Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

2 Somogyi Néplap 1988. június 22., szerda A közös érdekek alapján cselekedjünk (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunióban egyre markánsabban érvényesülő gorbacsovi irányvonal azt a mély felismerést tükrözi, hogy átfogó — vagyis nem­csak a gazdaságra korláto­zott — reformok hiányában a szocialista országok ver­senyképessége történelmi mértékben forog kockán. Saját gyakorlatunk kriti­kus felülvizsgálata is erre a következtetésre vezetett ben­nünket. A magyar gazdaság teljesítménye hosszabb ide­je stagnál, nemzetközi ver­senyképessége romlik. Tech­nikai lemaradásunk növeke­dett. A külső eladósodás fo­lyamatát csak átmenetileg, a nyolcvanas évek elején si­került megállítani, de akkor is elsősorban a belföldi fel- használás korlátozása révén. A beruházási ráta nemzet­közi mércével mérve is ki­rívóan, körülbelül 15 száza* lékkai csökkent. E forrás megszűntével utóbb az élet- színvonal csökkenése is elke­rülhetetlenné vált. Üjra kellett, újra kell te­hát értékelni gazdaságpoli­tikánkat. A nyolcvanas év­tized fejleményei szertefosz- latták azt az illúziót, hogy a szükséges változtatások túl­zottan óvatos adagolásával, a politikai intézményrend­szer érintetlenül hagyásával, népszerűtlen intézkedések nélkül tartós eredmények ér­hetők el. A megújulás halaszthatat­lanná vált. Ez a felismerés fejeződik ki a párt és a kor­mány programjaiban. Ezt erősítették meg a legutóbbi pártértekezleten született el­határozások. Grósz Károly a továbbiak­ban részletezte azokat a lé­péseket, amelyekkel a kor­mányzat igyekezett és igyek­szik ösztönözni a vállalkozá­sokat, a külföldi tőke bevo­nását. El akarjuk érni, hogy a gazdasági szereplők gazdál­kodási döntéseikben törvé­nyek által garantált autonó­miával rendelkezzenek. Az autonómiát nem az állami irányítás által átmenetileg szüneteltetett, de bármikor visszavonható hatáskörnek tekintjük, hanem olyan ren­delkezési jognak, amelyet a társadalmi nyilvánosság és az államapparátustól elkü­lönült tulajdonosok kontroll­ja törvényekkel szavatol. — Reformprogramunk lé­nyege a szocialista, tervsze­rűen orientált piacgazdaság kifejlesztése! Ebben a piaca gazdaságot egészében integ­ráló intézmény. Eddig az volt az álláspont, hogy ahol a tervszerű állami irányítás nem bizonyul hatékonynak, ott kell teret engedni a piaci mechanizmusnak. A szocia­lista piacgazdaságban viszont fordított a logika: ahol a piac nem bizonyul társadal­milag hatékony vagy elfo­gadható koordinációs mecha­nizmusnak, ott van szükség a nem piaci eszközök érvé­nyesítésére. Tisztában vagyunk vele, hogy mindezeknek szigorú feltételei vannak. Az admi­nisztratív korlátok leépíté­sének kemény pénzügyi po­litikával és a csődtörvény következetes alkalmazásával kell párosulnia. A kormány­nak olyan intézkedéseket kell tennie, amelyek a vál­lalatokat fegyelmezett pénz- gazdálkodásra késztetik. Arra is számítunk, hogy az adminisztratív és informális korlátozások gyors ütemű lebontása, a pénzügyi tá­mogatások visszaszorítása, a piaci lehetőségek és kocká­zatok növekedése nyomán a vállalatok és az állam koráb­bi viselkedési normái meg­változnak. Újításokra és megújulásra van itt is szük­ség. Reálisan látjuk, hogy a világméretű átrendeződés so­rán növekszik a különböző országok fejlődési esélyeinek különbsége, De abban is biztosak vagyunk, hogy ez nem eleve elrendelt kény­szerpálya, amelynek a nem­zetgazdaságok tehetetlenül ki vannak szolgáltatva. Erő­síti ezt a felfogásunkat, hogy a legfejlettebb országok és jónéhány újonnan iparoso­dott ország sikerrel indult el a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás útján. Számos, reménytelen hely­zetűnek vélt ország stabili­zálta gazdaságát. Ezekben az országokban megfigyelésünk szerint a kormányzati költségvetés­ből kevesebbet fordítanak a nem eléggé gazdaságos tévé. kenységek, vállalkozások stabilizálására. Csökkentik