Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-02 / 131. szám
4 Somogyi Néplap 1988. június 2., csütörtök Vállalkozhat-e kutatásra a somogyi ipar? Rendőrségi tájékoztató Ha itt dolgozna Edison A Noviki kisüzemi innovációs iroda az újdonságok, a találmányok hasznosítására szerveződött, profinak mondható vállalkozás. Balogh Istvánt, a Kaposváron működő dél-dunántúli ki- rendeltség vezetőjét kérdeztem: lát-e lehetőséget rá, hogy Somogy előbbre jusson a fejlesztés, netán a kutatás terén? — Én kutatásra az iparban nem is igen gondolnék egyelőre. A tudományos parktól nagyon messze vagyunk. A későbbi haladás érdekében azonban most kellene megkezdeni a magvetést. Munkám során tapasztalom : a környező megyék- x ben sokkal. több az új ötlet, a föltalálok inkább onnan keresnek meg — néha persze a valóságtól elrugaszkodott ötletekkel is —; So- mogyból kevesebb tér be hozzánk. Viszont a gyártásra, a kész sorozatra érett találmányok termelésére itt, ebben a megyében sokkal több a vállalkozó, mint a környező területeken. Irodánk elsősorban a kisiparosokkal, a kisüzemekkel van kapcsolatban. De ez a szféra is mutat valarrtit a nagy egészből. — A Noviki tisztes nyereséggel működik. Áldozna-e pénzt rá, hogy másokkal összefogva létrehozzon valamiféle innovációs szervezetet, ahol koncentrálódna a szellemi erő? Hiszen most annak lehetősége, hogy egy feltaláló belép-e a kapun vagy nem, csupán a véletlentől függ. — Talán túl általánosnak tetszik, mert így igaz : a Noviki tőkét ad mindenhez, amiben fantáziát lát, amiben benne van a haladás csírája. Nekünk nemcsak nyereségérdekeit cégként kell működnünk. Az is hivatásunk, hogy támogassuk a gondolkodó embereket. Nyereségünk egy részét erre áldozzuk. Ha partner akad, nem sajnáljuk a forintokat. A kirendeltségvezető szobájában Széchenyi István arcképe van a falon. A gróf egy nehéz helyzetben levő, szegény országban képzelte úgy: áldozni kell, erőnkön felül is, mert az áldozatból születik majd a jövő. A Kaposvári Villamossági Gyár néhány szakemberét arról kérdeztem: áldoznának-e. Lemondana-e a cég szűkös fejlesztési forrásainak egy részéről átmeneti időre, s bedobná-e egy közös „kalapba”? Varga József igazgató: — Nincs semmi, 'ami erre ösztönözne bennünket, ha csak az nem, hogy szeretjük ezt az országot, ezt a megyét. De először is kérdéseink lennének. Miért nincs még műszaki főiskolánk? Miért nem képeznek Somogybán gépipari és villamosipari szakembereket, amikor kellenének? Szerintem lett volna esély rá, hogy ilyen oktatási intézményünk legyen ... A kutatás mindenképpen elsősorban egy felsőoktatási bázishoz kötendő. S azt szívesen támogatná minden vállalat. Ghihor Zoltán: — Kaposvár elég tekintélyes ipari központ, de nincs szakembere. Ügy kellene a főiskola, mint egy falat kenyér. Azt hiszem, arra nem volna most szakember, hogy egy különálló innovációs szervezet jöjjön létre. — A most itt dolgozó képzett emberek gondolatai valószínűleg nem állnak meg a gyár kerítésénél. És akkor mi történik? A fizetést a gyár adja. Mi van akkor, ha egy itteni mérnök vagy bárki olyasmit talál ki, ami ennek a gyárnak nem kell? Gyánó József : — Annyi a helybeli célfeladat, hogy nemigen van időnk „kerítésen kívüli” gondolatokra. Azonban tény, hogy néha még így is megszületnek. Esetleg el is vesznek. Én egyelőre mégis azt tartom fontosnak, hogy itt, a gyáron belül használjunk fel minden anyagi és szellemi erőt. A mérnöki munkát segítő számítógépes tervezési rendszert fejlesztünk ki most. Ez leköt. Kedvem sem volna másra gondolni. Végh László: — Mélyről indulunk. Ez telepített ipar, régebben csupán végrehajtó feladatai volr tak. Szinte minden gyár ilyen, nemcsak a miénk. Nemhogy a közös gondolkodásra kell energia, hanem arra, hogy egv-egy eégen belül kialakuljon az ütőképes műszaki gárda. Számomra mindinkább el- keserítoen alakult a beszélgetés, a