Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 148. szám Ára: 1,80 Ft 1988. június 22., szerda Szókimondó értelmos vitákat Politikai és tudományos fórumokon számos jó vita volt már a vitáról. A gon­dolatcserék általában azzal zárultak, hogy a fejlődés­nek fontos lenditője az al­kotó vita. S máris itt vagyunk az egyik vitás pontnál. Hiszen vitára nemcsak emberek kimondott véleménye adhat okot, hanem a szavak és a tettek, a kinyilatkoztatás és a megvalósítás közötti kü­lönbség is. A gyakorlat gyak­ran ellentmond az elvi ál­lásfoglalásnak, a szóbeli ösztönzéseknek. Sok helyen nem olyan a légkör, a mun­kamegbeszélések stílusa, hogy erősítse a vitakészsé­get. Fölössé válik a vita ak­kor is, ha nem érződik ered­ményessége, ha a gyakorlati munka nem a közös állás- foglalásnak megfelelő. A vita szerepéről, társa­dalmi jelentőségéről sokan és sok helyütt szólnak. A ki­sebb közösségekben is érzik szükségességét. A családok­ban általában azzal a fel­szólítással kezdődik, hogy „beszéljük meg!”... S el­kezdenek veszekedni. Mert sokszor vitának nevezik azt is, ami nem vita: a vesze­kedést, a termelési tanács­kozáson elhangzott két árva hozzászólást vagy kérdést. Az utóbbi években erősö­dött a kritikai szellem — ennek tanúbizonysága volt a pártértekezlet előkészítése során kibontakozott társa­dalmi méretű vita is. De vajon erősödött-e, fejlődött-e a szembesítési hajlam, a vi­takészség? Mert a követke­ző lépés az lenne: a kor­mány stabilizációs program­ját, a pártértekezlet állás- foglalását, az intézmények és munkahelyek kinyilvání­tott akaratát szembesítsük a valósággal, a megvalósítás­sal. A kritikátlan környezet, a gyenge vitaszellem nem segíti elő a társadalmi célok elérését. A vita színtere nem szű- kithető le a családra vagy a munkahelyre. Annak érdeké­ben, hogy a közös fejtörés­ben lehetőleg minél többen vegyenek részt, s hogy az adott közösség ne kerüljön föl az ellenvélemény halla­tán, mindenhol gyakorolni kell az értelmes, segítő szándékú vitát. A vita persze szándék kérdése is. Mielőtt belekez­dünk, fontoljuk meg, mit akarunk elérni! Csak öncé­lúan — vagy személyes sér­tődéstől hajtva — vitázni nem érdemes. Sokan így is azért tartanak a vélemények ütköztetésétől, mert szemé­lyes ellentéteket sejtenek mögötte. Ismerőseim köré­ben is tapasztalom, hogy addig vagyok „jó fiú”, amíg egyetértek velük. A külön­féle tanácskozásokon pedig meglehetősen gyakori, hogy a vitazárókban azt igyekez­nek bizonygatni: teljes az összhang — még akkor is, ha nem az. A fórum résztvevőit pedig nem zavarja, ha gye­rek, „vérszegények” a véle­mények vagy ha hiányos az összefoglalás ... Pedig az, hogy milyen eredmény szü­letik a vitában, senkinek nem lehet közömbös. Gyen­ge vitában születnek félre­sikerült döntések, amiket ez­után keserves lesz végrehaj­tani. Kovács Gyula Személyi kérdésekben döntött a SZOT A Financial Times centenáriuma A közös érdekek alapján cselekedjünk GRÓSZ KÁROLY BESZÉDE A KONFERENCIÁN A Financial Times rendezésében kétnapos ta­nácskozás kezdődött kedden Budapesten a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fejleszté­séről. A .konferencián - amelyen Nyugat- és Kelet-Európábái érkezett szakemberek tartanak előadásokat az üzleti kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeiről, a szocialista országok gaz­dasági reformtörekvéseiről - több mint 100 üzletember vesz részt, .vállalatok, bankok, kü­lönböző intézmények magas beosztású kép­viselői. A tanácskozást Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnö­ke emelkedett szólásra. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács el­nöke Otto Wolff von Amerongen, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnöke társaságában a konferencián Elöljáróban hangsúlyozta: nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a konferen­ciát Magyarországon rende­zik. Abban az országban, amely mélységesen érdekelt a helsinki folyamat elmélyí­tésében és kiterjesztésében, s ennek kezdettől fogva aktív részese. — A nemzetközi életben, a kelet—nyugati viszonyban — mindenekelőtt a két ve­zető nagyhatalom közeledé­sének következtében — ked­vező tendenciák vannak fel­erősödőben, ami visszame­nőleg is igazolja, ugyanak­kor a jövőt tekintve mégin- kább aláhúzza a kis és kö­zepes országok ezzel kapcso­latos erőfeszítéseinek jelen­tőségét. Mindez az- egész em­beriség számára reális pers­pektívába helyezi a világbé­ke megőrzését, a feszültsé­gektől mentesebb világ meg­teremtését, az egyes orszá­gok és országcsoportok kö­zötti sokoldalú és tartós együttműködést, függetlenül ezek társadalmi berendezke­désétől, illetőleg attól, hogy azonos, hasonló vagy eltérő gazdaságpolitikai filozófiát vallanak-e. — Meggyőződésem, hogy tanácskozásuk fontos hozzá­járulás lesz annak a közis­mert ellentmondásnak a fel­oldásához, ami röviden úgy jellemezhető, hogy miközben az első és harmadik „hel­sinki kosár" terén az utóbbi években jelentős előrelépés tapasztalható, a másodikról ezt nem mondhatjuk el, mert a gazdasági, tudományos­A Mahart Balatoni Hajó­zási Leányvállalata, vala­mint az Utasellátó Vállalat Fejér, Somogy, Veszprém me­gyei területi igazgatósága tegnap délelőtt a siófoki ki­kötőből induló Füred moto­roson sajtótájékoztatót tar­tott. Szabó Sándor, a Balatoni Hajózási Leányvállalat igaz­gatója elmondta, hogy a sze­mélyhajók tavaszi felkészíté­si időszaka a kedvező téli és tavaszi időjárásnak kö­szönhetően két-három héttel rövidebb volt az idén. Afő- idényi menetrend június 25- től augusztus 28-ig érvényes, a szolgáltatások minőségét pedig javítják a különböző változtatások. Például a me­netidőt csökkenti a két kis forgalmú kikötő — Kiliánte- lep, Balatonakali — kikap­csolása a rendszeres forga­lomból, valamint körjárat kialakítása Siófok—Balaton- füred, illetve Tihany—Siófok között. Az öt nagy forgalmú kikötő (Siófok, Balatoníüred, műszaki együttműködésben jóval a kölcsönös lehetősé­gek határai alatt marad­tunk. Itt az ideje, hogy e tekintetben is a közös érde­kek alapján cselekedjünk. Mi abból indulunk ki, hogy a világgazdaságban kibonta­kozott folyamat nem egysze­rűen konjunkturális válság, hanem mélyreható struktu­rális változások kezdete, amelyben növekszik a köl­csönös egymásra utaltság, s ami mindenkitől gyökeresen új szemléletet és gyakorla­tot követel. Önök jól tudják, hogy a világgazdaságban lezajló fo­lyamatok a kelet-európai ré­giót nehéz helyzetbe hozták. Szeretném emlékezetükbe idézni, hogy ezek az orszá­Tihany, Fonyód, Badacsony) kiszolgálására vonultatják fel a legnagyobb hajókat. Ez évben a balatoni hajók szá­ma két okból is csökkent. Az 50-es években épített 11 ví­zibusz műszakilag már csak jelentős ráfordítással felel meg a menetrendi követel­ményeknek, ezért 1990-ig fo­kozatosan kivonják őket a forgalomból, ugyanakkor az 1920-as, 1930-as években épí­tett s a Balatonra jellemző hajótípusok átépítésével úgy­nevezett nosztalgiaflottát ala­kítanak ki. A nyári forga­lomban nem vesz részt az Almádi és