Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-11 / 111. szám
1988. május 11., szerda Somogyi Néplap 3 Daránypusztai fejlesztések Termékek és környezet Történetünk főszereplője a nátriumcianid, amely a ciánnak egyik sója: szilárd halmazállapotú, könnyebben kezelhető és kordában tartható, de nem veszélytelen. Daránypusztán — Somogy, Tolna és Fejér megye határán — háború tört ki. Az ok pedig: Pálpusztai Állami Gazdaság daránypusztai vegyipari üzeme termékszerkezet-váltásra, illetve termékszerkezet-módosításra szánta el magát, s az új technológiai folyamatban nátriumcianid felhasználását is tervezi. A környéken hamar elterjedt ez a hír. Egyes intézmények és személyek hevesen, mások nem oly hevesen tiltakoztak, jóllehet biztosat a dologról nemigen tudtak. Még annyit sem, hogy a nátriumcianid szilárd anyag. A felbolydulást tettek követték: különféle hatóságok léptek föl. Egyesek még a Tab melletti Lullát és az ottani idegenforgalmi terveket is félteni kezdték: a falusi turizmust és Da- ránypuszta, valamint Nagy- berény között húzódó völgyben a rendkívül jónak ígérkező meleg vizet. A közvetlen közelben működő vegyi üzem nem a legjobb reklám volna a létesülő fürdőnek. Az érvek és ellenérvek csatájából egyelőre még senki sem került ki győztesen. Sőt, nem kevesen vannak azok, akik maguk sem tudják eldönteni, mi lenne jobb. Az illetékes ságvári tanács elnöke, Szigeti József: — A melegvíz hasznosításával kétségtelenül kialakítható lenne egy üdülőközpont, amelynek költségei bosszú távon valószínűleg megtérülnek. Mai gazdasági helyzetünkben viszont a vegyipari fejlesztés látszik reálisabbnak. Természetesen csak akkor, ha a szakemberek minden szempontból veszélytelennek minősítik. Szívem szerint én inkább az idegenforgalomra szavaznék .... de ez nem jelent semmit. A döntő szó a szakembereké. Az üzemben több mint félszázan dolgoznak. Az egykor fő profilnak számító levendula, kapor és zsálya feldolgozásából, az illóolaj-előállításból ma nagy tételben csak a zsálya maradt, mintegy 2,5—3 millió forint értékben; ez kevesebb, mint az üzem termelési értékének 10 százaléka. A múlt év decemberétől kölnisüvegekbe töltve gyártanak valódi levendulaolajat, valamint gyógynövénykivonatból készült Cotinus szájvizet, évente 200 000 üveggel. Emellett tetőcserépgyártás- ban használatos víztaszító oldatot, gyógyszer-, illetve növény védőszer-alapanyagokat állítanak elő, valamint lejárt szavatosságú gyógyszer-alapanyagokat tesznek újra hasznosítható- vá. — Az illóolaj-előállítást még az ötvenes években, a Caolával együttműködve kezdte a Daránypusztai Állami Gazdaság — mondja dr. Vúradi Zoltán üzemvezető. — Rohamosan emelkedtek a költségek, az olaj ára viszont nem, így egyre veszteségesebb lett az ágazat. A gazdaság több mint tíz éve került Pélpusztához. A vegyipari tevékenység . a 70-es évek végén kezdődött. En 1984-ben jöttem ide, azóta igyekszünk jó kapcsolatokat kialakítani olyan nagyvállalatokkal, amelyeknek kisebb munkák elvégzése nem gazdaságos, nekünk viszont megéri. 1984 óta minden évben jobb eredményeket érünk el, s most elérkeztünk oda, hogy óriási lehetőségek nyílnak meg számunkra. Az üzemben 54-en dolgoznak. Ha a terveink megvalósulnak, hamarosan újabb 30—40, né hány éven belül pedig még 100 dolgozónak tudunk jó színvonalon megélhetést biztosítani. Fejlesztési elképzeléseinknek két ága van. Az egyik a „malonészterek” gyártása. A beruházás mintegy 30 millió forintba kerül, 20 milliót a partnervállalatunk, az Első Vegyi Indust— ria Szövetkezet biztosít. A munkadíjunk évente 40 millió forint, így nem nehéz kiszámolni, milyen kedvező számunkra. Az általunk gyártandó gyógyszer-alap- anvagot jelenleg Nyugatról szerzik be 6 millió dollár értékben. Ha mi gyártjuk, ennyi megmarad az országnak. Az egyik alapanyag a nátriumcianid, amely a félelmeket szüli. Csakhogy a gyártás teljesen zárt rendszerben történik, többszörös biztosítással, ,s a hulladékként pedig már egy teljesen semleges, veszélytelen anyagot