gyáriak vigasztaltak: a helyzet nem reménytelen, csak nagyon nehéz. A KVGY saját eredményeit sorakoztatták föl, amelyekből kitetszett: jó néhány területen figyelemre méltó fejlesztési eredményeket értek el az utóbbi időben. Közben oda is eljutottunk: nagyon hiányzik a kerítésen belül is a kísérletezés lehetősége. Végh László fogalmazta meg: — Az a baj, hogy a magyar társadalom, a magyar gazdaság nem tűri a kudarcot. Csak a siker számít. Pedig az igazán bátor fejlesztés (nem beszélve a kutatásról) eleve magában hordozza a tévedés lehetőségét. Ezért óvatosan lépegetünk; igazán nagy fába nem merjük vágni a fejszénket. S ha netán létrejönne egy kísérletezési céllal szervezett innovációs, fejlesztési vállalkozás . . . Nos, sarkítva a dolgot: esetleg megbüntetnék, mert kísérletezget. A végére jobb híván egy provokatív kérdést vetettem be: — Ha netán ebben a gyárban lenne alkalmazott Edison, akkor nem találná föl az izzólámpát? Domokos :András nyugtatott meg (de nem nagyon) : — A helyzet nem ilyen rossz. Talán föltalálná. De az már egyáltalán nem biztos, hogy gyártanánk is. (Folytatjuk.) Luthár Péter 30 milliós beruházás Elkészült a második istálló Tavaly júliusban kezdtek hozzá az építkezéshez és két hóriap múlva teljes, egészében átadják az újjáalakított tehenészeti telepet Bőszén- fán a Tanácsi Építőipari Vállalat munkatársai. A beruházás harmincmillió forintba került, ennek fejében egy teljesen új, korszerűen felszerelt épületegyüttest'vehetnek birtokukba a Kaposvári Állami Tangazdaság dolgozói. A .most elkészült épületek mellett már korábban is állt egy istálló és egy szociális helyiség, de a régi telep kicsinek bizonyult, nem volt képes kiszolgálni'a megnövekedett igényeket. A bőszénfai tehenészetben az állatok tavasztól késő őszig a szabad ég alatt tanyáznak, és csak a hidegek beálltával terelik be őket az istállókba. A gyepre alapozott tehéntartás sikerét bizonyítja, hogy a téli férőhelyeket gyarapítani kellett. A Tanép szakemberei először egy silótárolót építettek. A két új istállóhoz dunaújvárosi acélszerkezeteket használtak. I A műszaki átadást az előre tervezett időben sikerült megtartani és ahogy Kálmán György, a Tanép építésvezetője elmondta — hiánytalanul, az előírásoknak megfelelően készítették el az istállót, akár már be is költözhetnének az állatok. Most az épületekhez vezető utakat betonozzák, és hátra van még egy szénatároló szerelése. Emelkedtek a takarékbetétek kamatai Egyes lakossági betétfajták kamata és kamatprémiuma június 1-jétől emelkedett. Az egy éves és annál hosszabb lekötésű kamatozó betétek, csekkszámla-, gyámhatósági-, nyugdíj elő- takarékossági-, lakáscélú- és átutalási betétek, valamint a közérdekű célokra juttatott adományok kamatai átlagosan csaknem 3 százalékkal növekedtek. Ugyancsak felemelték június 1-jétől a lakossági pénzintézetek a kamatprémiumot: a múlt év októberében a tartós betétek kamatának kiegészítéseként 1988 végéig meghirdetett, egyszeri, évi 3 százalékos prémiumot négy százalékos mértékűre növelték. A kamatok és prémiumok után fizetendő adót a pénzintézetek átvállalják a betétesektől. Visszaélés Csurgón a farmeranyaggal Üzérkedés — vesztegetés bűntettével gyanúsíthatok Somogybán is nagy érdeklődéssel kísért bűnügyről tájékoztatták tegnap a sajtó munkatársait Zalaegerszegen, a megyei rendőr-főkapitányságon. Kapitány Tibor rendőrezredes, főkapitányhelyettes, Joó János százados, a népgazdasági és társadalmi tulajdonvédelmi osztály vezetője és dr. Hart Ferenc főhadnagy, a vizsgálat vezetője válaszolt a kérdésekre. Januárban közérdekű, névtelen bejelentés érkezett a gazdasági rendészethez. Eszerint Gazdag János (59 éves, Nagykanizsa, Kölcsey u. 11. szám alatti lakos) a nagykanizsai 13. számú olcsó áruk boltjának szerződéses üzletvezetője tavaly több ezer méter farmervászon anyagot vásárolt a csurgói Napsugár Ruházati