Horány vízibusz (bérbe adták őket a Duná­ra), illetve átalakítás miatt a Csongor és a Csobánc sze­mélyhajó. A menetrendi járatok szá­mát lényegesen nem változ­tatták meg, a személyhajó- tarifákat sem emelték. Szá­mos sétahajóprogramot szer­veznek a Magyar Média mű­sorirodával, s egy-egy osztrák és magyar utazási gok szocialista keretek kö­zött, néhány évtized alatt tetemes részt dolgoztak le több évszázados hátrányuk­ból, amely nemcsak közvet­lenül a gazdaságukat, hanem a munkakultúrájukat, álta­lános műveltségi színvonalu­kat és politikai közéletüket is jellemezte. Ezért állítjuk teljes meggyőződéssel, hogy nem a szocializmus rend­szere került mostanában vál­sághelyzetbe, hanem azok a módszerek merültek ki, amelyeket eddig alkalmaz­tunk. Amelyek például nem tették lehetővé, hogy a kö­zösségi tulajdon alapján ki­alakuljanak az egyéni és csoportérdekeltség hatékony formái. (Folytatás a 2. oldalon) irodával közösen részt vesz­nek a Keszthelyt és Bada­csonyt bemutató rendezvé­nyen. A versenyképesség fo­kozására programszervező irodát hoztak létre január 1-jén, s ez később utazási irodaként is működhet. A kompok a korábban meghirdetett menetrendtől eltérően három héttel ko­rábban indultak és novem­ber 27-ig közlekednek. Há­rom motoros komp már üze­mel. A Széchenyi István ne­vű komp kapacitásnövelő át­építését a Ganz Danuvius balatonfüredi gyára vállalta (az átépítés értéke megha­ladja a 10 millió forintot), de az átadási határidőt (június 10-e) nem tartotta be. Ez július utolsó harmadára je­lentős forgalomszervezési munkát kíván a balatoni ha­jósoktól. A Kisfaludy Sán­dor, a Kossuth Lajos és a Széchenyi István nevét vise­lő motoros kompok átalakí­tása, hosszabbítása következ­Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. Az ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Lukács János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A tanácsülés első napi­rendi pontként személyi kér­désekben döntött. Az országos tanács kéré­sükre, nyugállományba vo­nulásuk miatt, érdemeik el­ismerésével, eddigi munká­jukat méltatva és megkö­szönve felmentette Gáspár Sándort a SZOT elnöki tiszt­ségéből, elnökségi és titkár­sági tagságából ; Baranyai Ti­bort a SZOT főtitkári tiszt­ségéből, elnökségi és titkár­sági tagságából. Az országos tanács dr. Nagy Sándort, a SZOT tit­kárát megválasztotta a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkárává. A SZOT, nyugállományba vonulásuk miatt felmentette elnökségi tagságukból Dajka Ferencet, a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezetének volt főtitkárát és Gyöngyösi Ist­vánt, az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének volt főtitkárát. Somogyi Gyulát, ■ az építők szakszervezetének főtitkárát és Paszternák Lászlót, a Vas-, Fém- és Villamosener­giaipari Dolgozók Szakszer­Ülést tartott tegnap a me­gyei tanács. A testület meg­erősítette Bácsics János Mar­caliban, Kovács László Bala- tonkeresztúron és dr. Kp- vács Miklós Boglárlellén megválasztott megyei ta­nácstag mandátumát. Érde­meit elismerve augusztus 31- ével fölmentette tisztségéből Dóri Jánost, a megyei ta­nács kereskedelmi osztály- vezetőjét, mivel más mun­kakörbe kerül. tében a kompok gépjármű­szállítási képessége 128 szá­zalékra emelkedett (emelke­dik) az 1985. évi kapacitás­hoz képest. Ez év őszére remélhetőleg fölszerelhetnek egyik komp­jukra radart is, hogy köd­ben is gyorsan, biztonságo­san kelhessenek át az uta­sok a Balatonon. A kikötők leromlott álla­pota