kapunk. A tervet a köjál és a siófoki tűzoltóság már engedélyezte, a környezet- védelmi hatóság néhány módosítást kér. A másik fejlesztési tervünk a nátrium- szulfinát vegyület előállítása; ez szintén alapanyag. A - Kőbányai Gyógyszerárugyár kezdte előállítani, de a kisebb mennyiség miatt nekik nem elég gazdaságos. A munkálatokhoz 8 millió forint értékben ad új készülékeket a kőbányai gyár. Nálunk megvannak az egyéb létesítmények, és a munkaerő, így évente 50 millió forint értékben mintegy 120 tonna terméket tudnánk gyártani. Erre az engedélyt a tűzoltóktól és a környezet- védőktől már megkaptuk. Ami a közvélemény tartózkodását illeti, érthető, mert nem ismerik a tényeket. Ilyen és hasonló jellegű vegyi tevékenység — sőt még veszélyesebb anyagokkal is — az országban jó pár helyen folyik, többek között Budapesten, lakótelepek között. Soha nem történt baj, s a többszörös biztosítások miatt nem is történhet. A mi terveink egyáltalán nem befolyásolják a lullai elképzeléseket. Elég messze is van tőlünk, széljárásban is a Lulla felőli az uralkodó, a tisztított szennyvíz pedig dombnak fölfelé nem tud folyni. A közeli melegvízhasznosításnak nem látom a reális feltételeit. Túl mélyen van, nincs nyomása, s nem hiszem, hogy akadna bárki, aki több mint százmillió forintot kockáztatna egy ilyen bizonytalan vállalkozásért. Dr. Tarján Lászlóné megyei környezetvédelmi titkár röviden ezt mondta: — Az elkészült tervet jó néhány vonatkozásban hiányosnak tartottuk. Különösen a rendkívüli eseményekre vonatkozó, úgynevezett „havária-terv” szorul kiegészítésre. Ha a kiegészített terveket megkapjuk, érdemben akkor tudunk foglalkozni az üggyel. Pécsen a dél-dunántúli környezetvédelmi felügyelőségen Zombai László a/ ügy szakértője: — Ha a terv minden szakmai előírásnak megfelel, mi nem tilthatjuk meg a nát- riumcianidos eljárást. Még akkor sem, ha esetleg szívünknek kedvesebb volna valami más megoldás. Somogyi Gyula, a Siófoki Városi Tanács elnökhelyettese határozottabban fogalmaz : \ — A Balatontól 18 kilométerre semmiképpen sem indokolt egy ilyen munkafolyamat engedélyezése. Még akkor sem, ha ez a tóra közvetlen veszélyt nem jelent. Az üzem a Kis-Kop- pány patak partján található, ez a rész a környék vízgyűjtő medencéje is. Emellett a VÁTI elkészítette a háttértelepülések fejlesztési terveit s azokra igen nagy hatása lenne. Szerintem ebben a kérdésben nem lehet kompromisszum, mert egy veszélyes üzem — bármenynyire is biztonságosnak látszik — nem működhet ott. ahol alapvető nemzeti és nemzetközi érdekeket sérthet. Helyezzék valahová olyan helyre. ahol nincs ilyen idegenforgalom; ahol más érdekeket nem sértve tud gazdaságosan működni! Ez az ügy jóval bonyolultabb annál, semhogy laikusok döntsenek benne. Vizsgálják meg a szakemberek alaposan. Mérlegeljék a tényeket, s döntsenek teljes felelősségük tudatában! Gyarmati László JÓL HALAD A REKONSTRUKCIÓ A menetrendváltozásra készülnek Siófokon Szinte naponta változik a kép a siófoki vasútállomáson. Tart a rekonstrukció, az építők jó ütemben végzik a munkát. Biró Sándor állomásfőnök elmondta: — A május huszonnyolcadikén esedékes menetrend- változásra és a június elején megkezdődő idegenforgalmi csúcsidőszakra elkészüli egy sor létesítmény, legalábbis részlegesen, ideiglenesen úgy, hogy használható legyen. Bízunk benne, hogy mindent sikerül a tervek szerint' elvégezni. Nekünk, vasutasoknak az átépítés idején megkettözötl figyelemmel kell dolgoznunk, nagy energiát követel a rekonstrukció mindenkitől. De nincs ez másképpen az építővállalatok embereinek esetében sem, hiszen nekik is az lenne a legjobb, ha kapnának egy zárt munka- területet, ahol zavartalanul dolgozhatnának. Ez lehetetlen. Együtt kell lebonyolítani a vasúti személy- és teherforgalmat, valamint a teherpályaudvar építését és az egész állomás rekonstrukcióját, egybekötve a villamosítással. — Vegyük sorra a májusra befejezendő munkákat. Biztos, hogy mindegyik elkészül? — A személypályaudvar vágányhálózatát, útjait