Szövetkezettől, s ennek nagy részét nem az üzleten keresztül értékesítette. A vizsgálat megállapította, hogy Gazdag János tavaly 18 329 méter farmeranyagot vásárolt 6 millió 688 ezer forint értékben, s ebből 3 551 000 forint értékűt nem vételezett be az üzlet raktári készletére, hanem magánszemélyként értékesítette. így január 27-én jogosulatlan kereskedelmi tevékenység és üzérkedés alapos gyanúja miatt eljárást indítottak ellene. A nagy erőkkel megindított nyomozás első napjaiban kiderült, hogy Gazdag János nagy tételben, főképpen budapesti kiskereskedőknek és kisiparosoknak adta el a hiánycikknek számító import farmeranyagot. A vásárlók felkutatása nehézséget okozott, mert az eladott tételekről többnyire nem készítettek számlát. Gazdag pedig félrevezető vallomást tett. A kisiparosok és a kiskereskedők a megállapított fogyasztói árnál — 330—360 forint — kilenc forinttal drágábban jutottak hozzá az anyaghoz. Gazdag János azzal indokolta ezt, hogy a hiánycikknek számi-" tó, tőkés importból származó anyagért méterenként 50 forintot kell adnia a Csurgói Napsugár Szövetkezet egyik vezetőjének. A bizonyítékok alapján Gazdag beismerte, hogy a múlt év elején felkereste if j. Radnóti Lászlót (39 éves, Csurgó, Eötvös utca 4. szám alatti lakost), a Napsugár el-, nőkét azzal, hogy farmeranyagot akar vásárolni. Ifjabb Radnóti László hajlandó volt aZ üzletkötésre, ha méterenként 50 forintot kap. A nagykanizsai boltos tavaly 800 ezer forintot adott át ifjabb Radnóti Lászlónak. A nagyatádi Rinya kisáru- ház jövedelem-érdekeltségű vezetője, az 57 éves Sárái Béla (Nagyatád, Muskás u. 19. sz. alatti lakos) tavaly év elején hasonló szándékkal kereste föl a szövetkezet elnökét. Sárdi Béla 15 forint méterenkénti csúszópénzben állapodott meg ifjabb Radnóti Lászlóval, azzal a kikötéssel, hogy ezt az összeget az irodában kell átadnia, csak ketten tudhattak róla. Sárdi Béla tavaly félmillió forintot adott át Radnóti Lászlónak. Ö egyébként ugyancsak kiskereskedőknek és kisiparosoknak adta tovább az anyagot 20—90 forintos felárral. A kihallgatott vevők szerint a krsáru- házban feltehetően több dolgozó is tudott a kétes üzletről, mert a csúszópénzt a pénztárosnak kellett leadni. A csurgói elnök az előbbiekhez hasonló kapcsolatra lépett a 37 éves Bús Gyulá- néval (Budapest, XVI. kerület, Zugló utca 212. szám alatti lakossal), a Rákos menti áfész szabadkasszás üzletének vezetőjével, illetve édesapjával, a 66 éves Rajz Kálmánnal, az üzlet korábbi vezetőjével. Ök méterenként ugyancsak 15 forint csúszópénzt, összesen 285 ezer forintot adtak át Radnótinak. A csurgói elnök tavaly kb. 1 585 000 forint jogtalan előnyt kért és kapott, ezért alaposan gyanúsítható vesztegetés bűntettének elkövetésével. Ifjabb Radnóti László őrizetben van; Sárdi Bélát és Gazdag Jánost szabadlábra helyezték. A farmeranyag a Hungaro- tex, a Hungarocoop és a Generálimpex közreműködésével került az országba. A szövetkezet vezetői szerint erre népgazdasági érdekből volt szükség, ugyanis a Jugoszláviában végeztetett bérmunkát ezzel kívánták kompenzálni. Az üzlet azonban nem jött létre, így a valutáért vásárolt anyagok 90 százalékát a kiskereskedelemben értékesítették. A büntetőügyben folytatják a nyomozást. Tanácsi ügyintézők konferenciája Nagyobb nyíltsággal a köz érdekében A tanácsi döntéseknek meg kell felelniük a lakosság igényeinek. Ez volt a vezérgondolata annak a konferenciának, amelyet tegnap tartottak az SZMT székházában a megye tanácsi ügyintézői részére. A fórumot Kocsis Dezső, a közalkalmazottak megyei titkára nyitotta meg, majd dr. Iharos Csaba, a megyei tanács vb-titkára tartott előadást. — Itt az ideje — mondta —, hogy a tanácsi munka végre nyitottá váljon, s a dolgozók részesei legyenek a munkának. Nem elég csupán meghirdetni egy tanácsülést; személyre szóló meghívókkal kell azokat a rétegeket bevonni