanis az új jogszabály a személyi jövedelemadó 50 százalékában határozta meg a honvédelmi hozzájárulás mértékét. E rendelkezés következtében a korábbiakhoz képest ez lényeges csökkenés. Csak kétszáz forintot rónak ki azokra a hadkötelesekre, akik egyáltalán nem fizetnek személyi jövedelemadót, illetve akiknél annak alapja az évi 48 ezer forintot nem haladja meg. A minimális összeg mellett a jogszabály legföljebb havi kétezer forintban állapítja meg a hozzájárulás legmagasabb összegét. Ezzel elkerülhető, hogy a kiugróan magas, de eseti jövedelem méltánytalanul megnövelje a hozzájárulás összegét. A fizetési kötelezettség kezdetéről a hadkötelest a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság értesíti, és mellékel számára egy jövedelem igazolására szolgáló nyomtatványt is. A kitöltött nyomtatványt a hadkötelesek annak az évnek március húszadikáig küldik el az adóhatóságnak, amelyben fizetési kötelezettségük keletkezett. Az adóhatóság a tárgyévet megelőző év igazolt jövedelme után esedékes személyi jövedelemadó alapján állapítja meg a fizetendő hozzájárulás összegét. A határozathoz még csekket is kap a kötelezett, aki így havonta befizeti a leróni valóját. A 76 1987. (XII. 24.) PM számú rendeletben a pénzügyminiszter úgy rendelkezett, hogy az 1988-ban esedékes honvédelmi hozzájárulás fizetése egyelőre szünetel. Miért volt erre szükség? Azért, mert a személyi jövedelemadónak is 1988. január 1-jén kezdődik az első éve. Nem lenne ésszerű az új jogszabály alapján megállapított honvédelmi hozzájárulásnál más évet alapul venni. Az 1988. január 1-jén keletkező kötelezettségek alapján csak 1989-ben kell teljesíteni. Szóljunk néhány szót a mentességről is! Korábban a fizetés alól csak azok mentesülhettek, akik munkaképességüket legalább 67 százalékban elveszítették. Az új — sokkal több szociálpolitikai szempontot figyelembe vevő — jogszabály számol azzal, hogy már 50 százalékos munkaképesség-csökkenés esetén is lényegesen nehezebbé válnak a létfeltételek. Ezért a jogszabály szerint azoknak a had- _ köteleseknek, akik testi vagy szellemi fogyatékosságuk miatt munkaképességüket 50 százalékban elveszítették, nem kell honvédelmi hozzájárulást fizetniük. Dr. Kertész Éva MARCALI TAPASZTALATOK Befejezték az ügyvitelgépesítést A Marcali és Vidéke Áfész egy országos program keretében — a mezőkövesdi áfész után másodikként fejezte be az országban — a Szövorg programjaival és az első családokból való Robotron elektronikus számítógépekkel a központ ügyvitelgépesítését. A munkát több lépcsőben, három év alatt végezték el. A Robotron gépcsalád — mint Papp Sándor elnök elmondta — alkalmas egy áfész-közpo<nt teljes ügyvitelének feldolgozására, a nyilvántartási kötelezettségek rögzítésére és az újabb igények hosszabb távú kielégítésére is. A módszer bevezetését, a kísérleteket a szövetkezet főkönyvelője, Hornok Józsejné vezette. , Három év tapasztalataival rendelkezünk — mondta. — A gépekbe megbízhatóan be van táplálva a központ főkönyvi könyvelése, az áru- és bevételi könyvelés. — Hányán szolgálják ki a gépeket? — Három Robotron 5110- es és egy Robotron 1715-ös gépünk van, egy programozó és négy operátor dolgozik velünk. A programozónk például már teljesen önállóan dolgozta fel és vitette a gépekben az új adórendszer bevezetésével kapcsolatos nyilvántartási feladatokat. — Hány dolgozó munkáját képesek elvégezni ezek a gépek? — Ha létszámcsökkentésre gondol, ki kell ábrándítanom: az ügyvitelgépesítéssel ugyanis