Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-16 / 143. szám
4 Somogyi Néplap 1988. június 16., csütörtök Nélkülözhetetlen az érdekvédelem I A termésátlag is emelkedhet Megalakult a Magyar Hereford Tenyésztők Egyesülete Az ország tíz megőgazdasági nagyüzeme, kutató vállalata döntött tegnap úgy a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban, hogy megalakítják a Magyar Hereford.Tenyésztők Egyesületét. A kezdeményezés nem újkeletű, az előkészítő munka már jó ideje tartott. Megsokasodtak a húsmarha- tenyésztés, -tartás gondjai, egyfajta hanyatlás tapasztalható, amely hosszú távon súlyos veszélyeket rejt magában. Az állami gazdaságok csaknem két ' évtizede kezdtek hozzá a húsá^azat kialakításához importból származó, kiváló húsíajták behozatalával. A lendületes fejlődés azonban a nyolcvanas években lelassult. Az okok között éppúgy megtalálható a húsmarha kedvezőtlen közgazdasági megítélése, a külpiaci helyzet, mint a külkereskedelem rugalmassága. A helyzet javítása érdekében a legmodernebb tenyésztési eljárások alkalmazásán túl a piaci igények jobb megismerésére, a vevő és a termelő közötti közvetlen kapcsolatra van szükség, de nem utolsósorban arra is, hogy az előállított áru értéke árakban is kifejezésre jusson. Ezekért a célokért az egyesület, mint érdekvédelmi szervezet, igen sokat tehet; bizonyítja ezt jó néhány, régen bevált külföldi tapasztalat. A tegnapi alakuló ülésen Sütő Ödön, a balatonnagy- bereki gazdaság vezérigazgatója köszöntötte a meghívottakat. Nagyberkiben van az ország egyik legnagyobb húsmarhaállománya, több mint hat és fél ezer és or-» szágosan is kimagaslónak számítanak az eredmények. Dr. Steffler József, a Magyar Agrártudományi Egyesület szarvasmarha-tenyésztő szakosztálya nevében azt hangsúlyozta, hogy — mint sok más területen — szellemi, szervezeti megújulásra van szükség az ágazatban. A világon a legelterjedtebb hereford fajta, azért vált világhírűvé, mert — többek között a kiváló alkalmazkodó képessége révén — az olyan adottságú területeket képes hasznosítani, melyen más állatfaj nem él meg. Így a hústermelésen túl a termőtáj, a nemzeti kincs védelmét is szolgálja. Tizenöt gazdaságot kerestek fel a szervezés során — mondta dr. Márton István, az alakulást megelőző szervező munka összegzésekor, s valamennyien jó szívvel fogadták a kezdeményezést. Ahogy a szervezeti, működési szabályban is benne van, nem nyereségérdekeltségű szervezetet akarnak létrehozni, azonban arra szükség van, hogy minimális nyereséget képezzenek. Az egyesület céljairól szólva hangsúlyozta, hogy az összes érdekvédelmi tevékenységet el akarják látni. Beletartozik ebbe a tenyésztésellenőrzés, a törzskönyvezés, a fajta ivadékvizsgálatának továbbfejlesztése. Széles körű szakmai társadalmi együttműködést kívánnak kialakítani az egyesülethez tartozók között, çl- képzelésük szerint az üzemek szakembereiből különböző — tenyésztő, közgazdasági, marketing stb. — bizottságokat szerveznek, hogy érdekeik védelmét minél hathatósabban szolgálják. Az alakuló ülésen az egyesület tevékenységével kapcsolatban többen is kifejtették véleményüket. A jelenlevő gazdaságok közül kettő helyezkedett várakozó álláspontra, tízen igent mondtak. Így a Magyar Hereford Tenyésztők Egyesületének hat állami gazdaság — köztük a balatonnagybereki — egy termelőszövetkezet, valamint a Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat, a kaposvári és a gödöllői Agrárkutató Fejlesztő Közös Vállalat ’lett a tagja. Az alapítók megválasztották a tisztségviselőket. Az egyesület elnöke Sütő Ödön vezérigazgató, társelnöke dr. Hütter Csaba a szécsé- nyi tsz elnöke lett. A felügyelőbizottság elnöke Szemző János, a kaposvári Agrárkutató Fejlesztő Vállalat igazgatója. Az egyesület ügyvezető igazgatójának dr. Márton Istvánt választották. Sütő Ödön zárszavában fnondta: a nagybereki gazdaság tizenöt évig nem tartozott semmilyen szerve- zetHez, de most elérkezett az az idő, amikor egyedül már nem lehet boldogulni. Hogy az egyesület mennyiben tölti be a rendeltetését, az a tagokon múlik, olyan lesz ez a szervezet, amilyenné a benne levők alakítják. Az alakulás után a résztvevők megtekintették a gazdaság országos hírű here- fordmarha-ágazatát. Tanácskozás a növényvédelemről A növényvédő berendezések kétharmada elértéktelenedett és az elkövetkező néhány évben nincs is rá lehetőség, hogy a gépeket korszerűekre cseréljék — hangzott el azon a tanácskozáson, amelyet tegnap az öreglaki Állami Gazdaságban tartottak. A növényvédő szerekből sincs annyi, mint amennyire szükség lenne: az idén tavasszal csak a megrendelések kétharmadát kapták meg a gazdaságok. Az egyik gyártó — a Rhone- Poulenc francia cég — magyarországi képviselője, Wholl László elmondta, hogy a vállalatuk időben Je tudta volna szállítani a kért kemikáliákat, de — hogy, hogy nem — a megrendelésekre és az engedélyekre későn került pecsét. Dr. Ja- sinka János, a Somogy Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke szerint tavasszal mindenki mérgelődött, mert nem volt megfelelő vegyszer . a gyomok irtására. Az állam- háztartásnak egyre kevesebb pénze van, hogy a gazdaságokat és így a növényvédelmet támogassa: fel kell készülni, hogy az elkövetkezőkben még kevesebb növényvédőszer áll majd rendelkezésre. A gazdaságok csak akkor reménykedhetnek, hogy megkapják a szükséges hatóanyagokat, ha jóelőre, még az idén augusztusig felmérik az^ igényeket. Romlik a kalászosok gyomirtásának hatékonysága" — állapították meg a tanácskozáson. A tendencia három év óta figyelhető meg. A szakemberek szerint ehhez hozzájárult az is, hogy sok helyütt nincsenek tisztában a gyomflórával. Attól, hogy a búzában egy-két szál pipacs piroslik, még nem kell mindjárt az egész táblát beszórni kemikáliával. A francia cég képviselőjének tapasztalatai szerint a nö- vényvédősök inkább a lelkiismeretüket védik, mintsem a kalászosokat, amikor hormonhatású szereket használnák ott is, ahol semmi szükség nincs rá. Ugyanakkor néhány gazdaságban inkább spórolnak a vegyszerekkel és csak később derül ki, hogy jókora terméstől estek el, mert a gyomok üdén élősködnek a kultúrákban. Igen elterjedt az idén a nagyszéltippan nevű gyomnövény, amely túlélné a búzát, de csak a kombájnokat fojtja el erős szárával. Bármilyen szereket is szórjanak ki a földre, az összes gyomot nem tudják kiirtani. A kalászosok között mindig marad ragadós ga- laj, amelynek a magját nemigen szeretik az átvevők. Sokszor késlekednek a gazdaságok a gyomirtással, saját erőből próbálják kijuttatni a földre a vegyszereket. Ha kiderül, hogy kicsúsztak az időből, akkor rohannak a repülőgépes növényvédőkhöz, ahol rövid időin belül összetorlódik a munka, arról nem is