és peronjait részlegesen átadja a Betonútépítő Vállalat, a peron fölötti tető is elkészül száz méter hoászon. Ez utóbbi munkát decemberről hoztuk előre májusra. Az aluljáróról sokan mondják, hogy nem lesz kész időben, én igenis bízom benne, hogy elkészül. Természetesen nem lesz még meg a márványburkolat, de használni lehet majd az aluljárót. Jó ütemben halad a régi felüljáró megemelése és az új felüljáI ró építése. A térvilágítással sem lesznek gondjaink. A villamos vontatási felsővezeték elkészítésének határideje december, de részleges átadási határideje május. Afféle titkos cél, hogy májusra meglegyen a teljes átadás. A villamos felsővezetéképítési főnökség szakemberei úgy haladnak a munkával, hogy már kifecsegjük ezt a titkot. Hazai vállalatok és lengyelországi kivitelezők dolgoznak együtt a pályaudvaron. Az állomásfőnök által említett munkák jó része az eredeti ütemterv szerint később készült volna, de a jól összehangolt építés lehetővé tette sok határidő előrehozását. Meglehetősen ritka az efféle siker a magyarországi beruházások esetében, büszkék is rá az építők és a vasutasok. Csupor Béla ál- lomásfőnök-helyettes vezetett végig a pályaudvaron és szinte mindenütt talált olyan megmutatni valót, amelynek — elvileg — még nem kellene készen lennie. — Nagy terhet ró ez a munka az emberekre. A váltóállításoknál például visz- szatértünk az 1900-as évek elejének színvonalára. Nincs távirányítás, el kell ballagni minden egyes váltóhoz és kézzel kell átállítani. Többszáz méteres gyaloglást jelent ez minden alkalommal. — Ilyenkor bizonyára a balesetveszély is megnövekszik. — Igen. Sokkal több a veszélyforrás, mint normális körülmények között. Erre is fölkészültünk és minden reggel külön balesetmegelőzési eligazítás van. Mind a vasutasok, mind az építők figyelmét minden- esetben külön fölhívjuk az aznapi veszélyekre. Amióta tart az építkezés egyetlen baleset sem történt. — A nyári csúcsforgalomtól sem félnek? — Készülünk rá. A hangosbemondón sokkal sűrűbb lesz a tájékoztatás, mint máskor, az egész állomáson sokkal több vasutas lesz állandóan kint az utasok között és vigyáz rájuk, illetve * felvilágosítást ad nekik. Sokan, mivel nincs fölüljáró, a síneken vágnak át a Bala- ton-part felé. De az építkezés bizonytalanná teszi azokat is, akik utazni akarnak. A mi dolgunk, hogy megteremtsük a biztonságot. L. P. Újabb üzlet Kaposváron Megnyílt a Taurus-márkabolt Új üzlettel gyarapodott tegnap a megyeszékhely: a Taurus a Somogy Kereskedelmi Vállalattal közösen nyitotta meg márkaboltját a Noszlopy Gáspár utcában. Sümegh Nándorné, a So- mogyker igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy a Taurus márkabolthálózatának Somogybán ez az első üzlete. A 100 négyzetméter alapterületű eladótérhez 500 négyzetméteres raktár is tartozik. A bolt legnagyobb vevői várhatóan a közületek lesznek. A választékból azonban most még számos olyan apró cikk hiányzik, amely később a Taurus ígéretei szerint biztos, hogy megtalálható lesz a kaposvári boltban. A tervekhez képest a bolt egyéves késéssel nyitotta meg ajtaját a vásárlók előtt. A várható forgalom — ha megkésve is — biztosan igazolja majd az üzlet létjogosultságát. Az épületben az üzlethelyiségen kívül egy pinceraktár is helyet kapott, és az emeleten is található egy kisebb kéziraktár a szociális helyiségek mellett. A nagy raktárt a Cseri úton, a vasipari ktsz-től bérli a vállalat. A bolt mintegy 10 millió forintos induló készlettel várta a nyitás napján a vásárlókat. Molnár József, a Taurus kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondta: a vállalatnál két és féléves folyamat zárult le a kaposvári üzlet átadásával. A Taurusnál a márkabolt-hálózat kialakításának utolsó állomása a kaposvári bolt megnyitása volt. Az új boltban a Taurus termékein kívül több, importból származó áru is található. Olyan termékek, amelyek hiánycikknek számítanak. A vásárlókkal együtt reméljük, hogy nemcsak pillanatnyilag beszerezhető árukról van szó.