mintegy 20—40 százalékkal nőtt az adminisztrációnk. Persze jó értelemben, ez ugyanis hasznos adminisztráció, amelyet gépek nélkül nem végezhettünk. — Akkor már nincsenek is gondjaik? — Ilyen helyzetbe, azt hiszem, soha nem kerülhetünk Szinte minden hónapban újabb és újabb problémákat kell megoldanunk. Az adózási rendszerek feldolgozását például befejeztük, de már a láthatáron vannak a leendő módosítások. Közben készülünk arra, hogy a gépekre vigyük az álló- és fogyóeszközök nyilvántartását, a fel- vásárlási tevékenység könyvelését. Ezek sürgető feladatok. Visszátérőek a munkatorlódások is, például minden hónap 15-ig be kell fizetni az ÁFA esedékes részét. A májusit például június 15-ig. Nekünk ehhez a május 31-ig beérkezett ösz- szes számlát fel kellett dolgozni. Ilyenkor az operátoroknak 2—3 napig túlórázniuk kell. S nagyon várjuk már a munkahelyek rendezését, a zsúfoltság megszüntetését. Dr. Sz. J Raktározott termények védelme l j alapanyag-előkészítővel bővítették a salomvári—zalahás- hágyi termelőszövetkezet és a Budaprint Pamutfonóipari Vállalat közös fonóüzemét Vaspörön. A környék lakói így újabb munkaalkalmat találtak a tizcnhétmillió forintból létrehozott, hárommüszakos üzemben. Az új előkészítő- és fonógépeken — amelyekkel évente harmincnégymillió forint termelési értéket állítanak elő — már száznegyvenen dolgoznak Az 5/1988. (IV. 26.) MÉM sz. rendelet értelmében valamennyi raktári kártevő veszélyes és az ellenük való védekezést a fenti rendelet 2. sz. melléklete kötelezően előírja. Az új termény betárolása előtt minden évben szakszerűen fertőtleníteni kell a raktárakat. A fertőtlenítést megelőzően a tárolóhelyek minden szintjének kitakarítása, a raktárhelyiségek kiürítése alapvetően fontos feladat. Az üres raktárak preventív fertőtlenítésére engedélyezett kontakt hatású rovarölő szerekből — Metathion 50 EC, Foszfotion — 2 g-ot kell számítani négyzetméterenként és az elkészített permetléből 100 négyzetméteres felületre 5—10 litert kell kijuttatni. A kezelést követően 2 hétig tilos a termény betárolása (ezután is csak úgy szabad a tárolást elvégezni, hogy a termény a kezelt felülettel közvetlenül ne érintkezzen, tehát fóliatakarás szükséges az ömlesztett gabona alá). Hatékonyabb védelmet biztosit a DDVP-hatóanyagú rovarölő szer (Unifosz 50 EC, DDVP 50 EC) 100 légköbméterre számított, 2,5 liter vízben, ködszerűen kipermetezett 20 g dózisa. E rovarölő szerek kontakt és gyomormérgek, de intenzív hatásuk miatt a rejtekhelyükön tartózkodó raktári kártevőket is elpusztítják. A kezelést követő 12 óráig a nyílászáró szerkezetet zárva kell tartani, utána 24 órás kereszthuzatos szellőztetést kell végezni. Az Actellic 50 EC négyzetméterenként 1—? ml-es dózisa üres terményraktárak, 0,5—1,0 ml-es dózisa üres zsákok vagy zsákokban tárolt gabona kezelésére rendkívül előnyös; a mérsékelten mérgező készítmény tartós védelmet biztosít. Be- vagy áttároláskor a termény közvetlen kezelésére a Pyrovir 200 g t, a Pyri- tox ULV 200 mi t, az Actellic 50 EC 4—6 mi t dózisa van engedélyezve. A por alakú Pyrovirt a termény felhasználása előtt rostálással kell eltávolítani. Kezeléskor biztosítani kell a termény és a rovarölő szer egyenletes keveredését, és be kell tartani az élelmezésegészségügyi várakozási időt, valamint az egyes szerfor- mulációkra előírt óvó rend-' szabályokat. Ebben az esetben egészségügyi gázmester • felügyelete sem szükséges és mindig exportminőségű, raktári kártevőtől mentes a tárolt termény.
