Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-02 / 131. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 131. szám Ara: 1,80 Ft 1988. június 2., csütörtök Befejeződött a szór/»#—amerikai csúataláikozó Gorbacsov és Reagan kicserélte a ratifikációs okmányokat Gazdaságpolitikai KB-titkárok tanácskozása KÖZÖS KÖZLEMÉNYT ADTAK KI Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vezette szovjet és Ronald Reagan elnök vezet­te amerikai tárgyalóküldöttség a zárómegbeszélések megkezdése előtt a Kremlben A szerdai zárótalálkozó megkezdése előtt Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan válaszolt a sajtó jelen­lévő képviselőinek kérdései­re. — Mostani, két és fél év alatt negyedik találkozónk Reagan elnökkel ismét bizo­nyította a párbeszéd fontos­ságát. A moszkvai tárgyalá­sok legfőbb eredménye a párbeszéd folytatása — je­lentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára szer­dán csaknem kétórás sajtó- értekezleten adott számot a Reagan amerikai elnökkel vasárnap óta folytatott tár­gyalásokról. Mint a főtitkár bevezető nyilatkozatában hangsúlyoz­ta, a párbeszéd korunk po­litikájának realitásává vált. A tárgyalások eredményeiről elkészült 24 oldalas záródo­kumentum jelentőségét az adja meg, hogy annak tar­talma már a XXI. évszázad­ra való felkészülés. A moszkvai események konkrét részletei közül Mi­hail Gorbacsov először a kö­zepes és rövidebb hatótávol­ságú rakéták megsemmisí­tését előíró szerződés ratifi­kációs okmányainak kicseré­lését említette. • Mint mond­ta, ez határkő a kétoldalú kapcsolatok és a világpoliti­ka történetében. Most a fel­adat az utolsó írásjelig vég­rehajtani a szerződésben foglaltakat. A hadászati támadófegy­verzet csökkentése jóval ne­hezebb folyamat — mondta a főtitkár. — Ez 3 háború utáni nemzetközi politika egyik legnehezebb kérdése. Ha hatékonyan kiaknázzuk a lehetőségeket, megköthető a szerződés. * Mivel a záródokumentum részletesen ismerteti az európai haderőcsökkentés­sel és a kétoldalú kapcsola­tokkal összefüggő eredmé­nyeket, . a főtitkár bevezető nyilatkozatát a regionális válságok problémakörével folytatta. A megbeszélések után az az általános tanul­a tárgyalásokat összegző sajtóértekezletén később az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta, a feladat immár „csüpán” az utolsó írásjelig végrehajtani a szerződésben rögzítetteket. Az okmányok cseréjéről szóló jegyzőkönyv ' aláírása előtt a két vezető a kíséret tagjaival megtartotta utolsó ság, hogy reális lehetőség jött létre a regionális vál­ságok politikai rendezésére, az érintettek érdekegyensú­lyának megteremtése alap­ján. Szólt Afganisztánról, ki­fejtve, hogy a genfi megál­lapodást követően a szovjet csapatok elleni támadások folytatódtak. A provokációk megfelelő válaszlépésekre késztetik a Szovjetuniót, s utalt a pa'kisztáni magatar­tást bíráló külügyminiszteri nyilatkozatra is. A Közel-Kelet problémá­ját érintve1 a tárgyalásokon közeledés volt tapasztalható a nemzetközi konferencia szerepének értelmezésében, arról már nem volt vita, hogy szükséges-e a tanács­kozás összehívása. Érintették Kambodzsa, Kö- zép-Amerika és Dél-Afrika problémáit is. Gorbacsov összességében azt hangsú­lyozta, hogy az elmúlt há­rom évben lényeges változá­sok történtek, nagy erők jöG tek mozgásba, s nem szabad elszalasztani a megoldás előtt feltáruló lehetőségeket. Haladást értek el az em­beri jogok terén is. Ügy vé­lekedett, hogy az Egyesült Államok nem értelmezi reá­lisan az emberi jogok és a demokrácia szovjetunióbeli helyzetét. Nem tartotta azt sem lehetetlennek, hogy