Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 114. szám

Néplap 1988. május 14.' szombat AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gyermekápolásra 40 ezer nap Kevesebben vannak táppénzen Gyakoriak a keringési megbetegedések Január elsejétől megvál­toztak a táppénzzel és a be­tegállománnyal kapcsolatos szabályok. Kedvezőbb hely­zetben vannak a táppénze­sek, hisz a betegségük har­mincadik napjáig a fizeté­sük 75, kilencven napig 80, ez után pedig 85 százalékát kapják, Sárái Gyula, a megyei társadalombiztosítási igaz­gatóság igazgatóhelyettese: — Táppénzes helyzetünk lényegesen kedvezőbb az el­ső negyedév után. mint ta­valy volt. Az idén naponta átlagosan 7288 dolgozó volt táppénzen az előző évi 8054- hez képest. Ennek mçgfele lően javult az úgynevezett táppénzes százalék is. a vál­lalatok dolgozóinak 8.1 szá­zaléka volt beteg, míg ta­valy ez a szám 6,7 volt. 30 708 táppénzes esetet tar­tunk nyilván eddig. Ta­valy ugyanekkor 37 460 volt. így 18 százalékos a csökke­nés. Kedvezőtlenebb viszont, hogy csaknem 110 ezerrel több táppénzes nap volt az idei első negyedévben, s ez 20,6 százalékos emelkedést jelent. Ebben nincsen el­lentmondás, hisz januártól szombat-vasárnapra is ad­nak táppénzt. Ezzel együtt jár az is, hogy az egy eset­re jutó napok száma szin­tén emelkedett, mégpedig 14-ről 20,7-re. — Hogyan oszlik ez meg, melyek a táppénz fő okai, és mennyibe kerül ez önök­nek? — Gyermekápolásra negy- venegyezer napot vettek igénybe. Az üzemi balesetek száma csökkent; eddig mind­össze tizenötezer napra fizet­tünk baleseti táppénzt. Ez 13,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Két éve nem volt komolyabb influenzajárvány, és egyéb rendkívüli megbetegedések sem fordultak elő. Főleg a szív- és keringési megbete­gedések gyakoriak: ez orszá gosan is jellemző. Táppénz- kiadásunk eddig 83 569 00') forintot tett ki, ez több mint tízmillióval haladja meg a tavalyit. A növekedés a bé­rek bruttósításából adódik, de ez is adóköteles, így be- tegeink nem jártak jobban. A kedvezőbb helyzet ellené­re vannak olyan munkahe­lyek, ahol nagy eltéréseket tapasztalunk a megyei át­lagtól. Ilyen a Pamutfonó­ipari Vállalat nagyatádi gyá­ra, a Kaposvári Ruhagyár és a Videoton tabi gyára. A kiugróan magas táppénz pkgit igazgatóságunk ellen­őrző főorvosa külön is vizs­gálja, de nagy feladat hárul az üzemorvosokra és a mun­kahelyi vezetőkre is. — A táppénzeket már a vállalatoknál fizetik ki. A számfejtés azonban tovább­ra is az önök dolga. Nem bonyolult ez? — A legtöbb megyétől el­térően nálunk kedvezőek a tapasztalatok. A száz dolgo­zónál kevesebbet foglálkoz- tató, úgynevezett nem kifi­zetőhelyi munkáltatókkal is megállapodást kötöttünk, eddig még nem érkezett hoz­zánk panasz. Egyeztettük eljárásainkat, kialakítottuk hatékony módszereinket. Jó szervezéssel ez bárhol hiba nélkül megoldható. V. O. Felújították a rendelőintézetet Új köntösben és korszerű berendezéssel várja májustól a betegeket a felújított bog- lárlellei rendelőintézet. Kül­ső és belső felújítását, a környezetének a rendbe té­telét a helyi tanács költség- vetési üzeme végezte, a be­ruházója pedig a helyi ta­nács volt. A 12 millió fo­rintos rekonstrukció a Ka- posterv Kisszövetkezet ter­vei alapján készült. A felújított intézmény ün­nepélyes átadásán .tegnap délelőtt Szabó József, a Bog- lárlellei Városi Tanács el­nöke köszöntötte a vendége­ket, többek között Tóth Já­nost, a megyei pártbizottság titkárát, ár. Csaba Károlyt. a Szociális és Egészségügyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettesét, valamint a város társadalmi, politikai és