a támogatásokat, határozott takarékossági programokat hajtanak végre. Ugyanakkor a monetáris irányítás, a tőkepiac révén gondoskod­nak arról, hogy a pénz és a termelési tényezők oda ára­moljanak, ahol a piaci pers­pektívák biztosnak tűnnek, a jövedelmezőségi kilátások jók. Az ilyen pénzügyi rend­szer, illetőleg gazdaságpoli­tika a világgazdaság által el­ismert teljesítmények növe­lésére ösztönöz, nem véde­kező, hanem offenzív. Erősí­ti a vállalkozást, .ezen belül a kis és közepes méretűeket, megszilárdítja a gazdálkodá­si-pénzügyi fegyelmet az ál­lami szektorban. Nem tit­koljuk, hogy tanulni akarunk tőlük. Eközben viszont nem lá­tunk okot arra, hogy ne ra­gaszkodnánk a múltban elfo­gadott és időt álló szocialis­ta értékeinkhez. Éppen ezek bázisán akarjuk rendszerünk működését hatékonnyá ten­ni, ami szükségképpen fel­tételezi a „vesztett illúziók” bátor elhagyását. Ebben az új helyzetben sem látjuk ve­szélyeztetve társadalmunk szocialista jellegét. A tulaj­don meghatározó része kö­zösségi marad. Az állam to­vábbra is kötelességének tartja, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülőket intézményesen vé­delmezze. A tagországokat egymás­hoz közelítő szocialista gaz­dasági integráció a jövőben sem zárja ki azt, hogy egyen­ként, közösen vagy akár az egész szocialista közösség szintjén bővítsük kapcsola­tainkat a világ más tömörü­léseivel, minden országgal. S ami a legfontosabb: dol­goznunk kell, kitartóan és magas színvonalon, mert a saját erőfeszítéseket, a szak­szerű, szellemileg is igényes jó munkát a leghangzato­sabb reformprogramok lem pótolhatják. Úgy érezzük, hogy meg tudjuk teremteni az ehhez szükséges társadalmi kon­szenzust itthon, és törekvé­seinkkel bizalmat ébresztünk külföldi partnereinkben. Eh­hez nélkülözhetetlennek tart­juk a kelet—nyugati gazda­sági kapcsolatok továbbfej­lesztését, hogy e kapcsolatok a kölcsönös előnyökön és a vállalkozó kezdeményezése­ken alapuljanak. A kelet—nyugati kapcsola­tok bővítése közös erőfeszí­téseket igényel. A partnerek­kel közösen meg kell nyit­nunk egymás számára a pia­cokat. A mi részünkről a modern üzleti élet intézmé­nyi rendszerének kifejlesz­tése a legaktuálisabb feladat. — Az elmondottakkal azt szerettem volna érzékeltet­ni, hogy a magyar kormány kiemelt feladatának tartja a világgazdaságba való beil­leszkedést. Felismertük en. nek sorsformáló hatását a magyar gazdaság moderni­zációjában. Meggyőződésem, hogy ez a konferencia eh­hez is sok segítséget ad szá­munkra. — Munkájukhoz a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa és a magam nevé­ben sok sikert kívánok — mondotta befejezésül Grósz Károly. Közlemény az MSZMP és az RKP levélváltásáról A Román Kommunista Párt ez év májusában leve­let intézett a Magyar Szo­cialista Munkáspárthoz. Az eddig követett politika szel­lemében román részről meg­ismétlik, hogy Magyarorszá­gon meghamisítják a román nép történelmét, elferdítve mutatják be Románia ered­ményeit, a román párt nem­zetiségi politikáját, amelyet valamennyi állampolgár jog- egyenlőségének megvalósu­lása jellemez. Kezdeménye­zik, hogy mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok átte­kintése céljából találkozzék a két párt főtitkára. A ko­rábbi magyar javaslatokra a levél nem tartalmaz utalást. Az MSZMP válaszolt a román pártnak. A válasz megerősíti, hogy a gondok érdemi, építő jellegű meg­vitatásában és megoldásá­ban, a kétoldalú kapcsola­tok kiegyensúlyozott fejlesz­tésében az MSZMP-re a Ro­mán Kommunista Párt mint konstruktív partnere számít­hat. Azzal együtt, hogy a Román Szocialista Köztársa­ságban élő magyarok igé­nyeinek kielégítése Románia ügye és felelőssége, a magyar nemzetiség általános helyze­tének egyéni és kollektív jo­gainak alakulása, aktív rész­vételének lehetősége a ha­zánkkal folytatott együttmű­ködésben, rokoni kapcsola­taik akadálytalan ápolása számunkra változatlanul fontos kérdés. Elvi alapokon