a Szovjetunió sem érti telje­sen az Egyesült Államokban zajló társadalmi folyamato­kat. Éppen emiatt javasolta az emberi jogokkal foglalko­zó állandó fórum létrehozá­sát. A főtitkár megjegyezte, hogy ez volt az a kérdéskör, amelynek megvitatásakor a legtöbb propagandaelem me­rült fel. Á szovjet sajtó ezekre megfelelően regált. A moszkvai találkozó zá­róokmányának- elkészítésé­iről Mihail Gorbacsov el­mondta, hogy vita volt a bé­kés együttélés kifejezés kö­rül. Bár az elnök a szűk kö­rű megbeszéléseken egyet­értett azzal, hogy a~ doku- , mentum a mai világpolitika megbeszélését. Ezen ismét áttekintették a találkozó na­pirendjén szereplő kérdése­ket, s ,külön részletességgel foglalkoztak a regionális konfliktusok poljtikai esz­közökkel való rendezésének problémakörével. Számot vetettek mindazzal, amit si­került elérni, s azzal, ami­nek elérése most nem sike­rült. kiíktathatatlan elemeként rögzítse, a szakértőkkel való konzultáció után mégis kér­te a kifejezés mellőzését. Ki­tért arra, hogy gazdasági té­ren is erősödnie kell az együttműködésnek. Bevezető nyilatkozatának végén a főtitkár rámutatott, hogy a látogatás minden szinten egészségesebbé tette a kétoldalú viszonyt. Mihail Gorbacsov kérdé­sekre válaszolva először ar­ról beszélt, hogy mindkét nagyhatalom és az egész vi­lág érdeke a szovjet—ameri­kai párbeszéd folytatása, Ro­nald Reagan utódjával is. A kérdések közül érthető­en sok foglalkozott a HTF körüli vitával. Gorbacsov azt hangoztatta, hog3' még van esély a szerződés idei meg­kötésére, az optimizmusra az eddig elértek adnak alapot. Az európai haderők és fegyverzet csökkentésének kérdésében nem sikerült a mandátumvitában megálla­podásra jutni. Több kérdést kapott Mih*“a- il Gorbacsov a szovjet párt­vezetésen belüli állítólagos ellentétekről. Az egyik kér­dés Borisz Jelcinnek a BBC- ben e héten elhangzott in­terjújára vonatkozott. Gor­bacsov elmondta, hogy még nem ismeri a Jelcin-interjú teljes szövegét, így annak kommentálására nem vállal­kozott. Emlékeztetett arra, hogy Jelcin tavaly októberi felszólalását a Központ Bi­zottság ülésén egyöntetűen politikai hibának minősítet­ték. A jelek szerint Jelcin nem ért egyet a KB állás- foglalásával. Le kell vele ül­ni, hogy tisztázzák a prob­lémát. Mihail Gorbacsov ha­tározottan kijelentette, hogy nem merült fel Jegor Liga- csov KB-titkár lemondása, távozásának kérdésével nem foglalkozik a Politikai Bi­zottság sem, amelynek Liga- csov is tagja. Végezetül azt a meggyőző­dését hangoztatta, hogy a de­mokrácia, a nyilvánosság po­litikájának .bővülése olyan Gorbacsov és Reagan sajtóértekezlete irány, amelyről nem lehetle- téríteni a szovjet társadal­mat. Nem sokkal Gorbacsov sajtóértekezlete után Ronald Reagan is a nemzetközi saj­tó képviselői előtt értékelte a moszkvai tárgyalásokat, az amerikai nagykövet — e na­pokban elnöki szálláshelyéül is szolgáló — rezidenciáján. Köszönetét mondva a szovjet vezetésnek a szívé­lyes fogadtatásért, az elmúlt napok munkáját sikeresnek értékelte. Ronald Reagan kijelentet­te, hogy a békevágy önma­gában nem elég. Továbbra is különbség van a két fél álláspontjában több lényeges kérdésben. E különbségek azonban a mostani találko­zó eredményeként is csök­kentek. Amerikai vélemény szerint a realista megközelí­tés, az illúziók felszámolása előre viszi a tárgyalásokat. Reagan kifejtette, hogyan értelmezi az emberi jogok érvényesülését, amit a Szov­jetunióhoz fűződő viszony alapvető elemének nevezett. A regionális konfliktusok témájára áttérve a célok azonosságát emelte ki a bé­kés megoldások keresésében. A