beszélve, mennyivel drágább helikopterről permetezni, mint mondjuk földi gépről. Az öreglaki Állami Gazdaság kukoricásában a napokban szórták ki a francia cég Pardner nevű vegyszerét: egy darabra — kísérletképpen — nem engedtek a permetből. Az eredmény szembetűnő: a kezeletlen részen eltakarja az árvakelésű napraforgó a kukoricát. A szakemberek a gyakorlati bemutatón is azt hangsúlyozták, hogy csak akkor hatásosak a kemikáliák, ha időben használják azokat. F. L. EURÓPÁBAN EGYEDÜLÁLLÓ A siófoki DRV a környezetvédelemért — Az emberiség nem a természet kényura, hanem csupán a természet része — mondta dr. Sárközi Péter, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanára Küngösön a szakembereknek és újságíróknak. A természet kirablása csak ideig-óráig oldhatja meg gondjainkat. Az olykor meggondolatlan műtrágyázás, a vegyszeralkalmazás eremdényezte, hogy leromlott hazánk ivóvízkészletének minősége, s a termőtalajok nagy része egyre inkább savanyodik. A kedvezőtlen folyamatok lassítására, csökkentésére elengedhetetlen szükség van. Az átfogó környezetvédelemben egy apró kis szelet a szennyvizek tárolása, tisztítása, feldolgozása. Apró, de igen fontos rész! Ebben a témakörben rendezett nagyszabású bemutatót tegnap Küngösön a Dunántúli Regionális Vízmű és a Biohumusz Közös Vállalat. A Küngösön található komposztáló telep a Balaton átfogó vízvédelmi programja keretében létesült. Az egység műszaki átadása a múlt év végén volt, jelenleg próbaüzemelése folyik. Ez a telep a kommunális szennyvizet dolgozza fel. Módszerével egyedülálló az országban, sőt Európában is. A telepre a balatonakaraty- tyai szennyvíziszap kerül, amelyet szalmával kevernek, majd komposztálnak, s erre a célra épített ágyásokban gilisztákkal feldolgoztatják. Ezáltal igen jó minőségű komposztföldet nyernek, amely környezetkímélő és természetes anyagokat tartalmaz. Az eljárás nemcsak arra jó, hogy a kommunális szennyvíziszapot hasznosítsa, és visszajuttassa a talajba, hanem konkrét gazdasági hasznot is eredményezhet. A biohumusz ugyanis rendkívül keresett árucikk hazánkban és külföldön egyaránt. ■ A Biohumusz Közös Vállalat 1986 végén 18 taggazdasággal alakult, jelenlegi létszáma 45, de állandóan új és új tsz-ek, mezőgazda- ' sági üzemek csatlakoznak hozzá. E vállalat végzi a bio- humuszgyártás elvi irányítását, s gondoskodik a kereskedelmi tevékenységről is. Eddig főként sertés- és szarvasmarhatelepek szennyvíziszapjaiból állítottak elő biohumuszt. A jövőben a kommunális szennyvizet, valamint a hús- feldolgozás melléktermékeit is hasznosítani kívánják. Magyarországon évente — Rudolf János, a Biohumusz KV igazgatója szerint — mintegy 5—6 millió tonna biomassza keletkezik. Ennek feldolgozásával a hazai termőföldeket kétévenként fel lehetne újítani. Meg kell találni a helyes arányokat a természet és a civilizáció között ahhoz, hogy gazdái, s ne kizsákmá- nyolói legyünk a földnek. 10 és 100 év múlva is teremnie kell — úgv reméljük! Csökkent értékű import szabadidőruhák A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet hatósági ellenőrzés során megállapította, hogy a Kínából importált Weisonse elnevezésű bakfis- szabadidőruha nem felel meg a követelményeknek. A sárga színű, zölddel kombinált kétrészes szabadidő-öltözék izzadság hatására fog. elszínezheti a vele érintkező ruhát. Ezért a termék csak osztályon kívüli áruként. 