nyugvó erőfeszítéseinket a jövőben is határozottan foly­tatni kívánjuk. Az MSZMP javasolta, hogy mielőbb kerüljön sor a két párt Központi Bizottsága külügyi titkárainak megbe­szélésére, amelyen ismétel­ten áttekintenék a magyar— román viszony valamennyi elemét. E tárgyalások ered­ményessége alapot teremthet a kormányfők s a későbbiek­ben az MSZMP és az RKP főtitkárai találkozójának elő­készítéséhez. Hazánkba érkezett Viktor Kulikov Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egye­sített Fegyveres Erői főpa­rancsnoka Anatolij Gribkov hadseregtábornoknak, az Egyesített Fegyveres Erők törzsfőnökének kíséretében kedden munkalátogaiásra Budapestre érkezett. A kül­döttséget Kárpáti Ferenc ve ­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, valamint a Honvé­delmi Minisztérium katonai tanácsának több tagja fogad­ta a Ferihegyi repülőtéren. Achill» Occhetto az Olasz KP új főtitkára Achille Occhetto az Olasz Kommunista Párt új főtit­kára. A központi bizottság és a központi ellenőrző bizottság nagy többséggel választotta meg kedden erre a tisztség­re. A testület 286 tagja kö­zül mindössze három (Perna, Colajanni és Fant!) szava­zott ellene, s csupán öten tartózkodtak. Achille Occhetto Alessand­ro Nattât követi most a fő­titkári poszton, amelyről az idős pártvezető nemrég mon­dott le, részben egészségi okokra, részben pedig a mgújulás gyorsításának szűk. ségességére hivatkozva. Két­ségtelen, hogy Occhetto meg­választásával fiatalítás tör­tént az OKP élén. Ez a gyors főtitkárváltozás elsősorban azzal ál! összefüggésben, hogy néhány héttel ezelőtt a pártot ismét érzékeny veszteség érte, szavazatainak száma ugyanis a legutóbbi részleges helyhatósági vá­lasztásokon tovább csökkent. A központi bizottság ülé­sét kifejezetten az új főtit­kár megválasztásának céljá­ból hívták össze, bár a ta­nácskozás módot adott arra is, hogy a résztvevők átte­kintsék a párt előtt álló leg­sürgősebb teendőket. Szovjet szakértők Nevadában Szovjet szakértők érkeztek héitfőn az amerikai energia­ügyi minisztérium nevadai nukleáris kísérleti telepére, hogy közös kísérletet végez­zenek amerikai kollégáikkal. A szovjet—amerikai kö­zös nukleáris kísérletek programjának keretében augusztus közepén 700 mé­teres mélységben hajtanak majd végre nukleáris __rob­b antást. A kísérleti telep és a környező területek kü­lönböző pontjain elhelyezett műszerek segítségével a tu­dósok rögzíthetik a robba­nás adatait. A kísérlet elő­készületei már áprilisban megkezdődtek Nevadában szovjet szakértők bevonásá­val. A 25 tagú szovjet szakér­tői csoport érkezésével egy- időben Washingtonban az energiaügyi minisztérium be­jelentette, hogy szerdán két katonai célú földalatti nuk­leáris robbantást hajtanak végre egyidejűleg a nevadai kísérleti telepen. (MTI) Berlinben 111 ország több mint ezer küldöttének részvéte­lével megkezdte munkáját a Köztársasági Palotában a Nem­zetközi találkozó az atomfegyvermentes övezetekért elne­vezésű konferencia Ülésezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) legalábbis azt nem radikáli­san meghaladó mértékben alakul. A szakszervezeti moz­galomnak is kiemelt figyel­met kell fordítania azoknak a rétegeknek a helyzetére, amelyeknek a keresete jelen­tősen alatta marad az átla­gosnak. A KSH számításai szerint jelenleg az aktív ke­resőket magukban foglaló családok esetében az egy főre számított társadalmi mi­nimum (a társadalom mai helyzetéhez igazodó létfenn­tartási összeg) 4010 forint, a létminimum (az emberek létfenntartásához szükséges összeg) 3290 forint. A nyug­díjas háztartások esetében 3610, illetve 3020 forint a két összeg. Ma romló jövedelemviszo­nyok mellett kell számotte­vően javuló teljesítménye­ket elérnünk ahhoz, hogy a jelenlegi nehéz helyzetből ki­lábaljunk — mondotta. — Mindez a szakszervezeti mozgalomtól is azt kívánja, hogy alternatívákat, szociál­politikai programokat dol­gozzon ki, s ez egy szakszer­vezeti