évek óta nyomasztó gond. A rekonstrukció 1990- ig tartó első ütemének meg­valósítására a megyei ta­nács, a BIB és a Közlekedé­si Minisztérium összesen 65 millió forintot költ. Ez év­ben a siófoki nagyhajókikötő nyugati oldala, valamint a tihanyrévi személyhajó-ki- kötő készült el. Az Utasellátó 9 nagyha­jón és 8 parti egységben vé­gez vendéglátó-tevékenysé­get. Kiss Sándor, az Utas- tours igazgatója a többi kö­zött elmondta: a szolgáltatá­si színvonal megkövetelné az áruválaszték — főként az étel — további bővítését, eh­hez azonban a hajók belső felépítése alkalmatlan. A ha­gyományos büféáru mellett most hotdogot, hamburgert és melegszendvicset árusíta­nak. Színvonalemelkedést je­lent a szakképzett dolgozók számának növekedése. vezetőnek főtitkárát kooptál­ta a SZOT tagjainak sorába. Főcze Lajost, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, Paszternák Lász­lót és Somogyi Gyulát meg­választotta a SZOT elnöksé­ge tagjának. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa dr. Nyikos Lász­lót kinevezte a SZOT köz- gazdasági és életszínvonal­politikai osztálya vezetőjé­nek, - Tolnái Ildikót pedig a szociálpolitikai, munka- és egészségvédelmi osztály ve­zetőjének, A tanácsülés a továbbiak­ban megvitatta a bérpoliti­kai reform szakszervezeti koncepciójáról szóló előter­jesztést, amelyhez Nagy Sán­dor főtitkár fűzött szóbeli ki­egészítést. Rámutatott, hogy a szak- szervezetekre jelentős szerep hárul a társadalmi-gazdasági megújulási folyamatban. Egyfelől erős, határozott gaz­dasági vezetésre, a munká­ban világos és szigorú köve­telményekre, másfelől erős, határozott, felelősen politizá­ló szakszervezetre van szük­ség — mondotta. . A fogyasztói árszínvonal első öt havi indexe arra utal, hogy — amennyiben nem történik jelentős változás — az árindex az év egészére a tervezett mérték körül, de (Folytatás a 2. oldalon) A testületet dr. Gyenesei István megyei tanácselnök tájékoztatta a végrehajtó bi­zottságnak a legutóbbi ta­nácsülés óta végzett munká­járól. Megvitatta a megye tűzvédelmének helyzetéről szóló előterjesztést. (Erről la­punk 3. oldalán számolunk be.) A naprend tárgyalását követően itt nyújtották át Nagy Tibor megyei tűzoltó- parancsnoknak a Tűzbizton­sági Érem arany fokozata ki­tüntetést. A megyei tanács jelentést hallgatott meg a somogyi ta­nácsok múlt évi költségveté­si gazdálkodásáról és fej­lesztési tevékenységéről. A zárszámadást vita nélkül fo­gadta el a testület. Ezt kö­vetően tájékoztató hangzott el arról, hogy hol tart a me­gye hosszú távú ipari fej­lesztési programjának vég­rehajtása és melyek a to­vábbi feladatok. Végül inter­pellációk hangzottak el. Szóvá tették, hogy Három­fa és Vízvár között a 10 ki­lométeres útnak három ke­zelője — a tsz, az erdőgaz­daság és a tanács — közül csak a tanács fordít gondot a csökkentett paraméterű út­szakasz karbantartására. Ja­vasolták, hogy az útra jelöl­jenek ki egységes kezelőt. Egy másik interpelláció sze­rint a megye vidéki múzeu­maiban csökkent a megyei múzeumi igazgatóság támo­gatásának összege és ez — például a marcali múzeum­ban — lehetetlen helyzetet teremtett. Dr. Grübl László marcali tanácstag ezért ja­vasolta, hogy ezeket a mú­zeumokat — megtartva a megyei igazgatóság szakmai irányítását — utalják a helyi tanácsok hatáskörébe és költ­ségvetésükben biztosítsanak a működésükhöz anyagi for­rásokat. Sajtótájékoztató a Füred motoroson Nosztalgiaflotta-körjárat ULEST TARTOTT A HEGYEI TANÁCS

Next

/
Thumbnails
Contents