gazdasági szervezeteinek képviselőit. Dr. Horváth Sándor, a megyei tanács elnökhelyet­tese mondott avatóbeszédet. Hangsúlyozta, hogy az új intézmény egyrészt a térség lakosságának, másrészt pe­dig az ide látogató turisták­nak korszerűbb és teljesebb egészségügyi ellátását szol­gálja. Megyénk egészség- ügyi és szociális intézmé­nyeinek fejlesztésére az el­múlt években jelentős össze­get fordítottak, a lakosságot több mint nyolcezer egész­ségügyi dolgozó gondozza, ápolja. Társadalompolitikai érdek, hogy az emberek fel­ismerjék az egészséges élet­mód szükségességét, s az üdülővendégek életmódját is kedvező irányba kell befo­lyásolni. Ez is egyik felada­ta lesz a közeljövőben meg­Elhittem, hogy többre vagyok képes A kaposvári élelmiszeripa­ri szakmunkásképző intézet ' tanulói évek óta szép sike- • reket érnek el a különféle szakmai versenyeken. A sü­tőtanulók országos versenyé­nek nemrég Szegeden meg­tartót' döntőjén Bartó Lász­ló második helyezést ért el. s a díj mellé szakmunkás- bi/.onyftvánvt is kapott. Má­jus eleje óta már nem kell az iskolába járnia, mégis mikor találkoztunk, éppen történelemóráról jött. — Rossz jegyet már nem kockáztatok, viszont az osz­tálytársaim- közt lehetek. Szeretem a közösséget, sőt ebben az iskolában jól ér­zem magam. — Miért mondta olyan nyomatúkkal, hogy „ebben"? — Mert Marcaliban az ál­talános Iskolában nem így volt. 2.3 volt az átlagom, s a hozzáállásomat az határozta meg, hogy tudtam: én rossz tanuló vagyok. — Hogy lett itt mégis ki­tűnő ’. Az általános iskola va­lahogy leckakpzponlú. Az sern baj, ha valaki bi|júz. csak tudjon. Ugyanakkor nem tudnak sikert elérni azok q gyerekek, a|dk gyen­gébbek az elméletben yagy egyszerűen lusták tanulni, viszont vannak ötleteik, van gyakorlati érzékük, ügyessé­gük. Ezekre nincs mérce az általános iskolában. Ott mindig abból indultak ki. hogv mit nem tudok, itt meg abból, amit tudok vagy jól csinálok. Kaposváron mindig azt hallottam: „Fog ez menni", vagy azt: „Biztos vagyok benne, hogy te ezt meg tu­dod tanulni". Néhány apró siker utón elhittem, hogy tényleg többre vagyok ké­pes. Az igazsághoz tartozik az is, hogy lassan kezdett benőni a fejem lágya, s mór jobban is igyekeztem. Egv- szere csak számítani kezdett, hogy mások — mondjuk, a lányok — milyennek látnak. Meg önmagomnak is fontos lett, hogy megmutassam, mit tudok. — Melyik volt a verseny legnehezebb pillanata? — Külön írásbeli, szóbeli és gyakorlati részversenyek voltak. Az utóbbin egyebek közt 60 kisbrióst kellett ön­állóan. kézi dagasztással el­készíteni. Itt egy kicsit lágy­ra sikerült a tésztám. A mellettem álló ellenőr meg is jegyezte, „ebből már nem sok jó sül ki.“. Ez volt az a pont, amikor majdnem otthagytam az egészet. Ám akkor eszembe jutottak két tanárom. Tari Balázs és Kis Zoltánná, aki sok időt áldozott a fölkészítésemre és bízott bennem. Nem adhat­tam föl! A késztermék végül nem is lett olyan rossz, ám mégis itt vesztettem el azt az 1,15 pontot, ami miatt második lettem. Azzal vi­gasztalódhattam. hogv a 20 döntős közül a legjobb tech­nológus lettem. — Ilyen ,,ájánlóleyáfla[" nyjlvqp ’ szfv'esep fogadják báyrnelyjk kenyérgyárban ... — a nyárm hamm hóna­pot a siófoki kenyérgyárban dólgpzpm majd, őe szeptem­bertől iöV’ábbtannlok a bu­dapesti tiszthelyettes-képző iskolában. — Meglepő fordulat. — Nincs szó fordulatról. Ez volt az eredeti vágyam. Édesapám hivatásos katona, s az ő munkáját látva már gyerekként is vonzódtam a katonai pályához. Szeretem a fegyelmei és a katonás életet. Általános iskolai ta­nulmányi eredményem miatt nem kerülhettem egyenes úton erre a pályára. Igaz. közben