törvény megalkotását is igényli. A SZOT elnöksé­ge még nem alakított ki végleges álláspontot arra nézve, hogy milyen formá­ban, milyen menetrend alap­ját javasolja összehívni azt a tanácskozást, amely megfele­lő előkészítő munka után hi­vatott a válaszok megfogal­mazására. Abban azonban egyetértés van, hogy ez év őszén kell összehívni a ta­nácskozást, és mihamarabb megfelelő vitadokumentumot kell közreadni, amely ösz- szefoglalja a legfontosabb problémaköröket. Ezzel pár­huzamosan a tagság körében vitára bocsátják a szakszer­vezetek bérreform-elképze­léseit és a hosszabb távú üdülési koncepciót is. Ezután arról szólt, hogy a bérreformmal kapcsolatos munkálatok hosszabb folya­matot igényelnek, a bérre­formot nem lehet egyik nap­ról a másikra megvalósíta­ni. A szakszervezetek abból indulnak ki, hogy az elmúlt évtizedben a főmunkaidőből származó keresetek leértéke­lődtek, tíz év alatt a reálbé­rek több mint 17 százalékkal csökkentek, a szándékolt szi­gorúbb teljesítmény-követel­ményeket azonban a gazda­sági gyakorlat nem igazolta vissza, az egyensúlyi zava­rok állandósultak. Ezt a helyzetet a kormány is ér­zékelte, ezért az elmúlt évek­ben szinte évről évre válto­zott a keresetszabályozás, ez azonban nem töltötte be a neki szánt funkciókat. örvendetes, hogy szemlé­letváltozás következett be az illetékes kormányzati szer­veknél, felismerve, hogyinem akkor kell és lehet bérrefor­mot csinálni, amikor majd a távoli jövőben a gazdaság kellő mennyiségű többletjö­vedelmet termel. A bérre­formra éppen azért van szükség, hogy a gazdaság el­mozduljon a jelenlegi hely­zetből, javuljon jövedelem- termelő képessége. A szak- szervezeti bérpolitika közép­pontjában — hosszabb távon — a reálbérek érezhető és tartós növelésének igénye áll. — A pártértekezlet állás- foglalásából is kitűnik, hogy a párt a szakszervezeti moz­galom teljes önállóságának elismerése mellett, minden­féle beavatkozást kerülve, a partneri viszony keretében kíván együttműködni a szak- szervezetekkel a társadalom előtt álló feladatok megol­dása érdekében — mondotta. A továbbiakban megvitat­ták az üdülési és szanatóriu­mi főigazgatóság jelentését, amely megállapítja, hogy az emelkedő árak miatt az üdül­tetés feltételei egyre romla­nak. Az állandósult pénz­ügyi gondokat elsősorban az idézje elő, hogy a térítési dí­jak évek óta változatlanok, és erőteljesen elszakadtak a valóságos áraktól. A térítési díj átlagos összege ma már az üdültetés napi költségei­nek csak mintegy 20 száza­lékát fedezi. A tartós meg­oldás érdekében a kedvez­ményes szakszervezeti üdül­tetés pénzügyi, gazdálkodási, szervezeti, elosztási rend­szerének egészét korszerűsí­teni kell. A tanácsülés egyetértett azzal, hogy az üdültetés szervezeti, elosztási rendsze­re 1990-től módosuljon, a változtatásra tett javaslatot tagsági vitára bocsátják. Ezt követően az országos tanács állásfoglalásban üd­vözölte a Közalkalmazottak Szakszervezete keretében a Tudományos Dolgozók Szak- szervezete megalakulására irányuló törekvéseket. Mint leszögezték: a kezdeménye­zés a tagság széles körű és hatékony támogatásával je­lentős lépés lehet a mozga­lom megújulásához. A testü­let elhatározta azt is, hogy nyílt levelet intéz a román szakszervezetekhez, amely­ben a több mint 4 millió magyar szervezett dolgozó nevében tiltakozik a több­ezer romániai kistelepülés tervezett felszámolása ellen. Az ülésen felszólalt Grósz Károly is. a kaposvári húskombinát fölv — közgazdasági egyetemet végzett személyt szervezői munkakörbe, — építésvezetőt magasépítési gyakorlattal, — szakképzett SZTK-ügyintézőt, — érettségizett nőket bérelszámolói munkakörbe, — 18—40 év közötti férfiakat és nőket csontozói munkakörbe, — E és D vizsgával rendelkező tehergépkocsi-vezetőket, — érettségizett férfiakat mérlegelői munkakörbe. Jelentkezés a vállalat személyzeti és oktatási, illetve munkaügyi osztályán. (131544)

Next

/
Thumbnails
Contents