40 százalékos ármérsékléssel, a hiba feltüntetésével hozható forgalomba. Kisfiú ballag az utcán, kel kezében dolmányos varjúfiókát tart, a kis madár pirosas torkát mutatja recsegő hang kíséretében. Ezt a hangot hallva, hihetetlennek hat, hogy a sárgarigó is a varjúfélék családjába tartozik! Tudja ezt a srác is: mondja, most tanulták az iskolában, s tudja azt is: a varjú haszontalan, fészkeket rabol. — De ez olyan kicsi még — védi a fiókát —; elviszem Karcsi bácsihoz, ő majd megmondja, mi legyen vele... ^ Győrfi Károly hetedik éve tulajdonosa a Munkásör soron egy madár- és díszhalüzletnek. Szívesen fogadja OROM az árva dolmányos varjút; ez a „rossz" madár most itt a boltban nyugalmat talál. Hoznak ide a gyerekek fészkét vesztett verebet, fecske- fiókát, mátyásmadarát, apró gyíkot és szarvasbogarat, tudják, Győrfi Károly fölneveli, mig önálló életre nem képesek. A megtaláló, a kisgyerek pedig naponta benéz, mi van a védencével, s bánatosan súgja, mint egy titkot: Tetszik tudni, anyu nem engedi meg __ T ermészetesen vannak anyuk, akik megengedik. Ha nem is a verebet és a varjút, de akváriumban a halakat vagy a kedves aranyhörcsögöt a terráriumbán, mint például az ötödik osztályos Bellái Verának. A kislány eleségért jött a boltba, vitamint is vett a 24 halnak. — Családi házban lakunk, s a szüleim is szeretik az állatokat — mondja. — Most éppen szomorú vagyok, mert az egyik hörcsög elpusztult; csak úgy elaludt szegény, s nem ébredt lel ... Van kutyánk is, és ha egyedül vagyok, olyan jó játszani >616! Az üzletben sokféle megfordult már. Volt itt mondol ugróegér, s egzotikus rokona, az afrikai táncos egér, s aranvcerkóf majom. Valódi különlegesség az ausztráliai pintyfajta, a gould amandina, amelyet Győrfi Károly Gál Olivérrel együtt szaporított, s a bajai nemzetközi díszmadár-kiállításon hatalmas sikert aratott vele. Győrfi Károly három ország tenyésztői nagydíját nyerte el, s a patagó- niai sziklapapagáj tenyésztéséért megkapta az osztrák különdíjat. Ezt a madarat Európában eddig még csak a hamburgi állatkertben sikerült fölnevelni, a Győrfi- féle volierekben a madárpár tavaly 2, az idén 3 fiókát nevel. Gál Olivér is olyan tenyésztői bravúrral rukkolt elő, amit a kontinensen még nem sikerült senkinek sem utánoznia: két zöld színű papagájszülőtől sárga színű ba- rabant papagájt tenyésztett. Reméli, hogy a szegedi nemzetközi kiállításon elismerés fogadja e teljesítményt. Május elsején Baján a rot kappen, azaz a piros sapkás papagájpár már „tarolta a mezőnyt"; ebből a fajtából mindössze 5 pár található az országban. A két ‘ díszmadártenyésztő napjai örömben telnek. A munkájuk ugyanaz, mint a szenvedélyük, és szinte kizárólag olyan emberekkel találkoznak, akik hasonlóan éreznek. A kis üzletben szóba kerül, vajon mi történhetett a család kedvenc halacskájával, a márványsügérrel. mi okozhatta a pusztulását: más tanácsot kér pintynevelésügyben. megint masok „jóravaló" csigát keresnek az akváriumba, s kérik, hogy annak a helyes kis szöszi lánynak a kollekciójából adjanak, aki havonta hoz az üzletbe bögrényi víztisztító csigát. Késő délutánra jár. mire Győrfi Károly és Gál Olivér végez az üzletben a takarítással. Szultán, a zöld remetepapagáj sután rebben le Győrfi Károly válláról, s hallva a kulcs fordulását a zárban, sértetten utánakiabál. Klie Ágnes