megszerettem a sütő­szakmát. óm ez nem tánto­rított el a tervemtől. S az itt szerzett tudás sem vész kárba, ugyanis hadtáp-terü- letre szeretnék kerülni. B. F. alakuló megyei egészségvé­delmi tanácsnak. Dr. Hor­váth Sándor beszédében rö­viden áttekintette a boglár- lellei rendelőintézet történe­tét is. A rendelőt központi támogatással, valamint szé­les körű társadalmi összefo­gással építette a bogiári ta­nács, 1973-ban adták ót. Az ezt követő években a lakos­ság számának megkétszere­ződése, a megnövekedett idegenforgalom miatt a vá­rossá váláskor. 1986-ban az intézményt bővítették. Az akkor felújított épületben fogászati. . gyermek-, vala­mint körzeti orvosi rende­lők kaptak helyet. A tegnap átadott rendelőintézetben már korszerű laboratórium, mozgásbetegségeket gyógyí­tó fizikoterápia, szűrést és gondozást végző nőgyógyá­szat, gépjárművezető-alkai- massági és sportorvosi szol­gálat, ifjúságorvosi tevé­kenység, csecsemők ortopé­diai csípőszűrése, szemésze • ti, orr-fül-gége, valamint sebészeti szakrendelés áll a lakosság rendelkezésére. Dr. Horváth Sándor avató­beszéde után dr. Pánczél Sarolta városi főorvos mu­tatta be a vendégeknek az új intézményt. RÁDIÓJEG YZiT A zene nem ismer határokat Éppen egy hete annak, hogy a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Tár­saság által Keszthelyen ren­dezett helikoni napokon volt szerencsém figyelemmel kí­sérni azt a vitát, amely a Pozsgay Imre önfegyelem, közfegyelem, nemzeti fegye­lem címmel tartott előadá­sát követte. A felszólalók között elsőként ■ kért szót Fekete Gyula író, s mon­dandójában megemlítette tengernyi gondjaink és gyar­lóságaink között azt is, hogy figyeli: a Magyar Rádió alig közöl műsorában a magyar népzenéből, a magyarság történetéből, folklórjából szemelvényeket. Kivált meg­figyelhető ez a reggeli mű­sorokban. A Jó reggelt-ben éppúgy, mint a Reggeli csúcs-ban. Ezek a műsorok jószerével csak idegen nyel­veken idegen kultúrák ter­mékeit közvetítik. S itt — említette a hozzászóló — nemcsak az a baj, hogy a magyar népzenét háttérbe szorítják — sőt: rá sem szoktatják az ifjúságot —. hanem az. hogy esetenként még a könnyebb műfajú ma­gyar zene is kimarad a mű­sorokból. Más országokban — pél­dául az európai kultúrára sokkal nagyobb hatást gya­korló Franciaországban — kampányokat indítanak a hasonló jelenségek ellen. Még a sajtóban sem szabad idegen hangzású szót leírni, ha megfelelő francia is van rá. Mi meg mintha szándé­kosan engednénk a kísértés­nek — még segítjük is a terjedését. Volt némi tapasztalatom az elmondottakkal kapcso­latban, ám azóta mégis ilyen szempontból hallgatom a rá­diót. S bizony, a kép talán még sötétebb is, mint ami­lyennek Fekete Gyula lefes­tette. A népzenei műsorok száma nagyon csekély. Ez azt sugallja, hogy nincs igény a hallgatók körében a színvonalas, nemzeti értéket is hordozó alkotásokra. Ter­mészetesen a műsorszerkesz­tésnek figyelembe kell ven­nie bizonyos divatjelensé­geket, ezek azonban — s itt a felelősség — bizonyos fokig irányíthatók. Nem arról van szó tehát, hogy száműzni kellene a li- monádésílott könnyűzenét a rádióból, hanem a megfele­lő arányokat kellene meg­keresni. Vannak bizonyos együtte­sek és szólisták, akiket min­denki ismer a fiatalok kö­rében, ám vannak olyanok is, amelyek ezeknél sokkal magasabb színvonalon, mű­vészibb szövegeket adnak elő. Érdekes például, hogy a nyolcvanas évek elején in­dult magyar könnyűzene új­hullámos csoportjai szinte nem is hallhatóak a rádió­ban. Így aztán a vidéken élő mai fiataloknak nincs na­gyon tudomása arról, hogy a fővárosban léteznek avant- garde