függetlenség és a bizton­ság megteremtése érdeké-, ben. Az Afganisztánról szó­ló megállapodás jelentőségét az elnök is abban jelölte meg, hogy az példaként szol­gálhat más konfliktusok megoldásához. A washingtoni rakétaszer­ződés ratifikációs okmányai­nak kicserélését olyan ese­ményként értékelte, amely valósággá teszi a leszerelés­re vonatkozó elképzeléseket. A .hadászati támadófegy­verzet csökkentését célzó tárgyalások alakulását jel­lemezve emlékeztetett rá, hogy Genfben még csak *az 50 százalékos csökkentés el­vében állapodtak meg, Rey.k- javíkban már a konkrét számadatok felé léptek to­vább, Washingtonban pedig az átfogó ellenőrzés kérdése állt a figyelem középpontjá­ban. Az elnök ez utóbbiban haladásról tett említést. Az újságírók első kérdé­se Reagant azzal a kijelenté­sével szembesítette, amely szerint „az oroszok hazud­(Folytatás a 2. oldalon.) Szerdán Budapesten meg­kezdődött a KGST-tagorszá- gok kommunista és mun­káspártjai központi bizottsá­gai gazdaságpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó titkárainak tanácskozása. A küldöttsé­gek — amelyek kedden ér­keztek hazánkba — a nyitó napon a KGST-együttmű- ködés időszerű kérdéseiről cseréltek véleményt. A magyar tárgyaló csopor­túit Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­New Yorkban kedden dél­után megnyílt az ENSZ-köz- gyűlés 3. rendkívüli leszere­lési ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamok képviselői meg­vitatják a legutóbbi hasonló ülésszak óta a leszerelés te­rén bekövetkezett fejlemé­nyeket, javaslatokat tesznek a további intézkedésekre, megtárgyaljak, milyen sze­repet tölthet be a világszer­vezet a nukleáris és a ha­gyományos .fegyverzet csök­kentésének, ezen keresztül a háborús veszély, a fegyve­res konfliktusok esélye csök­kentésének megvalósításá­ban. A tanácskozás munkájá­ban mintegy 25 tagállam képviselteti magát állam- és Zottság titkára vezeti. Tag­jai: Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Kovács Imre, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályá­nak vezetője, a Központi Bi­zottság tagjai, Nyers József, a Gazdaságpolitikai, Szokat Imre, a Külügyi Osztály ve­zetőjének helyettese, • Seré­nyi Lajos, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese és Meisel Sándor, a KB Gazda­ságpolitikai Osztályának al­osztályvezetője. kormányfői szinten, köztük az úgynevezett hatok, azok a semleges és el nem köte­lezett államok, amelyek már eddig is számos javaslatot tettek újabb leszerelési in­tézkedésekre. Az Egyesült Államok és több szövetsége­se viszont még mindig nem közölte, milyen szinten kí­ván részt venni a munká­ban, mivel álláspontjuk sze­rint az adott időszakban a világszervezetnek- csak igen korlátozott szerepe lehet a leszerelési intézkedések te­rén. Hazánk képviseletében Várkonyi Péter külügymi­niszter szólal majd fel a rendkívüli ülésszak tanács­kozásában. Németh Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, a ma­gyar tárgyalócsoport vezetője megnyitja a tanácskozást Megnyílt az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka Sok nézője volt teg­nap Kaposvár főterének. Az Építőipari Gépesítő Vállalat által felállított kéttonnás toronydaruval a Kossuth téri lakóház tetőfelújítását végzi majd az IKV. \ Méltán történelminek mi­nősíthető esemény zajlott le szerdán a végéhez közeledő szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kicserél­te a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták meg­semmisítéséről tavaly de­cemberben aláírt szerződés ratifikációs okmányait. Mint

Next

/
Thumbnails
Contents