a tanácskozásba, amelyeket az adott téma legközelebbről érint. Sok gond forrása a tájékozatlanság. A megszerzett információk gyakran felszínesek, áttételesek, így félreve- zetőek. El kell érnünk, hogy az állampolgárok partnereink legyenek, támaszkodnunk kell a lakosság önszervező erejére. Legyenek tisztában a tervekkel, de a lehetőségekkel is. Ezután az üdülőhelyi érdekképviseletekről bűzéit a vb-titkár. Arról, hogy nem elegendő, ha csak az állandó lakosságot vonják be a munkába, hiszen az üdülőtulajdonosak is kiveszik részüket a közterhekből. Természetes tehát, hogy ők is bele kívánnak szólni a- fejlesztésbe. Előadása második részében dr. Iharos Csaba a hatósági munkák hatékonyságát elemezve rámutatott: az ügyintézők nehezen igazodnak el a változó jogszabályok tengerében. A mi munkánkhoz — mondta — nélkülözhetetlen az állandó önképzés,. vaLamint az, hogy a hatóságok segítsék egymást, tudjanak- túllépni a körzethatárokon. A másik előadó, dr. Orosz László, a megyei tanács tervosztályának vezetője a településfejlesztésről és a tanácsi gazdálkodásról szólt, szorgalmazva a gazdálkodó szervek és a lakosság együttműködését a tanácsokkal. A konferencián részt vett dr. Márkus István, a Közalkalmazottak Szakszervezetének titkára. Az előadások és hozzászólások után elmondta, hogy szeptember I7-én lesz az országos értekezlet. VADÁSZAT, LOVAGLÁS, TERMÉSZETJÁRÁS Á háttértelepülések idegenforgólmáért Igencsak bokros teendők várnak azokra, akik a balatoni háttértelepülések idegenforgalmáért tenni szeretnének. Ez derült ki abból a tanácskozásból, amelyet tegnap délelőtt tartottak a, tabi művelődési házban. A Magyar Urbanisztikai Társaság, az Építőipari Tudományos Egyesület városrendezési szakosztálya és a. Tabi Nagyközségi Közös Tanács nem véletlenül hívta össze az érintett tanácsi vezetőket, építészeti, idegenforgalmi szakembereket. / A cél az volt, hogy közös gondolkodásra ösztönözzön : miként lehet hatékonyan fejleszteni a Balatonhoz közeli falusi turizmust, hogyan lehet tehermentesíteni a tavat a főszezonban rá háruló nyomástól, s meghosszabbítani az idegenforgalmi idényt. Brandtmüller István, a megyei tanács általános elnökhelyettese többek között kiemelte: hatalmas értékek bújnak meg ezekben a falvakban; gyönyörű tájak, népi építészeti, kultúrtörténeti emlékek, gyógyvizek. Ezeket kell kihasználni. A VATI üdülőterületi főmérnökségének vezetője, Máyer Antal a már elkészült terveket ismertette. A VÁTI olyan telepüiésbokrokat képzel kialakítani, ahol a kössé- gek egymást segítik, kiegészítik, s ahol a vendégek számos kikapcsolódási lehetőséget találnak (vadászat, lovaglás, természetjárás, horgászat, különféle sportok, termálfürdőzés stb.). A szálláshely nagy része a Balaton partján megvan, de lehetne fizetővendég-Szolgála- tot szervezni,, kempinget, később szállodai helyet létesíteni. E terv szerint Somogybán öt településbokor kialakításáról van szó: a Kis- Koppány völgyében, Nagycsepely—Látrány—Karád térségében, Csisztapuszta, Buzsák, Lengyeltóti, Somogy vár körzetében; Nikla, Gyótapuszta, Mesztegnyő táján, valamint a Balaton- szentgyörgy, Vörs, Hollád, Kéthely határolta részen. A háttértelepülések idegenforgalmi fejlesztésében egyre erőteljesebb szerepet kap a termálvíz. A Kis-Kop- pány völgyében például Ta- bon és Som mellett is reményt keltő fúrásokat végeztek, s hasznosításra alkalmas vízre bukkantak. E kutak a nyári csúcsforgalom után is biztosíthatnák a környék idegenforgalmát. A lehetőségek kiaknázására van szükség. A tabi termelőszövetkezet elkészítette már a Jaba völgyi . üdülőközpont terveit. Dr. Fodor János, a Siotour igazgatója arról is beszámolt, hogy mit tettek eddig az ügy érdekében például Kőröshegyen, Lengyeltóti környékén (fogadó és kastély rendbetétele, kemping létesítése stb.). A térséget fokozatosan kell alkalmassá tenni a vendégek fogadására.