együttesek, legföljebb az újságok hasábjairól érte­sülhet róla vagy kalózkazet­tákon szerezheti meg egy- egy koncert anyagát. A Bi­zottság, az Európa Kiadó, a Kontroll Csoport úgy állt össze, él t el jelentős, sikere­ket. ás szűnt meg, hogy a Magyar Rádió különösebben nem szerzett tudomást ró­luk. . Emlékszem, nem is olyan régen, sajtótájékoztatót tar­tott az egyik újonnan ala­kult zenekar, a Step. Még egyetlen száma sem volt, amikor a Tv-híradó külön anyagban számolt be a „nagy" eseményről. Azóta ez az együttes — talán nem ha­ragszanak meg a rajongóik, ha vannak — nem sokat pro­dukált. Az Európa Kiadó vi­szont örülhetett, hogy né­hány pillanatig a videóklip­jét bevetítették. Sajnos, nagyon úgy lát­szik, hogy a zene ismer ha­tárokat. Ennek pedig az az oka, hogy a műsorszerkesz­tők a mindenkori tömegigé­nyeket akarják kielégíteni. S ráadásul határtalanul. Varga Isvtán Életvitel infarktus után Az orvos feladata és köte­lessége nem ér véget azzal, hogv megmentette a beteg életét. Segítenie kell abban is, hogv a meghosszabbított élet tartalmas, értékes évek sorozata legven. Ez a köz­ponti gondolata az Európai Kardiológustársaság rende­zésében pénteken Balatonfü- reden megkezdődött nem­zetközi szívgyógyász-tanács­kozásnak. Az eszmecserén — az infarktus utáni élet cím­szóval — 15 ország szakem­berei vitatják meg a reha­bilitáció legújabb tapaszta­latait, ismertetik az új mód­szereket és eszközöket. Az utóbbiak között első helyen szerepel a fizikai aktivitás. a rendszeres testedzés. Ez­zel kapcsolatban mindjárt az első napon ismertették egy 10 évig tartó, s 400 be­tegre kiterjedő NDK-beli felmérés tapasztalatait. Ezekből egyértelműen kide­rült, hogy a rendszeres test­mozgás döntő jelentőségű az infarktuson átesettek továb­bi életében. A fizikai rehabilitáció fon­tosságának általános hang­súlyozása mellett több elő­adó foglalkozott a betegek lelki egyensúlyának helyre- állításával is. Különösen jó­nak ítélték az NDK-ban, az NSÉK-ban, Svédországban és Lengyelországban e célra kidolgozott, s pszichológusok A Magyar képző- és iparművészek szövetsége tagjainak munkáiból nyílt kiállítás a Műcsarnokban Tavaszi tárlat címei. Képünkön az egyik alkotás: Csikai Márta „Tánc­virág” című szoborkompozíciója (MTI-fotó — Rózsahegyi Tibor felvétele) által vezetett csoportterápiá­kat. Elengedhetetlennek vé­lik azt is, hogy a beteget az orvosok folyamatosan tájé­koztassák állapotáról, a vér­keringésében bekövetkezett változások részleteiről is. Az MTI munkatársa- fel­tette a kérdést Böszörményi Ernő professzornak, a ma­gyar kardiológiai rehabilitá­ció központjának számító Balatoni Állami Szívkórház főigazgató főorvosának, hogy vajon az általuk alkalmazott módszerek összhangban van- hak-e az általános európai színvonallal, tendenciákkal. A professzor válaszában hangsúlyozta: a füredi ta­pasztalatok szerint is a re­habilitáció fontos eszköze a rendszeres testmozgás. Ez a kórház gyógyítómúnkájának fontos része. A beteget fel­készítik arra js, hogy pfthon folytassa a vérkeringésre kedvezően ható gyakorlato­kat, megtanítják’ saját szív­működésének ellenőrzésére, a pulzusszámlálásra. Minden egyes beteg számára megha­tározzák azt is, hogy milyen pulzusszámnál kell abba­hagyni a gyakorlatokat. Az infarktus utáni szerve­zett gyógytornáztatásra szol­gáló széles körű hálózat ki­alakítását is segíti a bala­tonfüredi kórház. A szom­bathelyi tanárképző főisko­lával közösen oktatófilmet készítettek, s ebből a vidéki művelődési házakon kívül a gyógytornásztatásra vállal­kozó testnevelő tanárok is kapnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents